Népszabadság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-16 / 89. szám

8 Fosztogattak, raboltak, kisiklatták az esztergomi vonatot Elfogták a József körúti ellenforradalmi banda vezetőit Egy fosztogató, diverzáns banda három vezetőjét vette őrizetbe a rendőrség. Horváth László, Orosházi László és Marton József fegyveres ellenforradalmár társaikkal még október végén behatoltak a Ferenc körút 43. számú házba, ahol kommunistákat, „ávósokat” kerestek. Mivel nem sikerült áldozatokat találniuk, jobb híján fosztogatni kezdtek, kirabolták a lakásokat, majd az épületben be is rendezkedtek. Innen indultak rablókörútjaikra. November 4-én azután arra az elhatározásra jutottak, hogy a hegyekbe vonulnak vissza. „Maléterékhez akartunk csatlakozni” — mondják. Útközben hosszabb pihenésre rendezkedtek be a Belügyminisztérium dobogókői üdülőjében, majd amikor arról értesültek, hogy erős katonai egység közeledik, kifosztották az üdülőt és továbbálltak. A társaság felvonult a pilisszántói üdülőbe, s mivel a gondnok 17 éves fia ellenállt nekik, fel akarták akasztani. Már a fiú nyakára tették a kötelet, de megzavarták őket és innen is menekülniök kellett. Az ellenforradalmi banda tagjai Pilisvörösváron a Jenzer-tanyán bújtak meg, s itt határozták el, hogy a 16-os őrház melletti éles kanyarban felszedik a vasúti síneket — ezzel akarták megakadályozni, hogy a dolgozók munkába menjenek. Horváth kihallgatásakor így beszélt erről: „November 19-én este fél 11-kor megtámadtuk a vasúti őrt és fegyverrel kényszerítettük a szükséges szerszámok átadására. Társunk, Radovits Tibor géppisztollyal vigyázott az őrre, amíg mi körülbelül 100 méter hosszúságban felszedtük a síneket. Amikor elkészültünk, közöltük az őrrel, hogy amennyiben elárul bennünket, kivégezzük A diverziós cselekmények következtében 20-án reggel a 150 utast szállító esztergom— budapesti vonat kisiklott. A tömegszerencsétlenséget csupán a vasúti őr lélekjelenléte akadályozta meg, aki — miután a banda tagjai elvették tőle jelzőkészülékeit — a vonat elé szaladt és sapkájával jelzett megállást. A mozdonyvezető, bár a jelzésre lassított, a kisiklást már nem tudta megakadályozni. Három kocsi kisiklott, s csupán a véletlennek köszönhető, hogy nem történt halálos baleset. Egyébként az ellenforradalmi banda módszereire jellemző, hogy másnap fegyverekkel megakadályozták a segélynyújtó mozdony helyszínre érkezését, s így csak négy nap múlva indulhatott meg a vasútvonalon a forgalom. A banda azt is tervbe vette: felrobbantja a közeli vasúti viaduktot. Tervük végrehajtását csupán az akadályozta meg, hogy a robbanóanyagot nem tudták megszerezni. Az ellenforradalmi társaság ügyét rövidesen átadják az ügyészségnek.(Sz. L.) Súlyos balesetet okozott egy talált akna Ritó István, Kovács Mihály és Csonka Mihály mosonszolnoki lakosok kutat tisztítottak a helyi Béke Tsz földjén. Egyikük aknára talált a kúttisztítás közben. Az aknát felhozták a felszínre, és elhelyezték a kút kávájára. Este, munka után senkinek sem jelentették, hogy aknát találtak. Másnap egy másik csoport ment kutat tisztítani. Muzik József piszkálni kezdte a kút kávája mellett elhelyezett aknát, az akna felrobbant és súlyos balesetet, okozott Muzik József a helyszínen meghalt, Tóth Ferencet és Marics Jánost pedig életveszélyes állapotban szállították a mosonmagyaróvári kórházba. Tóth Ferenc szintén belehalt sérüléseibe. URBÁN ERNŐ: Kutyaszorító (Nyolcadik folytatás.) Itt tartottak, amikor szalad ám Holló menye, aki vacsorát s szállást elrendezni ugrott haza és azt lihegi: — Újság van, nagy újság, most mondta be a rádió. Erre ő, ahelyett, hogy az újság közlését sürgette volna: — Melyik? — A Kossuth! — Akkor tartsa meg — mondta s nevetett —, mert úgyis hazugság. — Ezt ni! — mutatott neki fityiszt a fiatalasszony. — Mert mit mondott az a rádió? Hogy hazudott éjjel, hazudott nappal, azt mondta, de eztán már csakis az igazat: a színtiszta igazat