Népszabadság, 1958. június (16. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-21 / 146. szám
Az országgyűlés elfogadta a hároméves tervről szóló törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról.) iskola után nem biztosított. Gosztonyi János javasolta, hogy fokozatosan hozzák létre falun és a mezővárosokban a kötelező jellegű mezőgazdasági iskolákat, mert nagy hiányosságok vannak a dolgozó parasztfiatalok szakmai képzésében. A dolgozó fiatalok egyre nagyobb számban néznek optimistán a jövőbe és szívvel-lélekkel segítik a szocializmus építését. A szocializmushoz hű magyar ifjúság és mindenekelőtt a KISZ-tagok ezért is fogadták egyetértéssel azt az ítéletet, amelyet népköztársaságunk bírósága Nagy Imre és bűntársai felett hozott. Ez az ítélet bizonyos vonatkozásban igazságszolgáltatás azoknak a fiataloknak is, akiket félrevezettek, becsaptak, hiszen közismert, hogy Nagy Imre és bűntársai, akik a néphatalom elleni fegyveres támadást előkészítették és vezették, sajnos, nagyon sok fiatalnak is egyéni tragédiáját, lelki károsodását és válságát okozták — mondta befejezésül, majd a törvényjavaslatot elfogadta. Ezután Martin Ferenc képviselő emelkedett szólásra.zel hozzájáruljunk a szocializmus további sikeres építéséhez, amelynek egyik igen fontos láncszeme a most tárgyalt hároméves terv. Nagy Ferenc felszólalásában elmondotta, hogy az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a tervet már jóelőre részletesen megtárgyalta. Elfogadta azt a fő jellemvonást, hogy elsődlegességet biztosít az iparfejlesztésnek, mert nyilvánvaló, hogy a fejletlen ipar a mezőgazdaság fejlődésének is gátjává lenne. A képviselő ezután a talajerő pótlásának kérdéseiről, a műtrágya felhasználásról beszélt, majd a belterjesség kérdéseivel foglalkozott, s ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy az országnak problémái vannak a vetőmagtermelésben. A vetőmagok tisztítására és tárolására sok helyütt nincsen megfelelő raktár. Elegendő számban kell aprómagcséplő és tisztítógépet biztosítani a vetőmagtermeléshez — mondotta. — A mezőgazdasági bizottságban az elmúlt év májusában tárgyalták ezt a kérdést, közösen az országgyűlés ipari bizottságával. Az ipari bizottság részéről nagy megértést és segítséget kaptunk. A Gépipari Minisztérium ott jelen volt meg a atörvényjavaslat — mondotta befejezésül —, a törvényjavaslatot elfogadásra javasolta. Ezután Z. Nagy Ferenc képviselő szólalt fel. zottja közölte velünk, hogy 500 darab heremagcséplőgépet tud gyártani a gépipar, amit megnyugvással vettünk tudomásul. De mi lett az eredmény? Néhány hónappal ezelőtt arról értesültünk, hogy ez évben elkészítik a prototípust, azt kipróbálják és jövőre megtervezik a sorozatgyártást. Behoztak Csehszlovákiából is heremagcséplőt, azt is ki akarják próbálni, s úgy tudom, Lengyelországból is hoznak kettőt. Magyarországon nagyon jó heremagcséplők már 50 évvel ezelőtt is voltak, nem kellett ezt most feltalálni. Miért kell annyi ideig tartani most a tervezésnek és a kísérletezésnek? Erről a helyről tisztelettel felhívom a kohó- és gépipari miniszter elvtárs figyelmét arra, hogy nyújtson segítséget a magyar mezőgazdaságnak. Beszélt a továbbiakban a termelőtalajok javításában, az öntözés kiterjesztésében előttünk álló feladatokról, majd a tervjavaslatot elfogadta. Következőnek Erdei Ferenc képviselő kért szót, eredményeket várni. Szükség van és ezt a tervjavaslat is hangoztatja — az alapvető tudományágak fejlesztésére. Beszélt ezzel kapcsolatban azokról az új módszerekről, amelyeket a Szovjetunióban honosítottak meg a tudományos tervezésben. Felszólalása végén a javaslatot elfogadta, majd Fodor Imre képviselő kért szót. Fodor Imre: Jelentős anyagot kapnak a tanácsok beruházásokra Fodor Imre arról szólt, hogy milyen feladatok várnak a hároméves terv végrehajtásában a tanácsokra. A munka méreteit jellemzi, hogy 3038 millió forint a tanácsi beruházások összege, ehhez járul még a községfejlesztési