Szabad Nép, 1956. október (14. évfolyam, 273-297. szám)
1956-10-11 / 283. szám
»e t te,„Atila Jozef“-rôl ÿïrd** Jean Rousselot-val Markáns arcélű férfi. Gomblyukában finom, keskeny kék-piros szalagocska, a „Szabad Franciaországért” kitüntetés szalagja. Őszintén megvallva, nem sokat tudtam róla, amikor leültünk beszélgetni. Csak anynyit, hogy József Attila francia fordítója. De ez a „csak” éppen elég, hogy mindnyájunk számára egycsapásra érdekessé váljon a hazánkba látogató francia költő. Először a szokásos interjú-kérdések kopognak: Mikor érkezett Magyarországra? Hogy utazott? Hogy tetszik Budapest? — Két napja érkezett ... Jól utazott... Budapest nagyon szép... Aztán párizsi munkája felől érdeklődöm. — Költő, regényíró, esszéíró vagyok. A Les Nouvelles Littéraires című lapnál mint kritikus dolgozom. Legutóbbi munkám, amit nagyon szerettem A mai francia költők panorámája. Most a Mai költők-sorozatban egy József Attila-köteten dolgozom. Nemrég jelent meg egy tanulmányom a párizsi Magyar Intézet folyóiratában, a France—Hongrieben, a műfordítás problémáiról, különös tekintettel a József Attila-fordításokra. Kedvesen, furcsán mondja költőnk nevét: . Atila Jozef“. Sok szeretet, melegség van a hangjában, ahogy róla beszél. — Egy esztendeje, hogy az első József Attila-vers kezembe került. Gara László Párizsban élő magyar költő (aki egyébként a magyar irodalom lelkes nyugati népszerűsítője, igazán sokat köszönhetnek neki) felhívott telefonon, s megkérdezte, hogy közreműködnék-e egy József Attila-kötet fordításában. Egy verset vállaltam: Mikor születtem, a kezemben kés volt... És már mondja is a verset, franciául, oly szépen, megilletődötten kicsit, hogy az újságíró valami különös torkot-szívet szorító érzéssel küszködik. „Mikor születtem, a kezemben kés volt — azt mondják ez költemény. Bíz tollat fogtam, mert a kés kevés volt: embernek születtem én...“ Megszerettem Attilát. Nemcsak a verseiért, persze azokért elsősorban. De sok hasonlóságot fedeztem fel a kettőnk élete között. Én is szegényszagban nőttem fel a külvárosban. Anyám korán meghalt, apám — mint Attiláé — otthagyott minket... Tegnap Illyés Gyulával elmentünk a Gát utcába idézni Attila gyermekkorát. Ilyennek képzeltem ott a házakat, talán kicsit, alacsonyabbaknak, de ilyennek. Nem lepődtem meg: Attila csak itt élhetett... Voltunk a József Attila-múzeumban is. Láttam Attila könyvtárát. Milyen jellemző, hogy sok néprajzi könyv volt polcain! És ott volt Villon franciául... Most a riporter és az „interjúalany” között szokatlan játék következik. Verseket kérdek: ismeri-e? Először a nagyobbakat, az ismertebbeket: Külvárosi éj... Kései sirató... Nagyon fáj ... Mama ... Hogyne, ismeri mind. Ahogy az első sort mondom, már folytatja is, versben, franciául... Most ő kezdi. Attila első, gyerekkori versét mondja, nevetve, hogy a gyermekköltő kiírta: „1. strófa”, „2. strófa”. Hát az utolsót ismeri-e? — kérdezem. „Íme hát megleltem hazámat..." „Ismerem — mondja — de nem az utolsó.” És idézi már az utolsót, a töredéket, amit Attila halála előtt irt. ..Drága barátaim, kik gondolták még a bolonddal...” Jobban emlékezett! Hatvannál több József Attila-verset fordított, egyiket-másikat több verzióban. Melyik a legkedvesebb Attila-verse? — A Mama! Négyféleképpen fordítottam le. Ez kilenc verslábban van írva, szokatlan a mi számunkra. Vagy nyolc, vagy tíz... És magyaráz, az asztalon üti a taktust: „A présent, je ne pleurnicherais point! Trop tard .. . Mais je la vois grandir sans fin...” — Egyébként az Attila-versek fordítása azért is jelentős a francia műfordításirodalomban, mert kísérlet a rímes fordításra. Eddig idegen nyelvből csak prózában fordítottunk. Mi a fordítási módszere? — Gara László hozza a nyersfordítást. Együtt írjuk meg az első