Népszabadság, 1956. december (1. évfolyam, 22-45. szám)
1956-12-01 / 22. szám
Ára 50 fillér NÉPSZABADSÁG 1956. december 1. szombat A MAGYAI- SZÁM ZAMM A MUNKÁSPÁRT LAPJA I. évfolyam 22. szám Az igazság győzni fog Lassanként feléledünk a legutóbbi hetek dermedtségéből. Megindul az élet. Az ország testébe friss vért árasztanak a mind teljesebb létszámú gyárak, a mind szaporább közlekedési eszközök. A szenvedések enyhítéséhez, a károk orvoslásához számottevően hozzájárul a külföld is. Az eddig felajánlott mintegy százmillió dollár, amelynek több mint fele a szocialista országokból származik, jelentősen kiegészíti saját erőfeszítéseinket. Tehát már haladunk, ha lassan is, ha vontatottan is. De vakok lennénk, ha nem látnák, hogy még igen messze vagyunk a teljes kibontakozástól. Még egyáltalán nem mondhatjuk, hogy megközelítettük a normális állapotokat. Különösebb politikai szakértelem nélkül is megállapítható, hogy a teljes kibontakozás csak a nemzet szétzilált erőinek egyesítése útján valósítható meg. Ez pedig hosszú, bonyolult, ellentmondásokkal terhelt folyamat. A Rákosi—Gerő-rendszer bűnei és hibái miatt most kell vezekelniük az áldozatoknak, a börtönbe és a háttérbe szorítottaknak, s azoknak, akik alsóbb beosztásokban, vagy egyszerű párttagokként helytelenül mérték fel a helyzetet, nem látták a haladás helyes útját. De a kommunistáknak vállalniok kell ezt — nincs más útjuk. Tiszta tettekkel és őszinte beszéddel kell az ország elé járulniok, hogy mindenki meggyőződjék róla: a Magyar Szocialista Munkáspárt nem ismétli meg az MDP hibáit, s a múlt káros gyakorlatától megtisztult népi hatalom valóban a dolgozók állama. Bármennyire fájdalmas is, kétségtelen tény, hogy sokan nem hiszik el ezt. Gyakran közönnyel, sőt ellenséges érzéssel kell megküzdenünk. Ismerjük el, a bizalmatlanság jogos, s nem lehetünk türelmetlenek. 1945-ben sem volt helyzetünk rózsás. Gazdaságunk akkori állapota sokkalta súlyosabb volt, s a politikai tisztánlátás is súlyos nehézségekbe ütközött. S mégis, hogyan szerezték meg a kommunisták aránylag gyorsan az ország népének bizalmát? Úgy, hogy tettekkel bizonyították: ismerik a nép gondjait, s tudják, mit kell tenni orvoslásukra. Igaz, az elvesztett bizalom visszaszerzése nagyon nehéz, de vállalnunk kell ezt! S csak tettekkel, a nép legégetőbb gondjainak feltárásával és megoldásával számíthatunk sikerre! Ez a legfontosabb. Ezrek fagyoskodnak hajléktalanul, más ezrek lakása megrongálódott. Itt a tél, s a kórházak, az iskolák, a lakások fűtése bizonytalan. Infláció fenyeget. A gyárak már dolgoznának, de a szén kevés. A határokon összetorlódnak a számunkra érkező segélyküldemények, a kereskedelmi szerződések lebonyolítása útján érkező szállítmányok, s a szállítás nem megfelelő. Rengeteg fővárosi dolgozó több kilométeres gyaloglás után ér munkahelyére, még kevés a villamos és az autóbusz. Romok he-, vernek az utcákon. Ha ezekről a gondokról van szó, vajon nem kell-e talpraállniok mindazoknak, akik szívükön viselik a nép sorsát? S ha a kommunisták bizonyítani akarják, hogy levonták a legutóbbi évek tanulságait, hogy tanultak a legutóbbi hetek eseményeiből, lássanak hozzá elsőként az ország, a nép sorsának javításához. Vállalják a munka nehezét, vállalják a felelősséget a nehézségekért. Fáradságos munkával, sokszor a köz tudatáig el sem érő hősi erőfeszítésekkel. Ha kell, többkevesebb önmegtagadás árán is teremtsük meg a normális élet feltételet. Úgy dolgozzunk, hogy előre látjuk: sokszor a legkisebb eredmények is kemény fáradozásokból származnak, sokszor hitetlenség és gúny akadályozza legjobb szándékainkat. Vállalnunk kell mindezt tiszta meggyőződésünk rendíthetetlenségével. Nincs más utunk. Mondjuk meg a közönyöseknek és a bizalmatlanoknak: „A múlt és a jelen kérdéseiben sok mindenben igazatok van. Fájdalmas sebek gyötörnek bennünket. Tudjuk, még sok minden tisztázásra szorul. De a nemzetnek élnie kell. Fedél alá kell juttatnunk a hajléktalanokat. El kell kerülnünk az inflációt. Egyelőre dolgozzunk együtt, halasszuk el vitáinkat, s ahol egyetértünk, ott fogjunk össze. A jobb élet