Népszabadság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-17 / 90. szám
Hat raktár, üzlet kifosztásáért, negyedmillió forint érték ellopásáért felelnek a szökött rabok A rendőrség egy nagyszabású fosztogatóbanda vezetőjét és tagjait fogta el. Toracz Sándor, 27 éves, kilencszer büntetett, az alvilágban jól ismert bűnöző november 2-án szabadult a Baranya megyei úgynevezett „nemzeti tanács” jóvoltából. Toracz többi rabtársával együtt feljött a fővárosba. S bár fogadóbizottság várta a vidékről érkezett börtöntöltelékeket, Toracznak és néhány társának nem tetszett, hogy fegyveres csoportokba osztják be őket. Toracz Sándor vezetésével külön bandát alakítottak, amely november elejétől december végéig fosztogatott a fővárosban. Ez a banda fosztotta ki az Élelmiszerkiszerelő Vállalat raktárát, ahonnan 160 000 forint értékű élelmiszert, fűszert és gyarmatárut vittek el. A fegyveres fosztogató banda egyébként három postásautót is rabolt, hogy a rengeteg lopott holmit elszállíthassa. Ugyancsak ők fosztották ki a Damjanich, utca 40. szám alatti KÖZÉRT-üzletet, a Landler Jenő utcai KÖZÉRT-et, a Hernád utcai HÚS-KÖZÉRT-et. Részt vettek a Divatcsarnok kifosztásában is, ahonnan egy teherautónyi férfi és női ruhaneműt vittek el. Az ő nevükhöz fűződik a Murányi utca sarkán levő ruházati bolt kifosztása — innen is egy teherautó árut cipeltek főhadiszállásukra. A rabolt holmikat azután jó pénzért eladták. A társaság tagjai az így szerzett pénzen éltek elfogatásukig. A vizsgálat megállapította, hogy a Toracz-féle banda — amelynek tagjai valamennyien büntetett előéletűek — mintegy 250 000 forint kárt okozott a társadalmi tulajdonban. Ügyükben rövidesen a bíróság ítélkezik. Elolvadt hólabdalánc Három új lakója van a rendőrségi fogdának: Horti László, Varga Tamás és Rácz Elek. Egyelőre „kilátástalaníl az életük, pedig ők sok mindenre képesek voltak... Részt vettek abban a „hólabdaláncban“, amely március 15 és április 4 előtt megpróbálta felizgatni a kedélyeket. Horti tíz példányban küldte szét a levelet, amelynek végén felhívta a címzetteket, hogy ők ugyancsak tíz példányban másolják le, mert ha nem, „tízmillió magyar átok tegye kilátástalanná gyáva, hanyag életedet, ha még ennyire sem vagy képes". A jó matematikus ellenforradalmárok azonban nem számoltak azzal, hogy más is tud számolni, nemcsak a számokkal, hanem a tényekkel is. Március 15-én mindenki dolgozott, április 4-én viszont az utcán élvezte a tavaszi verőfényt. De nem számoltak azzal sem, hogy izgató tevékenységüknek nyomára akad a rendőrség. A nyomozás során azután kiderültek a hólabda-lánc előzményei. Horti és Varga „felkelőket” Dudásék fegyverezték fel, s a hírhedt „Baross 19”-csoport tagjai lettek. A nagyimrei „tűzszünet” idején orvul lövöldöztek a szovjet katonákra, majd később, amikor már vissza is lőttek, megsokallották a „hadi dicsőséget”, s hazamentek pihenni. De három pisztolyt elrejtettek. Horti egyébként, megtévesztve a gyár munkásait, a Budapesti Kábelgyár munkástanácsába is bekerült — a fentiek után elképzelhető, hogy a munkások helyett kiknek az érdekeit képviselte. Az októberi áradat Pécs- Újmeszes-telepet sem kerülte el. Az új bányászlakások százai és a még épülőfélben álló házak közül felröppent a mindent elborító szitok. Pécsről, Komlóról és még ki tudja, honnan, motoron, taxin, kerékpáron száguldottak ide régi s újdonsült politikusok. Szívük — így mondták — a bányásznép sorsáért dobog. Új világ kell ide, az átkozott régi helyébe. Gyökerestül új. Majd ők megmutatják, hogyan kell azt csinálni. Mindenekelőtt: „vesszenek a kommunisták". S tolldíszes kis vadászkalapjukat — az új idők jelvényét — izzadó homlokukon hátratolva, mondták, kiáltották, üvöltötték a 12 esztendő végítéletét. Az emberek a házak, az üzletek előtt álltak, hallgatták az új világ lovagjait. Volt, aki tovább ment, volt, aki ott maradt, s feledve mindent, még saját új lakását, bútorait is, igazat