Népszabadság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

2 CHIV­U­LT­OIC­A: Egyre erősödik a román-magyar barátság Bukarest, január 25. (MTI) Mint már jelentettük, pénteken este Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti rend­­kívüli és meghatalmazott nagy­követe vacsorát adott a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély­­nyújtási egyezménye aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Keleti Ferenc pohárköszöntőjé­ben méltatta a történelmi évfor­duló jelentőségét és emlékezte­tett a múltra, amikor mind a magyar, mind pedig a román uraknak a sovinizmus volt az éltető elemük. De amikor Ma­gyarországon és Romániában ha­talomra került a munkásosz­tály, a két ország kormányának képviselői máris összeültek Bu­dapesten, hogy barátsági szerző­dést kössenek. Szólott a két ország népének eddig elért eredményeiről, majd a következő szavakkal fejezte be pohárköszöntőjét: „Köszönöm Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica elvtársaknak, hogy tíz év óta olyan hűen gondoskodnak a szerződés betartásáról, és kívá­nom, hogy a következő tíz évben jó egészségben ugyanezt tegyék.” Ezután Chivu Stoica mondott pohárköszöntőt, ő is emlékezte­tett a román és a magyar nép közös harcaira, amelyeket a kö­zös ellenség ellen vívtak. „A ro­mán népet öröm tölti el, hogy 1944. augusztus 23-án, a román kommunista párt szervezte és vezette fegyveres felkelés győ­zelme után a szovjet seregek ol­dalán részt vett a fasiszta meg­szállók elleni felszabadító harc­ban” — mondotta Chivu Stoica, majd a továbbiakban rámutatott arra, hogy a két ország felsza­badulása és a munkásosztály hatalomra jutása után egyre erő­södött a román és a magyar nép barátsága Keleti Ferenc és Chivu Stoica a román és a magyar testvér­népek, a szocialista tábor orszá­gainak megbonthatatlan, örök barátságára ürített poharat. Keleti Ferenc, a Magyar Nép­­köztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a román rádióban méltatta az év­forduló jelentőségét. A nagy­követ megemlékezése után a rádió magyar népdalműsort köz­vetített. A csehszlovák munkások békefelhívásai a nyugati országok dolgozóihoz Prága, január 25. (MTI) Egész Csehszlovákiában folynak az előkészületek a január 27-én Prágában összeülő országos béke­értekezletre. Az üzemek, hivata­lok, falvak dolgozói békegyűlése­ken választják meg küldötteiket. A plzeni Lenin-művek elektro­technikai gyárának munkásai békegyűlésükről levelet intéztek az osztrák, olasz, belga, holland, angol és svéd testvérüzemek dol­gozóihoz. Ebben felszólítják őket, hogy minden erejükkel harcolja­nak az imperialisták háborús ter­vei ellen. Az olomouci vasutasok üzene­tükben a szovjet békejavaslatok és az atomfegyvermentes övezet tervének támogatására hívták fel St. Nazaire-i társaikat. Hasonló üzeneteket küldtek a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezetei is a nyugati országok fiatalságához. Olaszország rakétafegy­vereket kap Róma, január 25. (AFP) Taviani olasz hadügyminiszter a képviselőiház védelmi bizott­sága előtt elhangzott felszólalásá­ban kijelentette: „Minden jel arra enged következtetni, hogy a középtávú rakéták kilövőállásai­nak Franciaországban vagy Olasz­országban való felállítása nem fog felvetődni. Ezzel szemben — fűzte hozzá — az a terv, hogy az olasz fegyveres erőket ilyen fegyverek­kel látják el. Lehet, hogy ezeket a NATO-tól kapjuk meg, amint ez a rövidtávú és taktikai lövedékek­nél történt.” l Nehru és a malájföldi miniszterelnök válaszolt Bulganyin levelére Nehru indiai miniszterelnök szombaton reggel válaszolt Bulga­nyin marsallnak a csúcsértekez­letre vonatkozó levélre. Tudni vé­lik, hogy Nehru