Népszabadság, 1957. június (2. évfolyam, 128-153. szám)

1957-06-27 / 150. szám

1957. június 17, csütörtök NÉPSZABADSÁG HOL TAPASZTAL PAZARLÁST? A Solti Gépállomá­sok­ A számlát, a Solti Gépállomás takarékossági számláját, ez eset­ben mi állítjuk ki, de ez csak a papír. A számla tételeit a való­ságban fillérekből, százasokból, ezresekből a gépállomás dolgozói állíthatják elő, s ehhez minden lehetőségük megvan. Elöljáróban hadd mondjuk el, hogy a Solti Gépállomás tovább­ra is a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a termelőszövetke­zetek agrotechnikai támogatását tartja a legfontosabb feladatának. Ezt mutatja a tavaszi tervteljesí­tés: a gépállomás a leszerződött területnél jóval több gépi mun­kát végzett a termelőszövetkeze­teknek. A gépállomás idei terve lazának semmikép sem mondható. A megtakarítható összegek tehát, amelyekről szó lesz, belső szervezés eredményei. Lássunk néhány fontosabb takarékossági forrást. A különféle bértételeknél lé­nyeges megtakarításra nincs mód, de ez nem is cél. Egyetlen terü­let az időbér, ahol mintegy 25 000 forintot takaríthatnak meg a ja­vítás jobb megszervezésével, a munkafegyelem megszilárdításá­val és ezek eredményeként a munkaidő jobb kihasználásával. Hasonló summát ad az évi üzem- és kenőanyag-költség megtakarí­tása, ha a túlfogyasztás esetén to­vábbra is végeznek ellenőrző üzemanyag-méréseket, ha tovább­ra is szigorúan veszik az üzem­anyag-kezelést és a hordókra sze­relt lakatos bilincsekkel elejét ve­szik az üzemanyag „beszáradásá­­nak”. Mindez az év végéig, 3 szá­zalékos megtakarítással számolva, 27 660 forint értéket jelent. Néhány kisebb-nagyobb belső szervezés, és kiderül, hogy jókora összeget lehet megtakarítani az anyag- és alkatrészköltségekből is. Például: a műszaki ellenőri mun­kakör megszüntetésével, a mű­helyszerelőik létszámának csökken­tésével, s helyettük brigádszerelők beállításával. A brigádszerelő köz­vetlenül érdekelt a brigád ered­ményében, ettől függ a jövedelme. Tehát a brigádszerelő nagyobb gondot fordít a megelőző karban­tartásra, a gépápolásra. Ezenkívül csökken az anyag, és alkatrészköltség azzal is, hogy a gépállomáson al­katrész-felújítást végeznek. Nem arról van tehát szó, hogy a gép­javítás rovására takarékoskodnak az anyaggal — ezt egyébként bi­zonyítja, hogy a gépállomás ta­vaszi tervét 109,3 százalékra telje­sítette —, hanem az anyagi érde­keltség révén megkímélik önma­gukat is néhány, hanyagság miatt feltorlódott munkától. Mindez az év első öt hónapjának tapasztalata alapján 1957 végéig 170 000 forin­tot hozhat a gépállomásnak. Csordás Mihály, a gépállomás főkönyvelője szerint a fenti, ter­vezett megtakarítás reális, sőt, hozzáteszi, hogy az úgynevezett különféle költségekből is megta­karíthatnak körülbelül 30 000 fo­rintot, a telefonszámláktól a fűtő­anyagig sokféle apróságból. A Solti Gépállomás főbb takaré­kossági forrásai tehát a követke­zők: Javítási béreknél: 25 000 Ft Üzemanyag-felhasználás­nál 27 660 „ Anyag- és alkatrészkölt­ségeknél 170 000 „ Különféle költségeknél 30 000 „ Összesen: 252 660 Ft Mindez egyetlen gépállomásról és onnan is csak a lényegesebb takarékossági