Népszabadság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1957. február 1. péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA II. évfolyam, 27. szám Ára 60 fillér Bulganyint és líruscsovot meghívták Finnországba RIPORT EGY MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODÁBÓL A szovjet népgazdaság újabb sikerei — a statisztikai hivatal jelentése A sajtó Ma 15 éve, 1942 február elsején jelent meg először ezernyi veszély közepette a kommunista párt lap­ja,­ az illegális Szabad Nép. A Ma­gyar Kommunista Párt és egyben a függetlenségi harc nagyon fon­tos fegyvere született e napon. Ennek emlékére ünnepeltük meg 1952-ben először február elsején a magyar sajtó napját. Ennek em­lékét idézzük ma is, mint azóta minden február elsején. S ha valaha, akkor ma nagyon is időszerű a hősi múltú illegális kommunista sajtó emlékét idézni. Óriási munka, nagy feladat áll most előttünk. Sajtónknak segíte­nie kell abban, hogy országunk­­ erőteljesen haladjon előre a szo­cialista konszolidáció útján. A kommunista eszmét meg kell tisz­títani mindattól, amivel a múlt­ban beszennyezték. Segíteni kell eloszlatni a zűrzavart, amit a múltbeli hibáinkat kihasználva az ellenforradalom hazai és külföldi erői keltettek a nép jelentős ré­szében. Segíteni kell abban, hogy az ellenforradalom mielőbb és mi­nél teljesebb mértékben vereséget szenvedjen az eszmei harcban is. Segíteni kell abban, hogy a szo­cialista építés országunk sajátsá­gainak megfelelően fellendüljön, hazánk felvirágozzon. A nép ügyét ihűen szolgáló ma­gyar újságíróik büszkén vállalják ezt a feladatot. Sajtónkat, s így az újságíróikat is nagy felelősség terheli a nemzet sorsáért, jövő­jéért. Az elmúlt időszakban vol­tak olyan újságírók, akik felelőt­lenül vagy részben nagyon is tuda­tosan a zűrzavar, az anarchia, az ellenforradalom javára forgatták tollukat. Voltak, akik a múlt hibái miatt zavarodtak meg annyira, hogy eltompult politikai ébersé­gük az ellenforradalmi veszéllyel szemben, meggyőződésük — miu­tán az gyöngének bizonyult — megingott. Voltak viszont, akik tudatosan terjesztették a nyugati imperialisták zavartkeltő propa­gandáját. Ma is vannak nem kis számmal, akik még sok mindent nem látnak tisztán és vannak tu­datos zavartkeltők. Jobban vi­gyázzunk, mint eddig, hogy az újság, a nép újságja soha többé ne válhasson népellenes törekvés hirdetőjévé. Jobban vigyázunk, mint eddig, a forradalmi munkás­ság sorainak harci egységére, és szívósabban küzdünk, mint eddig a munkásosztály és a parasztság szövetségéért, a népi demokra­tikus hatalom védelméért és erő­sítéséért. A nép igazi érdekeit szolgálva, tántoríthatatlanul hívek mara­dunk a marxizmus—leninizmus nagy eszméihez, a népek testvé­riségéhez és egyben nemzetünk haladó hagyományaihoz. De nem­csak hívek maradunk ehhez, ha­nem jobban fogjuk fejleszteni is, mind a népek összefogásának esz­méjét, mind pedig nemzeti múl­tunk haladó örökségének ápolá­sát. Ma, amikor az ellenforradalom fegyveres erejének leküzdése után elsősorban az eszmék front­ján folyik a harc a haladás és a nép ellenségeivel, különösen fon­tos, hogy a sajtó betöltse nagy hivatását. Legyen a mi sajtónk biztos iránytűje olvasóinknak, se­gítsen eligazodni a hamis hírve­rés, az ellenséges agitáció meg­annyi zavart keltő kísérlete köze­pette. Mutassa meg, hogyan lesz a bányászok, a munkások, a dol­gozó parasztok, az értelmiségiek mindennapos kemény erőfeszítése útján szebb az élet, hogyan kerül­jük el a múlt hibáit és­­ hogyan tesszük örökre lehetetlenné, hogy a külső és belső ellenforradalmi erők ismét visszavessék hazánkat, újra a nyomor útjára