Népszabadság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1957-09-29 / 230. szám

4 A belpolitikai krónikásnak úgy látszik nemcsak az Országház és vidéke tájékán kell bejáratosnak lennie. Sok mindent megtudhat a külföldi sajtóból és rádióból is. A kommentálandó események ugyan Magyarországon zajlanak, de bi­zony egyik-másik történés értékét a külhoni tükörben néha a hazai reagálásnál érzékletesebben meg­láthatjuk. A Magyarországra sugárzott rá­dióadásokban és a rólunk elmél­kedő rosszindulatú propagandá­ban az a legfeltűnőbb hogy „el­követői” az utóbbi időkben egyre inkább a mi stílusunkhoz és tema­tikai terveinkhez kénytelenek al­kalmazkodni. Mondhatjuk, mi diktáljuk a tempót és ők csak kontráznak — no per­sze, hiszen mit is várhatunk tő­lük — falsul és fülrepesztően. „Hej, hol vannak azok a régi szép idők — sóhajtanak fel bizonyára München és Washington táján — amikor még mi diktáltunk és egy szépen felfújt hír-szappanbubo­rék olyan kitartóan és hatásosan lebegett a magyar levegőégben!” No de ezért fájjon az ő fejük. Elégedjünk meg azzal, hogy a hé­ten a gazdasági kérdések és az if­júság sorsa-útja volt a legtöbbet emlegetett belpolitikai téma, s ezt a nótát fújta nyugati torz visszhangunk is. Az ország gazdasági helyzetéről adott átfogó és őszinte tájékozta­tót a pénzügyminiszter az ország­­gyűlés terv- és költségvetési bi­zottságának. S egy nappal később mindennek az egyes állampolgár­ra vonatkoztatott hatását mérle­gelte a belkereskedelmi miniszter. A pénteki lapok pedig hírt adtak a kormány gazdasági bizottságá­nak szigorú intézkedéseiről a bur­kolt árdrágítások megakadályo­zására és azok elkövetőinek fele­­lősségrevonására — mégpedig személyekre való tekintet nélkül! Ez ügyben különben a kormány már előzőleg gyorsan és újszerűen intézkedett, szépen visszacsinálta a cukrászsütemények előző héten végrehajtott áremelését, mit sem törődve azzal hogy így bizony az árdrágítást elrendelő főigazgató­­sági vezető emberek tekintélyén csorba esett... Hát ez népszerű intézkedés volt. De persze nemcsak cukrász­­süteménnyel él az ember. Bizo­nyára sokakat töltött el örömmel a pénzügyminiszternek az a köz­lése is, hogy a múlt év első há­romnegyedének átlagához képest az ipari termelés augusztusban 101 százalékot, az egy napra eső termelés pedig 99 százalékot ért el. Mindenki, akinek hónap ele­jén „költségvetést” kell készíte­nie, értékelni tudja azt a tényt is, hogy az állami költségvetés bevé­telei meghaladják az előirányza­tot, s az első félévi mérleg a várt hiány helyett 1158 millió forint bevételi többlettel zárult. A pénzügyminisztertől és az élelmezésügyi minisztertől meg­tudtuk, hogy az állami felvásár­lás, a helyes agrárpolitika, no meg a jó időjárás eredményekép­pen szeptember közepéig a terve­zett 73 ezer vagon helyett 81 700 vagon gabonát adtak el a gazdák az államnak, így azután sokkal kevesebb gabonát kell belhoznunk a Szovjetunióból, mint ahogy azt az év elején gondoltuk. Az emberek hamar felejtenek, így talán nem veszik indokolat­lan fontoskodásnak, ha felidézzük a magyar lapok egy évvel ezelőt­ti képét. Az újságok hasábjai te­le voltak begyűjtési hírekkel és különböző felhívásokkal, amelyek mind arra emlékeztették paraszt­ságunkat, hogy kötelessége élel­miszerrel ellátni a várost. S lám, megy ez enélkül is, sőt amint az eredmények mutatják, még job­ban. Hogy akkor mégis miért csi­náltuk úgy? Ezt inkább a törté­netíró elemezte, az újságíró ez alkalommal szívesen gyakorol ön­kritikát. Persze nemcsak derűs a kép. A régi hibák és az ellenforrada­lom által tetézett bajok következ­tében nemzetközi mérlegünk nem kedvező. 