Szabad Nép, 1956. október (14. évfolyam, 273-297. szám)
1956-10-15 / 287. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM ARA 60 FILLÉR Takarékoskodjunk az energiával! A sajtó napról napra hírt ad arról, milyen erőfeszítéseket tesznek az üzemekben az energiafogyasztás csökkentésére. A X. kerület üzemei például több mint 15 millió forint értékű anyag és energia megtakarítását vállalták erre a negyedévre. Mi az oka annak, hogy most, amikor az év utolsó negyedébe fordultunk, amikor elkövetkezett a végső határideje a termelés növelésére, a minőség megjavítására, az önköltség csökkentésére, és sok más feladat megoldására az idén tett ígéretek valóraváltásának, az üzemek dolgozói ezeken kívül újabb kötelezettséget vállalnak magukra? Erre csak egyetlen okot találhatunk: megértették országunk nehéz anyag- és energiahelyzetét, a nyílt és kendőzetlen beszédet, amely feltárta a gondokat és enyhítésükért — a lehetőségek szerint — mindent el akarnak követni. Pártunk vezetői többször is világosan megmondották: az ország energiaellátása megnehezült. A kormány nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a Szovjetunió segítségével, külföldi behozatal útján úrrá legyen ezen a helyzeten. De az üzemekben felismerték: nekünk magunknak is vannak tartalékaink, eddig még távolról sem bántunk elég gonddal, takarékosan a szénnel, a gőzzel, az olajjal, s még a villamosenergiával sem. Mivel egy-egy üzemben a költségek egész kis hányadát fordítják energiára — a budapesti MÁVAG az év második negyedében például 1,53 százalékát — az erőnek is csak igen kis „hányada” jutott arra, hogy ezekkel a költségekkel takarékoskodjanak. Energiatakarékosságot célzó beruházásra, felújításra például csak nagy ritkán jutott pénz. Ez a feladat most is — mint a múltban — csak a körülmények kényszerítő hatására került előtérbe. Nyilvánvaló, hogy ez így nem helyes. A rendjén levő állapot az lenne, ha a vezető állami szervektől a legkisebb műhelyig állandóan napirenden levő feladat lenne a szénnel, olajjal és a belőlük nyert energiával való takarékosság. Ehhez természetesen szükség van jó állami intézkedésekre is, a gazdálkodás szervezeti megjavítására, az energiafogyasztás mérési lehetőségeinek fokozott biztosítására, az egyes üzemekben alkalmazható fűtéstechnológiák kidolgozására stb. De szükség van a helyi intézkedésekre, az adott lehetőségek kihasználására, s arra az elemi takarékosságra is, hogy leállítsuk például az üresen járó motort, vagy eloltsuk a feleslegesen égő villanyt. A X. kerületi üzemek felajánlásaiban sok tanulságos módszerre bukkanunk. A Borkősavgyár például a gőzvezetékek jobb karbantartásával szénfelhasználásának három százalékát szándékozik megtakarítani. A Pestvidéki Brikettüzem három hónap alatt 82 000 forintot takarít meg a gőzfejlesztő kazánok gazdaságosabb üzemeltetésével, a fűtéstechnológia megtartásával, az üresen járó gépek motorjainak kikapcsolásával. De másutt is vannak jó elgondolások. A Villamos Kismotorgyár öntödéjében például nátriumgőzlámpákat szereltek fel — a világítás semmivel sem lett rosszabb, de az áramfogyasztás egyharmadára csökkent. Több helyen energiatakarékosságot célzó beruházásokra került sor. A Dinamó Villamosforgógépgyárban például új kazán épült. A Goldberger Textilművek Budafoki úti telepén új, jó huzatú kéményt, nagy teljesítményű füstcsatornát létesítenek. A berendezések jobb kihasználása — ami a munka jobb megszervezését követeli meg — számos helyen szintén energiamegtakarításra vezet. A Kőbányai Porcelángyárban például a malmok és a nagyfrekvenciás üzem elektromos kemencéje