Népszabadság, 1958. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-25 / 71. szám

1958. március 25. kedd NÉPSZABADSÁG Tanácsadóm­, a megelőzés segítésével Hétről hétre asszonyok százai jelentkeznek az abortuszbizottsá­gok előtt. Amint a vasárnapi napilapok már beszámoltak róla, a fővárosi tanács egészségügyi osztályának adatai szerint Buda­pesten az elmúlt évben 72 ezer abortusz történt, s a bizottságok számos esetet tartanak nyilván, amikor ugyanaz a nő egy eszten­dőben „törzsvendégként” három, négy, sőt, öt alkalommal is jelent­kezik magzatelhajtásra. Mégis, bármennyire furcsának tűnik, az utóbbi időben igen gya­korivá váltak az illegális abortu­szok. Elsősorban a fiatalabb kor­osztályba tartozók, 15—18 éves nők veszik igénybe a középkorra emlékeztető „házi” módszereket, s családjuktól vagy ismerőseiktől való szégyenérzetükből nem ké­rik a kis költséggel és biztonság­gal járó kórházi kezelést. Kiáltó figyelmeztetés: Budapesten ebben az évben — két és fél hónap alatt — tizenkét nő halt bele az ilyes­fajta abortuszba. Az egyik egy 18 éves leány „magánúton” próbál­kozott a magzatelhajtással s ami­kor kórházba szállították, már nem tudták megmenteni az élet­nek. A terhesség tiltott megszakítása az esetek nagy részében ilyen vagy kisebb tragédiákhoz vezet. De — s a fővárosi tanács egészségügyi osztálya erre is szolgált adatokkal — a kórházi beavatkozás sem tel­jesen veszélytelen. A legjobb kö­rülmények között végzett legpre­cízebb művi beavatkozás is ma­gában hordja a szövődmények le­hetőségeit. A statisztika szerint az ápoltak húsz százalékánál áll fenn komplikáció: a halálos szövőd­mény ugyan igen ritka, de annál gyakrabban keletkezik gyulladás és ennek következtében meddőség állhat elő. A terhesség megszakí­tása tehát kórházban is veszélyes, s nemcsak lelkileg, hanem testi­leg is megviseli a nőt. Egyetlen módon lehet elkerülni az abortuszt: a terhesség megelő­zésével. Elvben folyik tanácsadás, a gyakorlatban azonban ez nagyon szűkkörű. Sajnos, még mindig nem beszélünk elég nyíltan a szexuális problémákról, s ezen be­lül a terhesség megelőzéséről sem. A fiatal nők, de még az érett, sok­­gyermekes asszonyok nagy része is tájékozatlan a védekezés módját illetően. Véget kell vetni ennek a testre, lélekre egyaránt káros ál­szeméremnek. Csak helyeselni le­het, hogy az újpesti nagyüzemek­ben néhány hét ót­a százak járnak az orvosi tanácsadásokra, s hogy a fővárosi tanács egészségügyi osztálya, a IV. kerületihez ha­sonló beszélgetéseket Budapest többi üzemére is ki akarja ter­jeszteni. Tervbe vették, hogy pró­baként egy fiú- és egy leányiskola felsőbb osztályában is bevezetik a nemi életről szóló orvosi tájékoz­tatókat. A felvilágosítás azonban csak akkor ér valamit, ha együtt jár vele a terhesség megelőzésének gyakorlati lehetősége. Az egészség­­ügyi osztály főorvosa szombaton bejelentette, hogy a műtéti beavat­kozásoknál összehasonlíthatatlanul előnyösebb, biztonságosabb és ké­nyelmesebb nagyhatású gyógysze­rek két-három héten belül, töme­gesen forgalomba kerülnek. Régi kívánság, régi terv — re­méljük végre meg is valósul! Módosították az állami gazdaságok és gépállomások pénzgazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket A pénzügyminiszter most meg­jelent utasításával módosította az állami gazdaságok és a gépállo­mások pénzgazdálkodására vonat­kozó rendelkezéseket. A módosí­tás értelmében az állami gazda­ságoknál a nyereségrészesedésre kifizetett összeg nem lehet több, mint az 1958. évi egyhavi átlagos munkabér. A