1957-ben előrelátható­lag az 1955. évinek csak három­negyedét visszük ki. Ezzel szem­ben csaknem egy­harmaddal többet hozunk be, mint akkor. A nemzet­közi fizetési mérlegünk hárommil­­liárd forintos hiányát a baráti or­szágok, elsősorban a Szovjetunió hitelei fedezik. Hát így „zsákmá­nyol ki” bennünket a Szovjet­unió! A hiteleket azonban vissza kell fizetnünk, szerencsére csak 1961- től kezdve. Addig azonban erő­feszítésekre van szükség a nem­zetközi mérleg egyensúlyba hozá­sára. Nem lesz könnyű feladat. Helyes azonban, hogy a kormány nyíltan az ország elé tárja ezt is. No és mit mond a nyugati visszhang? Mr. Basil Davidson a Tribune-ban ezt írja: „A Times jól értesült bécsi levelezője sze­rint, akit nem lehet Kádár iránti titkos rokonszenvvel gyanúsítani, Magyarországon az ipari terme­lés az október előtti színvonal 93 százalékát érte el. Sikerült elke­rülnie a komoly munkanélkülisé­get, sőt, a parasztok sorsa jelen­tős mértékben javult.’’ „Kádár gazdasága kétségkívül fenn tud­ja tartani az országot mindaddig, amíg a Szovjetunió támogatását élvezi.” A Szabad Európa pedig a nyereségrészesedés kiosztására „ad tanácsokat”, a mezőgazdaság árproblémáit feszegeti, s a külke­reskedelem passzív mérlege miatt sopánkodik. Akárhogy is van, ez már „konszolidáltabb” méregke­verés, mint amikor a honvédelmi miniszter vagy a vezérkari főnök kiválasztása ügyében diktálta a feltételeket... De ne kezeljük mostohán a bel­kereskedelmi miniszter tájékoz­tatóját sem, hiszen érdekes tudnivalókat ad az is. A múlt év azonos idő­szakához viszonyítva 25 százalék­kal több ruhát, 20 százalékkal több más iparcikket vásároltunk , miközben a kenyér- és lisztfo­gyasztás csökkent. Ismeretes, hogy az életszínvonal emelkedé­sének, a kulturáltabb életnek egyik jellemző mérője a kenyér- és lisztfogyasztás csökkenése, az iparcikkvásárlás javára. A javuló életstandardet — no meg a dicsé­retesebb erkölcsöket (?!) — tük­rözi az is, hogy a harmadik ne­gyedévben az égetett szeszesita­lok fogyasztása 1955 hasonló idő­szakának csak 63 százaléka volt. (A rumbarátok bizonyára tilta­koznak, s inkább a szeszféleségek drágulásával magyarázzák ezt a változást. Legyünk lojálisak, nem tagadjuk, ennek is része van benne.) S még egy kommentár­féle: örülünk, hogy a miniszter azt is megmondotta, miből lesz hiány, hol fog akadozni az ellá­tás. Jobb volna persze, ha nem volna hiánycikk-lista, de a nyílt beszédet mégis jobban szeretjük, mint a hallgatást és még inkább, mint a felelőtlen ígérgetést. Mindenesetre, a belkereskedelmi miniszter tájékoztatóját olvasva, és az „életben járva”, csak ne­vetni lehet Mr. Harold Waltonnak, az Evening Newsban megjelent cikke kitételén: „A túlzsúfoltság és az éveken át tartó idült élel­miszerhiány halvány és csenevész, bár egyébként bájos gyermekeket eredményezett.” (Mármint Ma­gyarországon .