Népszabadság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-01 / 1. szám
1957. január 1. kedd. A kínai állásfoglalás (Folytatás a 12-ik oldalról) hullámban a mi országunkban és külföldön is vannak olyanok, akik a szovjet tapasztalatok gépies lemásolásának ellenzése ürügyén tagadni akarják a Szovjetunió alapvető tapasztalatainak nemzetközi jelentőségét és a marxizmus —leninizmus alkotó továbbfejlesztését hangoztatva, tagadni akarják a marxizmus—leninizmus egyetemes igazságának jelentőségét. Mivel Sztálin és egyes szocialista országok régebbi vezetői elkövették a szocialista demokrácia megsértésének súlyos hibáját, egyes ingadozó kommunisták a szocialista demokrácia fejlesztésének ürügyével megkísérlik a proletariátus diktatúrájának, a szocialista állam demokratikus centralizmusának és a párt vezetőszerepének meggyengítését vagy megsemmisítését. Az ellenforradalmi erők megsemmisítése után a Szovjetunió politikai életében fokozatosan ki kellett volna fejleszteni és tökéletesíteni kellett volna a demokratikus eljárásokat, kidolgozni a szocialista törvényesség rendszerét, megerősíteni a népnek az állami szervek fölötti ellenőrzését. Nem kellett volna azt állítani, hogy az osztályharc élesedik, mint azt Sztálin tette, ami akadályozta a szocialista demokrácia egészséges fejlődését. A Szovjetunió Kommunista Pártja teljesen helyesen jár el, amikor határozottan helyreigazítja Sztálinnak e téren elkövetett hibáit. A szocialista demokráciának azonban semmiképpen sem szabad a proletariátus diktatúrája ellen irányulnia és nem szabad megengedni összetévesztését a burzsoá demokráciával. Ha van olyan demokrácia, amelyet a szocializmus ellen, a szocializmus ügyének gyengítésére lehet használni, akkor az kétségtelenül nem szocialista demokrácia. A magyarországi események értékeléséről egyesek azonban nem így látják a dolgokat. Ezt világosan leleplezte az az álláspont, amelyet a magyarországi eseményekkel kapcsolatban elfoglaltak. A múltban a magyar dolgozók demokratikus jogai csorbát szenvedtek, és forradalmi lelkesedésének gátat szabtak. Ugyanakkor az ellenforradalmárok nem részesültek olyan csapásban, amilyent megérdemeltek volna. Ennek eredményeként az ellenforradalmárok számára elég könnyű volt 1956 októberében fegyveres lázadás megszervezésére felhasználni a tömegek elégedetlenségét. Ez azt mutatta, hogy Magyarországon valójában nem jött létre a proletariátus diktatúrája. Mégis, amikor Magyarország válsággal küzdött, amikor a forradalom és az ellenforradalom, a szocializmus és a fasizmus, a béke és a háború között állt a keresztúton, hogyan látták néhány ország értelmiségi kiválóságai a problémát? Nemcsak elhallgatták a proletárdiktatúra megteremtésének kérdését, hanem állást foglaltak az ellen a jogos lépés ellen, amellyel a Szovjetunió megsegítette a magyarországi szocialista erőket. Nem átallották kijelenteni, hogy a magyarországi ellenforradalom ,,forradalom” volt és azt követelni, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány terjessze ki a „demokráciát” az ellenforradalmárokra is. Egyes szocialista országokban vannak lapok, amelyek még ma is indokolatlanul ócsárolják a magyar kommunisták forradalmi intézkedéseit, holott ezek a magyar kommunisták nehéz körülmények között hősiesen harcolnak, ugyanakkor alig ejtenek egy szót is a kommunizmus, a nép és a béke ellen folyó nemzetközi reakciós kampányról. Mit jelentenek ezek a furcsa tények? Azt, hogy azok a „szocialisták”, akik megtagadják a proletariátus diktatúráját és „demokráciáról” szavalnak, valójában a burzsoázia mellett állnak a proletariátussal szemben; hogy valójában a kapitalizmust akarják és a szocializmus ellen szegülnek, még akkor is, ha ők maguk ennek