forrásokból! És bár a pénzt, a kézzel fogható meg­takarítást sokra becsüljük, hadd tegyük hozzá: ez esetben mégsem ez a legfontosabb. Furcsán hang­zik? Pedig így van. Jelenleg a gépállomásokon legalább olyan fontos a megtakarításra való tö­rekvés, az a tény, hogy végre kezdenek számolni, a költségeket elemezni, mint maga a megtaka­rított vagy a megtakarítható ösz­­szeg. Hogy miért? Gépállomásaink az eddigi költségvetési rendszer­től eltérő, új, vállalati gazdálkodá­si rendszerre tértek át. Az új rendszer a gépi munkák növelé­sére, a költségek csökkentésére szorítja őket. Csak ezek eredmé­nyeként mérsékelhetők a gépi munkák díjtételei. Az élet, a ter­melőszövetkezetek és a gépállomá­sok közötti viszony szintén arra készteti a gépállomásokat, hogy minél jobb, de minél olcsóbb munkát végezzenek. Az idén el­érhető megtakarítás, például a solti 252 660 forint tehát igen jó dolog — bár minden gépállomás legalább ennyit takarítana meg —, de az egész gépállomási háló­zat fejlődését tekintve, mindenek előtt az új, valóban gazdaságos szemléletet kell üdvözölnünk. En­nek segítségével remélhetőleg ha­marosan sok millió forintos gép­állomási megtakarítási számlát nyithatunk.* Keddi eredmény 26 534 900 forint. A Solti Gépállomá­son megtakarít­ható: 252 660 , összesen: 1 26 707 560 forint Salamon Magda KERESÜNK megvételre 240-280 KW teljesítmény kö­zötti 380—220 V feszültségű, 600/P, vagy 1000/P. fordulat­­számú csúszógyűrűs elektromotort. Kőolajipari Tröszt. Bpest, VI. Népköztársaság útja 59.” m­­l Válaszolunk FALUSI OLVASÓINKNAK Kürti János, Felsőfülöp: Kérését tel­jesítjük. Június 18-i számunkban foglalkoztunk a virágzó szőlő perme­tezésével, június 25-i rovatunkban a szőlő porozásával. További cikkeket közlünk. Bucsi Kelemen, Szombathely: Az AGRITOX nem jó a burgonyabogár irtására, mert a vegyszer kellemet­len szagát és a mérgező anyagokat átveszi a gumó, s az emberi szerve­zetre veszélyessé válhat. Forduljon a növényvédő állomáshoz, s meg­mondják, miilyen DDT-tartalmú sze­reket használjon. Kelemen József, Szentes: A könyé­­ken, vagy a megye területén érdek­lődjék építkezési kavics felől. Tudo­másunk szerint a hegyeshalmi kavics­bánya ad el kavicsot, de a szállítá­si költségi igen sokba kerülne Szen­tesig. wwwrvj Először a jövő évi vetőgumó­szükségletünket állapítsuk meg, s ennek megfelelően jelöljük ki a szükséges mennyiségű burgonya­tövet. Az egészségesnek látszó tö­veket kis botocskákkal jelöljük meg. Ezeket úgy szúrjuk a bok­rokba, hogy a szél el ne dönthes­se. A kijelölt töveket a nyár fo­lyamán a levelek elszáradásáig többször vizsgáljuk át, és az idő­közben megbetegedett tövek mel­lől távolítsuk el a pálcikákat, és egészséges tövek mellé szúrjuk. Az egészséges tövek kiváloga­tása után a beteg töveket távolít­suk el. Ügyeljünk arra, hogy a be­teg tövek ne csapódjanak az egészségesekhez, mert ezzel a be­tegségek terjesztését segítjük elő. A beteg töveket levélsodródás, le­­vélfodrosság, csokrosodás, a levél­­erek elfeketedése, a szárak és le­velek rendkívüli törékenysége, a levelek hólyagossága, ráncossága stb. jellemzi. A szerződésesen termelők köte­lesek a szelekciót