változatot. Közben mondja a verset magyarul. Aztán én csiszolom a fordítást, aztán ő megnézi. Vitatkozik, magyaráz, egy-egy szót kicserélünk, jellemzőbbre, a vers hangulatához illőbbre. — Csak József Attila verseit fordítja? — Nem, dehogy! Megszerettem a költészetet. Elsősorban Attilán keresztül, bár 1945-ben már fordítottam egy Ady-verset, egy német koncentrációs táborból Párizsba került magyar mérnök hozott nekem néhányat, sokat mesélt Adyról... Őt is szeretem, Adyt, de nagyon nehéz fordítani. Ady-fordításaim inkább átköltések. Rajta kívül Petőfi, Kosztolányi, Babits, Tóth Árpád, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc néhány versét adtam mostanában a francia olvasók kezébe. — Mit adhat, mit ad a magyar költészet a francia irodalomnak? Elgondolkozik egy pillanatra, s így válaszol: — A magyar költészetben megvan az, ami a mai francia lírából egy kissé hiányzik: a közelség az élet realitásához. A valóságba való gyökerezés. Nem a felszínen mozog. Talán ez a legtöbb, amit kaphatunk. Most készítik elő nálunk a magyar költők antológiáját, amely a magyar líra gyöngyszemeinek jelentős gyűjteménye lesz. Minden költő — aki valamit is számít a francia irodalomban — hozzájárul ehhez a nagy munkához. Egy év óta egyébként magyar divat van Párizsban. Ritkán olvasok újságot, de amelyik lapba csak belepillantok, mindenütt: , Magyarország ... Magyarország. . . magyar irodalom.. . zene... tánc . .. Ebben egyébként jelentős szerepe van a párizsi Magyar Intézetnek, amely kitűnően dolgozik. Folyóiratot ad ki, hangversenyeket, filmbemutatókat rendez. Véleményem szerint elő van készítve a talaj arra, hogy Franciaország megismerkedjék a magyar kultúrával. — Magyarországi programja? — Amit csak két hét alatt látni lehet — mindent látni akarok. Nagy program, így sikerüljön is. Lányi Márton A Kossuth Klub költői estjének nagy sikere (Tudósítónktól.) A mai magyar líra, a versek szeretete több száz főnyi közönséget hozott el a Kossuth Klubba kedden este. S nemcsak általában az irodalom, a költészet szeretete, hanem a mai íróink, költőink iránt érzett szeretet és megbecsülés jellemezte ezt a valóban forró, lelkes hangulatú irodalmi estet. Ennek adott hangot Fekete Sándor rövid bevezetője is, amely új költészetünk néhány jellemvonását fejtegette. Kiváló költőink egész sora szerepelt a késői órákba nyúló esten, legtöbben saját maguk olvasták fel költeményeiket. Nagy taps fogadta Zelk Zoltán versét, az ötven halállal szívemben, Kónya Lajos Üzenet délre című költeményét, a fiatal Nagy László, Csanádi Imre verseit, Kuczka Péter Tiszta víz és Kinizsi tánca, Aczél Tamás Oda Európához című versét, Képes Géza epigrammáit és Vad lovak című költeményét. A közönség rendkívül melegen köszöntötte Benjámin Lászlót, aki legújabb verseiből adott elő. Külön köszönet illeti az est rendezőit, hogy Illyés Gyula, Benjámin László és Zelk Zoltán néhány versének tolmácsolását olyan kitűnő előadóművészekre bízták, mint Simonffy Margit és Palotai Erzsi. A Köznapi dolgok idézete Simonffy Margit előadásában és a két Illyés-vers, A reformáció genfi emlékműve előtt és a Szekszárd felé, Palotai Erzsi tolmácsolásában igazi nagy élményt nyújtott. Nagy tetszést aratott az esten közreműködő Losonczy Andor zongoraművész, Liszt és Bartók egy-egy művének tolmácsolásával. A keddi irodalmi est hű tükre volt költészetünk biztató fejlődésének. A nagy sikerre való tekintettel a költői estet a közeljövőben megismétlik. Kun Béla, Szamuely Tibor, John Reed művei a Szikra Könyvkiadó jövő évi terveiben A Szikra Könyvkiadó a jövő évre ntegy száz magyar és külföldi ,sadalomtudományi, politikai mű adását vette tervbe. A marxizmus—leninizmus klasszisainak művei közül jövőre megesik Marx—Engels Művek I. II. kötete, Marx—Engels levelések I. kötete és Lenin a