Népszabadság, 1956. november (1. évfolyam, 1-21. szám)

1956-11-02 / 1. szám

képszabadsá­g 1956. november 2. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA I. évfolyam, 1. szám KÁDÁR JÁNOS RÁDIÓBESZÉDE: Pártunk védi nemzeti becsületünket a demokrácia és a szocializmus ügyét 3 Megalakult a 3Magyar Szocial­ista Munkakspá­rt A rádió ma este közvetítette Kádár János beszédét. A beszéd, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt nyi­latkozatát ismertette, a következő­képpen hangzik: — Magyar munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Sorsdöntő órában szólunk azokhoz, akiket a nép és a haza iránti hűség, a szocializmus tiszta eszméinek be­csületes szolgálata vezetett ahhoz a párthoz, melyet a sztálinizmus ma­gyar képviselői, Rákosi és klikkje vak és bűnös politikával a zsarnok­ság és nemzeti rabság eszközévé zül­­lesztett. Ez a kalandorpolitika lelki­­ismeretlen módon eltékozolta azt az­­ erkölcsi és eszmei örökséget, melyet ti a régi világban becsületes harccal és véráldozattal egy­begyűjtöttetek, melyet ti nemzetünk függetlenségé­ért és demokratikus haladásunkért vívott küzdelemben megszereztetek. Rákosiék súlyosan megsértették nem­­zeti tisztességünket és önérzetünket, amikor semmibe vették hazánk szu­verenitását, szabadságát és könnyel­műen tékozolták nemzeti vagyonun­kat. Népünk dicsőséges felkelése leráz­ta a nép és az ország nyakáról a Rá­­kosi-uralmat, kivívta a nép szabad­ságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szo­cializmus. Bátran elmondhatjuk: en­nek a felkelésnek eszmei és szerve­zeti vezetői, előkészítői a ti soraitok­ból kerültek ki. A magyar kommu­nista írók, újságírók, egyetemisták, a Petőfi Kör fiataljai, munkások pa­­r­iazsák ezrei, a hazug vádak alapján bebörtönzött régi harcosok, az első sorokban küzdöttek a Rákosi-féle önkényuralom és kalandorpolitika ellen. Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezeté­sében becsülettel helytálltatok, áthat­va igazi hazaszeretettől, a szocializ­mus iránti hűségtől. Őszintén beszélünk hozzátok. A nép felkelése válaszút elé érkezett. Vagy lesz elég ereje a magyar de­mokratikus pártoknak vívmányaik megszilárdítására, vagy szembe ke­rülünk a nyílt ellenforradalommal. Nem azért ömlött a magyar ifjak, honvédek, munkások és parasztok vére, hogy a Rákosi-féle önkény­­uralmat az ellenforradalom uralma váltsa fel. Nem azért harcoltunk, hogy a munkásosztály kezéből kira­gadják a bányákat és gyárakat, a pa­rasztságtól a földet. Vagy biztosít­ja a felkelés népünk számára a de­mokrácia alapvető vívmányait: a gyülekezési és szervezkedési jogot, személyes szabadságot és biztonsá­got, a jogrendet, a sajtószabadságot, a humanizmust, az emberséget — vagy visszasüllyedünk a régi úri vi­lág rabságába és ezzel együtt idegen szolgaságba. Annak komor és riasz­tó veszélye is fennáll, hogy idegen fegyveres beavatkozás Korea tragi­kus sorsára juttatja hazánkat. Népünk és hazánk jövője és sorsa fölötti aggodalom arra int bennün­ket, hogy mindent megtegyünk e sú­lyos veszély elhárítására, eloltsuk az ellenforradalom, a reakció tűzfész­keit, véglegesen megszilárdítsuk de­mokratikus rendünket és biztosítsuk a normális termelőmunkát, a nor­mális élet feltételét, a békét, a ren­det és a nyugalmat. E súlyos órákban azok a kommu­nisták, akik eddig is harcot vívtal­: a Rákosi-önkényuralommal, számtalan igaz hazafi és szocialista óhajának megfelelően elhatározták, hogy új pártot alapítanak. Az új párt egyszer s mindenkorra szakít a múlt bűneivel! Védi és védeni fogja mindenkivel szemben nemzeti becsületünket, ha­zánk függetlenségét. Ezen az alapon, a nemzeti függetlenség alapján építi ki testvéri viszonyát a világ minden haladó szocialista mozgalmával és