alapokból összegyűlő összeg, amely három év alatt eléri a másfél-kétmilliárdot. A tanácsoknak fokozott gondot kell fordítaniuk arra, hogy a beruházásokat a legfontosabb és egyben leggazdaságosabb célokra fordítsák. Elmondotta, hogy a tanácsi beruházások egyik legfontosabb területe a lakás- és iskolaépítés. Ugyancsak nagy összegek jutnak művelődési célokra, így például felépül a budapesti Vígszínház, a miskolci Nemzeti Színház, új színházat építenek Nyíregyházán, szabadtéri színpadot Szegeden. Az egészségügyi célokra rendelkezésre álló 300 millióból fejlesztik a komlói és a veszprémi kórházat, felépítik az ózdi rendelőintézetet, megkezdik a sztálinvárosi, fehérgyarmati, a salgótarjáni — egyenként több száz ágyas — kórházak építését. A helyi ipar vonatkozásában különösen az építőanyag és a faipar fejlesztésére fordítanak nagy gondot, hogy ezzel is segítsék a nagyszabású fakkásépítési program megvalósítását. A képviselő végül a községfejlesztési alapok jelentőségéről beszélt, majd a tervjavaslatot elfogadta. Utána Incze Jenő külkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Z. Nagy Ferenc :(“ „találjak" fel azt, amit már ej*ysz er feltaláltak Martin A magyar szakszervit segítik a terv Martin Ferenc a szakszervezetekbe tömörült dolgozók nevében szólt a törvényjavaslathoz. Megállapította, hogy a tervjavaslat nemcsak három év perspektíváját, hanem szimbolikusan egész gazdaságunk szocialista perspektíváját tárja a dolgozók elé Hűen fejezi ki a Magyar Szocialista Munkáspárt általános politikáját és törekvéseit. A szakszervezetek javaslatait és nézeteit — mondta — megfelelő fórumok figyelembe vették, és ennek is része van abban, hogy az országgyűlés előtt levő törvényjavaslatot az ország dolgozói, azok képviselői helyesléssel és egyetértéssel fogadhatják. A magyar szakszervezetek azonban nem elégszenek meg azzal, hogy az országgyűlésen helyesléssel és egyetértéssel fogadják a tervet, hanem vállalják azt is, hogy teljes erejükkel segítik a tervben megjelölt célok megvalósítását. Hangsúlyozta: a hároméves terv elsősorban azt követeli meg a munkásoktól, műszakiaktól, hogy alkotókészségüket maradéktalanul kibontakoztassák. Ehhez a szakszervezetek széleskörű, sokrétű segítséget nyújtanak. Az üzemi tanácsok most nagy segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a vállalatok jó, az üzem sajátosságait a legmesszebbmenően figyelembe vevő és a tartalékokat hasznosító Ferenc minden erejükkel végrehajtását terveket készítsenek. Alkalmasak arra is, hogy — a termelési értekezletekkel együtt — állandóan ellenőrizzék és segítsék a terv megvalósítását, csakúgy, mint szakmunkások és műszakiak képzettségének állandó fejlődését. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány — folytatta — több alkalommal kifejezte azt az elhatározását, hogy a kialakult életszínvonalat megvédi, s a terv is arról tanúskodik, hogy szerény mértékben bár, de tovább is emeli azt. Ezért súlyosan megsértik a párt és a kormány politikáját azok, akik itt-ott, nyíltan vagy burkoltan emelik a fogyasztási cikkek árait. Helyesnek és szükségesnek tartjuk, hogy ilyen szempontból ellenőrizzék a magánkisipart és kereskedelmet Hiszem, hogy a hároméves terv végrehajtásáért folytatott harcunkban a szervezett munkásság az élen fog járni és ismételten bebizonyítja, hogy népi demokratikus rendszerünknek, a porletárhatalomnak híve és szilárd támasza — mondotta befejezésül, s a törvényjavaslatot elfogadta. ■fc Pénteken 10 órakor Vass Istvánné elnökletével folytatta tanácskozásait az országgyűlés. Elsőnek Nagy Józsefné könnyűipari miniszter kért szót. Nagy Józsefné: A könnyíűipar rgyze több és jobb terméket ad át a kereskedelemnek Bevezetőben a könnyűipar eredményeit ismertette és elismerését fejezte ki az ipar dolgozóinak jó munkájukért. A feladatokról szólva megállapította, hogy a könnyűipar a legfontosabbnak változatlanul a dolgozók életének szépítését, a lakosság szükségleteinek kielégítését, a