Népszabadság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-02 / 78. szám
5 Kádár elvtárs beszéde Ezután Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, a küldöttség vezetője mondott beszédet. — Kedves Münnich elvtárs! Kedves elvtársak, barátaink! A baráti Szovjetunióból hazaérkezett kormány- és pártküldöttség valamennyi tagja és a magam nevében szívből köszönöm mindannyiuknak a meleg üdvözlő szavakat, a kedves fogadtatást, •melyben részesítettek bennünket • hazai földön. Küldöttségünk feladata az volt, hogy a baráti Szovjetunió vezetőivel megtárgyaljuk a szovjet—magyar kapcsolatokat érintő valamennyi fontos, időszerű állami és pártkérdést — és megállapodásokat hozzunk létre ezekben a kérdésekben. Küldöttségünk a Szovjetunióban tartózkodva, erkölcsi kötelességének tudta, hogy a szovjet dolgozók tömegeivel közvetlenül találkozzék és elmondja nekik, mi történt nálunk, hogyan látjuk helyzetünket s köszönetet mondjunk személyesen is a szovjet dolgozóknak azért a sokoldalú segítségért, amelyet a Szovjetunió a Magyar Népköztársaságnak fennállása óta, legutóbb az októberi imperialista és ellenforradalmi támadás idején nyújtott. Célunk az volt, hogy hivatalos tárgyalásaink és a szovjet dolgozókkal való közvetlen találkozások eredményeképpen megerősítsük a magyar—szovjet barátságot. Kedves elvtársak! Küldöttségünk azt tapasztalta, hogy a szovjet kormány a Magyar Népköztársaság iránt igaz barátságot, gondjainkat megértő magatartást tanúsít, s államaink szocialista jellegű kapcsolatában az egyenjogúság, a függetlenség és szuverenitás lenini elveit tiszteletben tartja és gyakorlatilag alkalmazza. A pártjaink közötti tárgyalásaink során a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt viszonyában az eszmei, politikai egység és egyetértés, a progfát internacionalista testvéri kapcsolat érvényesült. A szovjet munkásokkal, kolhozparasztokkal, értelmiségi dolgozókkal Moszkvában, Leningrádban, Szverdlovszkban, Sztálingrádban, Kijevben történt találkozásaink küldöttségünk minden egyes tagját szíve mélyéig meghatották. Küldöttségünk nemcsak látta és hallotta, hanem mindenütt, amerre csak járt, érezte is, hogy a szovjet dolgozók feszült figyelemmel, igaz baráti szeretettel és együttérzéssel kísérik a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság harcát, gondjait és sikereit. Teljes az összhang a Nagy Imre —Gosonczy-féle csoport áruló szerepének szigorú megítélésében. Helyeslik harcunkat, amelyet a párt és a népköztársaság erejét aláásó revizionista nézetek ellen, az osztályellenség és az imperialisták aknamunkája ellen folytatunk, a párt forradalmi egységének, a népköztársaság állama, a magyar proletárdiktatúra megerősítéséért, az ellenforradalom erőinek teljes szétzúzásáért. (Taps.) Nagy anyagi segítséget kaptunk a Szovjetuniótól Nagyon jelentősek a gazdasági kérdésekben létrejött megállapodások. Az összesen 875 millió rubel értékű hosszúlejáratú hitel és segély, az egymilliárd forint értékű adósság elengedésével, a műszaki és tudományos együttműködéssel nagy anyagi segítséget kaptunk a Szovjetuniótól, az ellenforradalom által népünknek okozott károk helyrehozatalához, népgazdaságunk fennálló nehézségeinek leküzdéséhez. Különösen nagy jelentősége van a gazdasági segítségen belül annak, hogy a szovjet kormány jelentős mennyiségű különböző nyersanyagok szállítását biztosította számunkra. Fontos megállapodások jöttek létre kulturális kapcsolataink továbbfejlesztésére és elmélyítésére is. Kedves évtársak, barátaim! A Moszkvában most megkötött magyar—szovjet kormány- és pártmegállapodásoknak a szocialista tábor országaiban, s a békéért és a népek közötti barátságért küzdő tömegekben az egész világon jelentős és kedvező visszhangjuk van, ami a jövőben is érezteti majd hatását, színvonal emelésének egyedül reális alapja megteremtéséhez. Ehhez azonban elsősorban saját erőinket kell mozgósítanunk — ezt semmiféle külső segítséggel nem lehet helyettesíteni. Minden