pártjával. Ezen az alapon, a nemzeti függetlenség alapján kíván baráti viszonyt minden közeli és távoli or­szággal, elsősorban a szomszédos szo­cialista országokkal. Védi és védeni fogja a Magyar Köztársaság vívmányait, a földre­formot, a gyárakat, a bankok, a bá­nyák köztulajdonba vételét, népünk vitathatatlan szociális és kulturális eredményeit. Védi és védeni fogja a demokrá­cia és a szocializmus ügyét, amely­nek megvalósítását nem idegen pél­dák szolgai másolásával, hanem or­szágunk gazdasági és történelmi sa­játságainak megfelelő módon és úton egyesíti, támaszkodva a sztá­linizmustól és minden dogmatizmus­­tól mentes marxizmus—leninizmus­­ra, a tudományos szocializmus taní­tásaira, valamint a magyar történe­lem és kultúra forradalmi és haladó hagyományaira. Történelmünk e nagyszerű, de sú­lyos órájában felhívunk minden magyar dolgozót, akit a nép és haza odaadó szeretete vezérel, hogy csat­lakozzon pártunkhoz, melynek neve: Magyar Szocialista Munkáspárt. A párt mindenekelőtt az öntuda­tos munkások támogatására számít, mert a munkásosztály szocialista célkitűzéseit vallja magáénak. A párt tagja lehet egyéni jelentkezés alapján minden magyar dolgozó, aki magáévá teszi az előbbi elveket és nem terheli felelősség a Rákosi­­klikk bűnös politikájáért és ural­máért. Várjuk mindazokat, akiket a a múltban visszariasztott a szocializ­mus szolgálatától Rákosiék népelle­nes politikája és bűnös vezetése. A párt szervezésének megindítá­sára, ügyeinek intézésére és a párt­alapító országos kongresszus legsür­gősebb összehívására előkészítő bi­zottság alakult, melynek tagjai Do­náth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczi Géza, Lukács György, Nagy Imre és Szántó Zoltán. A párt lapot ad ki, melynek címe: Népszabadság. Munkások! Parasztok! Értelmi­ségiek! Az új párt, az MSZMP részt vál­lal a függetlenség és a demokrácia megszilárdításáért vívott harcból, küzd népünk szocialista jövőjéért. Tisztán áll előttünk, hogy soha nem volt nagyobb szükség a demokratikus erők összefogására mint most. Azzal fordulunk az újonnan alakuló de­mokratikus pártokhoz, elsősorban a másik munkáspárthoz, a Szociálde­mokrata Párthoz, hogy minden erő­vel, a kormányzat megszilárdításával küzdjük le a fenyegető ellenforrada­lom és a külső beavatkozás veszélyét. Népünk vérével bizonyította, hogy rendületlenül támogatja a kormány­nak a szovjet erők teljes kivonására irányuló követelését. Nem akarunk tovább függőséget! Nem akarjuk, hogy hadszíntérré váljon az ország! Minden becsületes hazafihoz szó­­lnk! Fogjunk össze a magyar füg­­getlenség, a magyar szabadság dia­daláért ! Budapest, 1956. november 1. Az MSZMP Intéző Bizottsága A­z ENSZ SS 'iss­­­o­n sag­i Sun ti vsa in­tím ívű h­ilii éva I i ülésre hívta össze az ENSZ hölgyű­lését A londoni rádió jelenti: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa mára, gr­eenwichi idő szerint 22 órára rend­kívüli ülésre hívta össze az ENSZ közgyűlését. A határozat mellett hét ország szavazott. Anglia és Francia­­ország a határozat ellen szavazott, Ausztrália és Belgium pedig tartóz­kodott a szavazástól. Jugoszlávia javasolta a rendkívüli közgyűlés összehívását. Az angol és a francia kiküldött hangoztatta, hogy ez az intézkedés szabályellenes len­ne. Lodge amerikai küldött kijelen­tette: az Egyesült Államok a rend­kívüli közgyűlés elé fogja terjeszteni határozati javaslatát, amelyet a Biz­tonsági Tanácsban Anglia és Fran­ciaország megvétózott. A határozati javaslat az Izrael és Egyiptom kö­zötti ellenségeskedések azonnali be­szüntetését és az izraeli csapatok visszavonását követelte. Egyben fel­hívta az ENSZ tagállamait, hogy ne folyamodjanak erőszak alkalmazásá­hoz és ne fenyegetőzzenek erőszak­kal, ha ez ellentétesnek