háromszor elvé­gezni. A termeltető vállalatok megbízottai többszöri ellenőrzés után minősítik a burgonyaállo­mányt. Tőkiválasztással gondoskodjunk jó vetőburgonyáról Jó tudni... hogy a szeg­áruk megrendelésének eddigi rendje megváltozott. A meg­rendelő gazdaságok, szövetkezetek, intézmények a rendeléseket közvet­lenül a Ferroglobus Vasfélgyártmány Értékesítő Vállalathoz küldik. (Bp., XIII., Dráva u. 13 — 15.) Negyedéven­ként és méretenként 50 kilóig ter­jedő megrendeléseiket a Liszt Ferenc tér 9. számú fiókban közvetlenül ki­szolgálnak. Kisiparosok, magánsze­mélyek a szegszükségleteiket kizáró­lag a belkereskedelmi vállalatok út­ján szerezhetik be, hogy a földadó után kivetett ter­mészetbeni járandóságot és a köl­­csöngabonát szeptember 30-ig kell visszaadni a terményforgalmi, illet­ve a földművesszövetkezeti felvá­sárlóhelyre. A hét végéig kissé hűvösebb, szeles idő, zivatarok nélkül Huszonnegyedikén hajnalban kez­dődött a máskor Medárol-nap körül érkező nyári monszunnal a hűvös atlanti-óceáni légtömegek beáramlá­sa s 25-re már Lengyelország és Románia nagy r­észét is elborította. Hazánkban a 30—34 fokos meleg kedden 22—28, szerdán pedig 20— 25 fokra csökkent. Tőlünk délre és délkeletre még tart a hőség: kedden Thesszalinikiban 38 fokot mértek, de egész Észak- és Nyugat-Európát a hűvösség uralja — a szerda reg­geli minimumok általában 7 —15 fok között váltakoztak. A most kialakult hűvösebb, sze­les, száraz idő valószínűleg eltart a hét végéig, a nagy záporok, zivata­rok egyelőre szünetelnek, a jövő hét elejétől azonban ismét felmelege­dés várható. A mezőgazdaságra általában to­vábbra is kedvezően alakul az idő­járás: a hő csapadék és meleg hatá­sára a tavasziak gyors fejlődésnek indultak, az őszi gabonák egy része pedig máris aratásra érett. Most a hűvösebb idő beálltával kissé meg­lassan az érés, ami lehetővé teszi, hogy az aratásra jobban felkészül­jünk. ____________ Háromszázharminchárom nyeremény a lottó negyedik jutalomsorsolásán­­ Két főnyeremény: két öröklakás A Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság a lottó legközelebbi — negye­dik — jutalomsorsolását július 5-én rendezi meg. Ezen egyenlő eséllyel vesznek részt a júniusi — a 14., a 15., a 16. és a 17. héten­ kiadott szelvények, azok is, amelyeken már nyerő találatokat értek el. A negyedik jutalomsorsoláson is­mét több tárgy lesz a sorsolási jegy­zékben, mint eddig. Ezúttal két fő­nyereményt , egy kétszoba-hallos összkomfortos és egy garzon lakást sorsolnak ki. Ezenkívül természete­sen a Wartburg-gépkocsi is szerepel a nagy nyeremények között. A Legfelsőbb Bíróság döntése Kabelács Pál és Kabelács Károly bűnügyében A Fővárosi Bíróság első fokon a népi demokratikus államrend meg­döntésére irányuló cselekmény, vala­mint rablás bűntette miatt Kabelács Pált halálra, testvérét, Kabelács Ká­rolyt pedig életfogytig tartó börtönre ítélte. A vádlottak ellenforradalmi cselekményekben vettek rész­t és több helyen fosztogattak is. A Legfelsőbb Bíróság — fellebbe­zés következtében — másodfokom tárgyalta a Kebel­ics-testvérek bűn­ügyét. Mindkettőjüket bűnösnek mondotta ki a népi demokratikus ál­lamrend