Népszabadság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1957-09-24 / 225. szám

1957. szeptember 24. kedd NÉPSZABADSÁG ŐSZI TERVEK, ŐSZI GONDOK a Mezőlaki Gépállomáson A Bakony aljában, a Kisalföld­­ déli csücskében is előre küldte már hírnökeit az ősz: lassan fel­­ölti tarka köntösét az erdő, meg­sárgul a kukorica levele és meg­szárad a krumpli indája. Őszi gabonafélék alá szántanak már többnyire a traktorok is, és ami­kor a minap a Mezőlaki Gépállo­más közelében jártunk, csupán egy-két cséplőgép bugása idézte meg a nyarat. Sarlai Károlyt, az igazgatót is kimutatásokba temetkezve talál­tuk, amikor az irodájába benyi­tottunk. Éppen a nyári munkák tapasztalatait, tanulságait kutat­ta talán? Ez évi j­övedelem: hétszázezer forint! ■— Azon gondolkozom — vála­szolt érdeklődésünkre Sarlai elv­társ —, s hogy milyen feltételeket vegyünk figyelembe az egész évi prémium kiosztásakor. Elég távol van még ennek az ideje, de nem árt, ha már most tudják dolgo­zóink, a hogy kik kaphatnak év vé­gén prémiumot. — De vajon, van-e egyáltalán remény arra, hogy teljesítik éves tervüket? — kérdeztük. — Eddigi eredményeink bizta­tóak **- közölte az igazgató. — Ta­vaszi tervünket 101,2, nyári ter­vünket pedig 114,4 százalékra tel­jesítettük. — Ezek szerint akkor nem is rá­fizetéses a gépállomás? — Nincs egy fillér tartozásunk sem, sőt, 700 ezer forint saját pénzzel rendelkezünk. Igaz, ja­nuár elseje óta 412 ezer forint ál­lami hitelt is vettünk fel üzemi kiadásokra, de visszafizettük már ezt is. Úgy gondolom, hogy év vé­géig sikerül megtartanunk ezt a 700 ezer forintos tiszta hasznot, s titkos szándékunk, hogy növel­jük is. Rászoknak a takarékosságra... Persze — amint a további be­szélgetésből kiderült — nem volt könnyű az önálló gazdálkodás. A vezetőknek, de a traktorosoknak, szerelőiknek is rá kellett szokni a takarékosságra. Mióta önállóak, kétszer is megnézik, mire költe­nek. Néhány évvel ezelőtt még szinte szó nélkül felépítették köz­ponti utasításra a bejáratnál a portásfülkét, annak ellenére, hogy a gépállomás nincs is körülkerít­ve, s ma is az mehet be a gép­állomásra, aki akar ... Ma vi­szont nemhogy néhány ezer, de még néhány forintot sem adná­nak ilyen nevetséges célokra. Lám, mennyire bosszantja a gép­állomás vezetőit még az is, hogy van két teljesen üzemképes szál­lítószalagjuk, amit ők nem tud­nak kihasználni, de az építő vál­lalatok kitűnően dolgozhatnának vele. A szállítószalagokat ott eszi szinte egész éven át a szabad ég alatt a rozsda s a gépállomás ér­tékük 10 százalékát, körülbelül 7 ezer forintot fizet ezért amortizá­cióként évente... Nehéz azonban megszabadulni az ilyen felesleges gépektől s a gépállomás vezetői most inkább az őszi munkák elő­készítésére fordítják minden ere­jüket. — Egész évi tervünknek vala­mivel több mint harmadát kell az őszi idényben elvégeznünk — mondotta az igazgató. — S ha nem lesz nagyon esős az időjárás, a rendelkezésünkre álló 63 erőgép­pel teljesítjük is a tervezett 11 870 normál holdat — csak mun­ka legyen. Most ugyanis a gé­pek foglalkoztatása okozza a leg­nagyobb gondot, mert kevés a felszántandó terület. A tsz-ek te­rülete a körzetünkben nem sok és legalább 3—4 ezer hold földet kellene ősszel az egyéni gazdák­nak felszántanunk. Reméljük, hogy minden faluban, de