taszítsák nemzetünket. Legyen a mi sajtónk a nemzet­közi békéért és hazánk békéjéért folyó nagy küzdelem szilárd fegy­vere, a nemzetközi munkásszoli­daritás, a haladás, a szocializmus bátor és fáradhatatlan szószólója. A Népszabadság büszkén vallja magát az illegális kommunista sajtó által vívott dicső harcok folytatójának. Ugyanakkor átve­szi az egész magyar sajtó demok­ratikus, haladó örökségét, fel­használja értékeit, hogy minél él­vezetesebb, minél hasznosabb ol­vasmánya, segítőtársa, szellemi fegyvere legyen népünknek! Ismét hazánkon át közlekedik az Arlberg-expressz és a Bait-Orient-expressz A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy február 4-től kezdve Budapest — Prága — Ber­l­in, Budapest—Varsó, Budapest—Belgrád —Szófia —Ankara és Budapest—Bukarest között ismét közlekedik a Bait-Orient-expressz. A vonat Budapest, Nyugati­ pályaudvar­ról Berlin és Varsó felé 9 órakor, Belg­­rád —Szófia felé 20 órakor, Bukarest felé pedig 19.06 órakor indul, Berlin és Varsó felől 18.18 órakor. Szófia — Belgrád felől 7.30-kor, Bukarest fe­lől pedig 8.20-kor érkezik a Nyugati­­pályaudvarra. Ugyancsak február 4-től közleke­dik az Arlberg-Orient-expressz is. Ez a vonat Budapest, Keleti-pályaud­varról Bécs, Zürich, Párizs felé 21.50-kor, Bukarest felé 8.40-kor in­dul. Párizs, Zürich, Bécs felől 8.00 órakor, Bukarest felől 20 órakor ér­kezik. Rendezik a házfelügyelők fizetését Ma ülést tart a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága mai ülésének napi­rendjén szerepel a házfelügyelők bérezésének és jogviszonyának rendezéséről szóló javaslat. Ugyancsak a mai ülésen tárgyal­nak a főváros főútvonalain meg­sérült épületek helyreállításáról és újjáépítéséről, valamint az idén épülő lakások területi elosz­tásáról. A kormány csütörtöki ülése A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány csütörtökön ülést tartott. A kormány meghallgatta Dégen Imrének, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének jelentését az ország árvízvédelmi hely­zetéről és felkészültségéről. A kormány tudomásul vette,­hogy az árvíz elhárítására való felkészültség a szomszédos országokkal kiépített együttműködés, az árvízvédelem céljára juttatott jelentős gépállo­mány és helyes szervezeti változtatások eredménye­ként jobb mint a múlt év azonos időszakában volt. A kormány határozatokat hozott az árvízvédelem szervezetének és hatékonyságának további jav£­­tására. A kormány elhatározta, hogy előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsához a tiltott határ­­átlépés elkövetésére irányuló hírverés, vagy a til­tott határátlépéshez való üzletszerű segítségnyújtás büntetésének megszigorítására. A javaslat a többi között a tiltott határátlépéshez rendszeresen vagy üzletszerűen segítséget nyújtók büntetésmértékének­ emelésére és emellett teljes vagyonelkobzás kimon­dására irányul. Ülést tartott a munkásönkormányzatot előkészítő bizottság A mun­kásönkormányzatot elő­készítő bizottság január 30-án ülést tartott. Az elnöklő Apró An­tal iparügyi miniszter bevezetőjé­ben többek között hangsúlyozta, hogy Magyarország, mint szocia­lizmust építő állam csak tervsze­rűen gazdálkodhat, s ez feltételez bizonyos központi irányítást. — Határozott nézetünk — mon­dotta —, hogy a tervgazdálkodást fenn kell tartani, s az ipart to­vábbra is a minisztériumoknak kell irányítaniuk, de a termelés irányítását demokratikusabbá kell tenni. A kormány úgy látja, hogy a tervgazdálkodás, a központi irá­nyítás, a bizonyos mértékű decent­ralizálás és demokratikusabb irá­nyítás, nem mondanak ellent egy­másnak még akkor sem, ha a jelen pillanatban — a