Népszabadság, 1957. június (2. évfolyam, 128-153. szám)
1957-06-01 / 128. szám
1951. június 1. szombat NÉPSZABADSÁG A NÉPSZABADSÁG takarékossági számlája Népgazdaságunk súlyos nehézségekkel küzd. A jelenlegi életszínvonalat akkor tudjuk csak fenntartani és a jövőben emelni,ha takarékosan gazdálkodunk. „Rejtett tartalékunk a takarékosság” — mondják, pedig ez a lehetőség soha nem volt elrejtve előlünk. Leginkább úgy általánosságban beszéltünk a pazarlásról, a népvagyon elherdálásáról és ritkán vettük észre a saját munkánkban is fellelhető pazarlásokat. A Népszabadság most megkezdi a pazarlás felkutatását. Felhívjuk olvasóinkat, a kommunistákat, a KISZ tagjait, a nép vagyonát féltve őrző becsületes dolgozókat, hogy segítsék ezt az akciót. Kutassanak velünk együtt! Van elég feltárni való a gyárakban, a kereskedelemben, a tanácsoknál, a közlekedésben, úgyszólván az élet minden területén... A legnagyobb nyilvánosság előtt tárjuk fel, menynyi pénzünkbe kerül a hanyag munka, az újtól való félelem, a gondatlanság, a pazarlás. Reális számokkal bizonyítsuk, mennyi érték ömlik el a még nyitvahagyott zsilipeken. „Hol tapasztal pazarlást és hogyan lehetne megszüntetni azt?” — az alábbiakban négy üzemi dolgozó válaszol erre a kérdésre. Berényi György, az 1. számú Épületelemgyár dolgozója: _ — Amikor gyárunk néhány évvel ezelőtt felépült, nagy lendülettel kezdtük a legmodernebb elemgyártó technika alkalmazását. Építettünk például több hatalmas tartályt a cement tárolására. Hosszú idő óta mégsem használjuk a tartályokat, nem ömlesztve, hanem papírzsákba csomagolva érkezik hozzánk a cement. Ez a szállítási mód korszerűtlen, drága. Megvan nálunk a modern cementszállítás lehetősége, hát miért nem élünk vele? Ezzel bizony sok pénzt elpazarolunk, hiszen a papírzsákok tekintélyes része elszakad szállítás és kiürítés közben. Az 1. számú Épületelemgyárban átlagosan 768 ezer zsák cementet használnak fel egy esztendőben. A papírzsák 40 százalékát nem tudják viszaküldeni a cementgyárba, mert elszakad. Egy ilyen papírzsák ára 94 fillér. Az évi veszteség — mondjuk ki kereken — a pazarlás 307 200 forint —, tehát sürgősen meg kell változtatni a cementszállítás módszerét. Takács István üzemvezető, a Láng Gépgyár dolgozója: — Véleményem szerint az is pazarlás, ha az új, korszerűbb és olcsóbb megoldás helyett görcsösen ragaszkodunk a megszokott, régi módszerhez. Nálunk régóta öntött kivitelben készül a 26 megawattos gőzturbinák kipufogócsonkja. Szovjet tapasztalatok alapján kimutattuk, hogy kedvezőbb lenne számunkra, ha a kipufogócsonkokat vaslemezből, hegesztett kivitelben készítenénk. Nem fenyegetne így a gyakori selejteződés veszélye és kevesebb anyagot kellene felhasználni. Egy turbina készítéséhez 10 tonnával kevesebb vasra volna szükség. Az erről szóló újítási javaslatunk már egy esztendeje a főmérnök íróasztalában hever, mi pedig ebben a hónapban is két turbinát készítünk a régi, anyagpazarló módszerrel. Megállapítottuk, a kipufogócsonk hegesztése révén évente minimálisan 50 tonna vasat takaríthatnánk meg a Láng Gépgyárban. Egy tonna öntöttvas ára 2300 és 6800 forint között váltakozik az öntvény minőségétől, bonyolultságától függően. Esetünkben bízvást számolhatunk 3500 forinttal, tehát évente legalább 175 ezer forintot dobnak ki az ablakon a „régi jó módszer’’ következtében... Nagy Zsigmondné, a Kispesti Textilgyár szövőnője: — Külföldi nyersanyagokkal dolgozunk, tehát nálunk is rendkívül fontos a pazarlás meggátlása. Úgy gondolom, a „sok kicsi, sokra megy” elvét kell alkalmaznunk. A gépenként naponta megtakarított néhány gramm anyag egy hónap alatt már számottevő tétel. Akkor használjuk fel jól az anyagot, ha lehetőleg nem hagyunk maradékfonalat a csévén. Egy kissé több gondossággal, gépeink jobb karbantartása