kapacitásának jobb kihasználásával kívánják számottevően csökkenteni az energiaköltségeket. Mindezzel azt kívántuk szemlél] tetni, mennyi és milyen sokféle] lehetőség kínálkozik az energia-] takarékosságra, s ahol csak kicsit] is foglalkoznak vele, feltétlenül] „meg tudnak fogni“ valamit az] egyébként veszendőre ítélt szén-ből, gőzből, olajból, áramból. Az] első lépés tehát: megismerni, fel- kutatni a lehetőségeket. Az üzemi, a minisztériumi energetikusoknak rendszerint sok jó elképzelésük van, mit is lehetne csinálni. Hallgassák meg az igazgatók, az illetékesek az energetikusokat, vitassák meg velük elképzeléseiket, s ha azok jónak, hasznosnak ígérkeznek, adjanak meg minden támogatást megvalósításukhoz. A felújításokra szánt összegekből jusson a kazántelepek tökéletesítésére, javítására is! A Gheorghiu- Dej Hajógyárban például az elmúlt években nagyon kevés jutott ilyen célokra. Az idén mindhárom kazánt kívül-belül átjavították — rászánták a gyár felújítási keretének csaknem hat százalékát. De a lehetőségek feltárásában szélesebb körű munkára van szükség. A IV. kerületi pártbizottság mellett például úgynevezett „energiabrigád“ működik, tagjai jó energetikai szakemberek, akik sorra látogatják a kerületi üzemeket, és tapasztalataik alapján hasznos javaslatokat, tanácsokat adnak. A II. kerületi pártbizottságon aktívaülés vitatta meg, milyen lehetőségek vannak az energiával való takarékosságra. Az üzemi párt- és szakszervezetek fontos feladata takarékosságra nevelni a dolgozókat, s meghallgatni, felszínre hozni, helyességük esetén támogatni energiamegtakarítást célzó javaslataikat. Általában arra van szükség, hogy az energetikai szakemberek — és itt elsősorban az MTESZ Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületének tagjaira gondolunk — több hasznos, gyakorlatias tanáccsal segítsék az üzemek ilyen irányú munkáját. Ha a társadalmi szervezetek és az összes szakemberek összefognak energiagazdálkodásunk megjavítására, a „kampányból“, az átmeneti nehézségek leküzdésére kialakuló mozgalomból — állandó, tervszerű, céltudatos munka válik. Ennek egyik — bár nem egyetlen — fontos mozgatója lehet, ha az energiatakarékosságban elért eredményeket megfelelően jutalmazzák. Helyesen ismerték fel a Csepel Vas- és Fémműveknél, hogy nemcsak az energetikusokat (természetesen őket is!), hanem az energia felhasználóit, a munkásokat is közvetlenül érdekeltté kell tenni az energiatakarékosságban. A Csőgyár néhány kemencéjénél — sajnos, csak néhánynál — a munkások részesednek az általuk megtakarított összegből. Az igazgatók a jutalmazás céljára rendelkezésükre álló pénzből juttassanak a jelenleginél többet azoknak, akik figyelmes, gondos munkájukkal energiát takarítanak meg. Meggondolandó, hogy az energiatakarékosság jelenlegi nagy fontosságára való tekintettel, nem kellene-e felemelni a jutalmazásra szánt összegeket. S az anyagiakon túlmenően is, nagyobb megbecsülés illeti meg az energetikusokat, a kazántelepek dolgozóit, az energiatakarékosságban példát mutatókat, s azokat a szakembereket is, akik társadalmi munkájukkal adnak segítséget az üzemek lehetőségeinek feltárásához és hasznosításához. Az energiatakarékosság, a helyes energiagazdálkodás mindenkor fontos feladat. De ma, amikor minden kilowattóra áramra, minden kiló olajra, kokszra, szénre oly nagy szükség van, jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Természetesen, a takarékosság nem mehet sem a dolgozók egészségének, jó látási viszonyainak, sem a munka minőségének, a technológiai szabályok megtartásának rovására! De amit csak