Népszabadság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1957-09-24 / 225. szám

1957. szeptember 24. kedd NÉPSZABADSÁG ŐSZI TERVEK, ŐSZI GONDOK a Mezőlaki Gépállomáson A Bakony aljában, a Kisalföld déli csücskében is előre küldte már hírnökeit az ősz: lassan felölti tarka köntösét az erdő, megsárgul a kukorica levele és megszárad a krumpli indája. Őszi gabonafélék alá szántanak már többnyire a traktorok is, és amikor a minap a Mezőlaki Gépállomás közelében jártunk, csupán egy-két cséplőgép bugása idézte meg a nyarat. Sarlai Károlyt, az igazgatót is kimutatásokba temetkezve találtuk, amikor az irodájába benyitottunk. Éppen a nyári munkák tapasztalatait, tanulságait kutatta talán? Ez évi jövedelem: hétszázezer forint! ■— Azon gondolkozom — válaszolt érdeklődésünkre Sarlai elvtárs —, s hogy milyen feltételeket vegyünk figyelembe az egész évi prémium kiosztásakor. Elég távol van még ennek az ideje, de nem árt, ha már most tudják dolgozóink, a hogy kik kaphatnak év végén prémiumot. — De vajon, van-e egyáltalán remény arra, hogy teljesítik éves tervüket? — kérdeztük. — Eddigi eredményeink biztatóak **- közölte az igazgató. — Tavaszi tervünket 101,2, nyári tervünket pedig 114,4 százalékra teljesítettük. — Ezek szerint akkor nem is ráfizetéses a gépállomás? — Nincs egy fillér tartozásunk sem, sőt, 700 ezer forint saját pénzzel rendelkezünk. Igaz, január elseje óta 412 ezer forint állami hitelt is vettünk fel üzemi kiadásokra, de visszafizettük már ezt is. Úgy gondolom, hogy év végéig sikerül megtartanunk ezt a 700 ezer forintos tiszta hasznot, s titkos szándékunk, hogy növeljük is. Rászoknak a takarékosságra... Persze — amint a további beszélgetésből kiderült — nem volt könnyű az önálló gazdálkodás. A vezetőknek, de a traktorosoknak, szerelőiknek is rá kellett szokni a takarékosságra. Mióta önállóak, kétszer is megnézik, mire költenek. Néhány évvel ezelőtt még szinte szó nélkül felépítették központi utasításra a bejáratnál a portásfülkét, annak ellenére, hogy a gépállomás nincs is körülkerítve, s ma is az mehet be a gépállomásra, aki akar ... Ma viszont nemhogy néhány ezer, de még néhány forintot sem adnának ilyen nevetséges célokra. Lám, mennyire bosszantja a gépállomás vezetőit még az is, hogy van két teljesen üzemképes szállítószalagjuk, amit ők nem tudnak kihasználni, de az építő vállalatok kitűnően dolgozhatnának vele. A szállítószalagokat ott eszi szinte egész éven át a szabad ég alatt a rozsda s a gépállomás értékük 10 százalékát, körülbelül 7 ezer forintot fizet ezért amortizációként évente... Nehéz azonban megszabadulni az ilyen felesleges gépektől s a gépállomás vezetői most inkább az őszi munkák előkészítésére fordítják minden erejüket. — Egész évi tervünknek valamivel több mint harmadát kell az őszi idényben elvégeznünk — mondotta az igazgató. — S ha nem lesz nagyon esős az időjárás, a rendelkezésünkre álló 63 erőgéppel teljesítjük is a tervezett 11 870 normál holdat — csak munka legyen. Most ugyanis a gépek foglalkoztatása okozza a legnagyobb gondot, mert kevés a felszántandó terület. A tsz-ek területe a körzetünkben nem sok és legalább 3—4 ezer hold földet kellene ősszel az egyéni gazdáknak felszántanunk. Reméljük, hogy minden faluban, de különösen