Szabad Nép, 1956. október (14. évfolyam, 273-297. szám)
1956-10-01 / 273. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM ARA 60 FILLÉR HÉTFŐ, 1956. OKTÓBER 1 Legyen jó a sajtó bírálatának! Levél érkezett a minap Szabó Sándor olvasónktól (Miskolc, II., Kertész-telep 11/2). Felsorolja a Szabad Nép jónéhány bíráló cikkét és hiányolja, hogy az olvasók rendszerint nem értesülnek az e cikkek nyomán történt intézkedésekről. Szinte alig múlik el nap, hogy szerkesztőségünk ne kapna ehhez hasonló tartalmú leveleket és a Szabad Nép olvasóankétjain is nemegyszer elhangzott már ilyen megjegyzés. Olvasóink — s bízvást mondhatjuk: az egész közvélemény — érzi a sajtóban, a legszélesebb körű nyilvánosság előtt elhangzó bírálatok súlyát és joggal várja el, hogy a jogos bírálatnak mindenütt érvényt is szerezzenek, s hogy az intézkedésekről ugyancsak az újságok hasábjairól szerezhessenek tudomást. S hogy ez mennyire valósul meg — elsősorban nem az újságok, a szerkesztőségek megbecsülését, hanem az újságolvasó százezrek, az országos közvélemény megbecsülését mutatja. Önként adódik azonban a kérdés: vajon van-e egyáltalán hatása, foganatja a sajtóban megjelent bírálatnak? Az esetek jelentékeny részében a bíráló cikkek megjelenését gondos vizsgálat, hathatós intézkedés követi. A Szabad Nép augusztus 16-i számában megjelent például egy cikk a Balaton környéki üdülőhelyi kultúra elhanyagoltságáról, s ennek fő okáról: a fejlesztés és az igazgatás szétforgácsoltságáról. Az érdekelt minisztériumok vezetőiből álló Idegenforgalmi Tanács azóta napirendre tűzte a kérdést, s elhatározta: javaslatot terjeszt a Minisztertanács elé a Balatoni Intéző Bizottság újjáalakításáról. Sok más esetben is megfelelően intézkednek az illetékes szervek. A hiba nem utolsósorban ott van, hogy a lapok é s ez alól a Szabad Nép sem kivétel — csak elvétve számolnak be a cikkeiket követő helyes intézkedésekről. Ennél is nagyobb hiba azonban, hogy az érintettek sokszor nem szívlelik meg a sajtó bírálatát. Sokszor még arra sem méltatják a szerkesztőségeket — s így az olvasóközönséget sem —, hogy egyáltalán válaszoljanak a bírálatra. Megtörténhet, hogy nem értenek egyet vele, az is előfordul, hogy az újság téved. Ilyenkor vitának — ha kell helyreigazításnak és nem hallgatásnak van helye. De nincs helye a hallgatásnak akkor sem, ha a kritika jogos, az újság megállapításai helytállóak, hisz az olvasótábor várja a feleletet. Az esetek többségében — ezt nyugodtan mondhatjuk — a bírálatot követő hallgatás a megbíráltak és feletteseik kényelmességét, a hibákkal való megbékélésüket takarja. Olyan magatartás ez, amely nem méltó a mi társadalmunk egyetlen tagjához sem, a nép bizalmából vezető helyeken levőkhöz és kommunistákhoz pedig kiváltképpen nem! Szinte elképzelhetetlen, hogy ha értekezleten, gyűlésen vagy akár négyszemközt valakinek szemére hányják hibáit , ne válaszoljon. Mennyivel inkább kötelező hát a válaszadás és a kritika megszívlelése, ha a hibákat, a visszaéléseket a sajtó nagy nyilvánossága tárja a közvélemény elé. Mert az újságcikkek, a sajtóban közölt levelek a legtöbb esetben nem egyéni véleményt tükröznek. A szerkesztőségek cikkeinek megírását az érdekeltek — a dolgozók, a szakemberek, a vezetők vagy éppen a hibát elkövetők — meghallgatása, nem ritkán különböző megbeszélések, ankétok előzik meg, mondanivalójuk tehát kisebb vagy nagyobb mértékben kollektív álláspontot és kívánságot tükröz. Márpedig a vezetők, a kommunisták elsőrendű kötelessége, hogy figyelemmel kísérjék a munkájukról alkotott kollektív véleményt, s