lehetséges, meg kell tennünk. A legkisebb megtakarítás is sokat számít, mert hozzájárul országunk energiahelyzetének enyhítéséhez. Elutazott a moszkvai Művész Színház együttese A moszkvai Művész Színház együttese egyhetes magyarországi vendégszereplése után, vasárnap reggel elutazott Budapestről. A nagy sikert aratott együttes búcsúztatásán a Nyugati pályaudvaron megjelent Darabos Iván népművelési miniszterhelyettes, Ottó István, az MSZT főtitkára, továbbá művészeti életünk számos kiváló képviselője. Jelen volt a szovjet nagykövetség több tagja is. A Nemzeti Színházat, ahol a moszkvai együttes négy alkalommal fellépett, Major Tamás igazgatón kívül a színház rendezői és számos művésze képviselte. A kiváló szovjet színművészeket, akik magyarországi tartózkodásuk alatt forró barátságot kötöttek színházi életünk képviselőivel, magyar kollégáik valósággal elárasztották virágcsokraikkal. (MTI) Politika a küszöbönálló belgrádi tárgyalásokról ★ Befejeződött a Biztonsági Tanács vitája A Szovjetunió megvétózta az egyiptomellenes tizennyolc hatalmi javaslatot. (3. oldal.) A magyar nagykövet búcsú látogatása Csu Tené! Peking, október 14. (MTI) Szkladán Ágoston, a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövete hazautazása alkalmából október 13-án búcsú látogatást tett Csu Te elvtársnál, a Kínai Népköztársaság alelnökénél. Kastélybel — iskola A Zala megyei Babosdöbréte községben a felszabadulás óta üresen áll a volt urasági kastély épülete. A község pedagógusainak javaslatára a huszonötszobás épületet most négytantermes, szertárakkal és tanulószobákkal ellátott iskolává alakítják át, s még négy tanitói lakásra is jut benne hely. A megyei tanács oktatási osztálya csaknem 300 ezer forinttal járul hozzá az átalakítási munkálatokhoz. Elutazott Belgrádba az MDP Központi Vezetőségének küldöttsége A Magyar Dolgozók Pártja Köz-sponti Vezetőségének küldöttsége vasárnap este elutazott Belgrádba a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának küldöttségével folytatandó megbeszélésekre.A küldöttség vezetője GerőErnő, a Magyar Dolgozók PártjaKözponti Vezetőségének első titkára, tagjai: Apró Antal, Hegedűs •András, Kádár János, Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai. • A küldöttség búcsúztatására a • Keleti pályaudvaron megjelent a párt és a kormány vezetői közül.Ács Lajos, Kiss Károly, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, •Bata István, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint Horváth Imre külügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának számos tagja, a politikai élet több vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál Dalibor Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere és a követség tagjai. (MTI) Az elutazás előtt a Keleti-pályaudvaron: Kovács István, Kádár János, Gerő Ernő, Hegedűs András, Apró Antal és Dalibor Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság magyarországi rendkívüli követe.Papp Jenő felvételei Moszkva. A Legfelső Tanács Elnöksége A. A. Szmirnovot, a Szovjetunió bonni nagykövetévé nevezte ki és egyben felmentette bécsi nagyköveti tisztsége alól. (TASZSZ) Szovjet kereskedelmi kormányküldöttség utazott Párizsba Kumikin szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével vasárnap szovjet kereskedelmi kormányküldöttség repült Párizsba. A küldöttség az 1957—1959. évre szóló szovjet—francia kölcsönös áruszállítási egyezmény megkötéséről tárgyal majd a francia kormánnyal. Az egyezményt azon megállapodás értelmében kötik, amely a szovjet és a francia kormány között Guy Mollet francia miniszterelnök