Népszabadság, 1957. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1957-12-01 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!* 16 oldal — ííra 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1957. december 1. vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA II. évfolyam, 284. szám Hazaérkezett Bulgáriából a magyar parlamenti küldöttség Több mint kéthetes bulgáriai lá­togatásáról, szombaton reggel ér­kezett meg a magyar országgyűlés küldöttsége, amelyet Vass István­­né, az országgyűlés alelnök­e, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára vezetett. A küldöttség fogadására a Nyu­gati­ pályaudvaron megjelent Galló Ernő és Pest­i László, az ország­­gyűlés jegyzője. Sebes István kül­ügyminiszterhelyettes; ott voltak Krasztju Sztojcsev rendkívüli és meghatalmazott nagykövettel az élen a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének tagjai. A megérkezéskor Vass Istvánná nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársainak. — Nagyon jól éreztük magun­kat — mondotta többek között —, és különösen jólesett látnunk a bolgár nép lépten-nyomon meg­nyilvánuló szeretetét a magyar nép iránt. Ennek egyik jele volt, hogy a gyűlésekre, amelyeken részt vettünk, rendkívül nagy számmal jöttek el az emberek. Így Vidinben 10 000-en, Burgasz­­ban 15 000-en vettek részt a gyű­léseken. Sok személyes ismeretségre és hasznos tapasztalatra tettünk szert mint országgyűlési kép­viselők. Alkalmunk nyílt közvet­len baráti megbeszélést folytatni a bolgár nemzetgyűlés vezetőivel, és a politikai élet számos kiváló­ságával. A megbeszéléseken sok értékes tapasztalatot szereztünk és megismerkedtünk a bolgár nemzetgyűlés munkájával. Most folynak az előkészületek a nem­zetgyűlési választásokra, amelyek december 27-én zajlanak le. A vá­lasztásokat a párt irányításával a Hazafias Arcvonal készíti elő és már megkezdődtek a lelkes hangu,­latú választói gyűlések. Általá­ban tapasztaltuk, hogy a Hazafias Arcvonalnak jelentős a szerette. Abban az érzésünkben, hogy ut­unk hasznos volt és hozzájárult a két nép barátságának erősödé­séhez, megerősített bennünket a F­erdinánd Kozovszkijjál, a bolgár nemzetgyűlés irodájának elnöké­­nél tett látogatásunk, amikor két és félórás beszélgetést folytattunk a nemzetgyűlés vezetőivel. Bará­taink, akik az egész úton messze­menő vendégszeretettel gondos­kodtak arról, hogy közvetlenül megismerkedhessünk a bolgár néppel és munkájával, kiváncsiak voltak kritikai megjegyzéseinkre is és hangsúlyozták, mennyire ér­tékelik a magyar küldöttség láto­gatását és munkáját. (MTI) Cipruson ismét megjelentek az EOKA röpcédulái Nicosia, november 30. (AFP) Digeniszne­k, a Ciprus önrendel­kezéséért küzdő mozgalom veze­tőjének aláírásával pénteken Cip­ruson megjelentek az EOKA újabb röpcédulái. „Mindaddig folytatjuk harcun­kat az angol konzervatív párti kormány ellen, amíg nem teljesíti követeléseinket! — hangoztatják a röpcédulák. — Erőszakkal soha­sem lehet bennünket legyőzni! Követeléseink teljes kielégítése előtt nem lehet teljes tűzszünet sem! A ciprusi görögök és az anya­országiak megőrzik egységüket ebben a harcban, s mi továbbra is Makariosz érsek utasításait követ­jük, aki kezében tartja a ciprusiak sorsát” — hangoztatják az EOKA röpcédulái. Magyar küldöttség utazik a bolgár termelőszövetkezetek országos konferenciájára A jövő héten kezdődik Szófiá­ban a bolgár mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek ötödik orszá­gos konferenciája. A konferen­cián Keresztes Mihály földműve­lésügyi miniszterhelyettes vezeté­sével öttagú magyar küldöttség vesz részt. (MTI) Elutaztak Budapestről a partizánkongresszus szovjet, bolgár és albán vendégei Tegnap délben elutazott Buda­pestről a szovjet partizánok négy­tagú delegációja, amely A. F. Fjo­­dorovnak, a Szovjetunió kétszeres hősének vezetésével részt vett a magyar partizánok kongresszusán. A búcsúztatáson megjelent Ré­vész Géza altábornagy, honvédel­mi miniszter. Ugyancsak elutazott hazánkból a bolgár és az albán partizándelegáció. (MTI) Tanácskozik a vasaskon­gresszu­s (Tudósítónktól.) A vasasszakszervezet XXII. kongresszusa második napján a tanácskozáson részt vett és fel­szólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi bizottságának első titkára. Megjelent a kong­resszuson Fock Jenő elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, Gáspár Sándor, a Szaktanács főtitkára. Szombaton reggel megkezdődött a vita a központi vezetőség beszá­molója és a határozati javaslat­­tervezet felett. A felszólalók egyetértettek a beszámoló megál­lapításaival, több kérdésben ki­egészítették azokat. A termelést gátló akadályokról sok szó esett. Esztergályos József, a DIMÁVAG-gyár küldötte el­­mondotta, hogy az anyaghiány miatt a szerelde dolgozói sokat bosszankodnak. A hó elején egyáltalán nincs munkájuk, s csak a hóvégi hajrával tud­ják teljesíteni a tervet. Ennek az az oka, hogy a kohá­szat csak abban a hónapban