támogatja a csúcsértekezlet gondolatát. Pénteken a malájföldi kormány nyilvánosságra hozta Abdul Rah­­rttan miniszterelnök válaszát Bul­ganyin marsall legutóbbi leve­lére. „A malájföldi kormány kész tá­mogatni a legmagasabb szintű tárgyalások gondolatát — írja Rahman. — De a félreértések és kellemetlenségek elkerülése vé­gett az értekezletet előzetes tár­gyalásokkal a lehető legjobban elő kell készíteni.” A szíriai-egyip­tomi unió a megvalósulás útján London, január 25. (Reuter) A kairói és a damaszkuszi rá­dió egyaránt bejelentette, hogy a szíriai kormány pénteken jóvá­hagyta a Szíria és Egyiptom kö­zötti államszövetség létrehozásá­hoz szükséges „végrehajtási intéz­kedések” megtételét. A rádióköz­lés szerint a kormány döntését Szabri el Asszali szíriai minisz­terelnök hozta nyilvánosságra. Az adások további részleteket nem ismertetnek. NÉPSZABADSÁG 1958. január 28. vasárnap fontos feladat az üzemi szakszervezeti élet fellendítése Wí'iV/f'ifí' munkáijár a tsöelekedésivk stsaksafrwsvii knnffrvsssustt. gondjait tette szóvá. A rendszer­telen beosztás miatt hátrányt szenvednek a bevásárlásnál, nem tudják gyermekeiket megfelelően gondozni. A szakszervezettől vár­nak segítséget, hogy gyermekei­ket bölcsődében óvodában elhe­lyezhessék, s hogy az üzletek nyitvatartási idejét megváltoz­tassák. A nők egyenjogúsága még nem mindenütt valósult meg. A Fővárosi Villamosvasútnál sok asszony és leány elvégezte a for­galmi tiszti iskolát, mégsincs egyetlen női forgalmi tiszt sem. Évek óta nem került náluk nő ve­zető állásba, sőt VB-elnöki funk­cióba sem. A szakszervezetnek ar­ra kell törekednie, hogy azokat a­­nőket, akik eredményeket értek el a munkában, s ilyenek nem ke­vesen vannak, előléptetésnél, ju­talmazásnál előnyben részesít­sék. Kossa István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, közle­kedés- és postaügyi miniszter fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy a kormány nagy erőfeszítéseket tett és tesz a dolgozók életszínvonalá­nak emeléséért és az elért ered­mények megtartásáért. Felhívta a figyelmet, hogy a termelési költ­ségek csökkentése a további fej­lődés nélkülözhetetlen feltétele. Majd arról szólt, hogy a vezetés felelősségét meg kell osztani az alsóbb szervekkel. A Közlek­ed­és- és Postaügyi Minisztérium az al­sóbb vezető szervek felelősségé­nek fokozása érdekében, bizonyos átszervezést hajt végre. Átadja például a tanácsoknak a RAVILL- vállalatokat, az összes megyei szerveivel együtt, a BELSPED- vállalatok szekérfuvarozási részét, a megyékben levő útfenntartó vállalatokat, és eleget tesz a fővá­ros régi kívánságának: még ez év­ben visszaadja a főváros kezelésé­be a BHÉV-et. A MÁV pedig át­adja a Belkereskedelmi Minisz­tériumnak az Utasellátó Vállalat azon egységeit, amelyek nem a vasút területén vannak, s nem az utazóközönség közvetlen szolgála­tában állnak. Befejezésül hang­súlyozta, hogy a közlekedés terü­letén is meg kell szilárdítani a vezetés tekintélyét. Egyrészt az a feladat, hogy színes­ lélekkel in­tézzék a dolgozók ügyeit, másrészt azonban szigorúan, de igazságo­san kell eljárni a fegyelem meg­szegőivel szemben. Zentai Ernő, a Szaktanács tit­kára az üzemi szakszervezeti élet fejlődésének követelményeiről beszélt. Növelni és szélesíteni kell az alapszervezetek önállóságát, hatáskörét és jogkörét. A problé­mák többségét az üzemekben kell megoldani. Ehhez megfelelő esz­közöket kell a dolgozók kezébe adni, hogy kezdeményezéseik ki­bontakozhassanak. A tanácskozáson felszólaltak a francia, szovjet, finn és lengyel testvérszakszervezetek küldöttei is. A vitát Földvári Aladár, a szakszervezet főtitkára zárta le. Ezután megválasztották