becsületes önkritikával, tettekkel válaszoljanak a jogos bírálatra. Nem készült még el korszerű, a szocializmust építő társadalom testére szabott sajtótörvényünk, amely majd paragrafusokba foglalja a sajtóbírálat alapján végrehajtandó tennivalókat is. Nem kétséges azonban, hogy a helyes, a jogosan bíráló cikkek hatékonyságát addig is, sőt anélkül is biztosítani kell! Nem lehet azt mondani, hogy a sajtóbírálatokkal kapcsolatos magatartásra a mély csendbe burkolózás a jellemző. Van, amikor a cikk nyomán vizsgálat indul, de a vizsgálatot végzők sokszor nem tartják sürgősnek az ügy lezárását, rendkívül lassan dolgoznak, s csak a sajtó szorgalmazására jutnak előre egy-egy lépéssel. Még rosszabb a helyzet akkor, ha az újságok a bírálat megjelenése után nem kísérik figyelemmel és nem sürgetik a hibák kijavítását. Néha a megbíráltak hallgatása mögött nagyon is élénk, de cseppet sem helyeselhető „tevékenység” rejtőzik. Előfordul, hogy kiragadják a cikk egy-egy részletmegállapítását, nem pontos vagy vitatható adatát, s igyekeznek elterelni a lényegről a figyelmet. Ez történt nemrégiben egyik riportunkkal, amelyben megbíráltuk a szénbányászat bürokratikus, lélektelen versenyszervező munkáját annak kapcsán, hogy az országos frontbrigád-verseny egyik győztese csak az újságokból értesült sikeréről, a minisztérium elmulasztotta értesíteni őt, sőt annak idején tulajdonképpen a versenyt nem is hirdették meg (!). A minisztériumtól kapott „válasz” azt igyekezett bizonygatni, hogy ha késve is, de értesítették a verseny eredményeiről — a bányatrösztöket. A lényeghez a levél még csak hozzá sem szólt. Máskor a sajtóbírálat hatására nyomozni kezdenek a panaszt bejelentők, az adatokat szolgáltatók vagy éppen az újságíró után, protekcionizmust szimatolnak az újságíró kiállása mögött. Mondani sem kell, mennyire elítélendő — bár nem éppen ismeretlen— „módszere” ez a bírálat fogadásának. Igaza van az újságolvasónak abban, hogy a sajtónak is többet kell tennie kritikájának foganatjáért. Az újságíróktól elsősorban lelkiismeretes, pontos munkát követel ez, megcáfolhatatlan tényeket, adatokat és megállapításokat, hisz sok ezer ember nevében, sok ezer ember szeme láttára bírálni — nagy felelősség. Ezzel húzhatják ki leginkább a talajt azok lába alól is, akik akár egyetlen adat pontatlanságára utalva hajlandók napirendre térni az egész kritika felett. Legyen a bíráló cikk célratörő, a bírálatot ne burkolja általánosságok köde, az újságíró bátran nevezze meg — személyekre való tekintet nélkül — a felelősöket, az intézkedni hivatottakat, mert sok sajtóbírálat rossz, általános címzése miatt marad hatástalan. A legfontosabb bíráló cikkekre vissza kell térni, ismertetni „eredményüket”, vagy — ha nem történik intézkedés — újabb írásban sürgetni a jogos bírálat megszívlelését. A XX. kongresszus és a júliusi határozatok szellemében sajtónk egyre bátrabban tárja fel az előrehaladásunk útjában álló akadályokat. A nehézkesség, a hanyagság és a hibákkal megbékélő kényelmeskedés azonban még ma is sok bíráló levelet és cikket a falrahányt borsó szerepére kárhoztat. Az egész társadalom érdeke, s ezért minden kommunista és minden pártszervezet kötelessége, hogy ne tűrje el a bírálat semmibevevését. Ha valaha, akkor most, a júliusi határozatok után szükség van arra a fegyverre, amelyet a sajtó jelent a nép kezében. Legyen rá gondunk, hogy senki se csorbíthassa! + A hazánkban tartózkodó Hacsaturjan szovjet zeneszerző meglátogatta Kodály Zoltánt. + A Minisztertanács rendelete a lakásbérletről • • • • . A Magyar Közlöny vasárnapi