kultúrá és a művészetről szóló írásainak íves gyűjteménye. A marxizmus előfutárainak és nmzetközi munkásmozgalom több magasló teoretikusának munkái ek óta hozzáférhetetlenek a maaz olvasóközönség számára. Akra a jövő évben, több éves riasztását pótolva, kiadja a többek közt Fourier és Saint Simon válotott műveinek első köteteit, Plehavnák a művészetről és irodalomr szóló írásait, Kautsky Mar izdasági tanai című művét, Rosauxemburg válogatott műveinek I.tétét és Bebel A nő és a szociomus című munkáját. A filozófiai, ideológiai kérdésekről áll tervbe vett művek között szere- Lukács György és Molnár Erika-egy tanulmánykötete és Mód Alaz A szocialista nemzet kialakulóhazánkban című tudományos műsokra számos magyar történet-és munkásmozgalom-történeti kiadását istervezi. A tervszerepel például egy város és Kun Bélának a Tanácstársaságról írott munkáiból, Sán Pál A XIX. századvégi agrárválság Magyarországon című műve, egy 40 íves dokumentumkötet a magyar vörös haadseregről, Aranyosi Magdának a magyar nőmunkásmozgalomról készülő munkája és Szamuely Tibor A kommunista párt megalakulásának története című könyve. A nemzetközi munkásmozgalom történetéről szóló munkák között kiadásra kerül Foster A világ szakszervezeti mozgalmának rövid története című munkája, Vas Zoltán Két férfi című könyvének második kötete és J. Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című, az októberi forradalomról szóló riportkönyve. Számos új kiadvány foglalkozik a közgazdaság elvi kérdéseivel, népgazdaságunk időszerű problémáival, így például Gerő Tamásné Költségvetés, hitel és felhalmozás című, nemrég megvédett disszertációja, Duzs Jánosnak a műszaki fejlesztéssel foglalkozó könyve, Markos Györgynek A második ötéves terv atlasza című munkája stb. A tervben szerepel a Szovjetunióban nemrég megjelent statisztikai zsebkönyv magyar kiadása, egy a jugoszláv gazdaságról szóló gyűjtemény Tito, Kardelj, Vukmanovics elvtársak beszédeiből. A pártépítés kérdéseiről szóló írások között szerepel például Mocsár Gábor: Egy párttitkár feljegyzései című regényének II. kötete. Az Érdekes Könyvek-sorozatban többek között Jack London, Howard Fast, Traven és Upton Sinclair könyvek kiadását tervezik. Major Tamás és Padányi Ferenc a moszkvai Művész Színház vendégjátékáról A moszkvai Művész Színház hétfő esti bemutatkozása óta nagyon sok színész látogat be a Nemzeti Színház igazgatói irodájába, hogy elbeszélgessen a vendégművészek Csehov-előadásáról. Tegnap délután egy órára mi is beültünk Major Tamás szobájába. Nemzeti Színházunk igazgatója éppen Ladányi Ferenccel beszélgetett a Három nővér előadásáról. A beszélgetés során mindkét művész a művész színháziak Három nővér-előadásáról a legnagyobb elismeréssel beszélt, a maga nemében páratlannak tartotta a színészek játékát, a rendezést és mindkettőt együtt. Ezzel kapcsolatban azonban valamit megjegyeztek, hogy az utóbbi esztendőkben sajnos gyakran előfordult, hogy nem magas színvonalú, sőt színvonaltalan, művészetetlen szovjet műveket is kritika nélkül dicsőítettünk, így sajnos a legfelsőbb fokú kifejezések értéke sok emberben alaposan megfogyatkozott. A múlt hibái, tévedései miatt azonban nem szabad megfosztani a Művész Színház Csehov-előadását a dicséretektől, mert az valóban méltó rá! Helytelenül jár el az a kritikus is, aki éppen a fenti hibás gyakorlatot azzal akarja ellensúlyozni, hogy nem hagyja magára hatni az előadást, hanem a mű hatásának kikapcsolásával próbál kritikát írni. Ez a megjegyzés nem a kritika ellen szól, hanem éppen az igaz kritikát követeli. Ezután Major Tamás és Ladányi Ferenc a Három nővér előadásának azokról a részleteiről szólt, amelyek őket leginkább megragadták. Major elvtárs elmondta, hogy szerinte az előadás a darab eddigi magyar felfogásától