kereskedelem ellátását tartja mind jobb minőségű cikkekkel. Fontos feladata a könnyűiparnak az exporttervek teljesítése, hiszen enélkül nem biztosíthatnánk megfelelően a lakosság ruha-, cipő-, papír- és bútorellátását sem. A hároméves terv időszakában — folytatta — azért is fontos az exportfeladatok teljesítése, mert közismert, hogy a kapitalista világban jelentkező válságtünetek fokozódó követelményeket írnak elő számunkra is. Ezután saját tapasztalatairól számolt be, amelyeket kiküldetése során szerzett egyes nyugati országokban. A továbbiakban a könnyűipar céljait ismertette, s a többi között megállapította: fő feladatnak tekintjük, hogy a könnyűipar termékei ne csak mennyiségben elégítsék ki a fogyasztók igényeit, hanem minőség és választék szempontjából is. Száz és száz olyan intézkedést tervezünk, amelyek megvalósításával kevesebb lesz a jogos kifogás és több a dicsérő bejegyzés a panaszkönyvekbe. Fokozzuk a szövetek tartósságát, divatosságát. Terveink szerint az egy főre jutó szintetikus- és műszál-felhasználás a tervidőszak végére megközelíti a fejlett ipari országok felhasználási adatait — hozzávetőlegesen egyenértékű lesz az Ausztriában felhasznált mennyiséggel, és lényegesen meghaladja Olaszország egy főre eső jelenlegi fogyasztását. 1960-ra több mint tízmillió méter olyan pamutszövetet hozunk forgalomba, amelynek gyártásánál alkalmazzuk a gyűrődésmentes kikészítést. A könnyűipar fő feladatának tartja, hogy mindenki még csinosabban, még elegánsabban öltözködhessék. Az új eljárások is azt a célt szolgálják, hogy a dolgozónők kevesebb időt pazaroljanak vasalásra, mosásra, háztartási munkára, s több idő jusson önmaguk képzésére, szórakozásra. Ezután Nagy Józsefné a papír- és bútorgyártásról beszélt. Mindkét iparágat jelentős összegekkel fejlesztjük — mondotta —, de a problémákat nem tudjuk teljesen megoldani e két iparágban. 1959-re megkezdi termelését a Csepeli Papírgyárban egy óriási gép, amely önmagában 20 százalékkal növeli a magyar papírtermelést. Mindez azonban még nem elegendő, ezért kértünk és kaptunk a Szovjetuniótól két papírgépet, amelyek azonban 1960 után termelnek s a jelenlegi termelést megközelítően 75 százalékkal emelik. A hároméves népgazdasági terv a nyugodt fejlődés biztos alapját rakja le. Biztosítja a könnyűipari dolgozók rendszeres foglalkoztatását, életszínvonaluk szerény, de folyamatos emelkedését, megalapozza a későbbi még gyorsabb iparfejlesztést. A könnyűipar majdnem négyszázezer dolgozója nevében ígérhetem az országgyűlésnek, hogy a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével nem fogjuk kímélni erőinket, hogy ezt a tervet minden részletében megvalósítsuk és ez Erdei Ferenc: A tervjavaslat nagymértékben épít a tudományra Erdei Ferenc felszólalásában arról beszélt: milyen szerep jutott a tudománynak a hároméves tervjavaslat előkészítésében és milyen feladatok hárulnak a magyar tudósokra a terv végrehajtásában. Hangoztatta, hogy bár terveink előkészítésében elvileg már régebben kiemelték a tudományos megalapozottság fontosságát, lényegileg a gyakorlatban most történik meg először, hogy a terv nagymértékben épít a tudományra. Jelentős ez annál is inkább, mert a hároméves tervidőszakban ki kell dolgoznunk a további fejlődés terveit, ez pedig tudományos módszerek és a kutatás eredményeinek figyelembe vétele nélkül nem lehetséges. A továbbiakban rámutatott, hogy a tudományos kutatásnak mind több eredménye válik felhasználhatóvá a gyakorlatban. Ennek ellenére, sok még a felhasználásra váró tartalék azokban az eredményekben, amelyeket a különböző kutatóintézetek elérnek. Erdei Ferenc hangoztatta, hogy e területen nem helyes kizárólag gyors, esetleg még nem eléggé megalapozott gyakorlati Incze Jenő: A szocialistas ország 14»kon kívül 31 tőkés országgal van kereskedelmi egyezményünk Incze Jenő külkereskedelmi miniszter a hároméves terv külkereskedelmi vonatkozásairól beszélt. Külkereskedelmi terveink is gondosan mérlegelik