száma is közli a Minisztertanács rendeletét a la-lakásbérletről. A rendelet részletesen sza-2 • bályozza a társadalmi és a személyi tu-tu lajdonban levő házakra vonatkozó ren-2 • delkezéseket, szabályozza a lakáscserét,* •meghatározza a jogos lakásigény mér-* ¡tékét, a bérlő és a bérbeadó jogait és ¡kötelességeit, a társbérleti viszonyt, az; ¡albérletet, a szolgálati lakásokra vonat-; Skozó rendelkezéseket. A rendelet ismer-; Szetésére visszatérünk. ¡ , %••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••* Részleges tanácstagi választások Budapesten Vasárnap reggel 7 órakor 176 kerületi és 13 fővárosi tanácstagi körzetben nyíltak meg a szavazóhelyiségek. Az érintett körzetek dolgozói új tanácstagokat választottak a megüresedett helyekre. A szavazók — mintegy 120 000 budapesti dolgozók nagy része már a korai órákban az urnák elé járult. A IX. kerületben, a Mária Valériatelepen és a Soroksári út 18. számú házban levő szavazóhelyiség előtt úttörőzenekar fogadta az első szavazókat. Néhány perccel 7 óra után a XVII. kerületből jelentették, hogy a választók nagy százaléka már leszavazott, sok helyütt már 7 óra előtt gyülekeztek a szavazóhelyiség előtt a környékbeliek. A déli jelentések már arról számolnak be, hogy több mint 56 000-en teljesítették hazafias kötelezettségüket. Derűs, jó a hangulat, zavartalan a választási munka — jelentették a XV. kerületből. Néhány órával dél után a kerület 28-as, 36-os és 41-es választókörzetében lezárták a szavazóhelyiségeket, a választás befejeződött. Rendben, fegyelmezetten járultak az urnák elé a VIII. kerületben is. Sok helyütt egy-egy ház lakói csoportosan vonultak a szavazóhelyiségekbe. Este 8 órakor valamennyi kerületben lezárták a választásokat. A szavazatszedő bizottságok felbontották az urnákat, s összeszámlálták a leadott szavazatokat: hányan szavaztak a tanácstagjelöltre, hányan ellene és mennyi az érvénytelen szavazatok száma. Erről jegyzőkönyvet készítettek, s azt az urnákkal együtt a kerületi tanácsokhoz küldték. A tanácsoknál összegezték egy-egy kerület eredményeit. A budapesti választási elnökség az éjszakai órákban állapította meg a budapesti részleges tanácstagi választások végső eredményeit. (MTI) Vasércet bányásznak a Mecsekben Másfél évvel ezelőtt a Mecsek legmagasabb hegycsúcsának, a Zengőnek a lábánál kezdte meg működését a Zengővárkonyi Vasércbánya, ahol 35 százalékos vasércet bányásznak. A Mecsek első jelentősebb vasérc-lelőhelye eddig 30 000 tonna vasércet termelt, amelyet a Sztálin Vasmű használt fel. A bánya — egy táró és egy sejtakna — jelenlegi termelése napi 4 — 5 vagon. A vasérc után tovább kutatnak és a jelek szerint eredménnyel. (MTI) Transzformátorjavító műhely épül Győrött Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat győri javítóműhelyét négymillió forintos beruházással fejlesztik és a nagy transzformátorok javítására rendezik be. A vákuumkemence, amely kivonja a nedvességet a transzformátorból, már működik. Korszerű, új típusú ampullagyártó automaták készültek el a múlt héten az Egyesült Izzó vákuumtechnikai gépgyárában. A gyógyszeripar új gépeit rövidesen útnak indítják exportra a Szovjetunióba. A hazánkban elsőnek gyártott, modern új típusú ampullakészítő automata nagy termelékenységű, a régi típusúnál könynyebben kezelhető gép. (Kéri Dániel felvétele) Gerő Ernő és Joszip Broz-Tito találkozott a Krímben Hruscsovnál Jalta, szeptember 30. (TASZSZ) Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és felesége vasárnap reggel abba a nyaralóba érkezett, ahol N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára üdül. Szintén ideérkezett a Krímben üdülő Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára is. Tito, feleségével, Hruscsovval és Gerő Ernővel közös sétát tett a tengerparton, ahol az államférfiak összetalálkoztak a Livagyija szanatórium üdülővendégeivel, elbeszélgettek velük és közös fényképet készítettek. N. Sz. Hruscsov és Joszip Broz-Tito, feleségük és Gerő Ernő ezután a jaltai hegyekbe indultak sétára. Itt csatlakozott hozzájuk N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki Szocsiból érkezett üdülésre a Krímbe. A sétán jugoszláv vendégek is részt vettek: Alekszandar Rankovics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, Gyúró Pucar, Bosznia és Hercegovina nemzetgyűlésének elnöke, Micsunovics moszkvai jugoszláv nagykövet és felesége, Dizdarevics, a moszkvai jugoszláv nagykövetség első titkára és Zsezselj tábornok. A sétán részt vett Kiricsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja és felesége, Brezsnyev az SZKP Központi Bizottságának titkára és felesége, Furceva, az SZKP Központi Bizottságának és moszkvai városi bizottságának titkára, Korotcsenko, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, Grecsko marsall és felesége, Szerov hadseregtábornok és felesége, valamint Firjubin, a Szovjetunió belgrádi nagykövete. . . A séta után ebéden vettek részt, amely barát, szívélyes légkörben zajlott le. Korszerű, ipari centrifuga sorozatgyártását kezdik meg a Zuglói Gépgyárban A magyar ipar új gyártmányának első példányai sorakoznak a Zuglói Gépgyár szereldéjében: az Fc— 100-as ipari centrifuga O-szériájának darabjai. Az új gyártmány egyben új magyar szabadalmat is jelent. Horányi Róbert, fiatal tervezőmérnök konstrukciója alapján hazánkban először kezdik meg a korszerű, nagy teljesítményű ipari centrifuga sorozatgyártását. — Jövőre már az ország „centrifuga gyára“ leszünk — mondja Czinner Gyula elvtárs, a gyár főmérnöke. — Szakembereink örömmel fogadták a centrifugagyártás hírét. Ezeknek a gépeknek a használatával korszerűbb technológiát, olcsóbb, gyorsabb gyártási módszereket alkalmazhatnak és nem kerül devizába. A gépek exportálása is hasznos részünkre: tudomásunk szerint a világon mindössze két gyár készít ipari centrifugákat. A gép tervezőjének, Horányi Róbertnek a nevéhez fűződik az Fc—' 44-es kis centrifuga tervezése is, amelyet 1955 óta már sorozatban készít a Zuglói Gépgyár. Jelenleg a gyár főkonstruktőrjeként vesz részt Horányi elvtárs az új gép sorozatgyártásának előkészítésében. — Mely iparágban segítik majd a munkát ezek a gépek? — kérdezzük a tervezőt. — Különösen várják már a centrifugákat az élelmiszeriparban — hangzik a válasz. — A prototípus kísérleteiét a Budapesti Sertésvágóhídnál végeztük. Itt a zsír derítését, úgynevezett „természetes“ módon, nagy tartályokban 24 órán át végzik. Az új géppel 2000 liter zsírt egy óra alatt tisztítottak meg. Az így kikészített zsír minőségileg is kifogástalan: a gép ugyanis teljesen „kicsapja” belőle a vizet, a szennyeződést. Jól si- szeriizétt kerültek a zsír tartóssági, avasodási próbái is. Az élelmiszeripar első, centrifugákkal dolgozó üzemét itt rendezik be még az idén. Hasznosan alkalmazhatják ezeket a gépeket a sör, az élesztő előállításánál, a gyógyszer és festékgyártásnál, az ásványolaj- és növényolaj-iparban is. — Milyen helyet foglal el a magyar ipari centrifuga az ismert külföldi gépek között? — A tervezés kezdetén az volt a cél, hogy olyan gépet szerkesszünk, amely a külföldi típusokkal egyenértékű — emlékszik vissza az 1963— 1954. évben végzett munkájára