eltérő, egészen más megvilágításba helyezte a csehovi jellemet. Az alakokról lehántotta a hazai gyakorlatban kialakult búslakodó, polgári szentimentalizmussal nyakon öntött mázt, ismét földön járó, hús és vér, szenvedélyekkel teli emberekké változtatta őket. Igen figyelemre méltó volt, hogy a rendezés nem erőszakolt minden színészre valamiféle egységes, generális stitust. Minden ember a saját egyéniségének megfelelő stílusban játszott. S az ily módon körülhatárolt emberek kapcsolata egymással, vagyis a sok különböző stílus sajátos ötvözete, összefonódása mégis magasabb fokú egységes stílussá egyesült. Minden színész stílusában azonos volt azonban az igazságkeresés — persze mindenki a maga módján művelte ezt. A minden részletében kidolgozott ábrázolást sokan összetévesztik a naturalizmussal. A Három nővér előadása bebizonyította, hogy az olyan, minden részletben kidolgozott ábrázolás, amely valamennyi mozzanatában az alak lelkivilágát, érzéseit és a dráma továbbfejlődését szolgálja, összetéveszthetetlenül távol áll a naturalizmustól. Ladányi elvtárs megemlítette, hogy számára nagy élményt jelentett az a forradalmi elgondolás érvényre juttatása, amely a leghatározottabban leszámol mindenféle giccsel, szentimentalizmussal. Igen nagy hatást tett rá az úgynevezett belső monológok finom módszere. (Például Versinyin szerelmének érése.) Búcsúzásnál a két művész arról beszélt, hogy lehet-e másképpen is játszani a Három nővért, mint ahogy a moszkvai Művész Színház? Természetesen, lehet. Az ő felfogásuk a mű korszakának szinte tökéletes ábrázolása. Minden más rendezőnek és színésznek azonban az a kötelessége, hogy a saját ízlésének, a kialakult hazai színházkultúrájának megfelelő felfogásban rendezze és alakítsa Csehov műveit. Meg kell azonban tanulnunk a Művész Színház tagjaitól az igazságkeresésnek, a giccs elleni küzdelemnek, a művészi alázatnak és más művészi elgondolásnak, módszernek maradéktalan érvényesítését. Ezen az alapon nyitva az út a legszínesebb emberábrázolás és a legkülönfélébb stílusok előtt. Major Tamás és Ladányi Ferenc végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a moszkvai vendégek az eredeti tervtől eltérően meghoszszabbítják itt-tartózkodásukat és akkor még több lehetőség nyílnék arra, hogy több magyar darabot nézzenek meg és még eredményesebben kicseréljék tapasztalataikat. Irodalmunk vitás kérdései Előadássorozat a József Attila Szabadegyetemen Nagy jelentőségű előadássorozat indul a mai napon a József Attila Szabadegyetem keretében. Irodalmunk vitás kérdéseit címmel irodalomtörténészeink a magyar irodalom utolsó századának a közvéleményt foglalkoztató fontos problémáit világítják meg. A sorozat első előadását ma este 6 órakor a Közgazdasági Egyetemen (Dimitrov tér 8, II-es terem) Barta János debreceni profeszszor tartja A magyar kritikai realizmus kibontakozása címmel. Az előadások kéthetes időközökben követik egymást. Sőtér István Kemény Zsigmondról, Király István A Nyugat 1919 után, Heller Ágnes Kosztolányi Dezső világnézete, Komlós Aladár A magyar izmusok története, Erdei Sándor Szabó Dezső munkássága címmel tart előadást. Előadás hangzik el még többek között az emigráció irodalmáról, a magyar népies mozgalom történetéről, a két világháború közötti novellairodalomról, József Attila és kora irodalmi mozgalmairól, Krúdy Gyula, Herczeg Ferenc munkásságáról, Németh László regényeiről és drámáiról. Kína magyar fametsző-mesterének genfi kiállítása A genfi Művészeti és Történelmi Múzeum termeiben október 13-án nyílik meg Demján József „Kína fametsző-mestere” kiállítása. A magyar művész 1955-ben kapta ezt a kitüntető címet, amikor Kína tizenöt városában állították ki színes fametszeteit és harminc előadást tartott kínai fametszőknek egyéni fametszési technikájáról. Damján az ősi kínai művészetnek ezt a több ezer éves ágát olyan tökélyre fejlesztette, hogy a kínai művészek a színes fametszet költőjének, a virágok, halak, a régi és új mesék varázslójának nevezték és mestereik közé fogadták. Dómján budapesti műtermében nagy sárga zászló látható, amelyet kínai kollégáitól kapott. A zászlón levő kínai felirat ezt a jókívánságot tolmácsolja: „Éljen Dómján fametsző-mester tízezer évig!