adott nekik, s velük fújta. Ha már fordult a világ... Akkor úgy tűnt, ha megered az eső, a felhőkből hulló cseppek nem is vízből, de elkiáltott átkokból lesznek. Azokban a napokban az áradattal szembeszállni nem látszott sokkal ....... Öreg bányászok riadója biztatóbbnak, mint amikor a parasztember hajdanlőtt kirohan a zuhogó jégesőbe, és tehetetlen keserűségében öklöt ráz az egekre. De mégis akadtak emberek, akik fontolgatás nélkül szegültek szembe a hazugság, a népcsalás rohanó áradatával. Pedig ezeknek az embereknek csak a lelkük ép. Testükbe belemart a rossz élet. Egyiknek fél tüdejét, másiknak fél szeme világát emésztette el, szívét tette tönkre a nedves lakás, a nehéz munka, a számukra feledhetetlen, nemzeti sajátosságokban bővelkedő magyar kapitalizmus. Nyugdíjas, öreg bányászoik, akik látták a mi rendszerünk hibáit, és fájt a szívük, hogy azokat kommunisták követték el a szocializmus számlájára. De amikor ütött az óra, mégis tudták, mit kell tenniök. A telep üzletei előtt egy szónok a kisgazdapárt eszméit igyekezett a bányásznépbe oltogatni. Miklós Gyula elvtárs, nyugdíjas vájárnak ismerősen csengtek a szavak. A nótát nem először hallotta. Azt már egyszer elhúzták az ő hátán 1945 előtt. Megszólalt: — Okosak vagytok. Jól van. A kisgazdapárt, a bányabáró, a háromnapos munkahét kell nektek. Nektek kell, nekem nem. Valaki rákiáltott: „Fogja be a száját, vén nyugdíjas. Semmi köze hozzá!” Miklós Gyula, mintha meg se hallotta volna, kihúzta magát és folytatta: — Hallom, megalakult Pécsen a központi munkástanács. Az elnök gazdag ügyvéd. Biztos majd ő fejezi be a bányászlakások építését. Biztos. Mert mindig is úgy volt, hogy a gazdag ügyvédek, gyárosok, kisgazda-vezérek törték magukat, hogy a bányász jó lakásban lakjon. Sokan elgondolkodtak az öreg szavain. Valóban, kicsit fura. Kisgazdapárt a bányában. Mégse lesz jó... Október 23 után és később, novemberben, decemberben a meszestelepi körzeti pártszervezet egy pillanatra sem maradt üresen. Ott volt Filiszár János, Gadó János, Fodor Ferenc, Bien József, Bircsák Lajos, Pozmics Jenő elvtárs, öreg nyugdíjas bányászok. Nem sopánkodni jöttek. Nagy, veszélyes munkába kezdtek. A pártszervezet melletti legényszállásról elbolondított fiatalemberek, a Mecsekből vérgőzös ellenforradalmárok rohantak be minduntalan a pártszervezetbe. Fenyegetőztek. És közben az öreg bányászok minden felsőbb utasítás, munkaterv, tanács nélkül esténként elindultak, lakásról lakásra. Előbb a volt MDP-tagoknál kopogtattak. Elmentek Kántor Jánoshoz, Havas Józsefhez. — Nem látjátok, mi készül? Gyertek, mit ültök itt! — S azok mentek velük. Kézzel írott meg gépelt röpcédulákat szórtak szét az üzletek előtt, s csúsztattak be az új lakások ajtaján ... Az asszonyokat az orvosi rendelőbe, a sorállásba küldték hogy ne hagyják gát nélkül áradni az ellenforradalom mérgét. Mert volt asszony, aki a sorban így beszélt: — Megmondtam az uramnak, sztrájkoljon, tartson ki a végsőkig. Van tízezer forintunk, kombinált bútorra tettük el. Inkább nem vesszük meg... Sűrű, nehéz köd ült a telepen. Ezt tépték, cibálták elkeseredetten a kommunista asszonyok: Papp Istvánné, Kántor Istvánné, Tolnai Sándorné. A férfiak éjjel elindultak jelszavakat meszelni. Mint régen. S a hideg téli éjszakában a férfiakkal együtt tartott a beteg Asbóth Lászlóné is. Mindenki azt tette, amivel megbízták, s azt, amivel nem bízták meg, de amit tennie kellett. Miklós Gyula, akinek csak fél tüdeje van, egyedül nekivágott az éjszakának kézigránáttal a zsebében. Járta a környéket, őrködött, készen arra, hogy egymaga szálljon szembe az ellenforradalmárokkal, ha azok robbantani, gyújtogatni akarnak. S később a meszestelepi öreg kommunistáik kezdték szervezni a pártszervezetet Pécsbányán, István-aknán, Béke-aknán, hogy legyen erő, amely megküzd a sztrájkra uszítókkal. Az öregek bátorsága sok fiatalembert vezetett a párthoz. Vámos István, ifjú Varga Lajos, Bánó