nincsenek tudatában. Lenin maga nemegyszer mutatott rá, hogy a proletariátus diktatúrájáról szóló elmélet a marxizmus leglényegesebb része, hogy a proletárdiktatúra elfogadása vagy elvetése „jelenti a legmélyebb különbséget a marxista és a közönséges kis (vagy nagy) burzsoá között”. Ha valaki elveti a marxizmus—leninizmusnak a proletárdiktatúrára vonatkozó alapvető elveit, ha ezeket az elveket „sztálinizmusnak”, vagy „dogmatizmusnak” rágalmazza, csak azért, mert felismerték azokat a hibákat, amelyeket Sztálin követett el életének második felében és amelyeket a volt magyar vezetők követtek el, az arra az útra lép, amely a proletárforradalom ügyétől elvezet a marxizmus-leninizmus elárulása felé. (Folytatása következik.) Kezdetben vala az ősikor (archaitikum), majd sorra morzsolódtál le az idők végtelenjében akülönböző korszakok. Aztán elérkezett, nem is olyan régen, egy általunk elég jól megismert korszak, a verklikor (tudományos nevén: sematikum), a sémák időszaka. Ne is vesztegessük tovább a szót, üljünk időgépre és utazzunk vissza négy-öt esztendőt. Bemutatjuk, hogyan írtak e korszak újságjai, helyesebben (ne legyűrik szerények és szégyenlősek), hogyan írtunk mi. A téma, mi más is lehetne ma, mint az újév előestéje, Szilveszter. Nagy ügyünk: a Szilveszter A lelkesedés országszerte egyre inkább. Városokban és falvaikban, gyávákban és a földeken tíz- és tízezrek fogadták mélységes megelégedéssel és helyesléssel a határozatot, hogy — felismerve a munkások, dolgozó parasztok és haladó értelmiségiek régi kívánságát — a Szilveszter az idén december 31-re esik, az újév pedig január 1-én kezdődik. Ez a bölcs, sziklaszilárd intézkedés újabb szakaszt nyit meg történetünkben. A dolgozó magyar nép magabiztosan halad Szilveszter felé. Eredményeink ismeretesek (legutóbb tegnapi vezércikkünkben soroltuk fel — A szerk.). Számunkra tehát nincs más hátra, mint hogy rámutassunk az időszerű feladatokra. Nem kicsik ezek a feladatok, de nem is nagyok. Amolyan közepesek. Népünk nem kér az újévi malacból, a kéményseprőből, a BUEK-ból, népünk a teendőidet akarja hallani, vállvetve, egységesen, egy emberként. Mi tehát a legsürgősebb, legidőszerűbb feladat? Köztudomású, hogy a terv teljesítése, sőt túlteljesítése, a termelékenység emelése, az anyagtakarékosság, az önköltségcsökkentés, a grafikon szerinti termelés stb. Ez is! De ma, Szilveszterkor a legfontosabb: vetni, vetni, vetni! Talán már nincs mit bevetni a földeben? Talán nincs elég csávázott vetőmag? A gépállomásokon is van elegendő hóeke. Minden percen kár, tehát mindenki lásson hozzá haladéktalanul a vetéshez. Egyébként begyűjteni is lehet. Fokozzuk, amit csak tudunk! Ez ma a Szilveszter legnagyobb tanulsága. Én és a népfront :@mp'hmel A körírti eszpresszó ablakában ülőik, s arra gondolok, hogy mennyivel megragadóbb, színesebb lehetne a riport bevezetése, ha hullana a hó, szánkó siklatta a csillogó utcán és esetleg beköszöntene hozzám Szilveszter úr, a felejthetetlen Krúdy Gyula kedves, kedves regényalakja. Elvégre ma van a neve napja, Szilveszter napja, a Gergelynaptár szerint. Óh, a Gregorián-naptár, az emberi géniusz alkotása, amelyet 1582-ben valósított meg XIII. Gergely pápa, s amely naptár az évet 365 napra, 5 órára, 49 percre és 12 másodpercre teszi. Még, csak úgy per tangentem megemlítem, hogy a kör kerülete két erpi, Amerikát 1492-ben fedezték fel és Beethoven tudtommal 9 szimfóniát írt. Ám nem Szilveszter jön be, hanem dr. Kérész Vilmos, lapunk régi barátja, mondhatnám megbízható modellje, a becsületes, de még ingadozó értelmiségi. Szokása szerint most is félreáll, mint ez egy ingadozó értelmiségihez illik. Kalapja egy kissé furcsán áll rajta. Vajon miért? — Ismét a fejemre