különö­sen Nemesszalókon, Magyargen­­csen és Kemeneshőgyészen szán­tatnak majd velünk az egyéni gazdák, szeretnénk fokozottabban igény­be venni a földművesszövetkeze­teik segítségét. — Akad persze más gondunk is —­ folytatta Sarlai elvtárs. — Üzemanyagunk van és lesz bőven, de lehet, hogy mégis állni fog a traktorunk, mert kevés a trakto­rosunk. S ezen igen nehezen tu­dunk segíteni, mert csak jövőre jön ki a traktorosiskolából az a 15 ember, akit mi odaküldtünk. Per­sze, valamit majd csak kifundá­­lunk, hogy mégse álljanak a trak­torok, de az alkatrészellátáson mi egyáltalán nem javíthatunk. En­nek érdekében az illetékeseknek kellene intézkedni, mert csavar­árut és csapágyakat keveset, jó­formán semmit sem kapunk. S van még valami, ami ősszel befelhősíti a gépállomási dolgo­zók és vezetők életét: a feneket­len sár, amely a gépállomáson van. Emiatt a mezőlaki traktoro­sok úgy félnek a tavasztól és az ősztől, mint a vak a gödörtől. Hiába töltik fel az udvart, nem sokat használ, mert a lápos tala­jon egy méternyire van a talaj­víz. Ígértek már egy új telepet a Mezőlaki Gépállomásnak, el is költöttek a tervezésre és egy kút fúrására vagy 200 ezer forintot, de még mindig a tervezésnél tar­tanak. Pedig jó lenne mielőbb az új telep, mert itt gépszínek sin­csenek és csak a cséplőgépek be­fedéséhez szükséges ponyvákért 120 ezer forintot adnak ki éven­te... Dehát ez a gond is olyan, amit a mezőlakiak nem tudnak önállóan megoldani. Ki a hibás? — Említette Sarlai elvtárs, hogy szeretnék megnyerni a szö­vetkezeti és egyéni gazdák bizal­mát. Ezek szerint tehát javítani kell még a tsz-ekkel is a kapcso­latot. — tereltük más irányba a szót. — Hazudnék, ha azt monda­nám, hogy kifogástalan közöttünk a viszony —, felelte az igazgató elvtárs. Elmondta, hogy a körze­tükbe tartozó thét tsz-szel vannak kisebb-nagyobb összezördüléseik — jórészt a tsz-ek hibájából. Ezt az állítását Nagy Géza brigádve­zető is megerősítette: " Ezen a héten például Zsani Lajos traktoros kétszer is vissza­jött dolgavégezetlenül a nemes­­szalóki Harci Tsz-től, mert a tsz nem adott embert a műtrágyaszó­ráshoz. A tsz-ek nem hallgatnak ránk, nem segítik elő, hogy az ő földjükön jó munkát végezhes­sünk. Nagy elvtárs utolsó mondata egyben szinte summázása is volt annak, ahogyan a gépállomás ve­zetői és traktorosai a tsz-ekről vélekednek. De mi felkerestük a tsz-eket is és ott — a saját ki­sebb hibáik elismerése mellett — elsősorban a gépállomást hibáz­tatták egyesek. — Két traktor dolgozik nálunk, de az egyik két napig nem kezd­hetett munkába, mert nem volt üzemanyaga — közölte töb­bek között Martkó Vendel a ke­­menesszentpéteri Petőfi Tsz el­nöke. S az ilyen vitát csak az érde­keltek dönthetik el higgadtan, igazságosan. Ezért csak helyesel­hetjük, hogy az MSZMP járási bizottságának kezdeményezésére minden hónapban összeszedi egy napra a gépállomás teherautója a tsz-elnököket, és felváltva egy-egy tsz-ben értekezletet tartanak. A gépállomás és a tsz-ek vezetői megvitatják itt, hogy mit várnak kölcsönösen egymástól. Jó lenne azonban, ha ez a megbeszélés nem szűkülne le egyszerű munkaérte­kezletre, és tapasztalatcserét is tartanának egyúttal. A gépállomás igazgatója, főagronómusa és a vendég tsz-elnökök bizonyára sok hasznos tanácsot tudnának adni a vendéglátó tsz politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítása ér­dekében. S akkor most, az őszi munkák dandárjában sem vész kárba a megbeszélésekkel ez az egy nap, sőt. Igen hasznosan elő­segíti, hogy a tsz-ekben, de a gép­állomásokon is kevesebb legyen a gond. Kovács Mihály A földművesszövetkezet segítségével — Tesznek-e valamit ennek ér­dekében — kérdeztük. — Az idén először most ősszel l adniaői(rá­sa mia­tt VÁLASZOLUNK falusi olvasóinknak Fejes János, Kecel: A kötelező biz­tosítás ez év március 31-én meg­szűnt. Mindenki saját elhatározása alapján köthet tűz-, vízkár-, elemi csa­pás-, baleset- vagy állatbiztosítást. B. Pál­né, Veszprém: Kérését telje­sítjük, kérjük kísérje figyelemmel rovatunkat. Egri Endre, Salgótarján: Ribizli- és egresbokrokat az Alsótekeresi Állami Gazdaságtól rendelhetnek. Címe: Al­sótekeresi Állami Gazdaság, Balaton­­­világos, Alsótekeres puszta, faiskola A cserje ára darabonként 3,50 fo­rint. írja meg, hogy milyen a kert földje, fekvése, hogy a legmegfele­lőbb fajtákat küldjék. Egresből 4, ri­­bizliből 11 fajtával rendelkeznek. Pala Mihály, Bölcske: Valószínű, hogy eperpalántáit cserebogár-pajor pusztítja. Védekezésül a növények tö­veit Agritox-szal porozza be. Ha a palánták leveleit pusztító kártevő is jelentkezik, akkor 0,4 százalékos Pernit-oldatot használjon. Permetezzük meg pajzstetű ellen a tárolásra került­ téli almát! A leszedett almát a pajzstetű tárolás alatt is tovább fertőzheti. Ezért a szüret után minél hama­rabb permetezzük meg nikotinos oldattal. Száz liter vízhez 100—150 gramm nikotint számítsunk. Ez a védekező permetezés külö­nösen fontos az exportminőségű almánál, mert a pajzstetűvel fer­tőzött gyümölcsért nem fizetik ki a magasabb exportárat a felvá­sárló szervek. A permetezés az emberi szervezetre nem veszedel­mes, mert 3—4 nap alatt elveszíti mérgező hatását. II Lesz-e az ősszel elegendő műtrágya ? Az egyéni gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban évről évre több műtrágyát használnak fel. Ez év őszén minden bizonnyal tovább növekszik majd a kereslet a mű­trágya iránt. De vajon lesz-e ele­gendő műtrágya, időben ki tud­juk-e elégíteni a jelentkező igé­nyeket? Erre kértünk választ dr. Sós Gábor elvtárstól, a Földmű­velésügyi Minisztérium növény­­termelési főigazgatójától: — A második félévre nitrogén műtrágyából több mint 300 000 mázsa, szuperfoszfátból több mint 700 000 mázsa, káliumból pedig közel 200 000 mázsa áll rendelkezésünkre. Ez 15 száza­lékkal több, mint a múlt év II. felében felhasznált összes műtrá­gya-mennyiség. Számításunk sze­rint a jelenlegi igényeket ez a mennyiség fedezi, de egyáltalán nem jelenti a szükséges műtrá­gya-felhasználás mértékének fel­ső határát. Természetes az is, hogy a következő években, s már jövőre is, ennél jóval több mű­trágyát tervezünk felhasználni. — Milyen tapasztalatok vannak a rendelkezésre álló mennyiség elosztását ille­tően? — Országosan kielégítőnek mondható az az ütem, ahogy a műtrágyát falvainkban kiszállít­ják. A második félévben rendel­kezésünkre álló nitrogén és ká­lium műtrágya-mennyiség már teljes egészében a vásárlók ren­delkezésére áll, szuperfoszfát műtrágyából pedig a tervezett mennyiségnek a 70 százaléka ki­került a falvakba. Az egyes me­gyék ellátása szuperfoszfát mű­trágyából nem