látszik az ENSZ célkitűzéseivel. Ára 50 fillér A budapesti munkástanácsok és forradalmi erők nagy jelentőségű tanácskozása Csütörtökön délelőtt a Szakszerve-­­­zetek Országos Bizottsága, a buda­pesti nagyüzemek munkástanácsai­nak küldöttei, a forradalmi erők kép­viselői megbeszélést tartottak az Or­szágház épületében, és arra az el­határozásra jutottak, hogy a jelen­legi helyzet megvitatására estére ta­nácskozást hívnak össze. A tanácsko­zást az Építők Művelődési Házában­­ rendezték meg, s részt vettek rajta a­­ nagyüzemek munkástanácsainak, a magyar értelmiség forradalmi bizott- s­ságainak, a magyar nemzeti forra­­­­dalmi bizottságnak és más szervek­­­­nek küldöttei. A nemzeti kormány nevében Erdei Ferenc, a kabinet tagja mondott be­szédet, és beszámolt a helyzetről, amely a mai napon országunkban ki-­­­alakult. A többi között hangsúlyozta: országszerte rendkívül feszült hangulat van mindenütt, ahol szov­jet csapatok vannak, s körülöttük a forradalmi nép, a magyar hadsereg alakulatai olyan helyzetben vannak egymás mellett, hogy a pattanásig feszült várakozásban hellyel-közzel félni kell az indulatok kirobbanásá­tól. Még inkább fegyelmezetteknek és mértéktartóknak kell lennünk, nehogy bármiféle provokatív csele­kedet elrontsa annak lehetőségét, hogy ebből a helyzetből békés ki­bontakozás vezessen ki. Ezután Vas Zoltán beszélt hazánk gazdasági helyzetéről, majd beter­jesztette a kormányzat által java­solt kiáltvány szövegét, amely a többi között a munka megkezdésé­ről szól. Ezt a javaslatot a küldöt­tek üzemükben megvitatják. Magyarország semleges! A magyar kormán­y tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen ■ Azonnal felbontjuk a vár­sói szerződést ■ Semlegességünk védelmére a négy nagy­hatalom segítségét kérjük Csütörtökön este a parlament épü­letében sajtótájékoztató értekezletet tartott Losonczy Géza államminisz­ter. A sajtókonferencián mintegy 35—40 külföldi újságíró is részt vett. Losonczy államminiszter közölte a "Na­gy Timvp. 3 Minisztertanács elnöke és megbízott külügyminiszter csütörtökön, novem­ber 1-én délelőtt magához kérette Andropov urat, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetét, s közölte vele, hogy a Magyar Népköztársaság kormányához hiteles adatok érkez­tek, miszerint újabb szovjet katonai alakulatok lépték át a magyar határt. Követelte ezeknek a szovjet kato­nai alakulatoknak haladéktalan, azonnali visszavonását. Kijelentette a szovjet nagykövetnek, hogy Ma­gyarország a varsói szerződést azon­nal felmondja, kihirdeti az ország semlegességét A kormány az ENSZ- hez fordul, és az ország semlegessége megvédésére felkéri a négy nagyha­talmat. A szovjet nagykövet tudomásul vette a magyar miniszterelnöknek és külügyminiszternek tiltakozását és közlését, és közölte, hogy kormányá­tól azonnali választ kér. A Minisztertanács elnöke a szovjet nagykövettel folytatott tárgyalások­ról szóbelileg tájékoztatta a Buda­pestre akkreditált összes diplomáciai képviseletek vezetőit. Ugyanakkor táviratilag tájékoz­tatta és értesítette e tárgyalásokról itz ENSZ főti­tkai'cu., xiv.­ tvr, htígy .*■ most összeülő közgyűlés a kérdés tárgyalását soron kívül tűzze napi­rendre. A sajtótájékoztató végeztével a külföldi újságírók e közléseket azon­nal tudomására hozták szerkesztősé­geiknek. Nagy Imre rádióbeszéde Nagy Imre, a Minisztertanács el­nöke a következő beszédet mondot­ta szerdán este a Magyar Rádióban: Magyarország népe! A magyar nemzeti kormány a ma­gyar nép és a történelem előtt mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát ki­fejezve kinyilvánítja a Magyar Nép­­köztársaság semlegességét. A magyar nép a függetlenség és egyenjogúság alapján az ENSZ alap­­­ okmánya szellemének megfelelően igaz