és Pineau külügyminiszter májusi moszkvai tartóz- skodása során létrejött. ÉPÜL A TELEVÍZIÓ ADÓÁLLOMÁSA A tizenegyedik emeletnél tart a Széchenyi-hegyi televíziós adóállomás építkezése. A vasváz egy részére már felhúzták a falakat. (Járai Rudolf felvétele, MTI Fotó.) Megalakult az ország első falusi takarékszövetkezete Vasárnap délelőtt mintegy 500 dolgozó paraszt és kisiparos jött össze a dunaföldvári Kossuth Művelődési Otthonban, hogy megalakítsa az ország első falusi takarékszövetkezetét. A szövetkezet céljáról és feladatairól Lindinger Imre, a helyi földművesszövetkezet elnöke beszélt. Elmondotta, hogy a dolgozó parasztság régi kívánsága a községben egy takarékszövetkezetet létesíteni, ahová a lakosok betehetnék felesleges pénzüket, s ahonnan kisebb hiteleket vehetnek fel. Mióta a régi hitelszövetkezet megszűnt, nem volt hova fordulni a község lakóinak, ha néhány száz forintra volt szükségük. Vasárnapig mintegy 450 dolgozó paraszt és kisiparos töltötte ki a belépési nyilatkozatot és 100—100 forintos részjegyet jegyzett. A földművesszövetkezet elnöke azután a szövetkezet működéséről beszélt. A takarékszövetkezet hitelt nyújt tagjainak többek között tatarozásokra, kisebb építkezésekre, kútjavításokra, szőlő- és gyümölcstelepítésekre. Az ilyen beruházásokra felvett kölcsönök összege 5000 forintig terjed és három év alatt kell visszafizetni. A kölcsön után legfeljebb havi egyszázalékos kamatot kell fizetni és egyszeri , a kölcsön összegének öt százalékát (kezelési költséget) kell adni. A szövetkezet kölcsönt ad termelési célokra is, kisgépek és egyéb felszerelések, műtrágyák, vetőmagvak beszerzésére. Ezek a kölcsönök 3000 forintig terjednek és két év alatt kell visszafizetni. Ezeken kívül a tagok más célokra is kérhetnek kölcsönt, legfeljebb 2000 forintot. Az ülésen felszólalt Vas Zoltán, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke is. — Nagy hiba volt annak idején —■ mondotta —, hogy a régi helyi hitelszövetkezeteket megszüntették. Amikor lehetővé teszik az új takarékszövetkezetek alakítását, a múltban elkövetett hibákat is orvosolják. Vas Zoltán beszélt a szövetkezeti mozgalom hibáiról, s hangsúlyozta: nincs áldás az olyan szövetkezeteken, amelyek nem önkéntesen jönnek létre. Nem lehet jó az a szövetkezet ahol nem a legszigorúbb demokratikus elvek szerint választják a vezetőséget. Felhívta a most alakuló szövetkezet figyelmét, hogy amikor vezetőséget választanak, ügyeljenek, kik kerülnek oda, mert nagyrészt rajtuk múlik a szövetkezet jó munkája. Biztosítani kell a demokráciát úgy is, hogy ezeknek a szövetkezeteknek a munkájába felülről ne avatkozhassanak bele lépten-nyomon. Az ülésen ismertették a takarékszövetkezet alapszabályát, majd hoszszas vita után megválasztották a vezetőséget. Az új igazgatóságban és a felügyelő bizottságban helyet kaptak egyénileg dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok, kisiparosok és alkalmazottak képviselői egyaránt. A Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet rövidesen megkezdi munkáját Új módszerű silóépítés Polgáron Hajdú megyében a polgári Sertés- I hizlaló Vállalatnál 300 vagonnyi silót építenek előregyártott elemekből. Két fiatal építészmérnök, Hörcher János és Horváth Kálmán egy olyan önemelő állványt szerkesztett, amellyel az eddigieknél gyorsabban helyezik el a negyven kilós betonelemeket. A 30 tagú kubikos-brigád a tíz, egyenként 30 méter magas silókútban naponként kéthárom sort húz fel. A szerkezettel teljesen feleslegessé válik a silók állványozása, s így az előzetes számítások szerint mintegy háromszáz