a szak-, szervezet vezető szerveit. A szak­­szervezet elnökének Csaplár Pé­tert, főtitkárának Földvári Ala­dárt, titkárainak Kaszás Bélát és Iván Miklóst választották. A kongresszus határozatot ho­zott, hogy a szakszervezet neve ismét Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete legyen. A Gépjárművezetők, Szállítási és Közlekedési Dolgozók Szakszer­vezete országos kongresszusán élénk vita alakult ki a beszámo­lók és a határozati javaslat felett. A küldöttek többsége azzal a kér­déssel foglalkozott, hogyan lehet­ne jobbá, pontosabbá, olcsóbbá tenni a közlekedést és szállítást. Horváth Zsigmond az autójavító és ipari vállalatok dolgozóinak küldötte elmondotta, hogy a tár­sadalmi tulajdon felelőtlen keze­lése súlyos károkat okoz a válla­latoknak, az egész népgazdaság­nak. Egyes gazdasági vezetők libe­rálisak. A Sallai Főműhelyben például 250 darab új dugattyú­gyűrűt találtak az ócskavas között, azt azonban „nem tudták megta­lálni”, ki a felelős ezért. A visz­­szaélések többségének oka a hiá­nyos ellenőrzés. Nincs rendben az üzemek bizonylati rendszere, nyil­vántartása. Felül kell tehát vizs­gálni az egész bizonylati rend­szert, s olyan könyvelési ellenőr­zési módszereket kell kidolgozni, amelyek kizárnak mindenféle ma­nipulációt és minden fillér hiányt kimutatnak. Mezei Gábor, a FOSPED küldötte, a nehéz mun­kafolyamatok gépesítésének szük­ségességéről beszélt. Venczel Györgyné a közlekedés­nél foglalkoztatott nődolgozók Nem forog a szegvári öreg szélmalom vitorlája. Vagy 120 évvel ezelőtt építették ezt a malmot. Most itt áll a falu szélén, elha­gyottan — senki sem törődik vele. Jó lenne megmenteni — mint az Alföld egyik értékes műemlékét — az utókornak. Kutatások, műtétek a Föld­­gyomrában66 Néhány esztendő óta sok siker fémjelzi az ÉM Földmérő és Ta­lajvizsgáló Iroda munkáját." Egyetlen ilyen jellegű iroda az országban. — A mi feladatunk kettős: egyrészt állandóan víz után kutatunk, másrészt az építő­ipart segítjük — mondják az iro­da vezetői, Gabos György igaz­gató és Biczók Imre főmérnök. „Belgyógyászat" szellemes vizsgálóberendezéssel Az iroda igazgatója a talajvizs­gálók „belgyógyászati” munkájá­ra mond néhány példát. — Jelezték nekünk, hogy az egészen fiatal Csepel szigeti ku­tak egy része nem kap megfelelő víz-utánpótlást. Juhász József mérnök csoportja megbízást ka­pott a baj felderítésére, öthóna­pos kutatómunka után kiderült, hogy a legközelebb eső üzemek olyan anyagokat bocsátanak a Dunába, amelyek a meder mélyén vagy a parton lerakódva elzárják a vízgyűjtő utakat. A kutatás befejeztével megfelelő óvintézke­désekre kötelezték a szóbanforgó gyárakat. De az is előfordul, hogy a kútban van a hiba. Falun és városainkban több ezernyi kút válik használhatatlanná. Gyors helyreállításukra külön jármű­vet, úgynevezett kútvizsgáló mű­szerkocsit szerkesztettünk. A kút­vizsgáló rádióaktív sugárzással működik s Gamma-szondás eljá­rással megállapítja a kutak víz­szállító rétegeinek pontos helyét, fényképet ad a beáramló káros vizekről stb. Az elektromos táv­hőmérő 1000—1500 méter mélysé­gig rögzíti például a kút vizének hőfokát. Ennek különös jelentősé­ge van. Ismeretes, hogy az olaj­­kút-fúrások nem mindig járnak eredménnyel. Ilyen esetben azon­ban a mi feladatunk, hogy meleg­vizet nyerjünk az olajra meddő kutakból. Jelenleg Nagyszénáson és Nádudvaron keresünk ter­málvizet. De az országban leg­alább 300 meddő olajkút van, s ezeket Gamma-szondás eljárással mind sorra kell vizsgálni a köze­li és a távolabbi jövőben. Az Eu­rópában egyedülálló műszer­kocsit rövidesen munkába állít­juk. Törpevízmű, műemlékvédelem, alátömítés Egy idő óta sűrűn kopogtat a postás