ütöttek — mondja az értelmiségi. — De én nem csüggedek el, ahogyan szabotázsra vagy ellenállásra sem vagyok kapható. Nekem olyasmi van a kezemben, ami mindennél többet ér. — Micsoda? —kérdezte munkatársunk, vagyis én. — Perspektívám van. Apropos! Szeretnék egy apróhirdetést leadni a Magyar Nemzetben, hogy további perspektívát vennék. Jóleső érzés hallgatni ezt a tervezgetést, amely napnál világosabban mutatja, a magyar értelmiség növekvő vállalkozó kedvét, kezdeményező készségét. — Nagy bizakodással tölt el minden. Szerencsére még csak fél öt múlt pár perccel. Megteszem az egyedüli helyes lépést. Rohanok és belépek a Hazafias Népfrontba — fejezi be nyilatkozatát dr. Rérész Vilmos. Jár-e melegségi pótdíj Szilveszterkor ? A szakszervezeti mozgalom erősödésének, a szakszervezeti aktíváik fáradhatatlan működésének eredményeképpen a szakszervezeti tagjág széles körben él a szórakozás jogával, eleget tesz a szilveszteri mulatozásnak. A jól teljesített normák tudatában a legkülönbözőbb bérkategóriájú dolgozók számos helyen várják éber állapotban az új munkaév beköszöntését. Lapunkhoz levelet intézett Kovács Lill. János reszelő. Igen figyelemreméltó problémára kér választ. Kifejti, hogy náluk Szilveszter este bizonyára zsúfolt lesz a klubhelyiség, ilyenformán fülledt, meleg levegőre lehet számítani. Kérdése tehát az, hogy Szilveszterkor jár-e melegségi pótdíj a dolgozó szórakozóknak, illetve a szórakozó dolgozóknak. Szerkesztőségünk a jogos kérést megvizsgálta. Mi a helyzet? A 625—1956. sz. miniszteri rendelet, összevetve a 923 42. a. b. szakszervezeti határozattal, a 123456. sz. egyeztető bizottsági döntvény értelmében kell eljárni, vagyis 2x . b0. Ifjúság, tánc, szerelem Már régen elütötte az éjfélt az óra, már elsötétedett egy percre a hatalmas terem, már elcsattantak az első csókok. Amerre csak nézünk, derék, öntudatos, vinám magyar ifjak és lányok forognak, ropják a gyönyörűséBudapest szórakozóhelyei telt házat várnak Szilveszter estére. Munkatársunk félórával lapunk zárta után fölhívta a vendéglátóipar vezetőit, hogy egészen pontos adatokatkapjunk az esti készülődésről. Íme, a pontos adatok. Eszerint rengeteg hordó sör, igen sok bor, hatalmas mennyiségű étel várja a dolgozóikat. Természetesen minden aktívának helyén kell lennie, nehogy burzsoá nacionalista elemek is furakodhassanak a mulatozók közé és éjfélkor kispolgári csökevények mételyezzék a hangulatot. Ezzel kapcsolatban Koholt Kázmér elvtársunk a következőket mondja: — Azelőtt a dolgozók még csak közelébe se mehettek Szilveszternek, az újév az urak kiváltsága volt, csak ők zakatolhattak. De most már mi is Szilveszterezünk. Én egyébként a nyáron két hétig a Balatonnál üdültem, ha megöregszem, jár majd a nyugdíj. ÉS ÍGY ÍRTAK ŐK... Teljességre ugyan nem törekedhetünk, de azért nem árt, ha kiegészítésül még azt is bemutatjuk, hogyan itt volna Dudás József lapja. NEM ISMERJÜK EL SZILVESZTERT veszterben, követeljük, hogy azonnal mondjon le, és december 31-ét ezentúl ne Szilveszternek hívják, hanem Dudásnak. Mondjon le ezenkívül a vörös Bulganyin is, mondjon le a kommunista Eden és a szocialista Eisenlawer! Mindenki távozzék, az új évben Dudás József legyen az ENSZ főtitkára és a Szuezi-csatorna pénztárosa. Továbbá követeljük: robbantsák fel a parlament épületét, helyette csináljanak csúszdát a gyerekeknek, a Lánchidat tegyék a Margit-híd helyére, a Margit-hidat a Lánchíd helyére, húsvét két napját hozzák előre januárra, és csapják hozzá az új évhez, a ruhagyárak térjenek át a kényszerzubbony gyártására. * Megjegyzem, nem lenne rossz és hiábavaló, ha egy jó humorista vállalkozna megírni, hogyan ír jelenleg a sajtó,is I. (AZ ÖTLET NEM EGÉSZEN ÚJ) ges magyar táncokat, a