­­..) A másik legtöbbet emlegetett belpolitikai kérdés a héten az ifjúság helyzete, gondjai és viselkedése volt. Maro­sán elvtárs, a tőle megszokott dinamikával bizony egypár ke­serű és vádoló szóval is illette fia­taljainkat a műegyetemi diákgyű­lésen. Nem kertelt, kerekperec megmondta az ifjaknak, hogy nem vindikálhatnak maguknak vezető szerepet társadalmunkban. Az érv ugyan nem volt valami elméleti, de azért talált, elgondolkoztatott. „Ifjúság vezető szerepe? Hm... Üljetek csak fel egy villamosra vagy egy autóbuszra ... Vajon a mi diákjaink és fiataljaink átad­ják-e helyüket egy állapotos asz­­szonynak? Nem. Sőt, sértve érzik magukat, ha figyelmeztetik őket.’’ Komoly társadalmi probléma hú­zódik meg emögött. Legfeljebb azzal egészíthetjük ki Marosán Györgyöt: „Akinek nem inge, ne vegye magára.” A Budapesti Pártbizottság is megvitatta a KISZ munkáját, a fiatalok anyagi, kulturális, er­kölcsi és nevelési problémáit. Aki elolvasta a pártbizottság üléséről szóló beszámolót, érzi, hogy buda­pesti vezető elvtársaink nagy fe­lelősségérzettel, és szinte minden­re kiterjedően mérlegelték a hely­zetet, a lehetőségeket. A világért sem állítjuk, hogy egy csapásra rendbe jönnek a dolgok. Ne ta­gadjuk, hogy ifjúságunk mély po­litikai és erkölcsi válságon ment át, s ebből elég jelentős része még nem lábalt ki. De lássuk a pozitív jelenségeket is, amelyeket — aka­rata ellenére — a Szabad Európa így árul el: „Abban a magyaráz­kodásban, amely Marosán György beszédét követte, elárulják, hogy a fiatalok most, idestova egy évvel a forradalom után, még mindig foglalkoznak a forradalomban nyíltan felvetett kérdésekkel, van bátorságuk ezeket a­­kérdéseket a párt képviselői előtt szóvá is tenni." Ha az ifjúság bátran szó­vá teheti a párt képviselői előtt problémáit — és semmi okunk ké­telkedni abban, hogy ez a jövőben is így lesz —, akkor ez az „antide­mokratikus” rendszer rendbejön a fiatalságával. Szóljunk egypár szót arról is, hogy a héten egymást követték a külföldi küldöttségek. Tíz szíriai képviselő, két szudáni és négy indiai honatya tartózkodik nálunk, hogy saját szemükkel győződjenek meg az itteni viszo­nyokról, no meg kifejezzék ba­ráti érzéseiket irántunk. S megkülönböztetett szeretettel és nagy tisztelettel köszöntjük kö­rünkben azt a­z öreg bolsevikot, akik eljöttek hozzánk látogatóba. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának veteránjai, amikor szétnéz­nek nálunk, bizonyára érezni fog­ják, hogy hosszú, küzdelmekkel teli életük eredményeit is látják megtestesülni hazánkban. Nem maradhat ki a heti króni­kából „nagy nemzeti ügyünk" a magyar futball keserű epizódja, válogatott csapatunk vasárnapi balszerencsés veresége a szovjet együttessel szemben. De hát talán részben megvigasztalja a magyar drukkerszíveket a párizsi nagy siker, a vívó-világbajnokságon... Nemes János * ArtMKálmy NÉPSZABADSÁG 1957. szeptember 29. vasárnap . ru­n­in. rsj A lottó 30. hetének hivatalos nyereményjegyzéke Beérkezett 1 909 748 lottószel­vény. Felosztanak 2 864 622 forin­tot. Ötös találat nem volt. Négy találatot nyolc fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 179 038 forint 75 fillér. Háromta­­lálatos szelvények darabszáma 1007, a nyereményösszeg 711 fo­rint 25 fillér. Két találatot 39 768 szelvényen értek el és egy-egy nyertes szelvényre 18 forint nye­remény jut. (MTI) Cukrász- és szakácsversenyeket rendeznek a földművesszövetkezetek Az elmúlt napokban megkez­dődtek és októberben az egész országban lezajlanak a