egyenletes, nem igazodik a helyi igényekhez. En­nek egyik oka az, hogy sok köz­ségben a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák késlekedtek a műtrágya megrendelésével, illet­ve vásárlásával, és most sokan, egy időben akarnak nagy mennyi­ségű műtrágyához jutni. Arra is van példa, hogy a földművesszö­vetkezetek nem gondoskodtak időben elegendő műtrágyáról. Győr megyében pedig — bár az odaszállított kétezer tonna szu­perfoszfátból még jelentős el­adatlan készletek vannak — mégis több földművesszövetkeze­ti boltban már nincs műtrágya. — Milyen hibák tapasztal­hatók a szuperfoszfát és a kálium műtrágyák használa­tában? — Az egyénileg dolgozó pa­rasztok nitrogén műtrágyából ed­dig 6150 tonnát vásároltak, ez több mint kétszerese annak, amit a múlt év hasonló időszakában megvettek. Szuperfoszfátból szintén több kelt el az idén, mint tavaly, de így is az idei mennyi­ség nem haladja meg a három­ezer tonnát. A számok azt mu­tatják, hogy az egyéni gazdák csak feleannyi szuperfoszfát mű­trágyát vásároltak, mint ameny­­nyi nitrogén műtrágyát. Szakmai szempontból viszont éppen az lenne a helyes, ha a termelők az őszi idényben fordított arányban használnák fel a műtrágyát. Hi­ba az is, hogy egyes szövetkeze­tek takarékoskodni akarnak a műtrágyák felhasználásával. Az ilyen „takarékoskodás” azon­ban csak a termelőszövetkeze­teknek okoz kárt. A termelőszö­vetkezetek közül sokba még nem került ki a megrendelt műtrá­gya, ennek legtöbbször az az oka, hogy a tsz-ek késlekednek a műtrágya átvételével. —■ Hogyan lehetne a ne­hézségeken segíteni? — Szemléltető módon kellene bemutatni a dolgozó parasztok számára a műtrágyák helyes arányban történő alkalmazásá­nak eredményeit. A nitrogén műtrágyát vásárlók figyelmét pedig — az áru kiszolgálásával egyidejűleg — fel kellene hívni a foszfor és a kálium műtrágyák együttes alkalmazásának elő­nyére. Gondoskodni kellene ar­ról is, hogy a földművesszövet­kezeti boltok — férőhelyükhöz mérten — most az őszi idényben tartsanak állandóan raktáru­kon foszfát és kálium műtrá­gyát a kisebb tételekben vásár­lók számára. Kovalits Jánosné kérdése: Milyen betegség a tyúkok májkövesedése? Az egyik legveszedelmesebb fertőző baromfibetegség a gumó­kór (tuberkulózis), amely az idő­sebb tyúkokat és pulykákat tá­madja meg. A gazdasszonyok legtöbbje — amikor szinte csont­bőrre lesoványodott tyúkját le­vágja — nem is tudja, hogy mi­lyen veszedelmes betegséggel áll szemben. Csak azt tapasztalja, hogy a tyúk, vagy pulyka mája, lépe „megkövesedett”. Sajnálko­zik az elhullott állatokon, s ha eljön az ideje — mintha mi sem történt volna — újra kottást ül­tet, vagy naposcsibéket vesz, s csodálkozik, hogy egész állomá­nya, vagy annak nagy része ki­pusztul. A baromfi-gümőkór jelei: az állatok étvágytalansága, fokoza­tos lesoványodása. Ha ilyemit ta­pasztalunk, azonnal hívjunk ál­latorvost, aki mindjárt azt vizs­gálja: nincs-e az udvarban a bacillusgazda a tehenek, serté­sek, juhok között. Sokszor a tü­dőbajos ember köpete is terjeszt­heti a betegséget. A kór megálla­pítására az állatorvos minden­esetre tuberkulin próbát vesz, s ha az állat, vagy állatok gü­mő­­kórral fertőzöttek , le kell vág­ni őket. Az állatorvos fertőtlenítésre vonatkozó utasításait szigorúan hajtsuk végre, s csak alapos