megdöntésére irányuló szer­vezkedésben való tevékeny részvétel, valamint rablás bűntettében. Kabe­lács Pál elsőrendű vádlott büntetését 17 évi börtönben, Kabelács Károlyét 15 évi börtönben állapította meg. (MTI) Állítsuk meg a Mátra és a Bükk karsztosodását! Amint a gépkocsi Gyöngyöst, Egert elhagyja, a gondosan mű­velt, végtelen szőlőtáblák mel­lett és fölött, egyre több karszto­sodó vagy már elkarsztosodott domboldal és hegytető szűr a szemünkbe. Úgy festenek ezek a hegyek, mint az öregedő ember „világító” tonzurája. Az ember fejéről az idő, az öregség legeli le a hajat. A hegyek tetejéről a lomposság, a nemtörődömség, az időjárás pusztító elemei ko­­pasztják le a talajt, és a talajjal együtt a növényzetet. A kopa­szodás, az öregség ellen eddig nem találták ki a biztos hatású orvosságot. A karsztosodás ellen megvannak biztos gyógyszereink. Csak éppen élni kellene velük. Dalmácia, Görögország erdő­­állományát hajószerkezetekké vagdalták fel. A görög és dal­mát hegyek tragédiáját az idők során juh- és kecskenyájak, az időjárás, a szél, eső, és a fagy teljesítették be, és váltak e tá­jak karsztos, kietlen sziklahegy­vidékké. Nálunk évszázadokon át a kincstár tarolta le gyér er­dőségeinket, az időjárás meg­ette a talajréteget, az állam nem gondoskodott kellőképpen új er­dőállomány telepítéséről, és ma a Mátra és a Bükk száz- és száz­ezer holdján, részben vagy egészben, a karsztosodás az úr. Görögországban, Dalmáciában ez a folyamat alacsony kultúrfok és alacsony népsűrűség korsza­kában zajlott le. Ez enyhítő kö­rülmény. Nálunk a folyamat a tőkés korszakban ment végbe, a népsűrűség már magas volt, a népnek kellett volna a föld, a mezőgazdaságnak, iparnak az erdő. Mindez azonban nem men­ti, hogy még ma sem teszünk semmit a pusztulás erői ellen. E nyomasztó kérdéssel évti­zedek óta alig foglalkozunk. Nincs egyetlen intézmény, ame­lyik választ adhatna arra, pon­tosan mennyi a Mátra és a Bükk részben vagy egészben elkarsz­tosodott holdjainak a száma, mennyi a közvetlen fenyegetett terület, végül, mit szándékszunk tenni a folyamat megállítására és a baj orvoslására. Ózd, Bükk­­zsérc, Noszvaj, Eger és Gyön­gyös környékén e folyamat sze­münk előtt még ma is nagy da­rabokat harapdál le erdőinkből, hegyi legelőinkből. Első lépésként fel kellene mér­nünk és meg kellene vizsgál­nunk az egyes tájak karsztoso­­dottságának fokát, és meg kel­lene keresnünk, hogy a gyó­gyításnak melyik módját válasz­­szuk. A Mátra, Eger és Ózd vi­dékén a gyümölcsösök telepíté­sével kellene a karsztosodó tája­kat megmenteni. Szarvaskő és Ózd között a gyümölcsön kívül az akácosítás kínál nagy lehető­ségeket. Gyöngyös és Eger környéke szőlő, mandula, gesztenye, besz­tercei szilva telepítésére is kivá­lóan alkalmas. Egyelőre ennyit. Ezúttal csak harangozni akarunk. Az illeté­kesek figyelmét és lelkiismere­tét szeretnénk felharangozni. Eltemették Soós Imrét és feleségét Szerdán délután a Farkasréti temető halottasházában ravata­lozták fel Soós Imre és felesége holttestét. A gyászszertartás után — a gyászoló közönség sorfala között — a rokonság, a színész­társadalom sok tagja kísérte utol­só útjára a fiatal