Népszabadság, 1956. december (1. évfolyam, 22-45. szám)

1956-12-18 / 36. szám

12 oldal - Ara: 10 fillér-NÉPSZABADSÁG 1956. december 18. kedd A MAGII Alt .SZÓI­IÁS­­ISTA JUHA­NÁM* AKT I.APJ­A I. évfolyam, 36. szint­ j­o­­-e, van­-e, lesz-e fu­nkcion­áriu­s­ arisztokrácia? J Nem disszidált Páger Antal EGY SZIGORLÓ ORVOSNŐ RÉMTETTEI Mi lesz a magyar sporttal ? — Gondolatok az olimpia után Kik és miért akadályozzák a munkáspárt szervezését? A fegyveres ellenforradalom meghátrálása után a reakciós erők támadásának egyik fő iránya most a pártszervezés elleni harc. Úton-útfélen han­goztatott jelszó: „Az üzemben termeljünk, ne politizáljunk." Talán soha nem volt még jelszó, mely annyira leleplezte volna hirdetőit, mint éppen ez. A termelésre hivatkoznak azok, akik a munkások meg­kérdezése nélkül vadsztrájkot hirdetnek. A politizálás ellen szavalnak azok, akik a mun­kába igyekvőket elzavarják a gyárak elől, akik rálőnek arra a közlekedési dolgozóra, aki munkástársait igyekszik meg­kímélni a több kilométeres gyaloglástól. A volt budapesti munkásta­nács négy körlevele közül egyetlen­egy sem foglalkozott semmiféle termelési kérdéssel, kizárólag politizált — még­pedig rosszul. Mi nem tagadjuk: a pártpo­litikai szerv, politikai célokért küzd. A legutóbbi határozat ki­mondja, hogy a párt küzd a szé­leskörű demokráciáért, de kí­méletlen harcot üzen az ellen­­forradalomnak: síkra száll a bürokrácia megszüntetéséért, a magyar sajátosságoknak megfelelő gazdaságpolitika ki­alakításáért, az életszínvonal emeléséért. Mkinek nem érdeke ezeknek a feladatoknak a megvalósí­tása? Vagy talán nem az egész dol­gozó nép érdeke a párt prog­ramjának az a célkitűzése. ,,hogy mihamarabb tárgyalá­sok induljanak az SZKP és az MSZMP vezetősége, valamint a Szovjetunió és a Magyar Nép­­köztársaság kormánya között, hogy a szocialista országok kö­­­zötti teljes egyenjogúság és önállóság, valamint az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás alapján rendezzék a két ország közötti viszonyt”? Miért ne lenne helye a magyar üze­mekben egy pártnak, amely ezt a legfőbb nemzeti követe­lést tűzi ki céljául? Vannak persze, akiknek nem tetszik, hogy az MSZMP-nek szervezetei legyenek az üze­mekben. Például miért is tet­szene olyan embernek, mint Márton László beszerző, a Könnyűipari Gyárfelszerelő Vállalat munkástanácsában, aki textilüzemtulajdonos volt és 18 hónapot ült valuta- és aranyrejtegetésért? Vagy miért rajongjon ezért Raffai András, a Pesterzsébeti Sütőipari Vál­lalat munkástanácsának elnö­ke, aki Szálasi kormányában volt államtitkár? Még Dob­­jánszki Tibortól sem lehet ezt várni, hisz a Scanladhta-párt tagja volt és mostani pozíció­ját arra használta fel, hogy el­zavarja a Chinoin munkaügyi osztályvezetőjét és maga üljön a helyébe. .Sajnos, nem lehet azon sem csodálkozni, hogy a dolgozók jelentős része követi az ilyen kétes elemeket. Ennek egyik oka az, hogy a hangadók gyak­ran nyúlnak a megfélemlítés,­­ a terror fegyveréhez. A fő ok azonban nem ez, hanem az a körülmény, hogy az elmúlt években a szocializmus, a párt jelszavai egy súlyosan hibás gyakorlatot fedeztek. A mun­kások egy része a most meg­alakuló MSZMP-t azonosítja a Rákosi—Gerő-rendszer hibái­val és annak súlyos örökségét akarja kitiltani az üzemekből. De ezek az emberek elfeled­keznek arról, hogy az elmúlt évek és különösen a legutóbbi hetek hatalmas tisztítótüze a párt fölött sem múlott el nyomtalanul. Az új párt nem egy mindenható vezetőklikk pártja lesz, hanem az egyszerű munkások, dolgozók önkéntes szövetsége, olyan embereké, akik az osztállyal együtt döb­bentek rá a hibákra és a nép­pel összeforrva új úton indul­nak el — a kibontakozás útján. Azok a munkástanácsok, me­lyek a párt szervezése ellen nyilatkoznak, azok a munká­sok, akik ma még helytelení­tik az üzemi pártszervezetek megalakulását, majd látva az MSZMP üzemi politikáját, rö­videsen meggyőződnek mostani álláspontjuk helytelenségéről. Azok a munkástanácsok, melye­ket ma még a beépült hang­adó ellenforradalmi erők befo­lyásolnak, rá fognak jönni ar­ra, hogy saját tekintélyüket, erősítik meg, ha együtt halad­nak a párttal, ha a munkásság igazi érdekeit követik. Fizetik a kölcsön­nyereményeket Az Országos Takarékpénz­tár elkészítette és valamennyi OTP-fióknak­, postahivatalnak elküldte az Első Békekölcsön