kiállítá­sokkal egybekötött megyei cuk­rászversenyek. Októberben és novemberben lesznek a megyei szakácsverse­nyek. A versenyek célja, hogy a sok helyütt háttérbe szorult vagy egészen elfelejtett ízletes, magya­ros és tájjellegű ételeket népsze­rűsítsék, s bevezessék az étrend­be. (MTI) Megjutalmazták a legjobb eredményt elért gépállomási dolgozókat A Földművelésügyi Miniszté­rium Gépállomási Főigazgatósága a tavaszi és nyári összevont kam­pánytervek teljesítésében kima­gasló eredményt elért megyei gép­állomási igazgatóságokat, gépállo­másokat, brigádvezetőket és trak­torvezetőket jutalomban részesí­tette. Alumínium tetőszerkezet gyártásával kísérleteznek a Dunai Hajógyárban Érdekes kísérlet kezdődött a Dunai Hajógyárban: a Vasas SE Budapesten építendő fedett te­niszcsarnokának tetőszerkezeté­hez gyártják a próbadarabokat. Ilyen nagy fesztávolságú tető­­szerkezetek Magyarországon ed­dig csak vasból vagy vasbeton­ból, oszlopos alátámasztással ké­szültek. Az újfajta tetőszerkezet­hez kizárólag alumínium hullám­lemezeket és hengerelt idomokat használnak, s így — minthogy az alumínium könnyű — alátámasz­tásra nem lesz szükség. (MTI) Mosonmagyaróvárott megkezdik a villamos hűtőszekrény gyártását A Mosonmagyaróvári Fémfeldol­gozó Vállalatnál a magyar hűtőszek­rény üzemi gyártására befejeződtek az előkészületek. A hűtőszekrény gyártására részben új megoldáso­kat dolgoztak ki és a külföldi ha­sonló gyártmányokkal szemben az lesz az előnye, hogy a kompresszort és a villanymotort zárt térben he­lyezik el. Úgy tervezik, hogy a jö­vő évben 1500 hűtőszekrényt ad­nak át a kereskedelemnek. (MTI) A szovjet veteránok küldöttsége megkoszorúzta a Szabadság téri és a Hősök terén levő emlékművet A Szovjetunió Kommunista Pártja régi harcosainak hazánk­ban tartózkodó küldöttsége Iván Pavlovics Bojcov, az SZKP Köz­ponti Bizottsága mellett működő pártellenőrző bizottság helyettes elnöke vezetésével szombaton dél­előtt megkoszorúzta a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, va­lamint a Hősök terén levő emlék­művet. Ott volt a koszorúzáson V. V. Asztafjev, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője, valamint a nagy­­követség több tagja. A koszorúzás után a küldöttség tagjai megtekintették a Millen­niumi-emlékművet, majd ismer­kedtek a főváros nevezetességei­vel. Felkeresték a gellérthegyi Fel­­szabadulási emlékművet, jártak Aquincumban, a Margitszigeten, megtekintették a Halászbástyát és az Országházat, végigmentek az Üllői úton és a Népköztársaság téren. Új nyereménytárgyak a lottó jövő heti jutalomsorsolásán A lottó október 4-én a Goldberger Textilművek Művelődési Otthonában megtartandó jutalomsorsolásán sok új nyereménytárgy szerepel. Többek között négy oldalkocsis Pannónia motorkerékpár, tíz, lemezjátszóval egybeépített rádiókészülék, kobald étkészlet, holland porszívó, tíz svéd villanyborotva-készlet. A főnyere­mény ezúttal is egy kétszoba-hallos öröklakás. A jövő heti tárgy-nyereményhú­­záson a 28. Játékhét szelvényeit sor­solják. (MTI) Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter kitüntetése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa dr. Doleschall Fri­gyes egészségügyi miniszternek — 60. születésnapja alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét adományozta. A kitünte­tést szombaton délelőtt