gyárban, bányában, a földeken, az alkotás és munka minden helyén maguknak a munkás-, paraszt-, értelmiségi tömegeknek kell kézbe venniök a termelést és a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, mert csak így biztosítható, hogy a szocialista társadalom építése együtt haladjon a dolgozó tömegek anyagi és kulturális színvonala állandó emelkedésével. Negyedszer: amikor az imperialisták és ellenforradalmárok áskálódnak társadalmi rendünk, nemzeti függetlenségünk, békés alkotó munkánk ellen, nekünk erősítenünk kell kapcsolatainkat a szocialista tábor országaival. Éppen ezért párttagságunk és dolgozó népünk internacionalista nevelése elengedhetetlen feltétele a párt erősítésének, a népköztársaság fejlődésének, a béke védelmének, a magyar nép boldogulásának. Törhetetlen hívei vagyunk a varsói szerződésnek Elvtársak! Nyíltan meg kell mondani azt is, hogy amíg a népek békéjét fenyegető, agresszív szándékú NATO, SEATO és hasonló imperialista katonai tömbök léteznek, mindaddig az önvédelem céljait szolgáló, minden csatlakozni szándékozó előtt nyitva álló varsói szerződésre szükség lesz (taps), és e szerződésnek a Magyar Népköztársaság törhetetlen híve marad. (Taps.) Azon a véleményen vagyunk, hogy a jelenleg Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok nemzeti függetlenségünket és népköztársaságunk határait segítik védelmezni a külső imperialista támadó szándékokkal szemben, s addig maradnak itt, ameddig erre szükség lesz. (Taps. Ügy van! Hurrá! Szovjet—magyar barátság! Éljen a szovjet hadsereg! kiáltások.) Kedves elvtársak! Négy nap választ el bennünket nagy nemzeti ünnepünktől, április 4-től. Most, 1957-ben, 12 évvel azután, hogy a Szovjetunió felszabadított bennünket a hitleri fasizmus szörnyű elnyomása alól, hálával gondolunk a Szovjetunióra azért is, mert november 4-én nyújtott nagy segítségével ismét megvédelmezte népünket az imperialista hódítók fenyegető igájától és attól, hogy újból háborús tűzfészekké változtassák már eleget szenvedett hazánkat és áldozatul szánt népünket. (Taps.) Örülünk, hogy pártunkat a proletár internacionalizmus szellemében a testvéri kommunista és munkáspártokkal, elsősorban a legnagyobb forradalmi tapasztalatokkal rendelkező párttal, a Szovjetunió Kommunista Pártjával szoros baráti kapcsolat köti össze. Központi Bizottságunk feladatának tekinti párttagjainkat abban a szellemben nevelni, amely óv a másolástól, ugyanakkor azonban képessé teszi pártunkat arra, hogy az összes testvérpártok gyakorlatában fellelhető hasznos tapasztalatokat átvegye és felhasználja saját elméleti és gyakorlati munkájának fejlesztése érdekében. Kedves elvtársak, barátaink! A Szovjetunióban járva, a testvéri fogadtatás forró légkörében gyakran mondottuk a szovjet dolgozóknak, hogy ügyünk igazába vetett hitünkben megerősödve térünk haza körükből. Erősítettek bennünket az itthonról kapott hírek is. Március 21 méltó megünneplése, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezésének megkezdése, a csepeli, a Köztársaság téri, az angyalföldi, az erzsébeti és a kőbányai tömeggyűlésekről érkezett hírek is lelkesítettek bennünket. Való igaz, kedves barátaim, hogy a magyar szocialista forradalom erőinek növekedése, a dolgozó tömegek fokozódó támogatása, a magyar—szovjet barátság erősödése, hazáink és népünk boldogabb jövőjének nemcsak biztató jelei, hanem reális, a barátot megörvendeztető, az ellenséget megrettentő hatalmas erőforrásai. (Taps.) Éljen a Szovjetunió! Éljen a Magyar Népköztársaság! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság! — fejezte be beszédét Kádár elvtárs. A nagy tapssal, lelkesedéssel fogadott beszéd után felcsendült az Internacionálé, majd a küldöttség tagjai üdvözölték a budapesti dolgozók küldötteit, s ezrek ünneplése közben hagyták el a repülőteret. (MTI) A szovjet emberek sok sikert kívánnak a magyar népnek Nagy örömmel teszünk eleget most, hazaérkezésünk első percében a legkülönbözőbb foglalkozású szovjet dolgozók százszor és százféle formában hozzánk juttatott kérésének és megbízatásának is: a szovjet emberek forró, testvéri üdvözletüket küldik a magyar munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, nőknek, fiataloknak, egész népünknek. (Taps.) Azt kívánják, hogy sok sikert érjünk el a szocializmus építésében, népünk egészségben és boldogságban éljen s virágozzék hazánk, a Magyar Népköztársaság! Elmondhatjuk, hogy párt- és kormányküldöttségünknek a Szovjetunióban tett látogatása és ott végzett munkája nyomán sikerült elmélyíteni és erősíteni a magyar—szovjet barátságot. (Taps.) Kedves elvtársak, barátaink! A kormányok és pártok közötti moszkvai tárgyalások eredményeit önök a közzétett két egyezmény szövegéből már ismerik. Küldöttségünk meggyőződése szerint a tárgyalások a várakozásoknak megfelelően a legnagyobb mértékben sikerrel jártak. A megállapodások a két ország, a két nép, a két párt kölcsönös kapcsolatait erősítik, a magyar nép érdekeit jól szolgálják és problémáink megoldását igen kedvezően elősegítik. Teljes egyetértés van a magyar és a szovjet kormány, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága között az összes megtárgyalt politikai kérdésekben. A szovjet elvtársak teljesen egyetértenek velünk abban az értékelésben, amelyet pártunk a régi vezetés hibáival kapcsolatban kialakított. Egyetértenek velünk abban is. Meggyőződésünk szerint megállapodásaink által feltétlenül erősödött a szocialista tábor országainak egysége és ereje. (Taps.) A két párt között lefolyt tárgyalások s a létrejött megállapodások sikeresen előmozdítják valamennyi kommunista és munkáspárt proletár-internacionalista testvéri kapcsolatait, a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt harcoló munkás és más dolgozó tömegek nemzetközi összefogását. Ma, amikor a népek függetlenségének és az emberiség békéje megvédelmezésének fő ereje a szocialista országok egységében, valamint a világ összes kommunista és munkáspártjainak proletár internacionalista tömörülésében van, akkor a proletár-internacionalizmust erősítő szovjet—magyar egyezmények előmozdítják és szolgálják a függetlenségükért harcoló népek és a világbéke ügyét is. Kedves elvtársak! Magyar dolgozók! Az a nagy erkölcsi, politikai elismerés és támogatás, az a jelentős anyagi segítség, melyet a szovjet kormány, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szovjet nép a most létrejött moszkvai megállapodások keretében részünkre ismét nyújtott, még fokozottabb mértékben rá kell irányítsa figyelmünket saját, itthoni feladatainkra. A felszabadulás utáni évek nagy országépítő munkájában sikereink fő forrása az volt, hogy a kommunisták pártja által helyesen felismert célok és meghatározott feladatok megvalósítása érdekében megmozdult és lendületes alkotó munkába fogott az egész magyar dolgozó nép. Ennek tulajdonítható, hogy a Horthy-fasiszta rendszer nagytőkés és nagybirtokos uraitól örökölt, tönkretett és romokkal borított országból új hazát épített magának a felszabadult magyar nép, amely jelentős lépéseket tett a szocialista fejlődés útján. Ezt a gyönyörű és lelkesítő munkát zavarták a későbbi években a vezetésben megmutatkozott hibák, majd megszakította, visszavetette és megsemmisítéssel fenyegette az októberi, az imperialisták által szított és mozgatott ellenforradalmi támadás. Ha egy pillantást vetünk hazánk november 4-i súlyos helyzetére és ha számba vesszük az azóta megtett út le nem becsülhető nagy eredményeit, akkor azt is látnunk kell, hogy az eredmények fő forrása — a szocialista országok testvéri segítsége mellett — ismét az volt, hogy a párt által világosan kitűzött célok és meghatározott feladatok érdekében tevékeny munkába kezdtek a bányász-, munkás-, paraszt- és értelmiségi tömegek, aktív harcukkal, alkotó munkájukkal segítették országunk fejlődését, hogy munkánkban nagy figyelmet szentelünk a pártélet lenini szabályainak betartására, hogy a törvényesség, a tömegekhez való viszony területén a