Népszabadság, 1958. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-27 / 49. szám
1958. február 27. csütörtök NÉPSZABADSÁG Látogatás az Acélöntő- és Csőgyárban Az Acélöntő- és Csőgyárban készítik a víz- és gázvezeték-csöveket. Ez évben már exportra is gyártanak. A nyomócsőöntödében forgóállványon öntik a 100 mm átmérőjű csöveket. A leöntött nyomócsöveket tisztítják, majd próbanyomásnak vetik alá. Ratatics őrjöngött Forgott, sistergett, mint egy besült ágyúgolyó. S végül is a beosztottakra zúdította haragja láva-tengerét. — Feküdj! Fel! Ülj le! Irány a domboldal! Futás! S amikor a társaságban már lélegzetnyi szusz sem volt, a palánkhoz vezényelte őket. Fel a háromméteres palánkra! S a tetejéből teljes felszereléssel lehuppanni a földre! Ez volt a parancs. Az elernyedt, hullafáradt katonák elszürkült arccal készülődtek a mutatványhoz, majd kúszni kezdtek a magasba. Az első próbálkozó kificamította a bokáját. A kín és a tehetetlen düh egyszerre rontott az elcsigázott emberre, aki hangosan sírva fakadt. Más sem kellett az őrmesternek. Hajtotta, csapkodta „anyámasszony katonáit" s azok mint a riadt birkák rontottak a deszkafalra. Senki sem úszta meg sérülés nélkül. Elfojtott káromkodások, nyögés, sírás, fájdalmas zene-béna kísérte az ugrásokat. Ekkor Fegyverneki is csatasorba lépett. A nyögdécselő újoncok hadának kellős közepén rögtönzött előadást tartott a katona eszményről: — A magyar katona nem fél. Nem latolgat. Gondolkozás nélkül végrehajtja a parancsot. Nem beszél, csak jelent. S főképp mem zúgolódik. A mi eszményünk a néma katona. Aki tűzön-vízen át engedelmeskedik. Kovácsra került a sor. Feldúlt lélekkel, elcsigázva mászott a magasba. Azon törte fejét, hogy fejjel veti le magát legalább nyakát töri, s vége lesz a kíméletlen életnek. Azután mégiscsak ugrott. Szúró fájdalmat érzett bokájában, de némi próbálkozás után sikerült talpra állnia. Szemét elfutotta a könny, de nem mert sírni. Ott állt előtte az őrmester, mint egy ördög, készen arra, hogy lecsapjon. S Kovácsnak eszébe jutott a két pofon, a kihallgatások, az őrmesternek hozott tojás és a szalonna és a dicséretek. Tompán, nyomasztóan keringtek agyában a gondolatok, s egyetlen dologhoz érzett csak erőt ebben a pillanatban: engedelmeskedni. Feszesen kihúzta magát és tisztelgett. — őrmester úr alázatosan jelentem, a parancsot végrehajtottam! Az őrmester visszatisztelgett és elvigyorodott. Ott állt előtte az az óhajtott embermassza. 1014 április elején érkezett meg a parancs. A kiképzett újoncokat a harctérre vezényelték őrmesterükkel együtt. Ratatics örömmámorban úszott. Végre ő is benevezhet a nagyezüstre. Talán öt nap volt még hátra az indulásig, s úgy határozott, hogy ezalatt felkészíti népét a várható viszontagságokra. Először is a hazafias érzéseket akarta a forrpontig hevíteni. Felsorakoztatta hát embereit, s beleordított az ünnepélyes csendbe. — Mától kezdve, elrendelem a fokozott hazaszeretetet! A szokatlan felszólításra a falevelek is megszűntek zizegni. Pedig ez a döbbenetes csend nem kedvezett az őrmesternek. Nagy buzgalmában ugyanis alaposan összezavarta mondanivalóját. A Főméltóságú Urat a kiosztásra kerülő bakancsokkal, az apostoli kettőskeresztet Bakacsi hadnagy úr Signum Laudisával. Sehogy sem tudott kievickélni a nemzetiszínű gomolyagból. Végül mégiscsak kivágta magát. — A jó katona nem pofázik! — kiáltotta meggyőződéssel, így fogalmazván meg Fegyverneki alezredes nyomán őrmesteri „ars poeticáját”. — A jó katona elrebegi az igent vagy a nemet és elspriccel, ahová parancsolták. Megértették ezt? — Igenis!! — Kovács hangja kihallatszott