nyereségrészesedést a minisztérium csökkenteni köte­les azzal az összeggel, amellyel a gazdaság a munka- és védőruha­juttatásra fordítható keretet túl­lépte, továbbá azokkal az össze­gekkel, amelyeket a jogszabályok előírnak. A nyereségrészesedésből ki lehet zárni azt a gazdaságot, amely nem tartotta be a kötelező leltári rendelkezéseket, nem biz­tosította a bizonylati fegyelmet, s így mérlege nem nyújt megbíz­ható alapot a többletnyereség megállapítására. A módosítás a vállalatfejleszté­­si alapra is kiterjed. Kimondja, hogy a gazdaság a vállalatfejlesz­tési alap 50 százalékát tartalékol­ni köteles. Azok a gazdaságok, amelyeknél a tartalékolás utáni összeg 50 ezer forintnál kevesebb, a teljes összeget, ahol ennél több, de a 100 ezer forintot nem halad­ja meg, legfeljebb 50 ezer forin­tot fordíthatnak vállalatfejlesztési célokra. Az igazgatói alappal kapcsola­tos módosítások kimondják, hogy a gazdaságok legszükségesebb jó­léti és jutalmazási kiadásaik fe­dezésére az igazgatói alapjuk ja­vára dolgozónként negyedéven­ként 20 forintot elszámolhatnak. ír TÁRGY­­NYEREMÉNYEK A LOTTÓ márciusi szelvényeire , UTAZÁSOK SORSOLÁSA A SZOVJETUNIÓBA, CSEHSZLOVÁKIÁBA, ROMÁN TENGERPARTRA, BOLGÁR TENGERPARTRA. Fentieken kívül a közismert tárgynyeremények: ÖRÖKLAKÁSOK - WARTBURG-AUTÓ stb. Lottózzék rendszeresen, hogy feltétlenül részt vegyen a jutalomsorsoláson. A Bánki Donát Gépipari Technikum szombat este rendezte meg az iskola hagyományos „technikusbálját” az ÉDOSZ székházában. Este 9 órára már táncolókkal népesedett be a nagy terem. Jól sikerült parasztgyűlések voltak vasárnap vid­ón Vasárnap többfelé tartottak az országban parasztgyűléseket. Szen­tesen, a Tóth József Színházban volt nagyszabású parasztgyűlés, amelyen — a város termelőszövet­kezeteinek tagságán kívül — a környékbeli egyéni gazdák közül is sokan megjelentek. A nagy­gyűlés szónoka Dögei Imre föld­művelésügyi miniszter volt A Csongrád megyei Nagy­­mágócs község mozi­termében Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnök­­helyettese tájékoztatta négy köz­ség: Nagymágócs, Székkutas, Ar■A­pádhalom és Derekegyház dolgo­zóit az időszerű kérdésekről. Tegnapelőtt ünnepelte Kisúj­­szállás termelőszövetkezeti vá­rossá alakulásának évfordulóját! A jubileumi ünnepség alkalmából díszbe öltözött a város s a városi filmszínházban több száz főnyi tsz-tag és dolgozó paraszt hall­gatta meg Magyari András, a földművelésügyi miniszter helyet­tese ünnepi beszédét. Az egészna­pos ünnepség este színvonalas kulturális, műsorral zárult. ORSZÁGOS FÉNYKÉPKIÁLLÍTÁS A Magyar Dolgozók Országos Művészfényképező Egyesü­lete a Magyar Fotóművészek Szö­vetsége védnöksége mellett ren­dezte meg XIII. országos kiállítá­sát Belgrád rakparti helyiségében, melynek szűkreszabott falai meg­teltek az ország különböző részei­ből beküldött képek kiváló példá­nyaival. Aki ismeri az amatőrfény­képészek szenvedélyét, az tudja igazán megérteni, egyszersmind méltányolni azt a lázas készülő­dést, amely az egész országban megelőzte a kiállítást, összegezi ez mindazokat a részleteredmé­nyeket, melyeket a nagymérték­ben megnövekedett amatőrtábor, de a hivatásosok is év közben el­értek. S hogy az ilyen seregszem­lének milyen nagy jelentősége van, bizonyítja a nemrég lezajlott nemzetközi kiállítás is, amelynek hatása máris megmutatkozik a fo­gékony magyar fotóművészek munkáiban. A képekben a merev, színpadias beállítások, mesterkélt elrendezések és a valóságnak el­lentmondó fényözön helyett a szo­cialista embertömegben felébredő