révén legalább 10 százalékkal kevesebb fonal menne veszendőbe. Az irező műhely jobb munkájával csökkenthetné a láncfonal hulladékot. Áprilisban 1973 kiló vetülékfonal és 665 kiló láncfonal hulladék volt a Kispesti Textilgyárban. A régebbi adatokhoz viszonyítva javult a helyzet. A hulladék további 10 százalékos csökkentése egy év alatt 3156 kiló anyagmegtakarítást jelentene. Ennyi anyagból 30 ezer méter textiliát készíthetnének. Pénzben kifejezve ez legalább 600 ezer forint nyereséget jelentene, hiszen a legolcsóbb kartonanyag ára méterenként 20 forint. — Ugye elgondolkoztató? ... Pongrácz János villanyszerelő, az Óbudai Hajógyár elektromos üzemvezetője: — Nagy öszszegeket takaríthatunk meg az új anyagok alkalmazásával. Csak azzal, hogy üveg helyett műanyagból készítjük a lámpabúrákat, évente 240 ezer forintot sikerül megtakarítanunk. Véleményem szerint lényegében pazarlás volt eddig, hogy az általunk gyártott hajókat egyenáramú ellátásra rendeztük be. Emiatt ugyanis a nagy tömegben gyártott váltóáramú berendezéseket nem használhattuk a hajókon. Például külön egyenáramú ventillátorokat kellett gyártanunk tekintélyes többletköltséggel. Ha sürgősen áttérünk a váltóáramra, akkor egy ventillátor 560 forinttal olcsóbbá válik. Ennek révén évente 171 ezer forintot takaríthatnak meg, mert egy év alatt 300 darab ventillátort szerelnek a személyhajókra. Mindössze négyen válaszoltak kérdésünkre, és mégis a kimutatható érték: 1 253 200 forint Várjuk az újabb válaszleveleket, de várjuk a már feltárt hibák kijavításával kapcsolatban az illetékesek válaszát is. A honvédelmi bizottság ülése Pénteken az országgyűlés honvédelmi bizottsága Zsofinyecz Mihály elnökletével ülést tartott. A bizottság meghallgatta Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter beszámoló jelentését, a honvédelmi tárca 1957. évi költségvetéséről. Beható vita után a bizottság a honvédelmi miniszter beszámolóját tudomásul vette, és elhatározta, hogy a honvédelmi tárca költségvetését elfogadásra javasolja az országgyűlésnek. 5 Fokozzuk az , erősítsük a párt egységét Tanácskoztak a Szolnok megyei kommunisták (Tudósítónktól.) Szolnok megye 500 pártszervezetének, 17 000 kommunistájának küldöttei pénteken egésznapos tanácskozást tartottak. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagja. Kálmán István elvtárs az MSZMP megyei intéző bizottságának beszámolójában először a legfontosabbal, pártunk egységével foglalkozott. Meleg szavakkal emlékezett meg azokról a kommunistákról, akik ezernyi akadályon át láttak hozzá az új párt szervezéséhez. Az ellenforradalmi események arra figyelmeztettek minket, hogy az éberségből egy tapodtat se engedjünk. Az elmúlt hetekben a megyében sok revizionista, karrierista, a pártba nem való elem igyekezett befurakodni a kommunisták soraiba. Szólt arról is, hogy a formális pártmunka ugyan már eltűnőben van, de a „befelé fordulás” veszélye még fennáll. Keveset foglalkoznak például a pártonkívüliek felvilágosításával, s ezzel nyilvánvalóan teret engednek a rosszindulatú hangadóknak. Amegyében erőfeszítéseket tesznek — mondotta Kálmán elvtárs — hogy bizonyos pozíciókból eltávolítsák az ellenforradalom idején lelepleződött, megbízhatatlan embereket. Mégis előfordul, hogy felsőbb szervek méltatlanul mentőakciókba kezdenek. Legutóbb például a Közlekedési Minisztérium és a SZÖVOSZ részéről tapasztaltuk ezt. A karhatalom mindig erőteljesen fellépett az ellenforradalommal szemben, de a bírósági és ügyészségi szervek munkájában hosszabb ideig liberalizmust és érthetetlen közönyt tapasztaltak. A gazdasági kérdésekről szólva Kálmán elvtárs emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy milyen mélypontról indult el az ipari termelés. Nagy a javulás, de még majdnem mindenütt laza a munkafegyelem, alacsony