gazdasági vezetés tényleges demokratizálásához szükséges tapasztalatszerzési idő miatt — átmenetileg nem kaptak még kellő tartalmat a munkásta­nácsokról szóló törvényerejű ren­delet egyes pontjai. Apró elvtárs szólt arról, hogy egyes kormányintézkedések — mint ezt többen is felvetették — még nem a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendeletben adott jogkörök realizálása irányá­ban hatnak. Ez azonban csak át­meneti, a mostani gazdasági hely­­­zetből következő jelenség. A kor­mány a január 6-i nyilatkozatá­ban utalt arra, hogy — amíg ne­hézségeink jelentős részét leküzd­­jük — különösen az anyag- és energiaellátásban erős központi irányításra van szükség, de azt is megmondta, hogy a munkástaná­csok azok a szervek, amelyeken keresztül a termelők — választott képviselőik útján — részt vesznek az üzemek gazdasági irányításá­ban. Voltak olyan elképzelések, hogy a munkástanácsokról szóló tör­vényerejű rendelet valóra váltása jelentősen csökkenti a miniszté­riumok feladatait. A minisztériu­mok, továbbra is gazdálkodó, irá-­­nyító szervek, többségükben meg-­­tartják régi feladataikat, de a­ kormány javasolta az Elnöki Ta­nácsnak, hogy egyes minisztériu­mokat szüntessen meg, illetve vonjon össze és elrendelje a mi­nisztériumok létszámának 40—50 százalékos, vagy még ezt is meg­haladó csökkentését. A munkás­­tanácsok létrehozása gyakorlati­lag azt jelenti, hogy — a szocia­lista államigazgatásra jellemző — kettős irányítás érvényesül. A vál­lalat igazgatóját a minisztérium is és a helyi munkástanács is irá­nyítja. De a vállalat vezetése tel­jes egészében az igazgató felada­ta. Apró elvtárs foglalkozott a munkásönkormányzatot előkészítő bizottság feladataival és javasol­ta, hogy a bizottság szerezzen mi­nél több konkrét tapasztalatot a magyarországi munkástanácsok tevékenységéről, általánosítsa a jól működő munkástanácsok ta­pasztalatait, tanulmányozza a ba­ráti országok munkásönigazgatási szerveinek működését, törekedjék arra, hogy a hazai tapasztalatok és a külföldi szakirodalom alap­ján dolgozzon ki javaslatokat az iparvezetés demokratizálásának sajátos magyar rendszerére. A bizottság megvitatta Kossa Ist­ván pénzügyminiszter javaslatát a vállalati gazdálkodás egyes kérdé­seiről és a munkástanácsok ezzel kapcsolatos feladatairól, hatáskö­réről. Több módosítást javasolt, s egyetértett azzal, hogy az átdol­gozott rendelet-tervezetet a pénz­ügyminiszter terjessze a kormány elé. A bizottság helyesnek tartja, hogy a szakszervezetek vállalja­nak szerepet a munkástanácsok megerősítésében, sokirányú tá­mogatásában. Felülvizsgálta ja­nuár 4-i ülésén kialakított állás­­foglalását és úgy határozott, hogy a népgazdaság jelenlegi helyzeté­­ben nem kíván javaslatokat tenni az 1956. évi 25-ös számú, a mun­­kástanácsok működését szabályo­­zó törvényerejű rendelet hatályá­­nak más — a rendeletben fel nem sorolt — vállalatokra és szervek­­re való kiterjesztésére. Éjfélig szabad a kijárás A Népszabadság január 27-i számában megemlítettük: helyes lenne, ha éjfélig meghosszabbíta­nák a szabad kijárást. Most öröm­mel ismertetjük az erről szóló közleményt.* Az Országos Rendőrfőkapitány­ság vezetője a budapesti üzemek, vállalatok és hivatalok zavartalan munkájának biztosítása érdeké­ben — a szovjet katonai parancs­noksággal egyetértésben — Buda­pesten a szabad mozgást 1957. feb­ruár 1-től kezdve hajnali 4 órától este 24 óráig engedélyezte. A Kábel- és Műanyaggyár hanglemezgyár­tó-részlegénél a legújabb zene- és táncszámok­ról készült fel­vételeket pré­selik lemezre. A képen Szalai Sándorné pré­selő a kész le­mezt emeli le a gépről

Next