barátságban kíván élni szom­szédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével. Nemzeti forra­dalma vívmányainak megszilárdítá­sát és továbbfejlesztését óhajtja anélkül, hogy bármelyik hatalmi csoportosuláshoz csatlakoznék. A magyar nép évszázados álma való­sul meg ezzel. A forradalmi harc, melyet a magyar múlt és jelen hősei vívtak, végre győzelemre vitte a sza­badság, a függetlenség ügyét. Ez a hősi küzdelem tette lehetővé, hogy népünk államközi kapcsolataiban ér­vényesítse alapvető nemzeti érdekét, a semlegességet. Felhívással fordulunk szomszé­dainkhoz, a közeli és távoli orszá­gokhoz, hogy tartsák tiszteletben népünk megmásíthatatlan elhatáro­zását. Most valóban igaz az a szó, hogy népünk olyan egységes ebben az elhatározásban, mint a történel­me során még soha. Magyarország dolgozó milliói véd­­jétek és erősítsétek forradalmi el­szántsággal, önfeláldozó munkával, a rend megszilárdításával hazánkat, a szabad, független, demokratikus és semleges Magyarországot. * Tudósítóink jelentették, hogy a csütörtöki nap folyamán az orosz haderő egy nagyobb gépesített ala­kulata átlépte a határt. Az alakulat Debrecenen keresztül haladt. Dél­után, majd a késő esti órákban Szolnokról és Ceglédről is hír érke­zett arról, hogy az alakulat egy része áthaladt a városon. Lapzárta előtt kaptuk a hírt, hogy az orosz csapatok Kecskemét felé tartanak. Az orosz csapatok átvonulása a hírek szerint mindenütt össszeütkö­­zés nélkül történt. Ez azonban nem sok jóval kecsegtetett a jövőre néz­ve mindaddig, amíg az esti órákban nem hallottuk a rádióban a kor­mány ezzel kapcsolatos bejelenté­sét. Reméljük, hogy a nyilatkozat, s az ENSZ segítségének kérése jobb belátásra bírja majd hívatlan, s egyáltalán nem kedves vendégein­ket. Nagy Imre távirata az ENSZ főtitkárának A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, mint megbízott külügyminiszter, az alábbiakat hozza Excellenciád tudomására: A Magyar Népköztársaság kormá­nyához hiteles értesülések érkeztek újabb szovjet alakulatok Magyar­­országra való bevonulásáról. A Mi­nisztertanács elnöke mint megbízott külügyminiszter magaihoz kérette Andropov urat, a Szovjetunió ma­gyarországi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét és a legerélye­sebben tiltakozott az ellen, hogy újabb szovjet katonai alakulatok vo­nulnak be Magyarországra. Követelte ezeknek a szovjet alakulatoknak ha­ladéktalan, azonnali visszavonását. Közölte a szovjet nagykövettel, hogy a magyar kormány a varsói szerző­dést azonnal felmondja, egyidejűleg kinyilatkoztatja Magyarország sem­legességét, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul és az ország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri. A szovjet nagykövet tudomásul vette a Minisztertanács elnökének, mint megbízott külügyminiszternek tiltakozását és közlését, és megígérte, hogy haladéktalan választ kér kor­mányától. Felkérem tehát Excellenciádat, hogy ezt a közlést szíveskedjék az Egyesült Nemzetek Szervezete vala­mennyi tagállamának tudomására hozni; kérjük, hogy az Egyesült Nem­­zetek Szervezete most megnyíló, XI. ülésszakának napirendjére soron kí­vül kitűzni szíveskedjék. A szovjet csapat­­ok légiu­ton szállítják el sebesül­tjeiket A szovjet nagykövetség közölte: a magyar légierő repülőtereit páncélos erővel körülvette. A Magyarországon települő szovjet csapatok hozzátarto­zóinak, sebesültjeinek légiúton törté­nő elszállításának biztosítására. A magyar légierő teljes állománya kész volt a túlerő elleni védekezésre. A kormány azonban felelőssége teljes tudatában megtiltotta a tűznyitást a semlegesség alapján, így a légierő csapatai fegyelmezetten, lövés nél­kül állnak szembe a körülvevő erők­kel, várva azok elvonulását.

Next