múltban elkövetett hibák kiújulását mindenképpen megakadályozzuk. Megállapodásainkkal erősödön a szocialista tábor egysége és ereje NÉPSZABADSÁG Erősítsük a pártot, tömörítsük a bizalom alapján a párt köré a népet Mit kell tehát most tennünk, kedves elvtársak, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben a szocialista országok testvéri közösségének a saját lábán szilárdan álló, fejlődő és valóban virágzó állama legyen? Először és mindenekelőtt, tovább erősítve államunk vezető erejét, a Magyar Szocialista Munkáspártot. (Ütemes taps: Éljen a párt!) a tömegek saját tapasztalata révén megszületett bizalom alapján tömöríteni kell a nép minden egészséges erejét a párt köré. A néptömegek cselekvő aktivitását, a szocialista demokráciát fejlesztve erősítenünk kell a proletariátus diktatúráját a tömegek vonalán. (Taps.) Másodszor: fokoznunk kell a pártban, az államban, a munkásosztályban, az egész dolgozó népben az éberséget az osztályellenség és az imperialisták aknamunkája ellen. Erősíteni kell a proletárdiktatúrát az osztályellenség elnyomására. (Taps.) Teljesen meg kell semmisítenünk a megvert ellenforradalom szétszórt erőit és hatásosan meg kell védenünk népköztársaságunkat az imperialista aknamunkával szemben. Harmadszor: állami és társadalmi szerveinknek, valamint a dolgozó tömegeknek igen komolyan kézbe kell venniök a gazdasági építés kérdéseinek megoldását. Nagy segítséget kaptunk most is a Szovjetuniótól, segít a többi testvéri szocialista ország is. Fejlett iparunk és mezőgazdaságunk nagy lehetőségeket rejt magában népgazdaságunk további egészséges fejlődéséhez: az élet 1957. április 2. kedd A tömegek közt kell dolgoznunk Megyei pártaktíva-értekeslet Csongrádban (Tudósítónktól,) Csongrád megye kommunistái vasárnap aktívaértekezletet tartottak Hódmezővásárhelyen. A megyei intéző bizottság beszámolóját Németh Károly elvtárs, az IB elnöke tartotta. A beszámoló elemezte a megye politikai és gazdasági helyzetét, a pártszervezetek fejlődését, a kommunisták feladatait. A párt a tömegekkel összeforrva, velünk együtt élve és harcolva becsülettel töltse be nehéz, de megtisztelő történelmi feladatát — mondotta Németh Károly elvtárs. — A tömegek közt kell élnünk és úgy dolgoznunk, ahogyan egy tiszta és puritán párthoz méltó, hogy a tömegek újra joggal mondhassák: a kommunisták szavára építeni lehet, mint a kősziklára. Minden párttag legyen a párt politikájának szószólója. Agitációnk legyen őszinte, harcos és bátor. A beszámolót harcos szellemű vita követte. A pártaktíva a Központi Bizottsághoz küldött táviratában kijelenti: helyesli a párt politikáját. Kéri a Központi Bizottságot, tolmácsolja a megye kommunistáinak forró elvtársi köszönetét a Szovjetunió népeinek a magyar nép számára nyújtott önzetlen támogatásért. „Kérjük — mondja végül a távirat —, hogy a párt és a kormány az ellenforradalom salakjának eltakaszítását éppen olyan erélyesen végezze, mint ahogyan az ellenforadalom erőinek szétzúzását megs kezdte.14 Megváltozik a magán-személyautók kiutalásának rendje Aki eddig magán-személyautót akart vásárolni, annak az Autókereskedelmi Vállalathoz kellett benyújtania kérvényét és a kérelmet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban működő bizottság bírálta el. Ez a módszer nem volt célravezető, mert a minisztériumi bizottság nem ismerhette eléggé a kérvényező igényének jogosultságát. A gépkocsik kiutalásának rendjét ezért most megváltoztatták. A kérvényt nem az Autókereskedelmi Vállalathoz, hanem ahhoz a főhatósághoz vagy érdekképviseleti szervhez kell benyújtani, ahova a kérvényező tartozik. Ennek a hatóságnak jogában áll a kérelem teljesítése vagy elutasítása. Aki magánszemélytől akar gépkocsit vásárolni, annak továbbra is az Autókereskedelmi Vállalathoz kell benyújtania kérvényét. Az új rendelkezések szerint magánszemély új gépkocsit a vásárlástól számított két évig, használt gépkocsit pedig egy évig csak az Autókereskedelmi Vállalatnak adhat el. (MTI)