“ Pierr Buoffard, a genfi múzeum igazgatója Budapesten látta Dómján színes fametszeteit és meghívta, hogy a nemzetközi múzeumi napok keretében mutassa be műveit a svájci közönségnek. Dómján 135 műve kerül kiállításra Genfben, többek között a 14 darabból álló galamb- és a 21 darabból álló páva-sorozat, a Hunyadi fametszetek 12 lapja, továbbá halak, madarak és magyar balladák illusztrációi. Damján, akit a genfi múzeum meghívott a kiállítás megnyitójára, elutazott Svájcba. Vita az értelmiségi határozatról Győr-Sopron megyében A Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei bizottsága a TTIT-vel közösen kedden este az éjszakába nyúló vitát rendezett Győrött az értelmiségi határozatról. Az összejövetelen mintegy kétszáz orvos, jogász, mezőgazdasági szakember, tudományos kutató és tanár volt jelen. Balázs Ferenc, a megyei népfrontbizottság elnökének megnyitója után Jóború Magda, az oktatásügyi miniszter első helyettese tartott bevezetőt. A bátor hangú, szenvedélyes vitában legtöbb felszólalás a köznevelésüggyel kapcsolatban hangzott el. A pedagógusok a nevelési rendszer több kirívó hibájának megszüntetésére tettek javaslatot. Az MTH-intézet tanárai megismételték azt a régi kérésüket, hogy a minisztérium tegye lehetővé az MTH-iskolákban a fizika- és a magyar nyelvoktatást. Sokan sérelmezték az egyetemi felvételek bürokratikus gyakorlatát és egyhangúan javasolták a minisztériumnak, a jövőben származásra való tekintet nélkül, kizárólag a tanulmányi eredmények alapján vegyék fel a jelentkezőket anélkül, hogy garanciát vállalnának az elhelyezésükre. Több felszólaló sürgette a minisztériumot, vegye le végre napirendről az Intézet elköltöztetésének tervét, amely szintén a régi szűklátókörű politikából indult ki és minden elfogadható indokot nélkülöz. Erre vonatkozóan már több ígéret hangzott el, de megnyugtató intézkedés nem történt. (MTI) Nagy küzdelmek a London-Budapest atlétikai viadalon London, október 10. Szerdán este került sor Londonban a White City-stadionban a London—Budapest férfi és női atlétikai versenyre. A több ezer főnyi közönség szép küzdelmeket láthatott. A magyarok váltakozó sikerrel szerepeltek. Részletes eredmények: FÉRFISZÁMOK. Diszkoszvetés: 1. Klics (magyar) 51.69, 2. Szécsényi (magyar) 49,98, 3. Pharaoah (angol) 49,69, 4. Carr (angol) 49,14. Klics tartja jó formáját. Távolugrás: 1. Cruttenhem (angol) 715, 2. Földessy (magyar) 701, 3. Wilmshurst (angol) 688, 4. Jakabfy (magyar) 630. Magasugrás: 1. Okuwobi (angol) 190, 2. Hagya (magyar) 190, 3. Stableforth (angol) 182, 4. Hemela (magyar) 182. A nigériai néger másodikra, Hagya harmadikra ugrotta a 190-et. 100 m: 1. Jakabfy (magyar) 10.8, 2. Kiss (magyar) 10.8, 3. Sandstrom (angol) 10.9. Jakabfy mellbedobással nyert. A negyedik angol, Young 40 méternél húzódás miatt feladta a versenyt. 10 km gyaloglás: 1. Coleman (angol) 44:07, 2. Kiss (magyar) 46:03, 3. Rácz (magyar) 46:03,6, 4. Goodall (angol) 47:48,2. Az angol győzelme nem volt vitás. NŐI SZÁMOK. Súlylökés: 1. Allday (angol) 13,35. 2. Fehér (magyar) 13,27. 3. Bagó (magyar) 13,14. 4. Cook (angol) 12,27. Fehér formán kívül versenyzett. Távol: 1. Gyarmati (magyar) 564. 2. Hoekin (angol) 560. 3. Pénzes (magyar) 556. 