Horányi Róbert. — Véleményem szerint ez sikerült is, amit legjobban bizonyítanak a kísérletek s a gép működése. Sőt, több olyan konstrukciós megoldást alkalmaztunk a tervezésnél, amely a magyar típust a külföldi gépeknél praktikusabb kezelésűvé, olcsóbban előállíthatóvá teszi. A konstrukció elektromos vezérlésű s üzeme biztonságos: bármilyen hiba adódik elő, az automatikus kapcsoló önállóan leállítja a szerkezetet. A csapágyak jó működését automatikus olajkökkenés biztosítja, s melegedését léghűtés gátolja. Nagy előnye a gépnek, hogy a különböző technológiáknál nem kell a gép dobját cserélni, ahogyan ezt a külföldi konstrukcióknál teszik. Ez kevesebb időt, kevesebb fáradságot s főleg kisebb költséget jelent. Csökken a gép ára is, mert nem kell különböző dobfelszereléseket gyártani hozzá. Az öreg gyár mellett épül az új szerelde háromemeletes épülete, amelynek befejezését már nagyon várják a gyárban. A 23-as építőipari tröszt azonban elmaradt, ma is csak néhány munkás dolgozik az építkezésen. Pedig májusban — az eredeti határidő szerint — már a gépeket akarják szerelni az új üzemben. A Zuglói Gépgyár vezetői kérik az építőket, hogy az ipari centrifuga sorozatgyártásának megindítását segítsék elő a határidő pontos betartásával is. — Várjuk a magyar ipar szakem-* bereinek érdeklődését, megrendeléseit — mondja búcsúzóul Czinner Gyula elvtárs —, hogy már jövőre minél több ipari centrifuga üzembehelyezésével korszerűsíthessük iparunkat. Szarka Antal szerelő az FC—100-as centrifuga végszerelését végzi. (Papp Jenő felvételei) Vasárnap is dolgoztak a bányászok a szénhelyzet javításáért Az országnak sok gondot okoz a szénhiány. A bányászok, akik az elmúlt esztendőben annyi széncsatát nyertek meg, vasárnap is termeltek, hogy ezzel enyhítsék a szénhiány okozta gondokat. A jelentések arról számolnak be, hogy a vasárnapi műszakon a bányák zömében eredményesen dolgoztak, és sok ezer tonna szénkerült felszínre. Várpalota Várpalotán déli egy óráig az első harmadra jutó kétezer tonnából több mint ezerhétszázat küldtek felszínre. A legderekasabban a Ferenc-mező és a Cser-bánya bányászai járultak hozzá a szép eredményhez. A délutáni műszakra érkező bányászok vállalták, hogy ugyancsak kétezer tonna szenet termelnek, és emellett egy-két óra alatt elvégzik a szokásos vasárnapi fenntartást is. Nógrád ■Vasárnap a nógrádi medencében, Rónán, Zagyván, Mátranovákon és Mizserfán az első műszakban annyi bányász szállt le a bányába,mint egyéb napokon. A szénmedence többi bányaüzemében sem sok hiányzott a teljes létszámból. A vasárnapi termelésen a vártnál is jobb lett az eredmény. A bányászok az első műszak végére a szokásos háromezer tonna helyett mintegy 3200 tonna szenet küldtek felszínre. Ezzel együtt ebben a negyedévben a második félévre vállalt 50 000 tonnából már több mint 33 000 tonna terven felüli szenet szállítottak az országnak. A délutános és az éjjeles műszakban dolgozó bányászok megfogadták, hogy hétfőn reggelre már a negyvenezer tonnát is eléri az előirányzaton felül bányászott szén mennyisége. Időt szakítanak arra is, hogy a hóeleji zökkenőmentes átmenet érdekében végrehajtsák a szükséges fenntartási munkát. Tata A Tatabányai Szénbányászati Tröszt bányászai vasárnap reggelre letörlesztették a hónap elején felgyülemlett tartozásukat, s így a vasárnapi termelőnapon már szeptemberi tervükön felül bányásztak. Jól felkészültek erre a napra is a szénmedence bányászai. Már pénteken minden aknánál bekészítették az ácsoláshoz szükséges faanyagot, hogy ezzel se gátolják a vasárnapi szállítást. Több