megteremtéséért folyó munkában mutassuk meg, ki mennyit ér.” Ebben az országmentő, országépítő munkában egyesülni fog nemzetünk minden becsületes fia, leánya. S ha sorra kerülnek, s a nép akaratának megfelelően rendeződnek az ország egyéb sorsdöntő kérdései is; ha sorra rendezzük nemzetközi kapcsolatainkat, elsősorban a Szovjetunióval, az egyenjogúság, a belügyekbe való kölcsönös be nem avatkozás alapján; ha megtesszük a szükséges lépéseket a szocialista demokrácia következe-tes kiterjesztése felé; kiépít- ljük a hazánk adottságainak legjobban megfelelő, és a jólét megteremtését legjobban szolgáló állam- és gazdasági apparátust; orvosoljuk a jogos sérelmeket — feloldódik a bizalmatlanság, eltűnik a kétely. 1945-re hivatkoztunk. Akkor sem volt könnyű. Mégis csodát művelt a nép összefogott ereje. Ha most is így lesz, a „csoda” most sem marad el. Győzzük erővel. Nem lesz félév veszteség az egyetemeken Egyetemi vezetők országos értekezlete az Oktatásügyi Minisztériumban Az egyetem rektorai, a főiskolák igazgatói és a felsőoktatási szervek ideiglenes forradalmi bizottságainak elnökei pénteken országos értekezletet tartottak az Oktatásügyi Miinisztériumban, amelyen Kónyai Albert oktatásügyi kormány- s biztos tartott referátumot. Referátuma elején az egyetemi autonómia kérdésében hangsúlyozta a tanszabadság fontosságát. — Egyetemi professzoraink részére — mondotta — biztosítani kell véleményük, tudományos álláspontjuk szabad kifejtését. A továbbiakban az egyetemi felvételek kérdésével foglalkozott. — El kell kerülnünk — folytatta — a nagy mennyiségű diplomaszerzést, ami az állástalan diplomások tömegéhez vezetne. * Elkerülhetetlen valamiféle felvételi vizsga és ennek az egyetem hatáskörében kell megtörténnie, nyilvános versenyvizsga jelleggel. Kifejtette, hogy a jövőben nagyobb szerepet kell kapniuk egyetemeinknek a tudományos címek odaítélésében is. A felsőoktatási intézmények munkájának összehangolásához szükséges létrehozni a felsőoktatási tanácsot, amelynek hatásköre és összetétele bővebb lesz majd az eredetileg tervezettnél. Ugyancsak szükséges létrehozni az Országos Ösztöndíj Tanácsot. Azoknak az egyetemi hallgatóknak, akik tanulmányaikat a jövőben külföldön óhajtják elvégezni, az eddigi gyakorlattal ellentétben egy bizonyos időt hazai egyetemen kell tölteniök. A jövőben egyébként azt az elvet tartják majd szem előtt, hogy a fiatalok jobbára egyetemi éveik befejezése után menjenek külföldre. A külföldi diákok ösztöndíját pályázat útján ítéljék majd oda a tanulmányi és nyelvi előfelételek figyelembevételével Az egyetemi tanév megindulásáról, illetve folytatásáról — mondotta — leghelyesebb, ha az egyetemek a helyi feltételek szeriint kezdik meg az oktatást. A tanév folytatását úgy kell megoldani, hogy a hallgatókat félév- vagy évveszteség ne érje. A szegedi pedagógiai főiskola már közölte, hogy december 3-án megkezdheti az oktatást. Sopronban tanulnak a diákok, a budapesti egyetemeken pedig valószínűleg január elején indul meg a rendszeres oktatómunka. Intézkedtünk a levele■éző és az esti oktatás zavartalan folytatásáról is. Sok a teendő a tartalmi kérdésekkel kapcsolatban is. A jogi karon már dolgoznak az új tanterv bevezetésén. Az idegen nyelv oktatását október 23. előtt helyesen módosítottuk, egy élő idegen nyelv tanulását írtuk elő. Az ideológiai tárgyaiknál ugyancsak átalakítások történnek: a párttörténet tanítását ugyancsak október 23-a előtt megszüntettük. Megvizsgáljuk a többi ideológiai tárgyat is. Az egyetemeken a személyzeti osztályokra nincs tovább szükség. Az itt végzett munkát megfelelően kell felosztani a fennmaradó szervek között. Az ideiglenes forradalmi bizottságok szerepéről elmondotta: helyesli, mint a kormányrendeletben meghatározott javaslattevő szerveket. Végezetül szólt az Oktatásügyi és Népművelésügyi Minisztérium egyesítéséről, továbbá a minisztérium belső szervezési kérdéseiről. Személyi kérdésekkel kapcsolatban bejelentette, hogy Sőtér István és Kassai Géza oktatásügyi miniszterhelyettesek felmentése folyamatban van. Kónya Albert referátumát vita követte. (MTI) Szállításra várnak a