4. Whitehead (angol) 538. Gyarmatinak sikerült a visszavágás a budapesti vereségért. ______a. Tizenhét sportágban indul a Szovjetunió az olimpián A szovjet olimpiai bizottság kedden ülést tartott. Ezen véglegesen elhatározták, hogy a Szovjetunió a következő 17 sportágban vesz részt a melbourne-i olimpiai játékokon: kosárlabda, ökölvívás, birkózás, súlyemelés, kerékpár, evezés, kajakkenu, vitorlázás, úszás, vízilabda, műugrás, torna, atlétika, öttusa, vívás, sportlövészet, labdarúgás. Elhatározták, hogy 1957-ben tovább erősítik a szovjet sport nemzetközi kapcsolatait. Az 1957-ben Moszkvában sorra kerülő VIT-sportversenyeket július 29 és augusztus 10 között rendezik meg. MEGKEZDŐDÖTT AZ ALJECHIN SAKKEMLÉKVERSENY Moszkvában. Az első forduló meglepetése: Tajmanov legyőzte Bronstejnt. A Szabó László—Najdorfjátszma függőben maradt. MA INDUL AZ ASZTALITENISZEZŐK TIZEK BAJNOKSÁGA amelyen a legjobb felnőtt és ifjúsági versenyzők vesznek részt Az Ernst Thälmann című film díszbemutatója Szerdán este az Uránia Filmszínházban ünnepi előadáson mutatták be az Ernst Thälmann című, magyarul beszélő, színes német film második részét. A díszbemutatón megjelent Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. Vég Béla, az MDP Központi Vezetősége titkára, Köböl József, az MDP Központi Vezetőségének tagja, valamint politikai, kulturális és gazdasági életünk számos vezető egyénisége. Részt vett a díszbemutatón Rudolf Helmer, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete, a nagykövetség tagjai. Az ünnepségen Háy Gyula, Kossuth-díjas író üdvözölte a díszelőadásra hazánkba érkezett német filmdelegáció tagjait. (MTI) Fogadás a párizsi Magyar Intézetben Kitűnően sikerült fogadást rendezett kedden este a párizsi Magyar Intézet Gyergyai Albertnek, a budapesti egyetem francia irodalomtanárának, a kiváló írónak és a francia irodalom remekei hivatott fordítójának tiszteletére. A fogadáson, amely a francia—magyar irodalmi barátság jegyében zajlott le, megjelent Kutas Imre, a Magyar Népköztársaság párizsi követe A szerzőről megfeledkeztek Nemrégiben ünnepeltük a magyar hangosfilm jubileumát. A jubileumi ünnepségen a Vörös Csillag-moziban rendezett díszelőadáson bemutatták az első magyar hangosfilmet, a „Hippolit, a lakáj“-t is. Az ünnepség szónoka, Bán Frigyes, megemlékezett a film minden alkotójáról, minden szereplőjéről, csak éppen arról feledkezett meg, aki a még ma is derűt keltő történetet megalkotta, a film írójáról, Nóti Károlyról. A szerző nevét még a nyilasok levették a filmről és — sajnálatos — a rendezők elmulasztották ezt a hibát kijavítani. Pedig Nóti Károlynak nemcsak az első sikeres hangosfilmet köszönhetjük, hanem több mint 50 film forgatókönyvét. Ezt a valóban meleg és szép ünnepséget kár volt ezzel a feledékenységgel elrontani. ÉPÜL AZ ÚJ ÉS A RÉGI VARSÓ .............................. . .mm A mai Varsó jellegzetes képe. A Hotel Warszawa modern, 16 emeletes épülete. A régi városrész újjáépített, korhű részlete. (Rókás Sándor felvételei) CSÜTÖRTÖK, 1956. OKTÓBER . * * HÍREK * * — Műemlékkiállítás nyílt a székesfehérvári István király Múzeumban. A múzeumi hét keretében előadásokat és városnéző sétákat, valamint a megye történetéről és művészi múltjáról szóló más kiállításokat is rendeznek. — Három orosházi művész, Bazsali Ferenc, Kerti Károly és Rajki József alkotásaiból kiállítás nyílt a helyi múzeumban. — Oktatófilmeket készít hazánk építészeti alkotásainak és műemlékeinek népszerűsítése végett a Köz- épülettervező Vállalat. — Eddig ismeretlen Turgenyev- kéziratokra, köztük egy verses drá- mára és egy elbeszélésre bukkantak a párizsi filológusok. — Szinetár György Déryné útrakél című darabját mutatja be ma este Sztálinvárosban az Állami Falu Színház. — Könyvterjesztő vállalat alakult a földművesszövetkezetek jó könyvellátására. A vállalat rövidesen Szövetkezeti Kiskönyvtár címmel sorozatot indít. — Az ország első szintetikus