üzemben, mint például az V/a aknában, a tartalék munkahelyek is termeltek ezen a napon, s a XV-ös akna bányászai a frontfejtésnek mind a három szárnyán jövesztették a szenet. A tatai szénmedence bányászai a vasárnapi termelőnappal együtt több mint 15 000 tonna jó minőségű szenet bányásztak harmadik negyedévi tervükön felül. Borsod A borsodi szénmedence bányászainak túlnyomó többsége megértette a vasárnapi három harmados termelés szükségességét. Ezt bizonyítja, hogy az Ózdi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben vasárnap délelőtt majdnem minden bányász dolgozott. Ennek tudható be, hogy a tröszt vasárnap délelőtti műszaktervét 102,9 százalékra teljesítette. Farkaslyuk kivételével valamennyi bányaüzem felszínre küldte a tervben előírt szénmennyiséget. Legszembeszökőbb eredménnyel a királdi bányászok dicsekedhetnek: 115,6 százalékra teljesítették vasárnap délelőtti műszaktervüket. A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben vasárnap délelőtt 16 akna teljesítette túl tervét. Az edelényi bányaüzemben például az üzem mindhárom aknája túlteljesítette műszaktervét. A sajókazai bányaüzemben egyetlen dolgozó sem hiányzott a műszakból. Az eredmény: 140 tonna szén terven felül egy műszak alatt, Pécs A pécsi bányászok zöme részt vett a vasárnapi termelésben. Munkájuk jelentős sikerre vezetett: 2817 tonna szenet termeltek terven felül, amivel pótolták a szeptember havi elmaradást. A kerületek között legjobban dolgozott — a korábban gyengén szereplő — Pécsszabolcs. Kiváló eredményről adott számot Pécsbánya és Vasas is. A szabolcsi bányakerület sikerének egyik magyarázata, hogy a hét végén megindult a termelés a külszíni fejtésben, amely naponta 15— 20 vagon szenet ad. (MTI) A Mátra vidéki Szénbányászati Tröszt szűcsi üzemegységének bányászai vasárnap is dolgoztak. Trecska András és Sós János vájárok, F-4-es szénkombájnnal szeptember hónapban eddig 252 méteres előrehaladást értek el. A képen Trecska András és Sós János a kombájnfej késeit cserélik. (Fényes Tamás felvétele, MTI Foto) Gyermekgyógyász vándorgyűlés Siófokon (Tudósítónktól.) Szeptember utolsó napjaiban Siófokon tartotta az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet gyermekgyógyász szakcsoportja ez évi vándorgyűlését. Dr. Ferencz Pál elnöki megnyitója után dr. Waltner Károly akadémikus az újszülöttek súlyos vérképzőmegbetegedéseiben alkalmakicseréléses vérátömlesztési táryok rendelkezésére. A nagygyűlés részvevői kifejezték reményüket, hogy az egészségügyi kormányzat az új eljárások bevezetésére az ehhez szükséges felszerelés és létszám kiegészítésével válaszol. A gyermekgyógyászati gyakorlat újabb eljárásait ismertette dr. Boda Domokosnak a légzésbénulás kezeléséről szóló referátuma, és a csecsemőkorban alkalmazott folyadékfeltöltést, ismertette. Az eljárás lényege, hogy az újszülött vérének tekintélyes részét lebocsátják és friss, a vörös vérsejtek további szétesését megakadályozó vért fecskendeznek az újszülött ereibe. Kötetlen formában, úgynevezett „kerekasztal-konferencián” tárták a hallgatóság elé a hazánkban csak nemrégen alkalmazott idegközpont-bénítás és hűtés kérdéseit. Az utóbbi kérdés vitavezetője, dr. Véghelyi Péter rámutatott, hogy az idegközpont-bénításos és hűtéses eljárások az életveszélyes állapotba került betegeknél új erőviszonyokat hoznak létre a szervezetben, amelyek bizonyos körülmények között lehetővé teszik a súlyos állapot átvészelését. Az eddigi törekvések arra irányultak, hogy a már-már kimerülőben levő védekezőképességet felkorbácsolja, az új eljárás a védekezést