a talajvizsgálóknál és min­dig nagy köteg levelet tesz le asztalukra. Ezekben a levelekben törpe-vízművek terveit kérik a községek és kisebb városok lakói. A törpe-vízmű részben szintén a talajvizsgálók nevéhez fűződik: egy-két mélyfúrású kútra építik, amelynek tiszta vizét aztán hálózatban osztják el. 1957-ben 14 új bányatelepülésen létesültek törpe­vízművek. Az idén egyelő­re Felsődobsza, Tetétlen, és Ba­­konszeg községek kapnak törpe­­vízművet. De az iroda további 15—20 község részére készít terve­ket. Érdekes kezdeményezés szüle­tett a talajvizsgálóban a műem­lékvédelemre is. Pótolhatatlan értékek mennek veszendőbe, mű­emlékeink egy részét eszi, marja a víz. Az iroda mérnökei most elektromos falszárítással kísérle­teznek. Különleges módon áramot vezetnek az átnedvesedett épüle­tekbe s ha kiszárad a fal, nem támadja meg többé a víz. A ka­puvári templomon végzett kísér­let eredménnyel járt, úgyhogy nagyobb építkezéseknél, ahol ez gazdaságos, már az új módszert alkalmazzák. Egyelőre még kevés a gépi felszerelés az elektromos falszárításhoz, de a réginek így is csak felébe kerül egy-egy épület kiszárítása. A Csepeli Papírgyár 30 méter hosszú gépsort kapott külföldről. A szakszerűség úgy követelte, hogy a gépsort az épület alapozásánál három méterrel mélyebbre kell telepíteni. Kiásták a gödröt, s az a veszély fenyegetett, hogy össze­omlik az épület. De a talajvizsgá­lók vegyianyagok és elektromos­ság segítségével rögzítették, vagy ahogy ők mondják, „kövesítették” az épület alatti földréteget. Ha­sonló sors vár a „gyenge lábon álló” házakra és csarnokokra szer­te az országban. Vizes pincék a vízhiányban .­ Mivel foglalkoznak jelenleg? — Tavaly egy másféléves prog­ram megvalósításához kezdtünk hozzá. A fővárosnak szinte min­den részében vannak olyan pin­cék, amelyek egyre-másra megtel­nek talajvízzel, holott vízhiánnyal küzd Budapest. Ez főként abból adódik, hogy annak idején több gyár beszüntette saját vízművé­nek üzemeltetését és így a felduz­zadt talajvíz a lakóházak, üzletek pincéiben keresett utat magának. Terveket dolgozunk ki a régeb­ben használt gyári vízművek új­bóli bekapcsolására. Ezzel nem­csak a vízhiány enyhül, hanem a pincék elvizesedése is megszűnik. Egy másik kutatási téma az utób­bi esztendőkben létesült öntöző­­csatornák partjaira kirakott föld „megkötése”. Sokhelyütt elmossa a víz ezeket a laza földhányáso­kat és nagy kárt tesz a közeli me­zőkben. A pakuraoldat és a ho­mok keveréke látszik a legolcsóbb szigetelő rétegnek. Ugyancsak or­szágos problémát jelent, hogy a talajvizek sokhelyütt megtámad­ják, kikezdik a betonkeveréket. Egyesek szerint több cementet kellene felhasználni az épületek alapozásához. Az iroda főmérnö­kének és néhány munkatársának az a véleménye, hogy szulfátölő baktériumok segítségével meg le­het védeni a betonalapokat. Erről egyébként a főmérnök könyvet is írt, rövidesen megjelenik német nyelven, mert külföld is érdeklő­dik utána — mondta befejezésül az iroda igazgatója. Kőszegi Frigyes A Mátra­vidéki bányászok megelőzték az ózdiakat 1957 második felében a Mátra­­vidéki Szénbányászati Tröszt pá­ros versenyre hívta az Ózd vidéki Szénbányászati Trösztöt. Az elmúlt félévi verseny ered­ményeit a két tröszt vezetőiből és bányászaiból alakult bizottság pénteken és szombaton értékelte. Megállapították, hogy a versenyt a Mátra vidéki szénmedence bá­nyászai nyerték meg: a verseny­szakaszban 11 ezer tonna szenet termeltek tervükön felől és 3,90 forinttal csökkentették a szén tonnánkénti önköltségét. A bal­eset is kevesebb volt, mint az óz­diaknál. A két tröszt dolgozói 1958. első félévére ismét felújították a páros versenyt. (MTI)

Next