mondja. — Ezt mondta? — Ezt! De... más a nagy újság! Semlegesek lettünk! Tetszik érteni?! Semlegesek! Mint Svájc, mint Ausztria, mint... egyszóval semlegesek! A miniszterelnök, maga Nagy Imre jelentette ki. Eztán az ENSZ vigyáz ránk, mars haza ruszkik, tegyétek tűzre a varsói szerződésteket! Nana! Mit tetszik szólni hozzá? Hát... hát ez csakugyan nagy újság volt. Olyan nagy, hogy hirtelenében szavakat se talált, s inkább nyögte, mint kérdezte: — És ... és Győr? Győr mit mond? Nem hallotta? — Dehogynem! Bömböl az, hajaj, de mennyire bömböl! Pestet is lekonkurrálja manapság. — És? — Egyetért. Azt mondja: csak így tovább! Tessék teljesíteni a többi követeléseit is! Ekkor jött rá — ha nincsenek szemtanúk, hát roppant, s perdül is egyet örömében —, hogy brávó, igaza van Győrnek! Csak semmi teketória: erőt mutatni, fenyegetőzni, egyre újabb, s egyre keményebb követelésekkel jönni — ez a taktikák taktikája! Ezt kell alkalmazni helyben, „m.-i viszonylatban” is! Itt Maláth — immár egy éjszakával öregebben, s a tanácsháza sarokszobájában — nagyot, elégedettet nyújtózott, az ablaktáblákat is kilökte, s az okosan vakmerő tarokk játékos izgalmával egy „plánum”-ot kezdett variálgatni. Igen, egy plánumot, a plénumot, amit még Holló tiszthelyetteséknél, vacsora közben eszelt ki, s aminek a gyors, erélyes megvalósítása már „folyamatba is tétetett”. Reggel, mindjárt a vihar után, mikor a levegő még föld- és kénkőszaggal volt tele, semmi se mozdult, s köp, kép: csak a megtépázott, tigrisfoltos gömbakácok pottyantottak el egy-egy kövér, áramvonalas esőcseppet. Az ablakon — remekmívű, alul csigásra kunkorított vaskosara volt — nyirkos, borzongató hűvösség áradt befelé, és , és még valami. Énekszó. Igen. S ahogy ott Maláth — homlokát a vaskosárhoz nyomva — a távolba fülelt, nemcsak azt tudta kivenni, hogy férfiak énekelnek, taktusra s teli tüdőből, de — micsoda meglepetés! — magára az énekre is ráismert. Igaz, tétovázva, mint aki attól fél, hogy megcsalódik: a füle csalja meg, de mégis csak ráismert. A férfiak — a hang után ítélve tíz-tizenketten lehettek — ezt énekelték: Kimegyek a hajmásikéri vasútállomásra, Jegyet váltak, felülök a harmadik osztályra., Megkérem a masinisztát sej-haj! vigyen el odáig: Vigyen el a kis angyalom rácsos kapujáig. Boldog Isten! Hogy micsoda hatalma is van, az emlékeknek micsoda régi, zörgősre fonnyadt virágait tudja feléleszteni és ismét a megkönnyezésig illatossá tenni egy ilyen szamár, nevetségesen primitív bakanóta ... Hányszor, de hányszor hallotta: leventék szokták fújni, vasárnap, gyakorlat után, ha a jegyzőlük előtt elvonultak. A szellős, hajnalkával befuttatott verandán ilyenkor ott sárgállott már a tyúkleves, forrón s aranytisztán, hogy mikor belemerített, a porcelántál fenékdíszeiben is elgyönyörködhetett az ember. Közben a család, a kipirult, urát tisztelő, főztjét kellető aszszony, az illedelmes, fölszalvétázott gyerekek, s lábtól, az asztal alatt, egy vödör frissen húzott kútvíz s benne a szódás- és silleres üveg ... Hanem mi az? Mit énekelnek ezek? Folytatás is van? Masáth oldalt: a hangok irányába kapta a fejét s egyenként szemelve a nóta zsinórjáról a szavakat, ijedt-boldogan hallotta: Megérett a piros alma, harcba fogunk menni, Oroszország közepében fogunk sátrat verni, Pétervárnál ütjük fel a sej haj! tábori konyhánkat, Bolsi Pista Marcsa lánya mossa a csajkánkat. Nem, ezt a változatot nem ismerte. Ezt csak olyanok énekelhetik, akik sorkatonák, az antikommunista kereszteshadjárat részvevői voltak, s harcosként, fegyverrel a kezükben „tanulmányozták” az „élenjáró” szovjetparadicsomot. Ebben az esetben viszont ...? Nem, képtelenség, még álomnak is szép lenne, ha már ide. ..