Népszabadság, 1958. június (16. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-14 / 140. szám

8 Megelőző tűzvédelem az aratás, cséplés, behordás idején Az aratás, cséplés, behordás idején a mezőgazdasági termé­nyek megelőző tűzvédelmére vo­natkozó rendelkezések különös jelentőséget nyernek. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság tűztől való megóvása országos érdek, a tűzesetek megelőzésére előírt tűz­védelmi szabályokat mindenkinek maradéktalanul be kell tartania. Az aratás- és cséplésben részvevő erőgépeket a munkába állításuk előtt felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy azok a tűzbiz­tonsági követelményeknek megfe­lelnek-e. Gőzgéppel csak szérűn szabad csé­pelni és cséplésre csak olyan gáz­gépet szabad használat, amely nem tűzveszélyes. A robbanómotoros erő­gépek kipufogó csöveit jól működő szikr­afogóval kell ellátni. Az erő­géphez szükséges üzemanyagot meg­felelő módon, az osztagoktól, kazlak­tól távol szabad csak tárolni. Az erőgépeket minden tűzveszélyes anyagtól, épülettől megfelelő távol­ságban szabad működtetni. (Ez a tá­volság motorok esetén 8 méter, gőz­gépek esetén 12 méter.) Az erőgépe­ket és cséplőgépeket olyan felszere­léssel kell ellátni, hogy azokat tűz esetén azonnal biztonságos helyre lehessen vontatni. Az­ erőgép körül 5 méter széles tűzvédelmi sávot kell létesíteni, amelyet állandóan locso­lással, nedves állapotban kell tarta­ni. A cséplőgépeket tűzvédelmi fel­­szserelésekkel kell ellátni. A behor­dott termést úgy kell elhelyezni, hogy a legközelebbi lakóháztól, gaz­dasági épülettől, szomszédos kazlak­tól, asz­tag­tól, illetve utcától leg­alább 20 méter, tűzveszélyes raktár­tól vagy gyártól legalább 300 méter távolságon kívül legyett. A cséplés­nél tűzrendészeti felelőst kell alkal­mazni, aki a cséplőbrigád minden tagját köteles a tűzoltásra kioktatni. A tűzrendészeti előírásokat az ara­tásban, cséplésben, behordásban részvevő összes dolgozó betartani köteles. Azokat a dolgozókat, akik a tűz­rendészeti előírásokat nem tart­ják be, a munkahelyről eltávolít­ják és eljárást indítanak ellenük. Borverseny Tokaj-Hegyalján Csütörtökön borversenyt tartot­tak Tokaj-Hegyalján. A híres borvidék állami gazdaságai, ter­melőszövetkezetei és egyéni sző­lősgazdái 132 új és óborral, szá­raz és édes szamorodnival, vala­mint aszúborral vettek részt a versenyen. A felszabadulás óta mind a mennyiséget, mind a­ mi­nőséget tekintve, ez volt a legna­gyobb borverseny a világhírű bor­vidéken. A borokat öt bizottság vizsgálta és döntött helyezésükről. Pontozásuk alapján, az új borok első díját a Tolcsvai Állami Gaz­daság 1957. évi hárslevelűje nyer­te. Az óborok legjobbja a Szőlé­szeti Kutató Intézet 1956. évi fur­mintja. A szamorodni borok közül a Tolcsvai Állami Gazdaság és a Szőlészeti Kutató Intézet mutatta be a legízletesebb, legszebb boro­kat. Az aszúborok első díját ugyancsak a Tolcsvai Állami Gaz­daság 1954-es évjáratú bora és a Szőlészeti Kutató Intézet 1953 év­járatú 5 puttonyos aszúja nyerte. Kiváló eredményekkel szerepelt a borversenyen a tállyai Tokaj Hegyalja Csillaga Termelőszövet­kezet, és szép sikereket értek el az egyéni szőlősgazdák is. (MTI) Érdemes