Népszabadság, 1957. július (2. évfolyam, 154-179. szám)

1957-07-02 / 154. szám

VILAG PROLETARJAI, EGYESULJETEK A MAGYAR SZOCIALISTA MNCAKASPAN­T KOZPORTI LAPJA II. évfolyam, 154. szám­ 1957. julius 2. kedd Egyu­tt a tomegekkel! Elvi es harcos, egyszeru es ter­­meszetes — ezek a jelzok adjak vissza leginkabb az MSZMP or­szagos partertekezletenek legko­­ret, hangulatat. „Erositsuk par­­tunk egyseget, a munkashatalom, szocialista epitdmunkdnk alapjat!” — ez volt az egyetlen felirat es egyben egyetlen dekoracio is az orszagos partertekezlet tanacsko­­zo termeben. Mintha valami hallgatolagos megallapodast kötottek volna az eloadok es a kuldottek, felszola­­lasaikban kerü­ltek a nagy szava­­kat, a vegletes jelzoket, a bombasztikus szolamokat. S mert ilyen volt a partertekezlet, a kommentalo cikkben is visszas­­nak tunik a kerdesfelteves: mi is volt a legjobb mondanivaloja a part tanacskozo testu­letenek? Egy orszagot vezeto part utat Bzabo tanacskozasain — a dolog termeszetenel fogva — minden, az orszag eseteben valamelyest is fontos szerepet jatszo kerdes na­­pirendre keru­lt, s a hatarozat is mindegyikrol, ha csak par szoban ugyan, emlitest tesz. S ha keru­l­­ju­k is a felso fokokat, a „rep”-eket, a rendszerezes erdeke­­ben meg kell talalnunk a ku­lono­­sen egeto feladatot. A partkonfe­­rencia vezerlo eszmeje í­gy foglal­­hato ossze: egyu­tt a tomegekkel! A partertekezlet, amely nyolc honappal a munkashatalom letet veszelyezteto ellenforradalom utan tanacskozott, termeszetesen a proletardiktatura megerositese­­nek utjat-modjat kereste. S mert ezt tette, ezdrt foglalkozott a part es a tomegek kapcsolatai megero- Bi­tesenek utjaval olyan behatoan. A hatarozat ezt az osszefu­ggest igy fogalmazza meg: „A part es a to­megek kapcsolatanak kerdese a proletardiktatura viszonyai ko­­zott a proletardiktatura erejenek legfontosabb kerdese. Ha a part es a tomegek kapcsolata gyengi­l, gyengi­l a proletardiktatura ereje is.’’ Kadar elvtars valaszaban be­­szelt arrol, hogy gazdasagi fel­­adataink oriasiak. A hatarozat is igyekszik ezekre iranyitani a kommunistak ‘tevekenyseget. A gazdasagi kerdeseknek ujra a partmunka homlokterebe kell ke­­rü­lniük. Ez mindenekelott azt je­­lenti, hogy meggyozzü­k a töme­­geket gazdasagi feladatainkrol, megnyerjuk egyetertesü­ket, el­­kepzeleseink, terveink szamara, es mindezzel valtsuk ki tamogato aktivitasukat. A hatarozat így fogalmazza meg ezt a gondola­­tot: „A feladat megvaldsitdsa megkoveteli a dolgozok tarsadal­­mi mozgositdsot, a termeles he­­lyen mukodo tarsadalmi szervek aktiv kozremukodeset is.“ „Szdz­­ezrek akarata, lelemenyessege, a dolgozd nep tarsadalmi ereje nagy emelese az olyan rendkivu­l fontos es allando feladatok megolddsd­­nak, amilyenek peldaul a talulte­­kossag, a termelekenyseg emele­­se, az ovekoltseg csakkentese.” Egyu­tt a tomegekkel! — ez nem uj jelszo a magyar kommu­nistak harcaban. A tomegkapcso­­latok fontossagarol az elmult evekben is sokat beszeltek a parthatarozatok. Van azonban egy nagy ku­lonbseg a multhoz kepest. A partertekezlet es hata­­rozata nemcsak betujeben es nemcsak egyes reszletintezkede­­seivel, hanem egesz szellemeben peldat mutat a parttagsagnak, hogyan kell e nehez kovetel­­menynek megfelelni. A tomegek rokonszenveert es tamogatasaert folytatott harc fon­­tos feltetele, hogy reálisan erte­­kelju­k helyzetü­nket, ne altassuk magunkat, mindig a valosagos eroviszonyokbol kiindulva hata­rozzuk meg a teendoket. A part­ertekezlet ezt a gyakorlatot ko­­vette, s a hatarozat is ezt a mod­­szert alkalmazza. Kadar elvtars zarszavában szolt arrol, hogy nagy eredmenyeinket elismerve sem feledkezhetünk meg gyenge­­segeinkrol. Nyoma se volt ezen az ertekezleten az olyannyira káros hurra-hangulatnak. Meg ellensegeink köreben is el-elhangzik egy-egy elismero szo a „magyar csodarol”, arrol, hogy paratlanul rovid