köbméter faanyagot takarítanak meg. Az építkezés előreláthatólag az év végéig tart. Az Egyesült Államok nem csökkenti a fegyveres erők létszámát Wilson, az Egyesült Államok hadügyminisztere egy sajtóértekezleten ismét kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya nem foglalkozik az amerikai fegyveres erők létszámcsökkentésének kérdésével. Wilson közölte, hogy a katonai kiadások a következő pénzügyi évben hozzáve ,tőleg 6 százalékkal fognak emelked-ni. Wilson elutasította Stevensonnak, a demokrata párti elnökjelöltnek a hidrogénbomba-kísérletek beszüntetésére vonatkozó javaslatát. Szófia: A bolgár nemzetgyűlés elnöksége rendeletével a Vlko Cservenkovról elnevezett dimitrovgrádi hőerőmű nevét Marica III. hőerőmű névre — a hőerőmű eredeti nevére — változtatták. (MTI) A Paksi Konzervgyár dolgozói teljesítették egész évi tervüket ! Egyre többféle árucikket készítenek itt, a Paksi Konzervgyárban. Zöldborsót, zöldbabot, savanyúságokat, lecsót, különféle gyümölcsízt, befőtteket, konyakos meggyet, szárított zöldség- és gyümölcsféléket... Az üzem műszaki vezetői igyekeznek mind jobban megkönnyíteni a munkát. Igen sokat gépesítettek saját erőből, részben saját tervezésük alapján, részben ,,ellopva más tudományát“. Maguk gépesítették a zöldborsó-eltevést, a sterilizáló üzemben az autoklávok kivételével, minden a helyi karbantartók munkáját dicséri. Felkészültek a gyümölcsszárításra is. Az almaaszaláshoz (a finn export jó teljesítéséhez) egy használaton kívüli barackfelezőgépet alakítottak át. Titkos elvtárs, a karbantartó csoport vezetője. Szederkényi elvtárs, a műszaki osztály vezetője és Juhász elvtárs TMK-vezető úgy változtatták meg a gépet, hogy az kiválóan alkalmas az alma-magház kiszúrására . Ezt a munkát eddig kézzel végezték A gép húsz ember teljesítményét nyújtja. Jó szokásuk a paksiaknak a „tudománylopás” is. Meglátogatják a többi konzervgyárat, vázlatokat készítenek a berendezésekről, ellesik a jó módszereket, s aztán hol egy szállítókocsit, hol szelektálógépet, vagy mást készítenek el otthon ilyen alapon. S tovább fejlődnek. A sok meggybornak, meggylének kell a hordó — sok munka Vár a kádárokra. Az emberekkel is törődnek. Eddig a kádárok dolog javát télen is, esőben-hóban is szabad ég alatt végezték. Most, még a tél beállta előtt jó munkakörülményeket teremtenek nekik is. A Paksi Konzervgyár dolgozói most tervük, exporttervük túlteljesítésén fáradoznak, mert termelési tervüket már október 4-én teljesítették? Mintegy 25 százalékkal szeretnének többet termelni év végéig a tervezettnél. Piccard professzor hajója 1100 méter mélyre merült Castellammare di Stabid* október 14 (MTI) Piccard professzor Trieszt nevű tengerfenék járó hajója a Capri szélességében vasárnap végzett újabb lemerülési kísérlet során 1100 méter mélységig hatolt le a tengerben. A kiváló svájci tudós fia is jelen volt a kísérletnél Pollini, a milánói egyetem geológiai tanára társaságában. A kísérlet közel négy órán át tartott. Az újabb lemerülési kísérletet valószínűleg hétfőn hajtják végre, ezúttal még nagyobb mélységbe. Megkenték a bmodnádasdi pácolóüzem szerelését A Borsodnádasdi Lemezgyárban 4,5 millió forintos költséggel korszerű pácolóüzem épül. Az építők szorgalmának eredménye, hogy szombaton reggel az ausztriai Oska-gyár szerelői már megkezdhették a saválló kádak elhelyezését. Az osztrák dolgozók megígérték, hogy a nagy szakértelmet követelő munkát határidő előtt befejezik. (MTI) SZÜRET IZSÁKON Vasárnap a századik exportvagont indítottákútnak az izsáki sárfehérből Jó közepes a termés: valamivel kevesebb, de