siló- és rim­­ó tenyészidejű kukoricát vetni a kiszárított tavaszi árpa, borsó vagy más ilyen növény földjébe Ritka esztendő, amikor június közepén pár nap alatt ilyen sok eső esik. A mostani csapadékos időjárás többek között arra is figyelmezteti a gazdákat, hogy a nem sikerült tavasziak helyébe érdemes silókukoricát vagy rövid­tenyészidejű kukoricát vetni. Silókukoricának csaknem min­den hazai fajta alkalmas. Ilyen esőzés után, június közepén vetve és tejes érésben betakarítva, hol­danként 100—150 mázsa zöldtöme­get ad ez a növény. De a külön­féle fajták közül is — az eddigi kísérletek szerint — a legjobban bevált silótermesztésre az Óvári 5-ös, a Martonvásári 5-ös, a Szegedi sárga és az úgyne­vezett Vas-siló, valamint az Aranyözön. Ezek vetőmagjából elegendő van, úgyhogy minden termelőszövetkezet vagy egyéni gazda hozzájuthat. A gyors tenyészidejű kukori­cák közül különösen érdemes ter­meszteni Red Kinget. Ezt ha most vetik, akkor október közepére be­érik és holdanként 14—15 mázsa csöves termést is ad. Ennek a ve­tőmagját is beszerezhetik a ter­melők a Földművelésügyi Minisz­térium vetőmag-akciója révén. Textilipari méréstechnikai konferencia A Magyar Tudományos akadé­mia és a Könnyűipari Miniszté­rium 1958. június 16-tól 23-ig Textilipari Méréstechnikai Kon­ferenciát rendez Budapesten. A konferencián külföldi és magyar szakemberek tartanak előadáso­kat a textilipari méréstechnikai tudomány köréből. felszáll a villamosra. Ne kicsi­nyeljék le, hogy ez micsoda gond. Még a villamos meg sem állt, de nagyanyó már nyújtja a képzeletbeli rézfogantyú után a kezét. Magas, egyenestartású öregasszony nagyanyó, a háta nem görbült meg, fehér haján mintegy csinosan áll a fekete kalap. Csak a lábai, meg min­den— valahogy nem jár. Ré­gen húzták már fel, s most megállt. Azért a villamosra talán fel­száll. Piros a lámpa, üres a kocsi, felszállhat kényelmesen, ő még­sem lép az udvariasan éppen előtte fékező kocsi lépcsőjére, csak áll, nyújtja a­­kezét — vár. De a peron üres, sen­ki sem se­gíti fel nagyanyát. Nagyapó a kocsi másik végé­ben ül. Fehér hajú, fehér baju­­szú, derék piros ember nagyapó. Friss, fürge. Éppen kinéz az ablakon, meglátja nagyanyát, feláll nyomban, kisiet a peron­ra, udvariasan kezét nyújtja és NAGYANYÓ felsegíti mindjárt az első ülésre. Azután — tétovázik egy pilla­­natig —, s nem előbbi helyére, hanem nagyanyó mellé ül. Jön a kalauz, nagyanyó jegyet vált, s kérdi, hogyan mehet az OTI-ba. — Oh — készségeskedik nagy­apó. Neki is éppen ott kell le­­szállni. Majd ő megmutatja az átszállást. S azután megértően nagyanyára kacsint: — A lábak, ugye, a lábak ...? Nagyanyó bizonytalan mozdu­latot tesz. — Nem ... tudja, a közérze­tem. A közérzetem nyomott. Hiába, nyolcvan év... — Nyolcvan év? — visszhan­gozza hitetlenkedve nagyapó. —■ Hogy nyolcvan év... Ugyan! Itt a Keleti, nagyapó most már régi ismerősként nyújtja a kar­ját. Pontosabban, most látom csak, ő karol nagyanyába, het­ven éves karjának egész ifjú erejével. S nagyanyó kiegyene­sedik s óvatosan lelép a kocsi­ról. Még látom, ahogy a járdaszi­get szélén udvariaskodnak, nagyapó bizonyára felajánlja, el­kíséri a harminchetesig, nagy­anyó puszta illemből