adta át az Országházban Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Az átadás­nál jelen volt dr. Münnich Fe­renc, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány első elnökhelyet­tese, Kristóf István, az Elnöki Ta­nács titkára és dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese. (MTI) *— A kaposvári siketnéma inté­zet 60 esztendős fennállásának év­fordulója alkalmából szombaton rövid megemlékezést tartottak az iskolában. — a pécsi bőrgyár befe­jezte harmadik negyedéves ter­vét, a hó végéig 4 millió forint értékű bőráruval teljesítik túl az előirányzatot. — Új cipőgyár kezdi meg mű­ködését Kiskunfélegyházán a hó­nap végén. Az üzem az év utolsó negyedében 5000 pár gyerekcipőt ad a kereskedelemnek. — A Magyar Közlöny vasárnapi számában közli az élelmezésügyi mi­niszter rendeletét a vámcserére át­vett kenyérgabona után járó őrle­mények kiszolgálásáról és­ a vámőr­lési díj megállapításáról, a földműve­lésügyi miniszter r­endeletét az állat­­egészségiügyi szolgálat egyes kérdé­seinek újabb rendezéséről szóló ko­rábbi rendelkezések módosításáról.­­ A textilipari műszaki veze­tők országos tanácskozást tartot­tak tegnap a Pamuttextil Művek Fehérvári úti művelődési ottho­nában. — A Budapesti Honvéd és a Prágai DUKLA klubcsapatok kö­zötti labdarúgó-mérkőzésről ma 4 órakor helyszíni közvetítést ad a televízió. — Új könyvek: Szabó Pál: Tal­palatnyi föld (Szépirodalmi). — V. Larband: Fermina Marquez. — Szatmári Sándor: Kazohinia I—II. (Magvető). — Füst Milán: Ez mind én voltam egykor (Bibliotheca). — Kampis Antal: Tihany műemlékei (Képzőművészeti Alap). — Tudja-e? 2222 kérdés-felelet (Minerva). — 300 vagon szaloncukrot, nagy mennyiségű ajándékdobozt, cso­koládé- és fondan-függelékeket gyárt az édesipar karácsonyra. — Érik a gesztenye Sopron kör­nyékén. A számítások szerint az idén 3—4 vagon lesz a termés. — 16 millió forint értékű ruhá­zati cikket varrt ebben az évne­gyedben a Minta Ksz, mely most nyugati megrendelésre 11 000 ru­hát fog varrni. — Újabb értékes leleteket — egy épülettorony alapjait, női csontváza­kat, bronzdíszeket és gyöngyfüzére­ket és egy kőtáblára, karcolt malom­játékot — találtak a fonyódi vár­ásatásoknál. — A Mányoki Ádám-emlékkiállítás tegnap nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban és két hónapig marad nyitva. — Hazánk legöregebb Japán fe­nyőfája (ginko biloba) a Jánkmajtisi Petőfi tér udvarán megélte a 300. esztendőt. Magassága húsz méter. — A volt miskolci fa- és fém­ipari szakiskola mindkét tagozatán 1936—1937. tanévben végzett növen­dékei október 5-én tartják 20 éves találkozójukat. Gyülekezés 17 órakor az Intézet épületében. Jelentkezése­ket a társasvacsora miatt kérjük az alábbi címre mielőbb leadni: Kohá­szati Technikum, Diósgyőr. Vasgyár Telefon: 36360. kohászati telefon: 552. (X) — A Sión október 3 —17-ig az őszi szállítás lebonyolítása érdeké­ben vízeresztés lesz 16 dm. víz­mélységgel. A második vízeresztés november 7-én kezdődik és a bala­toni november havi vízállástól füg­gően fog befejeződni. (X) IDŐ­JÁRÁS JELENTÉS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig; felhőátvonulások, több helyen eső. Időnként élénk nyugati­­északnyugati szél. Az éjszakai lehűlés a déli megyékben mérséklődik. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet 14—17 fok között.

Next