Kína részére készült gépek A vasút segítségét kéri a kútkereskedelem Több külkereskedelmi vállalatunknál, köztük a Technoimpexnél olyan, korábban rendelt áruk, gépek várnak elszállításra, amelyeket itthon nem tudnánk hasznosítani, külföldön viszont jó áron értékesíthetnénk. Továbbításuk már csak a vasút dolgozóin múlik. Kínai megrendelésre például Kelenföldön öt kombájn áll bevagonírozva, az EMAG-ban is négyet már vagonba raktak, míg további 91 szintén szállításra vár. A kombájnhoz hasonlóan sürgős szállításra várnak DT— 413-as lánctalpas traktorok. Ezeknek továbbítását már korábban sürgették a kínaiak, mert a nemrégiben történt nagy tájfun pusztításainak helyreállításában szeretnék felhasználni. A kínai árukon kívül még sok más kötelezettsége van külkereskedelmünknek, a legkülönbözőbb országokkal szemben. Egyes áruk raktáron is vannak és az ország érdeke, hogy ezeket eljuttassuk rendeltetési helyükre, ellenértéküket pedig mihamarabb megkapjuk. (MTI) Mennyit jövedelmez a börtön ? A Reuter hírügynökség budapesti jelentése nyomán a Scotsman című angol lap beszámolt arról, hogy Mindszenty, mielőtt menedéket keresett az Egyesült Államok budapestikövetségén, eladta fogsága történetét egy amerikai magazinnak negyedmillió dollárért. Két és félméteres szénréteget találtak Brennbergbányán A sajtó már hírt adott arról, hogy Brennbergbányán évekkel ezelőtt indokolatlanul abbahagyták a termelést, pedig még jelentős kiaknázatlan szénrétegek vannak ezen a területen. A Győr-Sopron megyei tanács végrehajtó bizottsága most 150 000 forintot bocsátott rendelkezésre, hogy új feltárással ismét megkezdhessék a szénfejtést. Egyelőre kutatómunka folyik, de ez is nem várt eredményt hozott. Egy domboldalban két és fél méter vastagságú szénrétegre akadtak, amit külszíni fejtéssel vagy sejtakna beállításával már ki lehetne termelni. Hamarosan napi 6-8 vagon szenet termelnek, amit elsősorban a soproni szociális és oktatásügyi intézmények tüzelőellátására, valamint a közművek energiaellátására fordítanak. Javul a tejellátás A Kelenföldi Tejipari Vállalat dolgozói is törekszenek a főváros tejellátásának megjavítására. Ma már a régi termelés 75 százalékát, naponta körülbelül 150 000 liter tejet szállítanak az üzletekbe. Pénteken jelentősen javult a kiszállítás: 30 gépkocsival több hordja szét reggelente a tejet. A szénhiány a tejüzemben is nagy akadályt jelent. Csak két napi szénkészletük van, ezt is a környékbeli üzemektől kérték kölcsön. Ha a vállalat nem kap szenet, nem tudják pasztörizálni a tejet és képtelenek lesznek a kannákat, üvegeket tisztán tartani. A szénhiány miatt egyelőre üveges tejet sem hoz- I hatnak forgalomba. Kádár János miniszterelnök Tatabányán A tatabányai bányászok már többször kifejezték azt az óhajukat, hogy személyesen Kádár János miniszterelnökkel beszéljék meg problémáikat. Ezért pénteken délben Kádár elvtárs Tatabányára ment és ott, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt tanácstermében, mintegy négyórás tanácskozást folytatott a bányaüzemek munkástanácsainak képviselőivel. A megbeszélésen először Kádár elvtárs ismertette a múlt hetek eseményeit, a pártnak és a kormánynak ezekről való véleményét. Ezután a munkástanácsok tagjai fejtették ki őszintén és szókimondóan álláspontjukat. Végül Kádár elvtárs felelt a felszólalóknak. A többi között beszélt arról, hogy az MSZMP-nek újfajta módon kell dolgoznia az üzemekben és elsősorban politikai nevelőmunkát kell végeznie. A termelés irányítása a gazdasági szervek feladata és a munkásságé, amely a munkástanácsok útján maga is részt vesz a termelés vezetésében. Az üzemekben ma és ezentúl mindig a munkástanácsokra kell támaszkodnia a kormánynak. Kádár elvtárs elmondta: a karhatalomra vonatkozóan a kormánynak az a terve, hogy a rendőrséget munkásokkal erősíti meg és az üzemekben munkásőrséget állít fel, amelynek tagjai — azon kívül, hogy dolgoznak — az üzemi és a közrendet is védik. Végül Kádár elvtárs kijelentette: a rend helyreálltával most már elérkezünk oda, hogy a kormány olyan programot adjon, amely tisztázza a további politikai fejlődés útját.