szabadko­zik, de ezután áttipegnek az út­testen. Aznap délelőtt valami dolgom akadt az „OTI-ban”. Jó másfél­két óra múlhatott el azóta, hogy őket a villamosról leszállni lát­tam. Belépek ott a nagy várakozó­terembe. S uramfia, ki ül ott, a sarokban, békés, mosolygós vá­rakozásban? Nagyanyó és nagy­apó. Nagyapó éppen valami vi­dám történetet mesélt, nagyanyó kacagott. Úgy látszik, megjavult a közérzete. Kalmár György Utasítás a gabonazsizsik elleni védekezésről Az élelmezésügyi miniszter az ér­dekelt miniszterekkel s a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben utasítást adott ki a gabonazsizsik elleni véde­kezésről. Az utasítás kimondja, hogy a gabonazsizsik elleni védekezésre korábban kiadott rendelkezések to­vábbra is érvényesek. Eszerint min­den vállalat illetve szövetkezet kö­teles a terményraktározásra használt épületekben és helyiségekben június 25-ig szervezett rovarirtást és taka­rítást végezni. A termény­forgalmi vállalat raktáraiban s a malmokban a takarítást, illetve a rovarirtást a raktárak kiürítésének megfelelően legkésőbb azonban augusztus 1-ig kell elvégezni. NÉPSZABADSÁG 1958. június 14. szombat Az olvasó vézetné „Elégedett emberek" című írásunk olvasóink körében nagy érdeklődést váltott ki. Cziffra Joachim (Budapest) a kö­vetkező véleményét fűzte hozzá: Én is sok „elégedett” emberrel vi­táztam már a felszabadulás előtt és a felszabadulás után is. Meg­figyeltem, hogy az úgynevezett „elégedett” emberek nem minden időben és nem azonos dolgokkal szemben voltak elégedettek. A Horthy-rendszerben, amikor bér­harcot vívtunk, egyes emberek azt mondták: „mi meg vagyunk elé­gedve”. Persze, nem voltak meg­elégedve, hiszen az általunk ki­harcolt magasabb fizetést ők is zsebrevágták. A felszabadulás után ezek az „elégedett” emberek egyszeriben elégedetlenek lettek. Kőműves szakmában dolgozom, s jól tudom, hogy a szakmunkások 2200—2500 forintot kerestek havonta. Munka­ruhát, szerszámot kaptak. Az üze­mi étkezdében olcsón, úgyszólván fillérekért kapták az ebédet, amit a felszolgálónők porcelántányér­ban vittek eléjük. De ezek az em­berek nem mindig és nem min­dennel voltak elégedetlenek. Azok például, akik pocsékolták a drága habarcsot, téglát, cementet, fa­anyagot, állványkapcsokat stb., stb., nem kifogásolták ezt soha. Elfelejtették, hogy az úgynevezett „régi jó világban” a tőkés, úgy, rúgta ki az ilyen „takarékos” munkást, hogy a lába sem érte a földet. Sajnos, úgy látszik, mind­ezeket elfelejtették ezek az „elé­gedett” emberek. „Vadhajtás" című cikkünk is sok levélíró ke­zébe adta a tollat. Sikallyó Fri­gyes (Tatabánya) így ír: Kétcsa­­ládos dolgozó vagyok. Nehéz fizi­kai munkával keresem a kenye­rem­. Bánt, hogy egyesek milyen könnyen tudják maguknak bizto­sítani a gondtalan életet, míg a nagy többségnek minden fillért meg kell gondolni, hogy hova is teszi. Üzemünkben gyakran vitat­kozunk arról, hogyan lehetne a párt és a kormány takarékossági határozatát végrehajtani úgy, hogy abból forint legyen, s ak­kor vannak olyanok, akik a mi forintjainkat saját céljaikra elher­dálják. Hogy vannak vezető ál­lású egyének, akik minden szív­­fájdalom nélkül jogtalanul fel­vesznek 38 000 forintot és élik