-ba is jutna nyugati, Németországban felszerelt különítmény. Ámbár... mit lehessen tudni? Féltükben-e, vagy propagandacéllal, de maguk a kommunisták szokták felpanaszolni, hogy odakünn egész csendőrezredek állnak fegyverben, s hogy csak az alkalmat várják, s hajrá! gyerünk neki a Lajta vizének! Most aztán megjött, itt az alkalom! Bárcsak a derék, tettrekész kakastollasok is mielőbb megjönnének. S ha itt vannak? Ha máris megjöttek...? Maláth nyugtalan lett, nem találta a helyét, s türelmetlenségében, hogy mi lesz, mikor fordulnak már be nótázói a templomsarkon, tán „őrhely“-ét, a tanácsházát is otthagyja, ha sarat dagasztva s tócsákból szivárványozva magának pávafarkat, nem törtét oda egy kerékpár és rajta Holló tiszthelyettes menye: Terka. — Szépasszony! — kiáltott rá Masáth, azt se várva meg, hogy lefékezhessen. — Kik nótáznak? Maga mellettük jött el. — A mieink! — kiáltott vissza Terka, s muszáj volt kacagni neki, mert a türelmetlen Masáth úgy táncolt, tipródott az ablakrács mögött, hogy a cirkuszi medve se buzgóbban, ha cukrot vagy sósperecet koldul. — Nyugatiak? — A fenét! Apus meg a nemzetőrei. Mert megvannak, máris összeszedte őket. — Vagy úgy? — szontyolodott el kissé Maláth, majd hangot váltva és szinte támadólag. — És ... Forgács? — Jön. Azt is mondhatnám: „ hozzák. Apusék. Hanem én ... S intett, hogy majd, inkább odabenn mondja el a többit, semmi értelme az ablakolásnak. — Hozzák! Forgácsot! Itt van! — ismételte meg fennhangon a sikert, a „plánum” sikerét jelentő újságot Maláth. Csettintett, forróra dörzsölte a tenyerét, s nem győzött gratulálni magának, amiért sürgős, közérdekű tárgyalás meséjével ugyan, de csak tőrbe csalta a híres-nevezetes Forgács „elvtárs“-at. Jókedvében még ahhoz is bátorsága lett, hogy mikor nagyszelesen beviharzott — állón csípte Terkát. — Cec ... Be szépek, de csinoskák vagyunk! — mondta poros, divatjamúlt széptevéssel. (Folytatjuk.) NÉPSZABADSÁG A miskolci ellenforradalmárok tárgyalásának hétfői napjáról A Fővárosi Bíróság gyorsított eljárással tárgyaló különtanácsa hétfőn folytatta Balázs Géza és társainak, a miskolci ellenforradalmár rendőrgyilkosok bűnügyének tárgyalását. Suba György, akit disszidálási kísérlet közben tartóztattak le, csak azt ismerte el, hogy részt vett Antal törzsőrmester „kihallgatásán”, de őt nem bántalmazta. Varga Lajos azt is tagadta, hogy a helyszínen volt. Mertinkó József, úgymond, „nem rugdalta Gátit, csak lábbal megnézte, hogy él-e még”. Ezzel szemben látta G. Tóthot, amint ütötte a rendőralezredest. A tízszeresen büntetett előéletű Nagy Zoltán szintén tagadott, de Balázsra és Adorjánra terhelő vallomást tett. Lapsánszki István és Szabó Mihály elismerték a vád tárgyává tett cselekményeket, de Lapsánszki azzal védekezett: pofonnal kényszerítették, hogy segítsen Reimant felakasztani. A tagadó Földi szemébe mondta, hogy ketten együtt akasztották fel, de Földi megmaradt tagadásánál. Ekkor Lapsánszki a bíróságnál levő fényképre hivatkozott, azon is világosan látható Földi, amint vele együtt felakasztja Reimant. Az ügyész bejelentette, hogy új vádlottat állított elő, aki szintén részt vett Reiman akasztásában. A bűnper huszonegyedik vádlottja, Tóth Lajos már kétszer volt büntetve. A bíróság ma reggel kezdi meg a tanúk kihallgatását. Megfojtotta barátját A 33 éves Paksi Miklós és a 41 éves Dobányi József a nyékládházi italboltban ittak. Dobányi legénykedni kezdett és párbajra hívta ivótársát. Nem fegyverrel, mégcsak nem is késsel, hanem kézzel, erővel keltek bírókra a kocsma udvarán. A hosszú dulakodás azzal végződött, hogy Paksi földre teperte és megfojtotta barátját. A párbaj „győztesét*1"őrizetbe vette a rendőrség. A Tisza középső szakaszán több helyen megkezdték a vízkiemelő művek működtetését és a főcsatornák feltöltését. Töltik már a kakati víztárolót is, amelyben négymillió köbméter vizet tartalékolnak a rizstelepek árasztásához. 1957. április 16. kedd . v ......v.s-.vN\vw.;.,.y.;.y.\Y.;.v.^>y.;.y.sw,v.v.s;.v.v.;.;.y'.y.v.v.;.v.v.yvVv;v;,.’.’.'