fer­tőtlenítés, tisztogatás után gon­doskodjunk az elhullott állomány pótlásáról. A „májkövesedés” magyaráza­ta, hogy az állat szervezete küzd a bacillusok ellen, meszet raktá­roz a lépbe, májba, tüdőbe, s sokszor ezeken a belső részeken egész meszes telepeket találunk. Mire jó a „BÉTAFÓR”' A leveles répafej a nagyobb mennyiség etetésénél oxálsav tar­talma miatt könnyen hasmenést okoz. Hashajtó hatását a répa­levél földes szennyeződése még csak fo­kozza. Ez káros az állat egészségére, s rontja a tej ízét és minőségét is. A rendellenességek megelőzésére az Erőtakarmány-gyár „BÉTA­FOR” nevű készítmény gyártását kezdte el, amelyet rövidesen forgalomba is hoz. A „BETAFOR” 30 százalék szénsavas meszet, 30 százalék foszforsavas me­­szét (csontlisztet) ugyanannyi faszén­őrleményt és 10 százalék vadgesz­tenye-lisztet tartalmaz. A rendellenes emésztési folyama­tok hatására képződött puffasztó gá­zokat a faszén leköti, az oxálsav mészelvonó hatását a szénsavas mész közömbösíti, a foszfor-mész egyen­súlyt a csontliszt biztosítja, a vad­­gesztenye csersav tartalma pedig el­lenszere a hasmenésnek. A BETAFOR-t főleg a tehenek ta­karmányozásánál használjuk. Napon­ta, tehenenként 150 grammot etes­sünk. A készítmény ára zsákkal és vasúti fuvarköltséggel együtt 130 fo­rint mázsánként. Az Erőtakarmány­­gyárban (Bp., IX., Soroksári út 9 — 13.) rendelhető meg. Mit adnak a napraforgómagért? A 14 százalékos víztartalmú nap­raforgómag mázsájáért 280 forintos átvételi árat fizet a Terményforgalmi Vállalat. Nemcsak készpénzért, ha­nem csere ellenében is át lehet adni a napraforgómagot. Csere esetén 1 mázsa napraforgóért 17 liter ola­jat, 20 kiló pogácsadarat kap a ter­melő. 1 liter olajat be lehet még vál­tani 80 deka zsírra vagy 1 kiló mo­sószappanra vagy két doboz „Rapid" mosóporra és 1 darab 25 dekás mo­sószappanra. JÓ TUDNI... hogy a MEZŐSZÖV az 1958-as gaz­dasági évre a termelőszövetkezetek­től, állami gazdaságoktól előrendelé­seket vesz fel, hogy az igényeket megismerje s gondoskodjék a szük­ségletről. Különösen vonatkozik ez az öntöző-, szivattyúgép-csoportokra, lakókocsikra, billenőcsillékre, híd- és állatmérlegekre, keltetőgépekre. Ezenkívül tárcsás rendszerű műtrá­gyaszóró, lógereblye, rendrakó, kuli­porozó, szecskavágó és magtisztító berendezésekre. Érdemes paradicsomtermelési szerződést kötni A földművesszövetkezetek a követ­kező gazdasági évben 6000 kataszteri hold paradicsomtermésre kívánnak szerződést kötni. A leszerződött ter­melő ingyen kap vetőmagot, s a pa­lántázás után a földművesszövetkezet 380 forintot fizet művelési előleg­ként. Termelőszövetkezetek ezen fe­lül még 100 forintot kapnak. A szer­ződéses termelő az őszi mélyszántás­hoz gépszántási hitelként 200 forin­tot, szervestrágya-vásárláshoz 1000 forintot vagy ennek az összegnek megfelelő szervestrágyát kap. Paradicsomérés idején a korai ex­­portminőségű gyümölcsért export­árat, a szerződésben előírt mennyi­ségért (ez legalább 50 mázsa) 10 szá­zalék felárat fizetnek a földműves­szövetkezetek. Ha ennél a termelő többet termel, a felesleggel szabadon rendelkezik. A szerződésben lekötött mennyiséget azonban a földműves­szövetkezet köteles átvenni az általa kialakított áron. A szerződéskötésről bővebb felvi­lágosítást a helyi földművesszövetke­­zetekben lehet kérni.

Next