a kórusból. E szavakkal az eszmei előkészítés befejeződött. Ratatics áttérhetett a gyakorlati feladatok megvalósítására. Kijelentette, hogy néhány napig gyakoroltatni akarja embereivel a halálfélelmet. Mi sem fontosabb, mint hogy ehhez az érzéshez még itthon hozzászokjanak. A halálfélelmet végül is egy erdei tisztás közepén gyakorolták. Ratatics kis gödröt ásatott és néhány méter távolságban köréje hasaltatta katonáit. A gödörbe robbanóanyag került. Eleinte messzebb voltak a katonák, s kevés volt a robbanószer. Végül már csak két méterre hasaltak a halál kiszemeltjei a lőporfüstös krátertől. S Ratatics meg akarta mutatni, mire képesek az ő fiai. Hatalmas adag robbanóanyagot parancsolt a gödörbe. A dördülés megrázta az egész gyakorlóteret, s majdnem kiirtott húsz embert. Az őrmester is tántorodva kapkodott levegő után, szemöldöke, bajusza megpörkölve, aprócska véres gyűrűkbe kunkorodott. Néhányan ájultan feküdtek a körben, fülükből vér szivárgott. Pár sisak messzire repült, gazdáik jajgatva, nyöszörögve tapogatták égett homlokukat. Hadbíróság járt volna e galád mutatványért, de Fegyverneki alezredesnek is, aki tisztes távolságból figyelt. S éppen azért a gémlábú atyaisten iparkodott megfelelő színezetet adni a történteknek. — Pipogya banda! — üvöltötte a szédelgő katonák felé. A magyar katona nem sír. A magyar katona felemelt fejjel rohan a halálba is. Majd én megmutatom!. ... S a dühöngő hadastyán ekkor meglátta Kovácsot, aki szédelgő fejjel, de feszes vigyázzban állt, mint a cövek. — Ez az igazi katona — harsogta most már Fegyverneki megbékélve. Iddeális katona! Az ilyennel lehet háborút viselni. Megvagyok veled elégedve! S Kovácsot az indulás előtti napon kinevezték őrvezetőnek. Rataticsék a Kárpátokig jutottak el, s ott belecsöppentek a tatár-hágói ütközet kellős közepébe. A szovjet hadsereg szétfújta csekélyke ellenállásukat, akár a szappanbuborékot. Olyan volt ez a vert had, mint egy lejtőn száguldó szekér. Kocsis, gyeplő és zabola nélkül. A szétszórt egységek futottak az ország belseje felé, ha a német géppuskatűz meg nem állította őket. Ekkor már nyíltan beszélte mindenki: árulás Hitler zsoldjában pocsékolni a vért. Századok, zászlóaljak szüntették be a harcot. Rataticsék ezrede is a negyedére olvadt. De a makacs kis őrmester együtt tartotta szakaszát. Végül az ő katonái is elhatározták, hogy véget vetik a véres komédiának. Bevárják a szovjet egységeket. Amikor az első szovjet csatárlánc megjelent állásaik előtt, földbe vágták a puskacsöveket. Kiugráltak állásaikból. Nem harcolunk tovább! Nem így az őrmester. Pisztolyt ragadott és rárontott a géppuskánál fekvő Kovácsra. — Ellenség balról! Tűz! Egy pillanatra elállt a csend, szívverése is. — Tűz! — üvöltött újra Ratatics. S a néma katona engedelmeskedett. Halált kattogott a géppuska, hulltak a meglepett szovjet fiúk, rendre dőltek az állásokból kiugrált magyarok is. Kovács táguló szemmel nézte a hullahegyeket. Félelmes vízió rontott rá. Eltorzult fejű halottakat látott, kifordult, nagy fehér szemmel, ujjuk hegyéből vér csurgott. S mind feléje mutogattak vádolón, követelőin. Kovács dermedten pillantott Rataticsra, aki egy árokban lapult. Azután barátait nézte, akik már halálos nyugalomban feküdtek. S akkor döbbent rá, mit tett ellenük. Beszüntette a tüzet és felugrott, hogy későn támadt eszelől, dühvel megálljt kiáltson a pusztulásnak. Későn. Ütést érzett mellcsontja táján, s ahogy tenyerét odaszorította, ujjai közt kibugygyant a vér. Még látta Rataticsot — amint mosolynak szánt grimaszt erőltetve, megadta magát — majd leroskadt a maga ásta friss