művészt és fele­ségét. A sírnál Kenyeres Ágnes, a Művelődésügyi Minisztérium színházi osztályvezetője búcsú­zott a Ludas Matyi, a Körhinta Mátéjának felejthetetlen alakító­jától. Gál Sándor, a színházi dol­gozók szakszervezetének képvise­letében elmondotta, hogy a tra­gikus sorsú színész sok művészi alakítással maradt adós és meg­fosztott bennünket, hogy művé­szetében tovább gyönyörködhes­sünk. Téri Árpád, a Madách Színház igazgatója ígérte, hogy a fiatal művész halálából tanultak és jobban vigyáznak majd az itt maradt fiatalokra. Dr. Simon Ti­bor, a János-kórház főorvosa a kórház dolgozói nevében vett bú­csút Soós Imrénétől, az orvosnő­től, volt kollégájától. Az elhantolás után rózsából, szegfűből, mezei virágokból font koszorúk elborították a sírhantot. Nyári pecsenyekacsa és libahizlalás A fiatal pecsenyekacsákna­k és hizlalt fiattal libáknak ilyenkor igen jó ára van. A hizlalás is egyszerűbb és olcsóbb, mint a téli hiz­lalás, mert tömésre nincs szükség. A fiatal állatok ugyanis mohón fo­gyasztják az eléjük adott eleséget. A hizlaló takarmány skorpás kuko­­ricadara, vagy új termésű ősziárpa­dara, apróra vágott zölddel keverve. Az átlagos napi takarmányadag kacsáknál 8—12 deka, libáknál 10—14 deka abrak­keverék, és körülbelül­­kétszer annyi zöldele­ség a hizlalás első kétharmadában. Tizenkét hetes korukra a jól tartott pecsenyekacsák elérik a 2—■ 2,5 kilós átlagsúlyt, a pecsenyeludaik pedig a 3,5—4 kilós súlyt. A hízó állato­kat a 9—10. héttől­­kezdve áztatott daraeleséggel etessük, a zöldet hagyjuk el. Ha a darát fölözött tejjel keverjük, az eredmény még jobb, mert nagyobb a súlygyarapodás és ízletesebb a hús. Gyógynövénygyűjtőknek! A Gyógynövénygyűjtő Szövetkeze­­ti Vállalat nagyobb arányú külföldi megrendelést kapott a rétjeinken, domboldalainkon terülő cickafark­kóró és csípett cickavirág exportá­lására. A növényben levő értékes illóolaj és gyógyszeralapanyag miatt e növény gyűjtése a legfontosabb, s a szövetkezeti vállalat, illetve a földművesszövetkezet minden meny­­nyiségben átveszi. A cickafarkkórót gyökérmentesen 3—4 centiméteres szárral kell gyűjteni. Zölden kilo­grammonként 40 fillérért, szárított állapotban 1,50 forintért veszik át. A csípett cickavirágot 2—3 centimé­teres szárral kell szedni. Nyersen 90 fillért, szárítva 3,80 forintot fizetnek érte. xr^Nvvwv Egyéni gazdák is szerződhetnek kombájnaratásra Az idén kombájnnal is aratnak a gépállomások az egyénileg dol­gozó parasztoknak. Az aratási díjat, a helyi adottságokat és a körülményeket figyelembe véve, katasztrális holdanként 330—400 forint között szabják meg a gép­állomások. A szerződést előre meg kell kötni a gépállomásokkal. A kombájnnal naponta átlag 10 katasztrális hold gabona termése takarítható be. A gép kihaszná­lása, a felesleges járatok csök­kentése miatt helyes, ha egy dűlő­ben minél többen, együttesen szer­ződnek kombájnaratásra. Az aratás akkor mondható tel­jesen befejezettnek, ha az aratás után nyomban, szinte percnyi ké­sedelem nélkül felhántjuk a tarlót. A tarlóhántás időben, jó minő­ségben történő elvégzésére is leg­helyesebb, ha a gépállomásokkal előre szerződnek a termelők. 9

Next