belső erőinket, lehetőségeinket, s világpiaci kapcsolataink lehetőségeit — mondotta. — Külkereskedelmi tervünk a tavalyi 12 648 millió devizaforint összforgalomhoz képest 1960-ban 14137 millió devizaforint összforgalmat, tehát a tavalyihoz képest mintegy 11 százalékos forgalomemelkedést irányoz elő. Az előirányzott behozatal kisebb, míg a kivitel nagyobb mértékű emelkedésével számol, mert nemzetközi fizetési mérlegünk olyan egyensúlyát tervezi, amely egyrészt biztosítja fizetési kötelezettségeinknek pontos teljesítését, másrészt azt, hogy hitelpolitikánkban is a forgalmunkkal mindenkor arányban álló hitelfelvételeket és hitelnyújtásokat eszközölhessünk a kereskedelmi életben szokásos keretek és feltételek között. Feladataink megvalósításában nagyobbrészt a szocialista országokra támaszkodunk. A korábbi éveknél hamarabb kötöttük meg mindenekelőtt az 1958. évre vonatkozó részletes államközi árucsereforgalmi és fizetési megállapodásokat. Ezeket a megállapodásokat az elmúlt hetekben rögzítettük az összes szocialista országokkal. Ugyancsak az elmúlt hónapokban megkötöttük az 1958 -60-as évekre terjedő, tehát a terv időszakára vonatkozó hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodásokat. Ilyen szerződéseket kötöttünk már ez ideig a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztársasággal, Lengyelországgal, Bulgáriával, Albániával, Mongóliával. A többi szocialista országgal is megkötjük ebben az évben. Az elmúlt hetekben kötöttük meg hosszúlejáratú megállapodásunkat Kínával is, éspedig 1962-ig, mivel Kína jelenlegi saját hosszúlejáratú népgazdasági terve 1962-ig van felépítve. Mindezek a hosszúlejáratú megállapodások magyar szempontból azt jelentik, hogy a most tárgyalt hároméves tervünk realitása a szocialista tábor országainak részéről messzemenően alá van támasztva, hiszen ezek a megállapodások a legalapvetőbb export- és importtételeket specifikáltan, mennyiségileg tartalmazzák. A Szovjetunióval kötött hoszszúlejáratú megállapodásunk a hároméves terv során kül kereskedelmi forgalmunknak mintegy 35 százalékát öleli fel és ezért az abban szereplő behozatali és kiviteli tételek egyik legdöntőbb alapját képezik hároméves tervünknek. Kína nagyarányú beruházási tevékenységbe fogott, amely kiterjed mind a mezőgazdaság, mind a nehézipar, mind a könnyűipar területére. Ezen elgondolásokon belül, amellett, hogy gépiparát hatalmas méretekben fejleszti, hosszú ideig még importgépeket is kíván alkalmazni. Amióta aláírtuk a hosszúlejáratú megállapodást, hivatalos értesítést kaptunk, hogy az eredeti elképzelésekhez képest jelentékenyen kibővíthetjük a két ország közötti kapcsolatot Hároméves külkereskedelmi tervünkben növekvő szerepet irányoztunk elő a tőkés országokkal való kapcsolatunkban is. Az az alapelv vezet bennünket, hogy a társadalmi és politikai berendezkedéstől függetlenül, fejleszteni kívánjuk minden országgal a kölcsönösen előnyös, mindennemű politikai feltételtől mentes gazdasági kapcsolatokat. Jelenleg 31 tőkés országgal van államközi, bankközi vagy kamarák közötti kereskedelmi egyezményünk, de ezenkívül számos olyan országgal is kereskedünk kisebb-nagyobb mértékben, amellyel eddig még nem létesítettünk kereskedelmi megállapodást. A továbbiakban elmondotta: nagy súlyt fektettünk már az elmúlt időben — és ezt a gyakorlatot a jövőben is erőteljesen folytatni kívánjuk — arra a feladatunkra, hogy a lakosság igényeit mindjobban kielégítsük, a választék bővítését mindenfajta fogyasztási cikkben előbbre vigyük. Ennek megfelelően olyan fogyasztási cikkek behozatalát, mint a kávé, a kakaóbab, a citrom stb. fenn kívánjuk tartani, sőt, egyes esetekben fokozni akarjuk az 1957. évben elért színvonalat. Nincs az országnak jóformán olyan területe, ahol a dolgozóknak jó vagy rossz munkája ne befolyásolná nemzetközi eredményeinket és ezen keresztül hároméves tervünk megvalósítását. Ezért kötelességünknek érezzük azt a feladatot is, hogy a (Folytatás a 3. oldalon.)