a termelékenység. Több üzemben igen sok a selejt. Hangsúlyozta: a kommunistáknak az eddiginél többet kell foglalkozni a termelés problémáival, tanulmányozzák üzemük bajait, tegyenek meg mindent, hogy mielőbb kilábaljunk belőle. Ezután elmondotta, hogy az ellenforradalom következtében 3 megye 234 tsz-ének körülbelül a fele feloszlott, más szövetkezetek létszáma és földterülete megcsappant. A falu most rendezi sorait, jelenleg már 224 tsz működik a megyében. De sok tsz elmaradt a gazdasági épületek létrehozásában, állatállományuk is kicsi. Másutt részes műveléssel dolgoztatnak. Kifejtette véleményét: a tsz-ek vásároljanak bizonyos gépeket, de vegyék figyelembe adottságaikat, továbbá azt, hogy a gépvásárlás csökkenti-e a termelési költséget, biztonságosabbá teszi-e a gazdálkodást. A nagy tetszéssel fogadott beszámolót tartalmas vita követte. Kár azonban, hogy a vitában aránylag kevés szó esett a rendkívül fontos gazdasági kérdésekről. Hogy csak egyet-kettőt említsünk: a Szolnok megyei kommunisták szerepe a tsz-ek erősítésében, a mezőgazdasági termékek felvásárlásában stb. Többen rámutattak az éberség eltompulására. Kovács István elvtárs, az MSZMP karcagi városi intéző bizottságának elnöke, felszólalásában hangoztatta: egyes vezetők és egyes hatóságok szemet hunynak, vagy csak immel-ámmal lépnek fel olyanokkal szemben, akiknek ellenforradalmi tevékenysége közismert. A kunmadarasi helyőrségről például legutóbb olyan tiszteket bocsátottak el, akik októberben keményen megállták a helyüket, de mentegetnek olyanokat, akik ellenforradalmi tevékenységet fejtettek ki. Bajkó Kálmán elvtárs, a kisújszállási Kinizsi Termelőszövetkezet küldötte is megállapította, hogy közismert karrieristák most mindent elkövetnek, hogy visszajussanak a pártba. Igen élesen vetették fel az értekezleten a kommunista helytállás fontosságát. Októberben szétzilálták a párt sorait. Nem egy olyan párttag is akad, aki a nehéz helyzetben egyszerűen otthagyta a pártot. Csak a napfényes időben vallotta magát a párt tagjának. Világos, hogy nekünk csak olyan párttagokra van szükségünk — állapították meg többen is —, akik a nehéz időkben is készek megvédeni a munkásosztály hatalmát. A jól sikerült pártaktíva a vita után megválasztotta az országos pártértekezlet megyei küldötteit. Földműves szövetkezeti mozgalmunk új, időszerű feladatai Megkezdte ülését az Országos Földművesszövetkezeti Tanács Pénteken délután az Országház első emeleti dísztermében megkezdte tanácskozását az Országos Földművesszövetkezeti Tanács. Az ülésen megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP intéző bizottságának tagja, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, Kovács Imre élelmiszeripari miniszter, Nyers Rezső, Nagy Dániel, Dégen Imre és az Országos Földművesszövetkezeti Tanács tagjai. A tanácskozást Dögei Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke, földművelésügyi miniszter nyitotta meg, majd előterjesztést tett a SZÖVOSZ igazgatósága elnöki és elnökhelyettesi tisztségeinek végleges betöltésére és más személyi változásokra. A javaslat alapján a tanács Nyers Rezsőt, a SZÖVOSZ-igazgatóság elnökévé, Molnár Károlyt, az igazgatóság volt megbízott elnökét, elnökhelyettessé, és Monek Lászlót a SZÖVOSZ igazgatóságának tagjává és elnökhelyettesévé választotta meg. Az ülés ezután tudomásul vette Galambos István, Szigeti István igazgatósági és Vasadi József felügyelő bizottsági tagok lemondását, majd Vas Zoltánt visszahívta az Országos Földművesszövetkezeti Tanács tagjai sorából. A személyi kérdések megtárgyalása után a tanács meghallgatta a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának a múlt évi mérlegről szóló jelentését, majd Nyers Rezső, a SZÖVOSZ igazgatóságának új elnöke szólt a földművesszövetkezetek idei