.;-''!';';<|| E snani raj A Földművelésügyi Minisztérium felhívása A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatási osztálya a Meteorológiai Intézet jelentése alapján közli, hogy április 16-án, 17-én és 18-án erős éjszakai lehűlés és talajszínt feletti mintegy két méter magasságban fagy várható. A minisztérium ezért felhívja a tanácsi szerveket, és a falusi termelőket, hogy a fagyveszély elhárítása érdekében elsősorban a gyümölcsösökben a szükséges óvintézkedéseket tegyék meg. (MTI) Román nemzetiségi napot tartottak vasárnap a Békés megyei Méhkeréken. A nemzetiségi napon képviseltette magát a Román Népköztársaság budapesti nagykövetsége is. — Fennállásának 150. évfordulója alkalmából jubileumi évkönyvet adott ki a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium. — Magyar étterem nyílt Münchenben, az ipari kiállítás területén. Az étterem jellegzetes magyar ételeinek máris nagy sikere van. — Új gyógyszer a cukorbetegeknek. A Chinoin-gyár a második negyedévben kezdi meg a cukorbetegség újabb gyógyszerének, a Diaborálnak a gyártását. A vércukrot csökkentő szer tabletta formában kerül majd forgalomba. — Izraelbe és Uruguayba is szállít ötvözetlen alumíniumlemezeket a Székesfehérvári Könnyűfémmű. Nagyobb külföldi rendelésre számítanak az NDK-ból is. A pozsonyi katonai művészegyüttes vendégszereplése során vasárnap Zalaegerszegen lépett fel, a ruhagyár dísztermében. Az 60 tagú együttes nagy sikert aratott. — Több édességet fogyaszthatunk. Cukorkából az idén a tavalyi 88 vagon helyett 130, csokoládés készítményből 22 helyett 40 vagon kerül áprilisban az üzletekbe. — Bacher Mihály zongoraművész háromhetes vendégszereplésre a Szovjetunióba utazott. — Ma reggel újabb gyermekcsoport utazik lengyelországi üdülésre. A 170 gyerek több hetet tölt majd Zakopane és Gradek szakszervezeti üdülőiben. — 88 kisiparosnak adják át április 18-án délben a KIOSZ székházában „Az ipar kiváló mestere” oklevelet. — Tíz magyar képzőművész utazik öthetes tanulmányútra Lengyelországba. Májusban újabb tíz képzőművész vesz részt hasonló tanulmányúton. — Lesz elegendő élesztő: az ipar ebben a negyedévben már kilenc vagonnal többet gyárt belőle, mint tavaly ilyenkor. — 3000 ágyas kórháztömb épül Miskolcon, a Szentpéteri kapunál. A húsz épületből álló kórház egyik részében ápolónőképző-iskolát is létesítenek. A kórházat honvédségi épületekből alakítják át. — Tavaszi kötöttáru-újdonságok —• nyomottmintás, pettyes pulóver, gépi plisszes szoknya, gumírozott fürdőruha, pikéruha — készülnek a Közszövőipari Mintázó Üzemében. — Haydn-kiállítás nyílt vasárnap Sopronban a nagy zeneszerző születésének 225. évfordulója alkalmából. — Új parádi vízforrásra bukkantak. A gyógyító hatású forrásvíz felhasználásával ezentúl kétszer annyi parádi vizet hoznak forgalomba, mint eddig. — A Bolgár Hazafias Arcvonal küldöttsége vasárnap megkoszorúzta a második világháborúban hazánkban elesett bolgár katonák harkányi emlékművét. — AZ OPERAHÁZ IGAZGATÓSÁGA KÖZLI, hogy az Erkel Színházban a 10. bérlet 6. előadását április 21-ről, a díszelőadás miatt, május 11-re halasztják. — Megkezdték a parlament kupolájának helyreállítását a Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat dolgozói. — Eltemették Kapoli Antal Kossuth-díjas népművészt. Somogyhárságyon vasárnap délután hatalmas gyászmenet kísérte utolsó útjára. — Pikler Blanka temetése folyó hó 17-én, du. fél 4-kor lesz a Farkasréti temetőben. (x) — Szatmári ref. gimnáziumban 1907-ben érettségizettek ötven éves találkozó ügyében forduljanak dr. Kalocsay Gézához. V. Szent István körút 13. II. 1. Telefon: 124—135. (x) — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik drága jó férjem, Lengyel Nándor elhunyta alkalmából részvétükkel felkerestek, ezúton mondok köszönetet Lengyel Nándorné. (x) IDOJARASJELENTES A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: változó felhőzet, több helyen záporeső, a hegyeken futó havazás. Élénk északnyugati, északi szél. Éjszakai fagyok. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőméreséklet: 7—10 fok között.