új esztétikai szemlélet nyilatkozik meg. Fényképezőművészeinknek mit mér konkrét mondanivalójuk van mai életünkről. Különösen feltűnő és örvende­tes, hogy sok fiatal vidéki fotó­művész milyen nagy igyekezettel sajátította el a speciális fotónyel­­vezetet, az előadás módszereit, technikáját, s mindezt még meg­tol­dották a kifejezés eredetiségé­vel Becsüljük meg a látottak alapján az amatőrszellemből lét­rejött alkotások szépségét téma, de technika, sőt merész formai megoldások szempontjából is. A kiállítás azt bizonyítja, hogy a fényképezés nagyszámú dilettán­sai mellett vannak olyan nagy­számú hívei is, akik magasabb művészi célokat tűztek maguk elé s akik az eléjük táruló lehe­tőségekből ötletet, változatossá­got merítenek, hogy másokban is kiváltsák azokat az érzéseket, amely­eket a kép megalkotására ösztönözték. A kiállított képek a művészi fényképezés megújhodásá­ról beszélnek s minden bizonnyal ösztönzően hatnak majd a fejlődő és új utakat kereső fotóművésze­­tünk értékes művelőire. Ezen a kiállításon a magyar amatőrgárda bebizonyította termé­kenységét, hiszen egy év alatt Budapest két alkalommal is — nemzetközi és országos kiállításon­­— szerepelt eredményesen. A tavalyi nemzetközi kiállítás példa nélküli látogatottsága s a most megrendezett országos kiállí­tás már nemcsak sejteti, de hatá­rozottan bizonyítja, hogy a széles tömegek és a fotó művelői között, már lemérhető kapcsolat alakult ki. Aki figyelemmel szemléli a kiállítás látogatóinak fogékonysá­gát, örömmel állapíthatja meg, hogy a képek mondanivalójukkal szinte részvevővé avatják a szem­lélőt s kiváltják bennük azokat az értelmi és érzelmi reakciókat, melyek a művészet valódi követel­ményei A fotóművészet sok-sok nehéz­ség (merev álláspontok, elvi inga­dozások­ után alakította ki profil­ját. Úgy érzem, hogy ma már ha­tározott léptekkel halad előre cél­ja felé, hogy minél többet mond­jon mai életünkről. S bízvást el­mondhatjuk, hogy mai fotóművé­­szetünk az európai vagy akár az egész világ fotóművészete eredmé­nyeinek összehasonlításéban is, mindinkább megállja a helyét. Vadas Ernő Ifjúsági találkozók A Kommunista Ifjúsági Szövet­­ség megalakulásának első évfor­dulója alkalmából a monori já­rás KISZ-szervezetei tegnapelőtt egésznapos ifjúsági találkozót rendeztek Maglódon; ez alkalom­mal leplezték le az ellenforra­dalomban hősi halált halt ifjú Baja Ferenc síremlékét. Ifjúsági nagygyűlést tartottak vasárnap a salgótarjáni November 7. Filmszínházban Nógrád megye fiataljai. Az ünnepség végén a KISZ szervezésében leginkább kitűnt fiatal kommunistákat Ságvvári-emlékéremmel, és arany­­koszorús KISZ-jelvénnyel tüntet­ték ki. Cegléden ifjúsági munkás-pa­raszt katonatalálkozót, Békés me­gyében pedig, Gyulán, színpom­­pás felvonulást tartottak vasár­nap a KISZ-fiatalok. ­ Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága dr. Kende Zsigmond elnökletével hétfőn megtárgyalta az 1958. évi egész­ségügyi költségvetést. Részt vett az ülésen dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese, Olt Károly, az ország­­gyűlés terv- és költségvetési bi­zottságának elnöke is. A költségvetés főbb céljait Cserba László, az Egészségügyi Minisztérium terv- és pénzügyi főosztályának vezetője ismertette. Rámutatott: az 1958. évi egészségügyi költségvetés jelentősen előse­gíti az egészségügyi ellátás további fejlesztését. A szociális és egészségügyi elő­irányzat 8,5 százalékkal maga­sabb az előző évinél, ezen belül az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó feladatokra 