Nemesszalókon, Magyargencsen és Kemeneshőgyészen szántatnak majd velünk az egyéni gazdák, szeretnénk fokozottabban igénybe venni a földművesszövetkezeteik segítségét. — Akad persze más gondunk is — folytatta Sarlai elvtárs. — Üzemanyagunk van és lesz bőven, de lehet, hogy mégis állni fog a traktorunk, mert kevés a traktorosunk. S ezen igen nehezen tudunk segíteni, mert csak jövőre jön ki a traktorosiskolából az a 15 ember, akit mi odaküldtünk. Persze, valamit majd csak kifundálunk, hogy mégse álljanak a traktorok, de az alkatrészellátáson mi egyáltalán nem javíthatunk. Ennek érdekében az illetékeseknek kellene intézkedni, mert csavarárut és csapágyakat keveset, jóformán semmit sem kapunk. S van még valami, ami ősszel befelhősíti a gépállomási dolgozók és vezetők életét: a feneketlen sár, amely a gépállomáson van. Emiatt a mezőlaki traktorosok úgy félnek a tavasztól és az ősztől, mint a vak a gödörtől. Hiába töltik fel az udvart, nem sokat használ, mert a lápos talajon egy méternyire van a talajvíz. Ígértek már egy új telepet a Mezőlaki Gépállomásnak, el is költöttek a tervezésre és egy kút fúrására vagy 200 ezer forintot, de még mindig a tervezésnél tartanak. Pedig jó lenne mielőbb az új telep, mert itt gépszínek sincsenek és csak a cséplőgépek befedéséhez szükséges ponyvákért 120 ezer forintot adnak ki évente... Dehát ez a gond is olyan, amit a mezőlakiak nem tudnak önállóan megoldani. Ki a hibás? — Említette Sarlai elvtárs, hogy szeretnék megnyerni a szövetkezeti és egyéni gazdák bizalmát. Ezek szerint tehát javítani kell még a tsz-ekkel is a kapcsolatot. — tereltük más irányba a szót. — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy kifogástalan közöttünk a viszony —, felelte az igazgató elvtárs. Elmondta, hogy a körzetükbe tartozó thét tsz-szel vannak kisebb-nagyobb összezördüléseik — jórészt a tsz-ek hibájából. Ezt az állítását Nagy Géza brigádvezető is megerősítette: " Ezen a héten például Zsani Lajos traktoros kétszer is visszajött dolgavégezetlenül a nemesszalóki Harci Tsz-től, mert a tsz nem adott embert a műtrágyaszóráshoz. A tsz-ek nem hallgatnak ránk, nem segítik elő, hogy az ő földjükön jó munkát végezhessünk. Nagy elvtárs utolsó mondata egyben szinte summázása is volt annak, ahogyan a gépállomás vezetői és traktorosai a tsz-ekről vélekednek. De mi felkerestük a tsz-eket is és ott — a saját kisebb hibáik elismerése mellett — elsősorban a gépállomást hibáztatták egyesek. — Két traktor dolgozik nálunk, de az egyik két napig nem kezdhetett munkába, mert nem volt üzemanyaga — közölte többek között Martkó Vendel a kemenesszentpéteri Petőfi Tsz elnöke. S az ilyen vitát csak az érdekeltek dönthetik el higgadtan, igazságosan. Ezért csak helyeselhetjük, hogy az MSZMP járási bizottságának kezdeményezésére minden hónapban összeszedi egy napra a gépállomás teherautója a tsz-elnököket, és felváltva egy-egy tsz-ben értekezletet tartanak. A gépállomás és a tsz-ek vezetői megvitatják itt, hogy mit várnak kölcsönösen egymástól. Jó lenne azonban, ha ez a megbeszélés nem szűkülne le egyszerű munkaértekezletre, és tapasztalatcserét is tartanának egyúttal. A gépállomás igazgatója, főagronómusa és a vendég tsz-elnökök bizonyára sok hasznos tanácsot tudnának adni a