jobb a tavalyinál Szüretelnek a homoki szőlőkben. Szedik a kadarkát, a kövidinkát, az '■ ezerjót és a többi, ezen a vidéken termesztett fajtát. A megye több tízezer holdnyi szőlőjében szaporán halad a munka. A tíz legnagyobb állami gazdaságban 4300 holdról szedik a dús fürtöket. A szüret derekán tartanak, vége a csemegeszőlő-szedésnek, javában tart a bornak való szüretelése. A szakemberek mindenütt azon a véleményen vannak, hogy mennyiségben kevesebb, de minőségben jobb szőlőt adott az idei esztendő. Ahogy mondják, jó közepes a termés. Telnek a puttonyok, ládák, kádak Izsákon is, a híres sárfehér hazájában. A faluban 5000, az állami gazdaságban csaknem 800 hold terem ebből a fajtából. S itt is, mint szerte a megyében, most van a munka dandárja. Az izsáki pályaudvarról Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaságba, Nyugat-Németországba, Ausztriába, Svédországba s legújabban Londonba indul a magyar szőlő. Tegnap kifutott a századik exportvagon, kosarakban, ládákban az ízes, csemegének is kitűnő sárfehérrel. Tizenhat napja tart a szüret. Eddig száz vagon szőlőt szedtek le. Tavaly hat hétig tartott ez a munka, s csak 73 vagon gyümölcsöt vittek el a gazdaságból. Látható, hogy a munka gyorsabban megy. S ebben nemcsak a gépműhely dolgozóinak van nagy részük, akik az esti világításhoz szükséges agregátorokat kijavították, hanem a gazdaság vezetőségének is, amely okulva a tavalyi hibákon, újjászervezte a munkákat, érdekeltebbé tette a dolgozókat a több és jobb munkára. Tavaly az országosan kidolgozott normák alapján minden munkafolyamatot külön számoltak, s külön is díjaztak. Az idén a szedést a ládakihordást, a szállítást és a tisztítást egy munkafolyamatként végzik. Az eredmény: a múlt esztendei 35 kiló helyett az idén 80 kiló szőlőt szed le egyegy munkás naponta, többet keres, s az egész költség mégsem múlja felül semmivel sem a tavalyit. 1955-ben az is előfordult, hogy a szüret közepén a munkások nagy része otthagyta a gazdaságot az alacsony bérek miatt, az idén pedig minden brigádban lelkes, hozzáértő emberek dolgoznak. A gazdaság vezetősége a gyors szüretelés érdekében sátrakat emelt a szőlőben, ahol a munkások négy pokróc alatt töltik az éjszakát. Ezenkívül az esti órákban feketekávét kapnak a szüretelők. A 800 holdnyi szőlő terméséből az exporton kívül természetesen igen sok bor is lesz. A számítások szerint mintegy 11 000 hektoliter. A présházakban is javában dolgoznak már. Kádakba gyűjtik a bornak való szőlőt s hamarosan édes must lesz belőle. Később az üzletekben, a palackok címkéin olvashatjuk majd az izsáki sárfehér nevét. Az igazság ■ kedvéért azonban azt is el kell mondanunk, hogy ez a munka már nem olyan tökéletes. Egyik présük sem nagyobb, mint egy jól gazdálkodó középparaszté, hordóik és tároló edényeik pedig, ha lehet még kisebbek? Amit megtakarítanak a gyors munkával, azt elpazarolják a kisüzemi berendezésekkel. Egyetlen számítást: egy-egy üzemegység naponta 200 mázsa szőlőt szed le és présel ki. Ehhez a munkához 18—20 ember szükséges. Ugyanakkor a szomszédos állami gazdaság gépesített présházában hat ember négy-ötszáz mázsa termést dolgoz fel. S ha a költségeket összevetjük, kiderül, hogy egy új borház építése rövid néhány év alatt megtérülne. A szakemberek szerint egy tízezer liter befogadóképességű feldolgozóüzem kellene. Ez az egyik módja annak, hogy Izsákon jobban gazdálkodjanak, s visszaszerezzük, tovább öregbítsük a magyar szőlő és a bor világhírét. Szüretelik az izsáki szőlőt. Az állami gazdaság gyorsan halad a munka. Petőfi brigádjában is (Nizber Imit lelvidolg.