vi­lágukat. Feltétlenül meg kellene velük téríttetni az okozott kárt Ne legyen nekik kifizetődő üzlet az újítási csalás. IDŐJARÁSJELEN­TES A Meteorológiai Intézet jelenti: vár­ható időjárás ma estig, felszakadozó felhőzet, de még záporszerű esőkkel. Mérsékelt, helyenként élénk észak­keleti-keleti szél, a hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet 15—18 fok között. Az Országos Madártani Intézet összeírja a gólyákat — Szabad kérem a működési engedélyeket... A lottósorsolás nyerőszámai: 14, 15, 25, 56, 59 A lottó 24. heti sorsolását pén­tek délelőtt 10 órakor, Moson­magyaróváron, a Katona József Művelődési Otthonban tartotta a Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság. Erre a hétre 2 600 503 szel­vényt küldtek be a fogadók, s így egy-egy nyerőosztályra 975188 forint jut. A kisorsolt nyerőszá­mok a következők: 14, 15, 25, 56, 59. (MTI) ___________ — A Grand Canyon (Egyesült Államok, Arizona) szakadék­ba zuhant két kisgyerek, miközben a szülők a kilátásban gyönyör­ködtek. A gyermekek autóban ül­tek, amely a meredek parton meg­indult, és az 500 méter mély sza­kadékba zuhant. — Fióküzemet létesít Orosházán a Békéscsabai Ruhagyár. Az új részleg évente több mint 3 és fél­millió forint értékű árut gyárt majd. — A Vértes-hegység első turista útjelzése Csákberény és Mór közt el­készült; a hegységben összesen több mint 150 kilométer turista­ut­at jelöl­­nek meg. — Ünnepélyes keretek között adják át rendeltetésének június 18-án, szerdán a nemrég elké­szült tiszalöki hajózsilipet. — Fennállásának 900. évforduló­ját ünnepli Tiszavárkony község. A vasárnapi ünnepi nagygyűlésen dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mond beszédet. — A trachoma — különösen Közel-Keleten elterjedt súlyos szembetegség — kórokozóját te­nyésztette ki egy angol orvos­csoport. — 75 mázsa trapista sajtot szál­lított a Tolna megyei Tejipari Vállalat Alexandriába; a vállalat 10 külföldi cégnek exportál. — Nemzetközi tudományos do­hánykonferenciát tartanak a do­hány minőségének megjavításáról ezekben a napokban Brüsszelben, 40 ország 350 képviselőjének rész­vételével. — Az Albán Népköztársaságban nagyszabású geológiai kutatást végeznek kőolaj feltárására. Az ország három vidékén krómérc­kutatás folyik, nemrégiben pedig gazdag vörösréz telepre bukkan­tak. — Pénteken visszaérkezett hat­hetes kínai tanulmányútjáról Bruttyó János, az építők szak­­szervezetének főtitkára. — Hetven vagonra való gyapjút adnak az iparvállalatoknak a Bác©­­Kiskun megyei juhászatok. Több mint kétszázezer állatról szedik le ezekben a napokban a téli bundát — ÚJ ISKOLÁT létesítenek az idén a Heves megyei Nagyköké­nyesen a községfejlesztési alap­ból. — Tíztagú kommunista ifjúsági küldöttség érkezett Somogyba, a megyei KISZ-bizottság meghívá­sára Bulgáriából.­­ Szíria részére elkészült az első 100 tonnás, forgógémes úszó­daru a Gheorghiu-Dej Hajógyár­ban. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Taná­csa K. Nagy Sándornak, a Föld­művelésügyi Minisztérium szövet­kezetpolitikai főosztálya vezetőjé­nek, az MSZMP Központi Bizott­sága tagjának, a túrkevei Búza­kalász Termelőszövetkezetben végzett eredményes munkája el­ismeréséül a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A ki­tüntetést pénteken délben Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. (MTI) — Megtartotta első ülését a bá­nyászszakszervezet műszaki taná­csa. A tanács elnökévé Embert Kálmánt, az Országos Bányamű­szaki Főfelügyelőség főmérnökét választották meg. — Elkészült az ország első fluidi­­zációs eljárással dolgozó kemencéje a Peremartoni Ipari Robbanóanyag Gyárban; az új kemence többet ter­mel, mint az öt régi rendszerű ke­mence együttvéve. — Több mint 100 kilós óriás­harcsát fogtak a Hármas-Körös­ben péntek reggel a gyomai Vi­harsarok Halászati Termelőszö­vetkezet halászai. — Eredeti formájában állítják helyre a több mint 700 esztendős, műemléknek nyilvánított sopron­­horpácsi templomot. A restaurá­lásra egymillió forintot költenek. — Az országos könyvtárak nem­zetközi értekezletét tartják meg Bécsben, szeptemberben, az UNES­CO európai tagországainak rész­vételével. — Harmincéves fennállását ün­nepli a X. kerületi Keresztúri úti iskola; ez alkalomból ma baráti találkozó lesz az öregdiákok, szü­lők és a nevelők részvételével. — 2 KILÓ 81 DEKÁS termésarany­­darabot találtak Észak-Szibériában. — 150 ezer forintot takarít meg az idén különböző műszaki intézke­désekkel és fokozott anyagtakarékos­­sággal a Kőbányai Szerszámgépgyár. — A VILÁG LEGERŐSEBB RÁDIÓ­­TELESZKÓPJA elkészült a Szovjet­unióban. A teleszkóp a 3 cm-es Hul­lámoktól kezdve érzékeny, míg az eddigi legnagyobb teleszkóp Angliá­­ban csak az ennél hússzor nagyobb hullámokat fogja fel.­­ Több mint egymillió rubel ér­tékű alumínium- és zománcedény, petróleumfőző, textilipari alkatrész és különféle szerszámok készítésére ka­pott Vietnamból megrendelést külke­reskedelmünk. — 20 éves érettségi találkozót tar­tanak a Kispesti Gimnázium 1938- ban végzett öregdiákjai június 21-én 19 órai kezdettel a Halásztanya kert­­helyiségében (XIX., Lenin tér). — Ér­deklődés: dr. Dettainál 410—853 (X) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A „Semmelweis” Megyei Szülésznő­­képző Iskola, Pécs. Hunyadi u. 72. sz. szeptember 1-én induló évfolya­mára felvételt hirdet. Felvételi korhatár: 18—32 év. Isko­lai végzettség: 8 általános. Érettségizettek felvételkor előny­ben részesülnek. Iskolai képzés: 2 éves és bentlaká­sos. Hallgatók részére teljes ellátást, gyakorlatra munkaruhát biztosítanak. Szükséges iratokat: születési anya­könyvi kivonat, utolsó iskolai bizo­nyítvány, orvosi bizonyítvány, va­gyoni bizonyítvány, részletes önélet­rajz, kérvény, legkésőbb augusztus hó 1-ig kell az iskola címére meg­küldeni. Részletes felvilágosítást érdeklő­­dőknek közvetlenül az iskola veze­tője ad. (X) SZÉPEN MEGÖREGEDNI ez többek közt azt is jelenti, hogy táplálkozzunk helyesen. Tegnap már tisztáztuk ezt. Mit kell tehát enni, hogy egészségesek maradjunk késő öregkorunkig? Zöldséget, gyü­mölcsöt és tejtermékeket! De úgy is mondhatnánk, hogy ál­lati fehérjét és vitamint. Vagy: vajat, tojást és kompó­­tot, ha így jobban tetszik. A magyar ember húsevő, ezt sokszor mondták már. Nem is akarjuk kivenni a bécsiszele­tet senki szájából. De azért tejet ihatnánk többet is. Hogy miért nem iszunk, azt holnap tárgyaljuk meg ugyanitt.

Next