vendéglátó tsz politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítása érdekében. S akkor most, az őszi munkák dandárjában sem vész kárba a megbeszélésekkel ez az egy nap, sőt. Igen hasznosan elősegíti, hogy a tsz-ekben, de a gépállomásokon is kevesebb legyen a gond. Kovács Mihály A földművesszövetkezet segítségével — Tesznek-e valamit ennek érdekében — kérdeztük. — Az idén először most ősszel l adniaői(rása miatt VÁLASZOLUNK falusi olvasóinknak Fejes János, Kecel: A kötelező biztosítás ez év március 31-én megszűnt. Mindenki saját elhatározása alapján köthet tűz-, vízkár-, elemi csapás-, baleset- vagy állatbiztosítást. B. Pálné, Veszprém: Kérését teljesítjük, kérjük kísérje figyelemmel rovatunkat. Egri Endre, Salgótarján: Ribizli- és egresbokrokat az Alsótekeresi Állami Gazdaságtól rendelhetnek. Címe: Alsótekeresi Állami Gazdaság, Balatonvilágos, Alsótekeres puszta, faiskola A cserje ára darabonként 3,50 forint. írja meg, hogy milyen a kert földje, fekvése, hogy a legmegfelelőbb fajtákat küldjék. Egresből 4, ribizliből 11 fajtával rendelkeznek. Pala Mihály, Bölcske: Valószínű, hogy eperpalántáit cserebogár-pajor pusztítja. Védekezésül a növények töveit Agritox-szal porozza be. Ha a palánták leveleit pusztító kártevő is jelentkezik, akkor 0,4 százalékos Pernit-oldatot használjon. Permetezzük meg pajzstetű ellen a tárolásra került téli almát! A leszedett almát a pajzstetű tárolás alatt is tovább fertőzheti. Ezért a szüret után minél hamarabb permetezzük meg nikotinos oldattal. Száz liter vízhez 100—150 gramm nikotint számítsunk. Ez a védekező permetezés különösen fontos az exportminőségű almánál, mert a pajzstetűvel fertőzött gyümölcsért nem fizetik ki a magasabb exportárat a felvásárló szervek. A permetezés az emberi szervezetre nem veszedelmes, mert 3—4 nap alatt elveszíti mérgező hatását. II Lesz-e az ősszel elegendő műtrágya ? Az egyéni gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban évről évre több műtrágyát használnak fel. Ez év őszén minden bizonnyal tovább növekszik majd a kereslet a műtrágya iránt. De vajon lesz-e elegendő műtrágya, időben ki tudjuk-e elégíteni a jelentkező igényeket? Erre kértünk választ dr. Sós Gábor elvtárstól, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési főigazgatójától: — A második félévre nitrogén műtrágyából több mint 300 000 mázsa, szuperfoszfátból több mint 700 000 mázsa, káliumból pedig közel 200 000 mázsa áll rendelkezésünkre. Ez 15 százalékkal több, mint a múlt év II. felében felhasznált összes műtrágya-mennyiség. Számításunk szerint a jelenlegi igényeket ez a mennyiség fedezi, de egyáltalán nem jelenti a szükséges műtrágya-felhasználás mértékének felső határát. Természetes az is, hogy a következő években, s már jövőre is, ennél jóval több műtrágyát tervezünk felhasználni. — Milyen tapasztalatok vannak a rendelkezésre álló mennyiség elosztását illetően? — Országosan kielégítőnek mondható az az ütem, ahogy a műtrágyát falvainkban kiszállítják. A második félévben rendelkezésünkre álló nitrogén és kálium műtrágya-mennyiség már teljes egészében a vásárlók rendelkezésére áll, szuperfoszfát műtrágyából pedig a tervezett mennyiségnek a 70 százaléka kikerült a falvakba. Az egyes megyék ellátása szuperfoszfát