legyengíti, és az újra egyensúlyba hozott szervezetben alkalmazza a kórokozók ellen a szokásos gyógyszereket. Súlyos tüdőgyulladásnál például, amikor a légzés és a keringés úgyszólván felmondja a szolgálatot, az általános állapot az idegközpont-bénítás módszerével annyira javítható hogy a beteg átvészeli azt az időt, amíg a tüdőgyulladás elleni gyógyszerek kifejthetik hatásukat. Mivel az új gyógyszerek alkalmazása szinte percről percre más állapotba hozza a beteget, továbbá mivel csak igen súlyos, azelőtt gyakran végzetessé vált esetekben alkalmazzák, különösen fontos, hogy képzett és megfelelő számú orvos és ápoló személyzet álljon az ilyen eljárással dolgozó pszinfúziót tárgyaló vita dr. Kerpel- Fronius Ödön akadémikus vezetésével. Előadás, majd vita formájában tárgyalták meg a mellékvese hormonjainak, az ACTH-nak és a cortisonnak az alkalmazását a gyermekgyógyászatban dr. Litvai Emil referátuma alapján. Ezeket a készítményeket különösen a reumás láz, egyes vesemegbetegedések, túlérzékenység (allergia) eseteiben alkalmazzák sikerrel. Igen nagy érdeklődés kísérte dr. Lenárt György A korszerű gyermekorvoslás kockázatai című referátumát. Felhívta a figyelmet arra, hogy modern, igen hatásos gyógyszerek egész sora áll a gyermekorvos rendelkezésére, de ugyanezen életmentő gyógyszerek mellékhatásaik, illetve kellően meg nem fontolt adagolásuk miatt súlyos károkat okozhatnak. Egyre gyakrabban mutathatók ki olyan kórokozók, amelyek a közhasználatban levő antibiotikumokkal (penicilin, streptomicin stb.) szemben dacolnak, s ezért leküzdésük komoly akadályokba ütközik. Számszerű adatokat ismertetett arról, hogy olyan esetekben, amikor valamilyen antibiotikumot több éven át csak igen indokolt esetben rendelték, a gyógyszer hatásossága ismét fokozódott. Előadása végén hangsúlyozta a szulfamid-készítmények nagy jelentőségét a gyermekgyógyászatban és javasolta, hogy ezeket a készítményeket a jelenleginél nagyobb választékban hozzák forgalomba. Milyen lesz a textiláru-ellátás ? (Tudósítónktól) Már a téli bevásárlásokról tervezgetnek a családok. Az ÁTEX már felkészült a vásárlók fogadására. Hogy miképpen, erről tájékoztatott Bér Andor, az ÁTEX áruforgalmi osztályának vezetője. — Általában jobb lesz az áruellátás, mint tavaly. A pomázi, budakalászi gyapjúgyáraktól 23 000 méter különleges mintájú és anyagú szövetet rendeltünk, amelyek csak a mi üzleteinkben kerülnek forgalomba. Nagy tetszést arat majd a Magyar Gyapjúfonógyár Orion elnevezésű sottis anyaga is, amely 15 féle mintában, méterenként 110 forintos árban jelenik meg az üzletekben. Igen nagy népszerűségnek örvend már most is az úgynevezett gyapjú santung, amely 8 színben készül, kosztümre és ruhára egyaránt alkalmas. Százötvenkilenc forint lesz az ára. Hatféle pasztellszínben készül a 140 centiméter széles tindszövet, amely igen tartós. S ugyancsak hat színben gyártjuk a spriccelt tvndszövetet, amely előreláthatólag az idény egyik legjobban keresett cikke lesz. Szoknyára, ruhára és kosztümre egyaránt alkalmas. Négyféle színben kapható majd a 140 centiméter széles 165 forintos sportszövet, sportkabátra, női kosztümre és szoknyára. Az igen tartós, kopásálló kardszövet az öt legdivatosabb árnyalatban készül. A dublé nő, kabátszövet egyik oldala sima, a másik diagonálszövésű. Kétféle minőségben kerül forgalomba, a szövetnek igen puha a fogása, szép az esése, s magas gyapjútartalma miatt nagy hidegben is kellemes meleget biztosít. Az idén már lesz elegendő a tiszta gyapjú, 155 és 167 forintos Amazon női szövetből, mégpedig minden színben*