műszál-fonodájának építéséhez kezdenek hozzá rövidesen Kistarcsán. A gépeket a Német Demokratikus Köztársaságból hozzák be. — Nemzetiségi ifjúsági találkozót rendeznek Felsőcsatárort, ahol sok község nemzetiségi fiataljai mutatják be kultúrájukat. — A 300 éves kiskunhalasi gimnáziumban iskolatörténeti kiállítás nyílt. — Három Szolnok megyei népi együttes látogat el rövidesen Romániába, illetve Csehszlovákiába. — Egyetemi küldöttség érkezett hazánkba Varsóból, amelynek vezetője Reychman Jan, a magyar tanszék vezetője. A küldöttséget a szegedi Tudományegyetem látja vendégül. — Műbőrkabátokat gyártanak az őszre a kisipari szövetkezetek. — A kassai Állami Színház 200 tagú opera, és balett-társulata október 12-én viszonozza a miskolci Déryné Színház nyári csehszlovákiai szereplését. — A jugoszláv—magyar baráti kapcsolatok további szélesítésére még ebben a hónapban nagyszabású víziünnepélyt rendeznek a Dráván a barcsi és a jugoszláv fiatalok. _ Lukács Györgyöt kérték fel új Nemzetközi Filozófiai Intézet jövő évi varsói kongresszusa egyik előadójául. — 16 millió tojásnak megfelelő tojáspor érkezett Kínából. __ A jövő évi moszkvai világifjúsági találkozóra készülő fiataloknak rövidített nyelvtanfolyamokat rendez a DISZ és az MSZT. — A Magyar Televízió szombattól hetenként háromszor ad műsort. — MEGHALT Németh Jánosné, a minkásmozgalom régi harcosa. A MOHOSZ partizántagozata saját halottjának tekinti. — Színpadi műre hirdet pályázatot a József Attila Színház. A legjobb munkát 25 000 forinttal jutalmazzák. A jeligés pályaműveket 1957. március 15-ig lehet beküldeni a József Attila Színház címér© (Budapest, XIII., Váci út 63). . . Az Örkény Mezőgazdasági Gépesítési Szakiskolánaz érettségizett fiatalok részére november 5-én gépész-szerelőképző tanfolyam indul. Az iskola elvégzése után az állami gazdaságokban és a gépállomásokon, mint szerelők helyezkedhetnek el. A bentlakásos tanfolyamon a tanulók díjtalanul teljes ellátást kapnak, s ezenkívül a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjban részesülnek. További felvilágosítást a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatósága és az Örkényi Mezőgazdasági Gépesítési Szakiskola igazgatója ad. Jelentkezési határidő: október 25. — Helyreigazítás. Lapunk tegnapi számában a „Nem tévedésből bocsátották el...” című cikkünkbe sajnálatos elírás került. ÉM Fűtésszerelési Vállalat helyett, ÉM Fűtőberendezési Vállalat értendő. A Belügyminisztérium felhívása Az Országos Atomenergia Bizottság izotópalkalmazási szakbizottságának gépkocsijából ismeretlen tettes ellopta a 748 276—748 300-ig számozott elszámolási csekkfüzetet. A csekkfüzetben a 748 276. és a 748 280. számú csekklapokon Nemes Miklós és Katona Péter aláírása látható. Elloptak a gépkocsiból egy cégbélyegzőt is a következő felírással: ..Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Alkalmazási Szakbizottsága, Anyagbeszerzés. Javadalom számlaszám: 144 792 —52." A Belügyminisztérium kéri a vállalatokat, üzleteket, hogy azt aki a jelzett csekklapokkal vásárolni akar, azonnal adják át a rendőrségnek. (MTI) bírósági hírek — A Szerencsi Sütőipari Vállalat egyik telepének volt a vezetője Egri Antal miskolci lakos. Kihasználta a gyenge ellenőrzést, s 30 000 forintot sikkasztott. A bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte. — Török Sándor sztálinvárosi lakos arculütötte a rendőrt, aki figyelmeztette, hogy kerékpáron nem lehet ittasan közlekedni. A sztálinvárosi bíróság nem jogerősen hathónapi börtönbüntetésre ítélte Törököt. Börtönbüntetésüket töltő elítéltek hozzátartozóitól pénzt vett fel Kovács Gyula volt adonyi ügyész azzal, hogy minisztériumi összeköttetései révén elintézi kiszabadításukat. A bíróság Kovács Gyulát egyévi börtönbüntetésre ítélte. A csomagokat fosztogatta Demeter István büntetett előéletű MÁV kocsikísérő. A közlekedési bíróság egyévi és hathónapi börtönbüntetésre ítélte. 