műtrágyából nem egyenletes, nem igazodik a helyi igényekhez. Ennek egyik oka az, hogy sok községben a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák késlekedtek a műtrágya megrendelésével, illetve vásárlásával, és most sokan, egy időben akarnak nagy mennyiségű műtrágyához jutni. Arra is van példa, hogy a földművesszövetkezetek nem gondoskodtak időben elegendő műtrágyáról. Győr megyében pedig — bár az odaszállított kétezer tonna szuperfoszfátból még jelentős eladatlan készletek vannak — mégis több földművesszövetkezeti boltban már nincs műtrágya. — Milyen hibák tapasztalhatók a szuperfoszfát és a kálium műtrágyák használatában? — Az egyénileg dolgozó parasztok nitrogén műtrágyából eddig 6150 tonnát vásároltak, ez több mint kétszerese annak, amit a múlt év hasonló időszakában megvettek. Szuperfoszfátból szintén több kelt el az idén, mint tavaly, de így is az idei mennyiség nem haladja meg a háromezer tonnát. A számok azt mutatják, hogy az egyéni gazdák csak feleannyi szuperfoszfát műtrágyát vásároltak, mint amenynyi nitrogén műtrágyát. Szakmai szempontból viszont éppen az lenne a helyes, ha a termelők az őszi idényben fordított arányban használnák fel a műtrágyát. Hiba az is, hogy egyes szövetkezetek takarékoskodni akarnak a műtrágyák felhasználásával. Az ilyen „takarékoskodás” azonban csak a termelőszövetkezeteknek okoz kárt. A termelőszövetkezetek közül sokba még nem került ki a megrendelt műtrágya, ennek legtöbbször az az oka, hogy a tsz-ek késlekednek a műtrágya átvételével. —■ Hogyan lehetne a nehézségeken segíteni? — Szemléltető módon kellene bemutatni a dolgozó parasztok számára a műtrágyák helyes arányban történő alkalmazásának eredményeit. A nitrogén műtrágyát vásárlók figyelmét pedig — az áru kiszolgálásával egyidejűleg — fel kellene hívni a foszfor és a kálium műtrágyák együttes alkalmazásának előnyére. Gondoskodni kellene arról is, hogy a földművesszövetkezeti boltok — férőhelyükhöz mérten — most az őszi idényben tartsanak állandóan raktárukon foszfát és kálium műtrágyát a kisebb tételekben vásárlók számára. Kovalits Jánosné kérdése: Milyen betegség a tyúkok májkövesedése? Az egyik legveszedelmesebb fertőző baromfibetegség a gumókór (tuberkulózis), amely az idősebb tyúkokat és pulykákat támadja meg. A gazdasszonyok legtöbbje — amikor szinte csontbőrre lesoványodott tyúkját levágja — nem is tudja, hogy milyen veszedelmes betegséggel áll szemben. Csak azt tapasztalja, hogy a tyúk, vagy pulyka mája, lépe „megkövesedett”. Sajnálkozik az elhullott állatokon, s ha eljön az ideje — mintha mi sem történt volna — újra kottást ültet, vagy naposcsibéket vesz, s csodálkozik, hogy egész állománya, vagy annak nagy része kipusztul. A baromfi-gümőkór jelei: az állatok étvágytalansága, fokozatos lesoványodása. Ha ilyemit tapasztalunk, azonnal hívjunk állatorvost, aki mindjárt azt vizsgálja: nincs-e az udvarban a bacillusgazda a tehenek, sertések, juhok között. Sokszor a tüdőbajos ember köpete is terjesztheti a betegséget. A kór megállapítására az állatorvos mindenesetre tuberkulin próbát vesz, s ha az állat, vagy állatok gümőkórral fertőzöttek , le kell vágni őket. Az állatorvos fertőtlenítésre vonatkozó utasításait szigorúan hajtsuk végre, s csak alapos