ido alatt sikerü­lt a konszolidacio. A Kozponti Bi­­zottsag beszamolojaban a part fel­­adatairol szolva az elso szo megis a figyelmeztetes volt: elbizasko­­dottsag mutatkozik a partban, s a szocialista forradalom ü­gyehez hu tomegekben is. Jelenleg ez a leg­­nagyobb veszely — mondotta Ka­dar elvtars —, mert az elbizako­­dottsag magassal ihozza, hogy tom­­pul az eberseg az ellenseggel szem­­ben, csokken a torekves a tomegek tamogatasanak megnyeresere, s so­­kan elfeled­keznek a mult hibairol is. Az elbizakodottsag egy hatal­­mon levo part egyik legsulyosabb betegsege — ezt a keseru tanulsa­­got draga aron szereztin­k meg. S ime: akik joggal bu­szkelkedlhet­­nenek rendkivu­li erofesziteseik gyu­molcseivel, a kommunistak vezeto testu­lete elso orszagos ta­­nacskozasan felemeli into szavat az eredmenyek tulbecsu­lesenek jelei lattan es szerenysegre fi­­gyelmezteti a partot! A dolgozo tamegeket ezer es ezer fkisebb-nagyobb kerdes fog­­lalkoztatja. E kerdesek nem min­dig keru­lnek a politikai elet ko­­zeppontjaba. Megis dgetoek, meg­­oldasuk a dolgozok eletviszonyai­­nak alakulasát befolyasolja. Az igazi „t­imegpolitika” megkoveteli, hogy a kommunistak jól ismerjek ezeket a problemakat, es harcolja­­nak megoldasukért. Elvtarsaink emlekeznek arra, hogy az 1945-ös valasztasok utan a párt az „apro­­munikara” iranyította a kommu­nisták figyelmét. S az otletes, al­­dozatos „aprosmunkanak” nagy szerepe volt abban, ahogy­­kivivtu­k a munkashatalmat. Ma — meg­­valtozott viszonyok kozott, meg­­valtozott imddon — ujra ilyen te­­ve­kenysegre mozgositott az orsza­gos partertekezlet. Nagyon fontos —­­hangsulyozta Kadar elvtars —, hogy a part harcanak homlokte­rebe olyan kerdesek kerü­ljenek, amelyek nemcsak a komm­munistá­­kat erdeklik, hanem felkeltik a partonkivü­li tomegek aktivitasát is. Hiaba a legjobb politika, hia­­bavalo a legjobb szándek, ha eze­ket a kommunisták nem tudj­ak a tomegek szamara erthetoen es elfogadhatoan megmagyarazni. Az a sokat emlegetett oszinte hang, ha nem is donti el, de rendkivü­li mertekben befolyasolja politi­­kank sikereit. Az orszagos part­ertekezlet oszinte hangjaval, a targyalas elvisegevel es szenvede­­lyessegevel, hajlithatatlan ba­­torsagaval es emberi kozvetlen­­segevel egyarant peldat adott a jovobeni kommunista munkanak. Ez az utmutatás nem csupan a legkorben ervenyesu­lt, a felszola­­lok meg is fogalmaztak azt. Na­gyon sokban intettek a partveze­­toseget, hogy a jovoben is — ed­­digi gyakorlatahoz hiven —­oszin­­ten, erthetoen es egyszeruen tar­­ja a dolgozok ele az orszag es sa­­jdt gondjait-bajait. Tanacskozzek velu­k, kerje tamogatasukat, ne feljen a nepezerutlen es kenyes kerdesektol sem. Biztos lehet ab­ban, hogy az ilyen adjonistenre a bizalom, a segitseg fogadjistenjét kapja. Julius elso napjan jelentik a szantofoldekrol Bar a huvosebb tavaszi idoja­­ras hatraltatta a gabonafelek fej­­lodeset, lassacskan az orszag min­den videken kasza ala erik a bu­­za is. A falu szorgos nepe, az aratok — mint az orszag ku­lon­­bozo videkeirol jelentik — ki­­tartoan munkalkodnak a jo koze­­pesnek igerkezo termes betakari­­tasan. csongradban aratjAk a bozAt Csongrad acelos buzat termo foldjein hetfon megkezdodott a legfontosabb kenyergabona be­­takaritasa. Elsonek a szegedi ja­­ras homokfoldjein: Csengele, Bordany, Vlles hataraban lattak munkahoz. E 'kozsegekben julius elso napjan tobb mint szaz gazda vagta a buzat. Az elso keresztek jo termessel biztatnak: a csengelei, a bordanyi es az i­llesi parasztok altalaban tiz­­tizenegy mazsas holdankenti atlagtermest varnak, ami homokvideken buzabol igen szep eredmenyfiek szamit. A buzaaratas kezdete egyebkent azt bizonyitja, hogy a szeszelyes tavaszi, s nyareleji idojaras elle­­nere, alig kesett a kenyergabona erese, nehany nap mulva a feke­­ te foldek termesenek aratasara is sor keriil. SOMOGYBAN BEFEJEZODOTT