12,5 százalék­kal nagyobb összeg jut. Az egészségügyi intézmények létszámhelyzete kismértékben bár, de az idén is javul. A kór­házi ágyak száma mintegy 800-zal emelkedik s az év végére megha­ladja a 68 500-at. Tovább épül Miskolcon a szentpéterkapui egészségügyi központ, ahol az idén 200 ágyas kórházi részleg és 150 tanulót befogadó szakiskola kezdi meg működését A szakor­vosi rendelőintézetek napi ren­delési óraszáma 800-zal emelke­dik, ezáltal enyhül a járóbeteg­ellátásban mutatkozó zsúfoltság. A költségvetés 70 új orvosi kör­zet létesítését biztosítja s így szá­muk 3200-ra növekszik. A gyer­­mekegészségügyi ellátás további javítására az iskolaorvosok napi rendelési idejét négyezer órára emelik. Ebben az évben megkezdődik a járványos gyermekbénulás elleni kísérleti oltóanyag ha­zai termelése, továbbá az egyéb vírusos megbe­tegedések elleni oltóanyag-kuta­tás. Újabb kilenc korosztály beol­tására Salk-vakcinával a költség­­vetés 30 millió forintot biztosít. A felszólalásokra dr. Simono­vits István, az egészségügyi mi­niszter első helyettese válaszolt A bizottság végül elfogadta az előterjesztett költségvetési elő­irányzatot, s egyúttal több kiegé­szítő javaslatot tett, amelyet az országgyűlés terv- és költségveté­si bizottsága elé terjeszt. Az országgyűlés munkaügyi bi­zottsága Mekis József elnökletével ülést tartott. A képviselők először meghallgatták a tanácskozáson részvevő Kisházi Ödön munka­ügyi miniszter beszámolóját, majd megvitatták a munkaügyi tárca 1958. évi költségvetési előirányza­tát. Kisházi Ödön munkaügyi mi­niszter a tárca egyéves működésé­ről szóló tájékoztatójában közölte: az egyik legjelentősebb eredmény, hogy a párt és a­­kormány megfe­lelő intézkedései alapján sikerült több területen a bérek közötti ko­rábbi aránytalanságokat megszün­tetni és egyidejűleg az életszínvo­nalat növelni. Megemlítette a to­vábbiakban, hogy a nagyobb ará­­nyú munkanélküliség, aminek ár­nyékát az ellenforradalom előre­vetette, nem következett be, sőt ma már bizonyos területeken munkaerő-hiány van. Ezt követően a miniszter a tár­ca soron következő legfontosabb feladatairól beszélt. Első helyen említette az átlagbér-ellenőrzés megszilárdítását a gazdasági élet minden területén. Bejelentette, hogy a minisztérium javaslatot ké­szített az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók munkaidejének csökkentésére. A javaslat túlnyomó része a bá­nyászat és a vegyipar területére vonatkozik, de érint egyéb foglal­kozásokat is. Elmondotta, hogy a miniszté­rium segítséget nyújt az iskolák­nak, illetve a szülőknek ahhoz, hogy az iskolából kikerülő gyer­mekek pályaválasztását meg­könnyítse. Kish­ázi Ödön tájékoztatója után a képviselők megvitatták a mun­kaügyi tárca 1958. évi költségveté­si előirányzatát. A költségvetés 1958-ban 8300 ars­ra érdemes ipari tanuló üdülteté­­sét biztosítja, s az elmúlt évhez hasonlóan a tanulók egy része csereüdültetésben részesül. Az idei tanévben az előző évihez képest csaknem húsz­ezerrel több ipari tanuló ré­szesül iskolai oktatásban, ugyana­kikor a helyi iparban foglal­­koztatott tanulóknál tízezerrel többnek biztosítják az elméleti oktatást, mint az elmúlt tanévbert. Az ipari tanulók oktatására elő­irányzott kiadások összege egyéb­ként a múlt évit jelentősen meg­haladja. Az Országos Nyugdíjinté­zet ez évben több mint 600 000 nyugdíjas ellátásáról gondosko­dik. Az országgyűlés bizottságai megkezdték az 1958. évi költségvetés tárgyalását Hétfőn a szociális és a munkaügyi bizottság tartott ülést

Next