földhalomra. A halál, a nagy, fekete pók beszőtte hálójával szembogarait. Kékesdi Gyula Névadó ünnepségre készül a nyíregyházi Kölcsey gimnázium A nyíregyházi Kölcsey Leánygimnázium — amely már hónapokkal ezelőtt felvette a költő nevét — tavasszal rendezi meg névadó ünnepségét. Ebből az alkalomból az intézet irodalmi pályázatot hirdetett. A névadó ünnepségre kiadványt is megjelentetnek, amelyben több értekezés, cikk és beszámoló foglalkozik Kölcsey Ferenc irodalmi és történelmi munkásságával. Bekapcsolódnak a költő halála 120. évfordulója alkalmából rendezendő emlékünnepségbe is. (MTI) A kereskedelem 21 ágában vesznek fel tanulót Az 1958—1959-es tanévben az általános iskola nyolc osztályát végzett és az érettségizett fiatalok a kereskedelem 21 ágában jelentkezhetnek tanulónak. Egyes szakmákban, mint például a cipő, a papír- és írószer, a sport- és játékcikkeknél, csak Budapesten lesz képzés. A kirakatrendezői szakra az óra és ékszer valamint az optika- és fotószakmára kizárólag olyan fiatalok jelentkezhetnek, akik saját ellátásukról Budapesten gondoskodnak. Az érettségizettek rövidebb idő alatt szerezhetik meg a képesítést. A fiatalok tanulmányi idejük alatt munkaruhát kapnak, és 410 forintig terjedő keresethez jutnak. (MTI) Asztalterítési verseny és kiállítás Március 5-én a fővárosi Belvárosi Kávéházban rendezi meg a vendéglátóipar — 1910 óta először — asztalterítési bemutatóját, illetve versenyét. A többnapos bemutatót a háziasszonyok és az érdeklődők is megtekinthetik. ------- ■ • ■ ------ A Csepel teherautó külföldi sikere Huszonegy ország rendelésére szállít tehergépkocsit a Csepel Autógyár. Csehszlovákiában nagyjavítás nélkül 400 000 kilométernyi utat tettek meg gyártmányai. A közelmúltban Burmába és Finnországba a „Balaton’* jelzésű típusokból küldtek; ezekből az országokból további rendeléseket is kaptak. Argentin és egyiptomi üzletemberek gyapotszállító kocsikat szeretnének a gyártól beszerezni. 9 Tudnivalók a külföldről ajándékként érkező gyógyszerekről Az illetékes szervek, újabb rendelkezése szerint, a külföldről ajándékként érkező gyógyszerküldeményeket csak abban az esetben vámkezelik, ha a címzett előzetesen igazolja: a gyógyszerre neki vagy hozzátartozójának szüksége van. Igazolást az egészségügyi gyógyintézetek vezetőitől és osztályvezető főorvosaitól vagy a tanácsok egészségügyi osztályaitól kell kérni. Ahol ilyen intézet vagy szerv nincs, ott a körzeti orvos adhat igazolást, amelyen fel kell tüntetni a beteg nevét a szükséges gyógyszer megnevezését és mennyiségét. A nemrégen megjelent postai utasítás közli, hogy a rendelkezés értelmében megváltozott a gyógyszertartalmú csomagok kezelése. Ezek szerint a Budapest 70-es postahivatal az előzetes vámszemle után nem továbbítja a gyógyszer küldeményt, hanem letétbe helyezi. Értesíti a címzettet a csomag érkezéséről és felszólítja az orvosi igazolás beküldésére. Az eddigi eljárástól eltérően a gyermekbénulás elleni gyógyszereket, oltóanyagokat is csak az előzetesen beküldött orvosi igazolásra vámkezelik és kézbesítik. A külföldi gyógyszerek közül kizárólag csak az eredeti gyári, bontatlan csomagolásban érkezőket vámkezelik. Ellenkező esetben a gyógyszert nem kézbesítik. Ha valamelyik csomagban ilyen gyógyszeren kívül egyéb ajándéktárgy is van, a küldeményt csak akkor kézbesítik, ha a címzett a gyógyszerről lemond. Ha a csomagban csak olyan gyógyszer van, amely a fentiek szerint kifogás alá esik, a vámközvetítő postahivatal azt a feladónak azonnal visszaküldi, s erről a címzettet is értesíti. (MTI) ------------- Mivel foglalkozik az idén az Állattenyésztési