6:2-RE GYŐZTEK LABDARÚGÓINK tegnap este Bernben a Young Boys ellen. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: változó felhőzet, néhány helyen futó eső, mérsékelt északi-északkeleti szél. Hideg idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 9—12 fok között, helyenként 12 fok felett. A Duna vízállása szerdán reggel Budapestnél 262 centiméter. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ: 8.10: Magyar népdalok. — 8.40: Balett-zene. — 9.20: Nagy István bácsi meséi. — 10.10: A Rádió szabadegyeteme. — 11.00: Válaszok a hallgatóknak. — 11.15: Fúvósindulók. — 11.30: Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban. — 12.10: Népdalkórusok. — 12.30: Vígopera-részletek. — 13.15: Boross Lajos és zenekara játszik. — 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora. — 15.10: Kit tetszik keresni? — 15.25: Kamarazene. — 16.00: Az épülő kommunizmus nagy országában — 16.30: Szív küldi ... — 17.10: Tánczene. — 17.40: Irmgard Seefried és Elisabeth Schwarzkopf énekel. — 18.00: Két találkozás. Egy mérnökjelölt története. — 18.15: Magyar nóták, csárdások. — 19.00: Helyszíni közvetítés az Állami Operaházból. Mozart: A varázsfuvola. — 22.40: Tánczene. — 23.00: Éji zene. — 0.10: Egressy Béni műveiből. PETŐFI-RÁDIÓ; 14.00: Zenekari hangverseny. — 15.10: Egy egy nóta. — 15.40: Mozart hegedűműveiből. — 16.00: Lapszemle. — 16.10: Jelky András a kalózok fogságában. — 16.30: Jugoszláv népzene. — 16.50: Beethoven XVII. F-dúr vonósnégyes. — 17.20: Zenekari muzsika. — 17.45: Ahol az olimpiai láng kigyúl. — 18.00: Az Alekszandrov-együttes műsorából. — 18.30: A hét aranyérem A Cervi-testvérek története. — 19.00: Népszerű szovjet filmekből. — 19.45: Jó éjszakát, gyerekek! — 19.50: Tánczene. — 20.40: Thébai-kert virágai. — 20.50: A külföldi sajtó hasábjairól — 21.00: Népdalok, csárdások. — 21.30: Sporthiradó. — 21.50: Októberi dal. — 22.00: Bruckner: VII. (E-dúr) szimfónia. budapesti színházak mai műsora Operaház: Bihari nótája (M-bérlet, 2. sz., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Parasztbecsület, Bajazzók (13. bérlet, 2. sz., 7). — Nemzeti Színház: A moszkvai Művész Színház vendégjátéka: Holt lelkek, Karenin Anna, részletek (7). — Katona József Színház: Pygmalion (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: A néma levente (7). — Madách Színház: Királyasszony lovagja (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Nincs előadás. — Petőfi Színház: Don Carlos (7). — Jókai Színház* Három szegény szabólegény (fél 4). — Fővárosi Operettszínház: Valahol Délen (7) — Blaha Lujza Színház: Egy amerikai Londonban (7). — József Attila Színház: A szabin nők elrablása (fél 8). — József Attila Színház vendégjátéka a MAVAG Vörösmarty Kultúrházban (VIII Delej u. 51): Szép kis família (fél 8). — Déryné Színház (Nagymező u. 11): Dr. Pepike (7). — Zeneakadémia; Bartók-fesztivál, I. bérlet, 3. sz Bartók énekkari művei (8). — Bartókterem; Bűvös lemez, mikroelőadás (fél 6 és 8). — MEDOSZ Móricz Zsigmond Színház (Jókai u. 4): Lili bárónő (fél 8). — Vidám Színpad; Lehet beszállni (7). — Kis Színpad: Torkig vagyok a szerelemmel (fél 8) — — Kamara Varieté: Kijavítjuk a történelmet (6, fél 9). — Budapest Varieté: Kumorexpressz (8). — Állami Bábszínház: Százszorszép (3), Pesti mesék (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: Kínai Cirkusz vendégjátéka (8). Előfizetési díj havi 12 Ft • • • • • SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkeszti bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vllz Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100 *143—220’ Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája’,