ön­ti az alkatrészeket, amikor meg­munkálni és szerelni kellene azo­kat. A szakszervezet nehéz hely­zetben van, mert a tervet is tör­vénynek tekinti, meg a dolgozók jogainak a védelmét is, s a kettőt ak­­kor nehezen tudja összeegyez­tetni. Több küldött foglalkozott az ifjúság és a szakszervezet kapcso­latával. Módos László, a 26-os MTH Ipari Tanuló Intézet igazga­tója a szakmai képzés hiányossá­gaira hívta fel a figyelmet. Cse­­terki Lajosné, Fejér megye kül­dötte elmondta, hogy a Vadász­tölténygyárban az üzemi bizottság sokat foglalkozik az ifjúság prob­lémáival. A szakszervezet minden munkabizottságába bevontak egy­­egy KISZ-tagot, aki gondoskodik róla, hogy a fiatalok sajátos hely­zetét, kívánságait a szakszervezet alaposan megismerje és figyelem­be vegye. A szakszervezet tömegkapcsola­taival foglalkozott Jákó András, a Borsod megyei vasasok küldötte. Elmondotta, hogy nemcsak a tag­­díjfizetés visszaesése jelzi a tö­megkapcsolat lazulását, hanem az is, ha a szakszervezet rendezvé­nyein, a taggyűléseken kevesen vesznek részt. A dolgozók bizalmát helyes politikai munkával kell meg­szerezni. Mindig meg kell mondani a munkásoknak az igazat. Ha látják, hogy egység van a sza­vak és­­a tettek között, jobban vonzódnak a szakszervezethez. A vasasdolgozókat is élénken foglalkoztatja a lakáskérdés, szin­te kivétel nélkül minden küldött beszélt róla. Tóth Istvánná az Egyesült Izzó küldötte java­­­solta, hogy a szakszervezet társadalmi aktívahálózat segítségével el­lenőrizze a lakáselosztást. Szóba kerültek a nyugdíjasok, a sokgyermekes családok problé­mái, az üzemek szociális ellátott­sága, a vasipari dolgozókat foglal­koztató minden kérdés. A küldöt­tek, egyetértve a beszámolóban elhangzott javaslatokkal, arra kérték a központi vezetőséget, hogy a gazdasági lehetőségek fi­gyelembevételével találjon mó­dot a legsürgősebb kívánságok kielégítésére. Ehhez azonban szükséges — mutatott rá felszóla­­lásában Bakonyi Sebestyén End­re, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese —, hogy a gépipar gazdaságosabban dolgozzék, az adott anyagból a maximális értéket hozza ki, a legkevesebb hazai költséggel. Csak ez lehet alapja a vasipari dolgozók további jogos igényei ki­elégítésének. A kongresszus vitájában felszó­lalt a szovjet és a jugoszláv test­vérszakszervezet küldötte. Üd­vözlő szavaikat a kongresszus kül­döttei meleg tapssal viszonozták. A kongresszus vasárnap folytat­­ja tanácskozását. K­ádár János elvtárs felszólalása A vasasszakszervezet XXII. kongresszusának szombati ta­nácskozásán megjelent és felszó­lalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Kádár elvtárs — a többi között — a következőket mondotta: — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Szaktársak! Szívből üdvözlöm a XXII. kongresszus valamennyi részvevőjét és a test­véri külföldi szakszervezetek kép­viseletében megjelent elvtársain­kat és szaktársainkat. A vasasszakszervezet tanácsko­zása mindenképpen nagy ese­mény a magyar munkásmozgalom életében és a Magyar Népköztár­saság életében is. Hozzánk közel áll a szakszervezet nemcsak azért, mert vagyunk néhányan a párt­ban és a kormányban, akik vasa­sok vagyunk, hanem mert mun­kánk összeforrott a vasasok har­cával. Ez a székház nemcsak a vas­ipari munkásságnak, hanem a forradalmi munkásoknak is székhelye volt az egész Horthy ellenforradalmi periódus alatt. Emlékszem arra a szívszorongató napra, amikor 1941 júniusában egy vasárnap mi kommunisták néhányan eljöttünk — magam is — az itt ülésező földmunkás­kongresszusra és hírét vettük, hogy a hitleri fasiszták megtá­madták a Szovjetuniót. Ezután a vasasok forradalmi hagyományairól szólt, s rámuta­tott arra, hogy a felfegyverzett népet jelképező munkásőrségben két olyan zászlóalj van, amely a munkásőrség központi tartaléka, s ezek közül az egyik a vasas zászlóalj. A vasipari munkásság harcban és az alkotás időszakában egy­aránt nagyon nagy szerepet ját­szott. A vasipari munkásság a magyar munkásság derékhada. Az utóbbi időben nagyon sok vita folyt a felszabadulás óta elért eredményekről. Sokat beszéltünk a régi hibákról és szidjuk is eze­ket a hibákat. De amikor olyan emberek, akik még életükben két kiló kőpor ára értéket nem termeltek, gyalázzák a magyar nép 12 éves munkájának eredmé­nyeit, akkor nekünk meg kell védenünk vívmányainkat az ilyen rágalmakkal szemben. Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy az ellenforradalom utáni konszolidációban benne van a vasipari munkásság becsületes munkája is, s ez nagyon fontos számunkra. Ezután problémáink­ról szólva a lakáshelyzetről be­szélt. — Ma az országban ez a legjob­ban feszítő szociális kérdés — mondotta. — De ugyanakkor állí­tom azt is: ha megvizsgáljuk, akkor kitűnik, hogy a dolgozók lakásigénye magasabb fokon je­lentkezik­­ma, mint 20—25 eszten­(Folytatás a 2. oldalon.) DOLGOS HÉTKÖZNAPOK Erőműszerelés Tiszapalkonyán, Sóderkirakás a dunaparton, Hegesztés,

Next