István és Bánó János, a körzeti pártszervezet tagja lett. S később üzemükben ők alapították meg az ottani pártszervezeteket. Ha kellett, a nyugdíjas bányászok elmentek a bányaüzemekbe, és azt mondták a sztrájkolóknak: „Ha ti sztrájkoltok is, mi leszállunk a bányába." őket látva, lépett a pártba az azelőtt pártonkívüli Barlóczki József fiatal mérnök is. S nem törődve, hogy lerángatják az emelvényről, minden reggel kiállt a dobogóra, munkára szólította az embereket. Azóta már de sokan mentek oda az öreg bányászokhoz, s mondták: „Bizony, igazatok volt akkor.” Bien József nyugdíjas bányász kísért ki a pártszervezetből, őt az 1937-es pécsi bányász-éhségsztrájk után űzték el hazájából. Spanyolországban harcolt. A teremben, amelyen átjöttünk, 13— 14 éves fiúk, leányok nevetgéltek. Amikor elhaladtunk mellettük, az egyik fiú odaszólt: — Szevasz, Bien Jóska, öreg legény! Elszorult a szívem. Pofon kellene ütni a tacskót. Hiába, úgyse értené, miért kapta. Itt nőtt fel a világos, tiszta lakásokban. Délután ide jár játszani. S most, a leányok előtt meg akarta mutatni, hogy ő már embernyi ember. Bien elvtárs egy pillanatra megtorpant, talán hogy magát nyugtassa, mosolyogni próbált. De mosolya keservesre sikerült, s csak ennyit mondott: — Hát fiam, aki annyin ment keresztül, hamar megöregszik. Aztán kiléptünk a sötétbe. Még egypár lépésre elkísért Szerettem volna mondani valamit, de akkor nem tudtam. Helyette beszámoltam az új meszestelepi öreg bányászok tetteiről. Salamon Pál NÉPSZABADSÁG Kik építhetnek családi házat állami támogatással az építőiparban ? Az Építésügyi Minisztérium napokban megjelent rendelete szerint a minisztérium felügyelete alá tartozó szervek, vállalatok állami kölcsön szertezélével az Építésügyi Minisztérium kijelölt lakótelepén, valamint az építők által választott helyen, saját telkeiken építkezhetnek. Az építéshez az OTP illetékes fiókjainál lehet állami kölcsönt igényelni. A rendelet megállapítja a kölcsön legmagasabb határát is. Így azok a családiház-építők, akik a kijelölt Lakótelepen építkeznek, a jóváhagyott költségvetésnek 80 százalékát, legfeljebb azonban 50 000 forintot, a saját telken építkezők, a jóváhagyott költségvetés 75 százalékát, legfeljebb azonban 40 000 forintot kapnak. Önálló díjszabás a szabóságoknál Megszüntetik a mértékszerinti és a javító szabóságok eddigi kötött vállalási díjait. A díjakat ezután a szabóságok önállóan állapítják meg, az érvényben levő árhatósági rendelkezések és az előírt költségtényezők figyelembe vételével. A magánszabóságok a munkabér 17 százalékát számíthatják fel az árverésben SZTK- járulék címén. Ha a rendelt ruhadarabot nem hozott anyagból készítik, 10 százalék anyagkezelési díjat is felszámíthatnak az anyag értéke utáni. A hivatalos lap rendelet© hangsúlyozza, hogy a szabóságok kötelesek jól látható helyen kifüggeszteni vállalási díjaikat. — Miskolc 15 éves fejlesztési tervét — a Hazafias Népfront várospolitikai bizottságának kezdeményezésére — a dolgozókkal közösen vitatják meg. A DARUKEZELŰ VASÁRNAPJA TTVVTTTVVTVVVTVTTTVTTVVTTVTTTTVTVTTVTTTVTTTVTTTVVVTVTTTTTfTTVTTVVVVVTVVTTVVVTTTTTTVTTTVVTVVVVTTTTT’TVTVWTWVTTVWVTTVVVVTfTfVTTTTWVVTrVTVTTVTVVTTTTVTVTTTTVVTVTyyTVTVTTTfV' j — Francia—magyar idegenforgalmi megállapodást kötött Párizsban az IBUSZ és a Corratour utazási iroda igazgatója a francia turisták idei magyarországi társasutazásainak lebonyolítására. — Háromnyelvű képes tájékoztatót ad ki a debreceni idegenforgalmi hivatal a városba érkező vendégek részére. — Helyreállították a székesfehérvári Ságvári emlékművet, amelyet az őszi ellenforradalmi események során megrongáltak. — A Keleti Főcsatorna mentén a hideg időjárásra való tekintettel egyelőre megszüntették a rizstelepek árásatását. — Kedden visszautaztak a Szovjetunióba a hazánkban vendégszerepelt szovjet művészküldöttség tagjai. — Katona Józsefre emlékezik halálának 127. évfordulóján Kecskemét városa. A párt