Népszabadság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-02 / 52. szám

1957. március 2. szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK­ÁSPÁRT LAPJA II. évfolyam, 52. szám* Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Október óta először ült össze pénteken az országgyűlés mező­­gazdasági bizottsága, hogy meg­vitassa mezőgazdaságunk idősze­rű kérdéseit. Z. Nagy Ferenc el­nöki megnyitója után Dögei Imre földművelésügyi miniszter adott tájékoztatást mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről és a soron­­levő feladatokról. A beszámolót követő vitában felszólaltak Tisza József, Dobozi Erzsébet, Boross Gergely, Kókai Jánosné, Mészöly Gyula, Bogos Domokos, Fekete Miklós ország­­gyűlési képviselők. Az állandó bizottság elnökének javaslatára a bizottság felhívta a kormány figyelmét a mezőgazda­­sági szakemberek nagyobb meg­becsülésének fontosságára. - ■ ■ ■ —-----­tk Nyilvános tervpályázat az Üllői út és a Nagykörút keresztezésének új kialakítására Ülést tartott a fővárosi tanács Budapest Főváros Tanácsának végrehajtó bizottsága pénteken Pongrácz Kálmán elnökletével ülést tartott. Megtárgyalták és további részletes kidolgozás cél­jából alapul elfogadták az 1957. évi költségvetési és tervjavasla­tot. A végrehajtó bizottság tudomá­sul vette a mezőgazdasági terme­lés és a termelőszövetkezeti moz­galom helyzetéről szóló jelentést, majd elhatározta, hogy nyilvános tervpályázatot ír ki az Árpád­­híd óbudai hídfője és a hozzátar­tozó dunaparti szakasz beépítési terveinek kidolgozására. Ugyan­csak nyilvános tervpályázatot ír­nak ki az Üllői út és a Nagykör­út keresztezésének új kialakítá­sára, különös tekintettel a kör­nyező épületek beépítési módjára és a forgalmi feladatok korszerű megoldására. (MTI) Transzformátorállomás épül a főváros energiaellátásának javítására Március 1. Pestújhelyen a körvasútsornál a 23. számú Építőipari Vállalat hatalmas transzformátorállomást épít. A két épület egy szabadtéri trafóból, szinkron gépházból és kapcsolóházból áll. Az épületek vázát húsztonnás vasbetonele­­mekből állítják össze. Az építke­zés 1958 végére fejeződik be. A trafóház, amely a csehszlovákok­tól vásárolt elektromos energiát alakítja át, jelentősen javítja a főváros világítását és a villamos­­vasút áramellátását. (MTI) ■■ — ----------------­ Az osztrák állam nem gondoskodik többé a magyar Bécs, március 1. (MTI) Helmer osztrák belügyminiszter az ENSZ menekültügyi főbiztosa képviselőinek jelenlétében megál­lapodás­t kötött a Nemzetközi Vö­röskereszt Szervezet bécsi kiren­deltségével. E szerint a jelenleg Ausztriában tartózkodó mintegy 50 000 mene­dült magyar állampol­gár további ellátása és anyagi se­gélyezése kizárólag a Nemzetközi Vöröskereszt feladata lesz. Auszt­ria a jövőben csupán azzal támo­gatja a menekülteket, hogy az el­helyezésükhöz szükséges épülete­ket díjmentesen bocsátja rendel­kezésre. menekültekről Csaknem 900 tsz alakult újjá A Földművelésügyi Miniszté­rium értékelte a termelőszövetke­zetek jelenlegi helyzetét és meg­állapította, hogy a mozgalom túl­jutott az ellenforradalom okozta válságos helyzeten. Ma már az a jellemző, hogy a feloszlott terme­lőszövetkezetek országszerte újjá­alakulnak. Az 1956. október 15-én meglevő 3954 mezőgazdasági tsz­­ből 2485 oszlott fel. Ez a folya­mat januárban megállt és február 15-ig 880 tsz alakult újjá, így ma már 2349 közös gazdaság működik. A kétségtelenül szép eredmény mellett, a szövetkezeti mozgalom­ban több fogyatékosság is tapasz­talható. Nagyon sok helyen a volt közös gazdaság vagyonának, főleg állatállományának csak kis há­nyadát viszik vissza a szövetke­zetet újjáalakító tagok. Számos újjáalakult tsz úgyszólván, min­den közös vagyon nélkül kezdi meg működését. Több helyen a takarmányhiány is súlyosbítja a helyzetet. Sok újjáalakult és régi terme­lőszövetkezet egyaránt a helyi vi­szonyoknak megfelelő alapsza­bályt dolgoz ki. Ebbe a feltétlenül helyes törekvésbe vegyülnek hi­bák is. Gyakran figyelmen kívül hagyják a szövetkezés szocialista alapelveit. Mindez nem kis rész­ben azért van így, mert a szövet­kezetek segítésére hivatott szer­vek, szakemberek sem adnak megfelelő tanácsot, útbaigazítást a tsz-ek vezetőinek, tagságának. Most, a tavaszi munkák meg­indulása előtt, különösen nagy szüksége van az egész szövetkeze­ ti mozgalomnak arra, hogy a megyei, a járási és a kösz ségi tanácsok, valamint a gép* állomások tőlük telhetően tá­­mogassák különösen az újjá* alakult tsz-eket. Segítsenek megakadályozni azt­­, hogy a szövetkezetek önállóságát hangoztatva osztályidegen, ellen* séges elemek beférkőzzenek a ter­melőszövetkezetekbe és ott saját hasznukra a szocialista szövetke­zeti gazdálkodás alapelveivel el­lentétes, kizsákmányoló jellegi gazdálkodást honosítsanak meg. Egyúttal segítsenek kialakítani a szövetkezeti parasztság és az egyénileg dolgozó parasztok jó viszonyát is. Dr. Doleschal Frigyes egészségügyi miniszter átvette hivatalát Dr. Doleschall Frigyes, az új egészségügyi miniszter pénteken átvette hivatalát. Dr. Doleschall Frigyes hivatal­­balépése után többi között a kö­vetkezőket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Munkánk részben könnyű, részben nehézségek leküzdésével jár. Könnyűnek mondható azért, mert a magyar egészségügy nem szenvedett túlságosan nagy káro­kat. Bizton számíthatunk mun­kánkban a magyar orvosokra, egészségügyi dolgozókra, akik megmutatták, hogy mélyen él bennük a hivatásszeretet, s így a legkritikusabb napok­ban is helyt tudtak állni.­­ Ugyanakkor gondoskodnunk­­ kell azoknak a problémáknak a megoldásáról, amelyeket az idé­zett elő, hogy számos orvos mun­kahelyét elhagyva külföldre tá­vozott, vagy indokolatlanul vál­toztatott munkahelyet az ország­ban. Utóbbi legfőképpen azért kö­vetkezhetett be, mert a tanácsi egészségügyi apparátus túlságos liberalizmust tanúsított ezen a téren. Ezek a tények általában véve nem okoztak nagyobb fenn­akadást a magyar egészségügyi hálózatban. A helyenként kelet­kezett hiányok pótlását fontos feladatunknak tartjuk.­­ Orvosaink, egészségügyi dol­gozóink további odaadó munkája egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy hazánkban mielőbb véglege­sen megvalósítsuk a szocialista egészségügyet. (MTI) Magyar-finn kereskedelmi tárgyalásai Március 2-án kezdődnek Helsin­kiben a magyar—finn árucsere­forgalmi tárgyalások a két kor­mány megbízottai között. A tár­­gyalások során az 1957. évbeli sorra kerülő kölcsönös áruszállí­tásokat vitatják meg. (MTI) Az 1956 október 23 és 1957 február 15-e közötti lakáskiutalásokat felül kell vizsgálni Megjelent a kormányrendelet a lakásbérletre vonatkozó átmeneti rendelkezésekről Az 1956. október 23-i követő el­­len­f­orra­dalmi események során — elsősorban a fővárosban — nagy számban történtei. Önkényes lakás­foglalások. Ily módon a hajléktalan személyeken kívül olyanok is jutot­tak más lakáshoz, akiknek addig is volt. A hajléktalanná váltak mielőbbi elhelyezése is gyakran elkerülhetet­lenné tette a lakásbérletről szóló rendelet megszegését. A tanácsok a lakásokat ebben az időszakban — helyesen — általában csak ideigle­nes jelleggel utalták ki. A kormány most — annak érde­kében, hogy a törvényes rend a la­kásbérlet területén is helyreálljon —, elhatározta, hogy az 1956. október 23. és 1957. február 15. közötti időszakban hozott lakáskiutalási ha­tározatokat felül kell vizsgálni. A­­ határozat értelmében azzal szemben,­­ aki hajléktalan volt és október 23 és december 31 közt lakást önkénye­sen elfoglalt, nem kell eljárást indí­tani. (E rendelkezés természetesen nem érinti az önkényes foglaló bün­­­tetőjogi felelősségét, ha péklául ma­­gán­laksértés, súlyos testi sértés, stb. bűntettét követte el.) Azokat az önkényes foglalókat— akik nem voltak hajléktalanok, előző lakásukba —, ha ez nem lehetséges* szükséglakásba — kell költöztetni, a ellenük szabálysértés miatt eljárást­­ kell indítani. A kormányhatározat ér­telmében lakást ideiglenes jelleggel ezentúl nem szabad kiutalni. ­ BEFEJEZŐDÖTT A KÖN­fz­NYŰIPARI MINISZTÉRIUM át­szervezése. A kilenc korábbi fő­osztály helyett hét működik. Mintegy 500 emberrel dolgozik kevesebb a minisztériumban. A felszabadult irodahelyiségeket la­kások céljára adták át. SZÁZ GYEREK SOKFÉLE SZÓRAKOZÁSA Száz gyermekről gondoskodnak a XII. kerületi fővárosi Dózsa György fiúotthon­ban. A szociális okokból beutalt 11—14 éves­­kisfiúiknak iskolai tanulmányuk mellett szórakozásukat , művelődésüket is biztosítják. Zongora, fémtechnika, fotoszak­kör é­s sportolásban sí és labdarúgás között válo­gathatna­k. Ezek a fiatalok a fényképezés hívei. Szabad időben festenek, sakkoznak.

Next