Kutató Intézet? (Tudósítónktól.) Gyakorlati állattenyésztőink és a termelést irányító szakemberek sok kérdésben a tudomány embereitől várják a feleletet. A „tudomány emberei" — jelen esetben az Állattenyésztési Kutató Intézet vezetői, munkatársai — nem is fukarkodnak a kérdésekre a válaszokkal. Az intézet idei tématervét tanulmányozva, jóleső érzéssel állapítja meg az ember: a kutatási témák között csak olyanok vannak, amelyek a népgazdaság számára fontosak és ezért hasznosak, s így közvetlenül a termelés érdekeit szolgálják. Köztudomású, hogy szarvasmarha-tenyésztésünk nem áll azon a szinten, amelyen kellene. Egész állományunk javításra szorul. Teheneink tejhozama — bár voltak és ma is vannak világhírű, nagytejhozamú, úgynevezett „rekorder’ teheneink — országos átlagban alacsony. Ezen segíteni kell. Ezért fontos a kutatóintézet terveinek legelején álló kutatási téma: megállapítani, hogy a szarvasmarha számára mennyi az a legnagyobb táplálóanyag-menynyiség, amelyet területegységről nyerhetünk. A következő lépés: megállapítani azoknak a takarmánynövényeknek és keverékeknek nagyüzemi agrotechnikai módszereit, amelyeket hazai talaj- és éghajlati adottságaink között a legnagyobb sikerrel termelhetünk. Ezzel egyidőben — takarmányozási kísérletekben — megvizsgálni, hogy a területegységről a legtöbb táplálóanyagot adó takarmányokat miként tudjuk a legcélszerűbben hasznosítani a szarvasmarha számára. Magyar-tarka marhánk leggazdaságosabb felnevelésének kísérletezése érdekében az idén — igen merészen — tovább csökkentik az üszők felnevelésére szánt tejadagot, és növényi táplálóanyagokból tejhelyettesítő tápszert állítanak össze a borjak számára. Több kísérletben azt vizsgálják: a szarvasmarha milyen korban, milyen súllyal, milyen takarmányon hizlalva ad a leggazdaságosabban, legtöbb húst? A lótenyésztési kutató munkában a nagyobb munkabírású, melegvérű lótörzsek kitenyésztése és a hidegvérű lótenyésztés gazdaságosságának fokozása az egyik legfontosabb feladat. De egyébirányú kísérletek mellett, ebben az évben tovább vizsgálják a lóigaerőszüükségletet, összevetve egy-egy állami gazdaság, termelőszövetkezet fejlődésével. Az intézet munkatársai azt vizsgálják: hány igavonó lóra van szüksége mezőgazdaságunknak ma, és mennyire lesz szüksége a gépi vonóerő növekedésével, különböző időszakokban? A juhtenyésztésben az idén is sok a feladat. A cigáját és a Tolna megyei ciklát tovább nemesítik Ile de France fajtával. A magyar fésűsmerinók termelőképességét is javítják importált finomgyapjas fajtákkal, s ezzel párhuzamosan kidolgozzák a kosnevelés szakszerű módszereit. Kutatják azt is, hogy a juhok rendszeres mozgatásával mennyit fejlődik az izomzat és csökken-e a faggyú? A sok közül egy „izgalmas” kérdés: milyen gyapjútermelési szint mellett a legkisebb 1 kilogramm zsírosgyapjú előállításának a költsége? A sertéstenyésztési osztály munkaterve ugyancsak a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva készült. Mivel a külföldi piacok nem keresik a zsírt — amelyet a mi kiváló mangalicánk sikerrel termelt — viszont keresett áru lett a soványhús, azokon a vidékeken, ahol ez kifizetődő, a fehérhússertés tenyésztésére kell áttérnünk. A magyar fehérhússertés fajtánkat azonban alakítanunk kell — bacon-típusra — s ezzel foglalkoznak a kutatók. Ugyanakkor a berkshire, cornwall és más sertésfajtákat is nemesítenünk kell. úgy hisszük, az idei tervből — mutatóba — ennyi is elég... — Csecsemő- és gyermekotthonná alakítják a gyulai volt Almássy-kastélyt. Agyermekotthonban 100 csecsemőt, illetve kisgyermeket helyeznek majd el.