AZ OSZI ARPA aratasa Somogyban vasarnap sem szi­­­netelt az aratas: a gepallomasok, allami gazd­asagok komf­am­jai, aratogepei egesz nap a mezon dolgoztak. A Daranyi Gepallomas korzeteben ot kerekdto-aratogep vagta a gabonat, de elenk volt a kornyek az iharosberenyi es a megye tobbi gepallomasanak kor­­zeteben is. Vasarnap a gepeken kivu­l meg mintegy otezer kezika­­szas is vagta a rendeket, ugy­­hogy hetfore, julius elsejere az egesz megyeben befejezodott az oszi arpa aratasa. A GABONABETAKARITAS MINDEN MUNKAFOLYAMA­TAT GEPESITETTEK HILD­­PUSZTAN A vetomagtermelo Hildpusztai Allami Gazdasagban az iden min­­taszeruen szerveztek meg a gabo­­na betakaritasat. Otletes ujitasok­­kal, esszerusitesekkel majdnem minden munkafolyamatnal meg­­szi­ntettek a faradsagos kezimun­­kat. A gabona legnagyobb reszet kombajnok vagyak, s az igy elcse­­pelt magot is gepek hordjak, sza­ritjak, tisztitjak. Eddig a cseplo­­gepre szerelt felvonoszerkezetre kezi erovel lapatoltak a gabonat, most ezt is motorral meghajtott szivdeso vegzi. A gepesites a jobb minoseg mellett jelentosen novel­te a munkateljesitmenyt is: naponta három-negy vagon gabonat tiszti­­tanak es szaritanak meg, mig az­­elott kezimunkaval mindossze 120 mazsa volt a napi teljesitmeny. A kombajnszalmat lovasfogatok he­­lyett ket dieseltraktor gyujti ossze. NAPONTA 800—900 MAZSA BIBORHEREMAGOT CSÍ­PEL­­NEK A VASI SZIiROKON Vas megyeben hetfon szaztiz gep csepelte a biborhere magját A jol kijavitott gef­ek naponta 800—900 mazsa magot ontanak a zsakokba. Az eddigi termesered­­menyek a szelvihar okozta kisebb károk ellenere is igen kedvezo kepet mutatnak: a bibor holdan­­kent atlag harom-harom es fel mazsat termett, sot Papolc, Ke­­nyeri, Sarvar es Pacsony kornye­­ken nem ritka a holdankent hat­­het mazsa termes sem. Az apro­­magbol elorelathatolag 35—40 va­­gonnal szallitanak kü­lföldre. A csehszlovik es a belga kommunista part kozos nyilatkozata Csehszlovakia Kommunista Partja Kozponti Bizottsaganak meghivasara junius 17-tol 27-ig Csehszlovakiaban tartozkodott Belgium Kommunista Partja kü­ldöttsege. A ket kommunista partkü­ldottseg targyalasainak eredmenyekent kozos nyilatko­­zatot írtak alá. A nyilatkozat megállapitja, hogy a szocialista vilagrendszer letezese, a nemzetkozi munkasmozgalo­m megerosodese es a bekemozgalom terjedese lenyegesen megváltoztat­­ták az eroviszonyokat. Ennek ko­­vetkezteben megvannak a reális lehetosegei az uj hdboru megalka­­d­dlyozdsdna­k, a gyarmati rend­­szer felszdmoldsdnak, valamint a 'kiilbenbozo tarsadalmi rendszerben eld allamdk Hedzletti befkis egymds mellett elesne­k es versengesnek. , A nyilatkozat eliteli a nyugat- s nemetorszagi militarizmus fel- s elesztesere iranyulo amerikai poli­­t­­ikat, a nyugatnemet hadsereg atomfegyverrel valo felszereleset. Mindkét fél kijelenti, minden erejevel tamogatja a Nemet Demokratikus Koztar­sasag törekveseit, amelyek cel­ja egyseges, bekeszereto ne­met allam megteremtese. A nyilatkozat a tobbi kozott hangsulyozza az ideologiai harc fontossagat, es a kommunista es munkaspartok kozotti kapcsolatok fejlesztesenek szü­ksegesseget. Budapestre erkezett dr. Lothar Bolz, az NDK miniszterelnokhelyettese Dr. Lothar Bolz, a Nemet De­mokratikus Koztarsasag minisz­­terelnokhelyettese es kü­lu­gymi­­­nisztere julius 1-en delben ku­lon­­repu­logeppel Budapestre erkezett a Magyar Nepkoztarsasag es a Nemet Demokratikus Koztarsa­­sag hozott kotendo konzuli egyez­­meny alairasara. Fogadasara a Ferihegyi repu­loteren megjelent: Sebes Istvan külu­gyminiszterhe­­lyettes, Rudolf Helmer, a Nemet Demokratikus Koztarsasag buda­­pesti nagykovete, Rostols Istvant a Magyar Nepkoztarsasag berlini nagykovete, a magyar es a nemet targyalodelegaciok tagjai, vala­mint a Külü­gyminiszterium fele­­los tisztviseloi. (MTI) AKIK HELYTÁLLNAK A TUZO NAPON Az titkövezok, A rendőr.

Next