és társadalmi szervezetek, s a helyi kulturális intézmények küldöttségei az évforduló alkalmából tegnap délben megkoszorúzták a költő sírját. — Nagyszabású halászbált rendeznek április 20-án Dunafüreden. Ennivalóról a százhalombattai és a paksi halászszövetkezet gondoskodik. — 102 kisipari szövetkezet 11 millió forint értékű áruval vesz részt a májusban megnyíló Budapesti Ipari Vásáron. — 530 tonna megtakarított szénnel 25 000 kilométernyi távon közlekednek május első harmadában a bátaszéki fűtőház mozdonyvezetői. — Új könyvek: Bősze László: Kodály Zoltán élete képekben (Zeneműkiadó). — Nádor György: A természettörvény fogalmának kialakulása. — Általános geofizika. 3. köt. — Aujeszky László: A légkör fizikája Akadémiai Kiadó. — Jónás Pál: Kisfilmes fényképezés (Műszaki Kiadó). — A kirakat. Árurendezési és dekorációs kézikönyv (Közgazdasági és Jogi Kiadó). 1957. április 17. szerda ian GU Eial Megkönnyítik a lottónyeremények kifizetését A Sportfogadási és Lottó-igazgatóság az ötezer forintnál kisebb lottónyereményeket abban az esetben, ha a szelvényen rajta van a név és a pontos cím, postán küldi el. A totólottó-kirendeltségek a náluk vásárolt, a kirendeltség bélyegzőjével ellátott jeligés és címnélküi nyertes nyelvényeket váltják be. A Sportfogadási és Lottó-igazgatóság most megkönnyíti a nyeremények kifizetését: mától kezdve a jeligés, valamint a név- és címnélküli kéttalálatos szelvényeket minden kerületben, az arra kijelölt OTP-fiók is kifizeti. (MTI) *— Julius Viktory, a Csehszlovák Köztársaság magyarországi nagykövete bemutatkozó látogatást tett Kállai Gyula művelődésügyi miniszternél. — A lipcsei nemzetközi fodrászverse, ilyen a magyar kisipari szövetkezetek is képviseltetik magukat: a május 5-én kezdődő versenyre két fodrászmester és két modell utazik el Budapestről. — A Szovjet Békebizottság hazánkban tartózkodó küldöttsége kedden délelőtt Karcag termelőszövetkezeti városba látogatott el. — Két komplett mészégető telep szállítására kötött szerződést Csehszlovákiával a magyar külkereskedelem. A kivitelező külkereskedelmi vállalatnak ez az első ilyen megrendelése Csehszlovákiából. — Hazaérkezett kedden délben Moszkvából a Szovjetunióban járt magyar kulturális delegáció. — Miniatűr rádiókészülékek gyártásával kísérleteznek a híradástechnikai iparban. Az alig cigarettadoboz nagyságú, zsebben kézitáskában kényelmesen hordozható rádiókészülékek sorozatgyártását előreláthatólag az év végén kezdik el. Több mint ezer lábasjószág cserélt gazdát hétfőn a győri tavaszi nagyvásáron. Nagy keletje volt a választási malacoknak: a szebbek párját 600 forintért adták. A Vidám Színpad és Kis Színpad előadásainak új kezdési időpontja: csütörtöktől, április 18-tól kezdődően a Vidám Színpad előadásai este 7- kor, vasárnap du. 3-kor, a Kis Színpad előadásai pedig este fél 8-kor, vasárnap du. fél 4 órakor kezdődnek. (X) Halálozás. Édesanyánk, özv. Dembitz Gyulánné elhunyt. Temetése folyó hó 18-án, csütörtökön fél 1 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Kiesnély Károlyné, Haas Sándorné. (X) Halálozás. Hofer Istvánné, szül. Boskovitz Ilona temetése 17-én, szerdán fél 3-kor a Farkasréti temetőben. (X) Halálozás: Földi András temetése 1957. április 17-én, délutáni fél 2 órakor a Rákoskeresztúri új köztemetőbem lesz. Mindem külön értesítés helyett. (X) Halálozás: Kisbényi József okt. gépészmérnök, létesítményi főmérnök április 15-én, munkás életének 58. évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése csütörtökön délután fél 4-kor lesz a Farkasréti temető halottasházából. (X) IDŐJÁRÁSJELENTÉS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: több felhő és néhány helyen eső a magasabb hegyeken hó. Mérsékelt, helyenként élénk északi, később északnyugati, nyugatira forduló szél. Az éjszakai lehűlés kissé gyengül, de még több helyen lesz hajnali fagy. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet, 9—12 fok között.