csárdást, a palotást, a bugivugit. Itt táncol egy fiú, önfeledten keringőzik, de szeme azért sugározza, hogy tudja kötelességét, túlteljesíteni a normát a munkapadnál. Amott egy lány állja kipirult arccal a táncosok ostromát, de egész lénye tükrözi szilárd elhatározását: idejében, maradéktalanul, legalább jó eredményekkel tesz majd eleget az egyetemi vizsgáknak. ... Aztán már itt a reggel, a mamák szedelőzködnek, sürgetik a fiatalokat a hazamenésre. Egy fiú és egy lány búcsúzik a ruhatárban. A lány édes hangon kérdi: — Pista, ráér holnap délelőtt? A fiúba miami nagy öröm költözik, reménykedés önti el és a Nemzeti Színházra gondol, ahol a hatos megáll. Gyorsan rávágja:— Persze!— Akkor jöjjön velem vasat gyüjteni. Félre a kispolgári csökevényekkel! ja NÉPSZAVA ffyzABADlfjírság /^UQQ£TLEN$£Ci A vörösök megint próbálkoznak, valami Szilveszterről suttognak a gyanútlan maataróiknak. Nem hiszünk Szil NÉPSZABADSÁG 13 föiSSiS! B’xv:vxdw:xx-x*x*íxvxsvx'x*x*x\x*x‘x*x*x-x*x*x‘x*x*x*xv-x-x-x*x*x*x-x-:’:x*x'>x':-xtt Szerdán temetik Oláh Gusztávot Oláh Gusztávot, az Állami Operaház elhunyt Kossuth-díjas főrendezőjét szerdán, január 2-án délelőtt 11 órakor temetik az Állami Operaház előcsarnokából, majd a főváros tanácsa által adományozott díszsírhelyen a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra. — Harmincezer pár cipő érkezett Debrecenbe a Német Demokratikus Köztársaságból. A közeli napokban külföldi szövet és kötöttáruk érkezését várják Debrecenbe. — Január 5-én kezdi meg munkáját a Lőrinci Hengermű. Az üzemben egy műszakban készítik a mozdonyokhoz, hajókhoz és más gépekhez szükséges lemezeket. — Tóth László, e műszaki tudományok doktora, Kandó Kálmán egykori munkatársa, 81 éves korában elhunyt Temetése január 3-án lesz Százhalombattán. — A DUNAI VASMŰBŐL több mint 200-an jelentkeztek a komlói bányákba. A pentelei munkások elszállásolásáról, étkeztetéséről és kéthetenkénti hazaszállításáról a bányaüzem gondoskodik. — Különbizottság gondoskodik a feloszló termelőszövetkezetek állatairól Nógrád megyében. A bizottság máris számos megszűnő szövetkezet állatait helyezte el. — Az ünnepek alatt is dolgozik az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat, mert az olajfeldolgozás megkívánja a folyamatos gyártást. — Megjelent a Széphalom, a Magyar Irók Miskolci Szövetségének folyóirata. A kettős számban a fővárosi írókon kívül miskolci szerzők számos műve szerepel. •"* Saját áramfejlesztőt készítettek házilag a Vencselői Gépállomás szerelői, és így az áramkorlátozások ellenére folytatni tudják a téli gépjavításokat. Makrancos hölgy Az új év első bemutatója a Néphadsereg Színházában A Magyar Néphadsereg Színeháza az elsőik között nyitotta meg kapuit a kényszerpihenő után. A színház 1957. évi első bemutatója január 5-én lesz, a Makrancos hölgy című darabbal. Január 19-én Arnouil: Antigonéját, február 2-án pedig Nicodemi: Hajnalban, délben, este. 11 című művét hozza a fővárosi közönségnek. — TÚLTELJESÍTETTÉK vállalt kötelezettségeiket 2—3 százalékkal a Szabolcs-Szatmár megyei gépállomások. A legjobb eredményt a Mátészalkai Gépállomás érte el 135 százalékos évi tervteljesítéssel. — AZ OPERAHÁZ IGAZGATÓSÁGA KÖZLI, hogy Szilveszter napjától kezdve az előadások után ismét külön autóbuszok várják a színház előtt a közönséget. Egyébként az egyre javuló közlekedés eredményeként az egyes előadások kezdési időpontját is későbbre helyezték át, így az Operaház csütörtökre hirdetett Othello előadását és az Erkel Színházban péntekre tervezett Faust előadást már nem délelőtt tartják, hanem délután 2 órakor kezdik. IDŐJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás ma estie: A hídfg tovább tart. Felhős idő, mérsékelt keleti szél.