tizenegyedik húzásának hiva­talos sorsolási jegyzékét. En­nek alapján hétfőn reggel megkezdték a kifizetőhelye­ken a kötvények beváltását. Vidéken is megkezdődött a kifizetés. Előfordul, hogy a ne­héz közlekedési viszonyok mi­att egyes helyekre még nem jutott el a sorsolási jegyzék, így ott a kötvények beváltását is később kezdik meg. Halálos ítélet Kecskeméten A kecskeméti statáriális tör­vényszék mintegy húsz óra hosszat tartó tárgyalás után vasárnapra ítéletet hirdetett ifjú Gábor Ferenc és hét tár­sa bűnügyében. Ifjú Gábor Fe­renc és társai december 11-én este fegyverrel támadták meg lakásában, a családja körében tartózkodó Csík Antalt, a Vá­rosföldi Állami Gazdaság igaz­gatóját. A támadóknak csak egy része dolgozik az állami gazdaságban, ifjú Gábor Fe­renc, a Kecskeméti Mezőker Vállalat kocsikísérője. A má­sodrendű vádlott pedig még csak nem is ismerte az igazga­tót. A társaság erősen italos ál­lapotban, de ítélőképessége és akaratereje teljes birtokában állított az igazgató lakására, ahol ifjú Gábor Ferenc több lö­vést adott le, amelyek azonban célt tévesztettek. Közben ifjú Gábor apja, valamint Fekete Benjámin és fia s a többi tá­madó a lakás valamennyi ab­lakát betörte és össze-vissza rombolt a lakóépületben. Vé­gül az állami gazdaság környé­kén lakó dolgozók siettek a szorongatott helyzetben levő Csík Antal és családja segítsé­gére és fellépésükkel menekü­lésre kényszerítették a támadó­kat. A statáriális törvényszék szá­mos tanút hallgatott ki az ügy­ben, végül if­jú Gábor Ferencet halálra ítélte, Dinnyés István másodrendű vádlottat 15 évi börtönre, ifjú Fekete Benjá­mint 10 évi, idős Gábor Feren­cet 12 évi, Ács Lajost 10 évi, Kertész Eleket 12 évi, idős Fe­kete Benjámint 10 évi és Ko­­kovai Józsefet 10 évi börtön­­büntetésre ítélte főbüntetés­ként. Az ítélethozatal után ifjú Gábor Ferencet kegyelemre terjesztették fel. Az Ilka utcai Csecsemő- és Gyermekkórház fűtője szomo­rúan lapátolja a kevés szenet. Nem csoda, hogy szomorú, hiszen ő is szereti a gyerekeket, s a kórház kis lakóinak már csak 2-3 napig tud fűteni. Szerdától este 6 óráig közlekednek az autóbuszok Hétfőn 34 vonalon 510 autó­busz közlekedett. A 20-as és 31-es jelzésű kocsik ismét ere­deti útvonalukon közlekednek. Az 5-ös, a 7-es és a 23-as vo­nalán néhány kocsival már reggel fél 6-kor megindult a forgalom. Mint már közöltük, az 5-ös autóbuszok este fél 8- ig közlekednek. Szerdán vala­mennyi vonalon reggel 6 órá­tól este 6 óráig járnak az autó­buszok. Hétfőn az eddigi vonalakon 1140 villamoskocsi közlekedett. Folytatják a felsővezeték javí­tását a Tanács körúton, a Mú­zeum körúton, a Hámán Kató úton és a Soroksári úton. A munkát előreláthatólag a hét végéig befejezik. A 2-es jelzé­sű villamosokat nem kell majd kivontat­ni a Boráros téri híd­hoz s a 49-es jelzésű villamos is végig közlekedhet a Kiskör­úton. A Budapesti Elővárosi Vas­út valamennyi járatán zavar­talan a forgalom. A vonatok most már menetrendszerűen közlekednek. Két fegyverrejtegetőt halálra ítélt a katonai bíróság A budapesti helyőrség kato­nai bírósága —­ mint rögtön­ítélő bíróság — vasárnap, de­cember 16-án tárgyalta Papp István és Nausch Rudolf pol­gári ügyének fegyverrejtegetési bűnügyét. Papp István 1956. december 13-án, az éjszakai órákban Kőbányán, az egyik gyár közelében, körülbelül ki­lenc zavarólövést adott le a birtokában engedély nélkül levő lőfegyverrel. A rendőrség Papp Istvánt őrizetbe vette és az ügyben eljáró katonai ügyészségnek adta át. Nausch Rudolf két nyugatra távozott barátjától kapta a fegyvereket, amelyeket laká­sán rejtegetett. Őrizetbevétele­­kor egy pisztolyt, egy géppisz­tolyt és négy kézigránátot, va­lamint töltényeket találtak nála. A rögtönítélő bíróság mind­két vádlottat halálra ítélte. A vádlottak kegyelmet kértek. A bíróság a kérelmeket a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsaihoz terjesztette fel döntés végett. Növekszik a termelés Tatabányán A Tatabányai Szénbányá­szati Trösztnél az elmúlt na­pokban emelkedett a munka­helyüket elfoglaló bányászok száma. Szombaton már 3970 fő szállt le a bányákba, több mint 2300 tonna szenet küldtek a felszínre. Megindult a kétmű­­szakos termelés. Hétfőn a dél­előttös harmadban 2759-en je­lentkeztek munkára, közülük már több mint hatszázat tud­tak ismét szénfalra telepíteni.

Next