feladatairól. Bevezetőben kitért az 1957. évi népgazdasági terv országos jelentőségére. Hosszan foglalkozott a mezőgazdaság termelésének kérdéseivel, amiből a továbbiakban a földművesszövetkezeteknek is jobban ki kell venniük részüket. — Szeretném megállapítani — mondotta —, hogy a SZÖVOSZ igazgatósága szerint szükséges, hogy a jelenlegi követelményeknek megfelelően módosítsák a földművesszövetkezetek tevékenységüket. A falusi lakosság áruellátásának javulása nagyon fontos gazdasági eredmény. A szövetkezeti kereskedelem ilyen irányú tevékenységére a jövőben is nagy figyelmet kell szentelni. A fogyasztási szövetkezés azonban önmagában még nem biztosít elég széles és sokoldalú kapcsolatot a földművesszövetkezetek és dolgozó paraszti tagok között. A földművesszövetkezeti mozgalom időszerű feladata, hogy az egyéni dolgozó parasztok százezreivel felismertesse, hogy a legjobb érdekvédelem számukra a szövetkezés. A paraszti beszerzés és értékesítés elősegítése mellett segíteni kell a mezőgazdasági termelés fejlesztését is. A termelés befolyásolásának jelenleg legfontosabb és legeredményesebb módja a termelési és értékesítési szerződéskötés. Ezek a szerződések a dolgozó parasztok által is elfogadhatók és előnyösek és az állam számára is hasznosak. Nehezíti azonban a szerződéses rendszer kedvező hatásának érvényesülését, hogy a szerződéskötéseket egy-egy községben gyakran 8—10 különböző állami vállalat megbízottjai végzik. Amennyiben a földművesszövetkezetek vállalják a cukorrépa, a dohány, a len, a kender és a különféle magféleségek, valamint a tenyésztési szerződések kötésének feladatát, a jelenleg már végzett zöldség-, gyümölcs szerződéskötésekkel együtt valóban szélesen átfoghatnánk az egyéni dolgozó parasztok termelését. A paraszti gazdaságok segítésének fontos módja a földművesszövetkezeteknek a mezőgazdasági termékek értékesítésében való nagyobb szerepvállalásuk. Bizonyos fokú bővülését jelenti a földművesszövetkezet ezirányú tevékenységének, hogy a nyártól kezdve mintegy 700 községbe bekapcsolódnak a gabonafelvásárlásba is a terményforgalmi vállalatok megbízásából. A termelés fejlesztésének és a szövetkezés népszerűsítésének fontos eszközei a földművesszövetkezetek keretében alakuló különféle termelési társulások, szakcsoportok és szakszövetkezetek. — Az egyéni paraszti gazdaságok termelésének segítése csakis úgy lehetséges, ha minden faluban lesz földművesszövetkezet —, folytatta Nyers elvtárs. — Az ország több mint 3000 községe közül jelenleg csak 1330-ban működik önálló földművesszövetkezet. El kell érni, hogy minden községnek legyen önálló gazdasági tevékenységet folytató földművesszövetkezete. Nyers Rezső ezután a földművesszövetkezetek ez évi tervének főbb adatait ismertette, majd rátért a közvetlen feladatok tárgyalására, hangsúlyozva a földművesszövetkezetek felvásárlási tennivalóinak fontosságát. Végül előterjesztette az igazgatóság javaslatát, hogy ez év decemberére hívják össze a SZÖVOSZ IV. kongresszusát, mely a szövetkezeti demokrácia követelményeinek megfelelően kialakítja a földművesszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének helyes irányát. A Szabolcs-Szatmár megyei kommunisták aktívaülése Szabolcs-Szatmár megye kommunisták aktívaülést tartottak Nyíregyházán. Az aktívaülésen, részt vett és felszólalt Rónai Sándor, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Az MSZMP megyei intéző bizottságának beszámolóját Becskes András, az intéző bizottság titkára tartotta. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások hangoztatták, hogy az ellenforradalom fegyveres szétzúzása óta a megyében is komoly mértékben megerősödött a párt eszmei, szervezeti, cselekvésbeli egysége, megnőtt a párt iránti bizalom, erősödött a párt és a tömegek közötti kapcsolat. (MTI) *