fertőtlenítés, tisztogatás után gondoskodjunk az elhullott állomány pótlásáról. A „májkövesedés” magyarázata, hogy az állat szervezete küzd a bacillusok ellen, meszet raktároz a lépbe, májba, tüdőbe, s sokszor ezeken a belső részeken egész meszes telepeket találunk. Mire jó a „BÉTAFÓR”' A leveles répafej a nagyobb mennyiség etetésénél oxálsav tartalma miatt könnyen hasmenést okoz. Hashajtó hatását a répalevél földes szennyeződése még csak fokozza. Ez káros az állat egészségére, s rontja a tej ízét és minőségét is. A rendellenességek megelőzésére az Erőtakarmány-gyár „BÉTAFOR” nevű készítmény gyártását kezdte el, amelyet rövidesen forgalomba is hoz. A „BETAFOR” 30 százalék szénsavas meszet, 30 százalék foszforsavas meszét (csontlisztet) ugyanannyi faszénőrleményt és 10 százalék vadgesztenye-lisztet tartalmaz. A rendellenes emésztési folyamatok hatására képződött puffasztó gázokat a faszén leköti, az oxálsav mészelvonó hatását a szénsavas mész közömbösíti, a foszfor-mész egyensúlyt a csontliszt biztosítja, a vadgesztenye csersav tartalma pedig ellenszere a hasmenésnek. A BETAFOR-t főleg a tehenek takarmányozásánál használjuk. Naponta, tehenenként 150 grammot etessünk. A készítmény ára zsákkal és vasúti fuvarköltséggel együtt 130 forint mázsánként. Az Erőtakarmánygyárban (Bp., IX., Soroksári út 9 — 13.) rendelhető meg. Mit adnak a napraforgómagért? A 14 százalékos víztartalmú napraforgómag mázsájáért 280 forintos átvételi árat fizet a Terményforgalmi Vállalat. Nemcsak készpénzért, hanem csere ellenében is át lehet adni a napraforgómagot. Csere esetén 1 mázsa napraforgóért 17 liter olajat, 20 kiló pogácsadarat kap a termelő. 1 liter olajat be lehet még váltani 80 deka zsírra vagy 1 kiló mosószappanra vagy két doboz „Rapid" mosóporra és 1 darab 25 dekás mosószappanra. JÓ TUDNI... hogy a MEZŐSZÖV az 1958-as gazdasági évre a termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól előrendeléseket vesz fel, hogy az igényeket megismerje s gondoskodjék a szükségletről. Különösen vonatkozik ez az öntöző-, szivattyúgép-csoportokra, lakókocsikra, billenőcsillékre, híd- és állatmérlegekre, keltetőgépekre. Ezenkívül tárcsás rendszerű műtrágyaszóró, lógereblye, rendrakó, kuliporozó, szecskavágó és magtisztító berendezésekre. Érdemes paradicsomtermelési szerződést kötni A földművesszövetkezetek a következő gazdasági évben 6000 kataszteri hold paradicsomtermésre kívánnak szerződést kötni. A leszerződött termelő ingyen kap vetőmagot, s a palántázás után a földművesszövetkezet 380 forintot fizet művelési előlegként. Termelőszövetkezetek ezen felül még 100 forintot kapnak. A szerződéses termelő az őszi mélyszántáshoz gépszántási hitelként 200 forintot, szervestrágya-vásárláshoz 1000 forintot vagy ennek az összegnek megfelelő szervestrágyát kap. Paradicsomérés idején a korai exportminőségű gyümölcsért exportárat, a szerződésben előírt mennyiségért (ez legalább 50 mázsa) 10 százalék felárat fizetnek a földművesszövetkezetek. Ha ennél a termelő többet termel, a felesleggel szabadon rendelkezik. A szerződésben lekötött mennyiséget azonban a földművesszövetkezet köteles átvenni az általa kialakított áron. A szerződéskötésről bővebb felvilágosítást a helyi földművesszövetkezetekben lehet kérni.