Népszabadság, 1958. szeptember (16. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-02 / 207. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1958. szeptember 2. kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVI. évfolyam, 207. szám * Ára 60 flUSc Megkezdődött a tanév A Diana utcai iskola elsőser virággal a kezükben a tanévnyitón. Már diákok járnak a mintegy hétmillió forintos költséggel épült, új 20 tantermes, kétemeletes szekszárdi iskoládba is. Új tankönyvek. Reméljük köny­­nyebben tanul­nak belőlük, mint a régiek­ből. A párt és kormány vezetői a bányásznapi ünnepségeken Szeptember 7-én országszerte megü­nneplik a VIII. bányász­napot. Ezeken az ünnepségeken a párt és a kormány vezetői is részt vesznek és felszólalnak. Tatabányán Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Salgótarjánban Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Komlón Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Edelényben Fehér La­jos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ajkacsinger­­völgyön Kiss Károly elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nagylengyelben Czottner Sándor elvtárs, nehézipari minisz­ter vesz részt a bányásznapi ün­nepségeken, és tolmácsolja a párt és a kormány üdvözletét a bá­nyászdolgozóknak. Magyar küldöttség az egy­emi tanárok nemzetközi kongresszusán Az egyetemi tanárok és okta­tók nemzetközi szervezetének XI. kongresszusára — amelyet Brü­sz­­szelben tartanak — magyar kül­döttség utazott el, Szigeti József művelődésügyi miniszterhelyettes vezetésével. (MTI) Megkezdődött Genfben az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezlet Mint az AFP jelenti, hétfőn magyar időszámítás szerint 10 óra 37 perckor megkezdődött Genfben az atomenergia békés célú felhasználásával foglalko­zó második nemzetközi érte­kezlet. Hamimarskjöld ENSZ-főtitkár megnyitó szavai után elsőnek Thomas Holen­stein, Svájc köztár­sasági elnöke emelkedett szólás­ra. Svájc nevében üdvözölte az értekezleten részvevő küldötteket. Az atomenergia békés felhasz­nálása ügyében Genfben megnyí­ló második nemzetközi értekezlet — mint a TASZSZ különtudósító­­ja jelenti — a Nemzetek Palotájá­ban zajlik le szeptember 1-től 13-ig, körülbelül ötezer tudós részvételével. Közülük kétezer hi­vatalos küldöttként szerepel 66 ország és sok nemzetközi szerve­zet képviseletében. Az értekezleten körülbelül 650 tudományos előadás hangzik majd el és kerül megvitatásra. A beterjesztett tudományos előadások száma 2200. Az értekezlet részvevői kölcsö­nös tájékoztatást adnak az utóbbi években kifejtett munkájukról. Az egyik központi témát a köny­­nyű atommagok fúzióján alapuló termonukleáris folyamatok tanul­mányozásával kapcsolatban eddig elért eredmények alkotják. Bősé­gesen foglalkoznak majd az izo­tópok tudományos és technikai felhasználásának további kiter­jesztésével is. Az 1955-ben lezajlott első ér­tekezleten csak három szakosz­tály működött, most pedig hat szakosztályban dolgozzák majd fel a beterjesztett elő­adások nagy részét. Az értekezleten a szőnyegen fekvő kérdéseket megvilágító fil­mekkel, tudósok nyilvános elő­adásaival, az atomenergia békés felhasználását bemutató kiállítás­sal segítik elő a széleskörű esz­mecserét és a szorosabb együtt­működést. A szovjet küldöttség több mint 220 előadást terjesztett az értekezlet elé, kétszer any­­nyit, mint 1955-ben. Jemeljanov, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja a Pravda hétfői számában megje­lent cikkében emlékeztet arra, hogy az első genfi értekezleten a Szovjetunió volt az egyetlen or­szág, amely jelentést terjesztett be az első ipari atomvillanytelep felépítéséről és munkájáról. A második genfi értekezleten ugyancsak a Szovjetunió leset az egyetlen ország, amely je­lentést terjeszt be az atom­energia m­egh­ajtóerőként való felhasználásáról. A szovjet tudósok beszámolnak az első atommeghajtású jégtörő hajó építéséről, új atomreaktorok és atomvillanytelepedt létesítését célzó kutatómunkákról. A máso­dik genfi értekezleten ezen túl­menően ismertetni fogják a szov­jet tudósok a Szovjetunió együtt­működését más országokkal az atomerő békés hasznosításában. Átadta megbízólevelét az Albán Népköztársaság új budapesti nagykövete Déjji István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadja Edip Cuci r­endkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Albán Népköztársaság új magyar­­országi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál je­len volt: Kristóf István, az Elnö­ki Tanács titkára, dr. Sík Endre külügyminiszter, Mihályfi Ernő művelődésügyi miniszterhelyettes, az Elnöki Tanács tagja. Csatorday Károly rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, a külügy­minisztérium protokoll-osztályá­­nak vezetője. Edip Cuci nagykövet és Dobi István a megbízólevél átadásakor beszédet mondott. Edip Cuci nagykövet megbízó­­levele átadásakor hangsúlyozta: Az albán és a magyar népet szorosan összekapcsolta a régi és őszinte barátság. Baráti kapcsola­taink konkrétan kifejeződnek gaz­dasági, kulturális és társadalmi jellegű szerződéseink egész sorá­ban, amelyek még jobban meg­erősítették országaink testvéri együttműködését, hozzájárulnak a szocializmus alapjainak orszá­gainkban való lerakásához és a béke védelméhez. Az albán nép, az Albán Mun­kapárt és kormánya vezetésével, a Szovjetunió önzetlen segítségé­vel, a Magyar Népköztársaság és a többi népi demokratikus ország testvéri segítségével hatalmas si­kereket ért el a szocializmus épí­tésében és mozgósította erőit a második ötéves terv sikeres telje­sítésére. Mint a szocialista tábor aktív tagja, együtt a többi test­véri népekkel, fáradhatatlanul fog harcolni a béke megvédéséért és a népek közötti együttműködésért. A nagykövet beszédére Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt: — A magyar nép — mondotta a többi közt — soha el nem múló hálával gondol az albán nép er­kölcsi és anyagi támogatására, amellyel népünket történelmének egyik legnehezebb időszakában, az imperializmus által támogatott ellenforradalommal folytatott küzdelmében segítette. Az albán nép a szocialista tábor többi or­szágaival együtt ragyogó példáját adta a proletár-internacionaliz­mus hatalmas erejének és a nyúj­tott segítség döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a ma­gyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezeté­sével oly gyorsan felszámolta az ellenforradalom okozta súlyos ká­rokat és jelentős sikereket ért el a szocializmus építése terén. A megbízólevél átadása után a nagykövet a kíséretében megjelent Petri­ Dishnica nagykövetségi fő­titkárt, Meto Bija nagykövetségi kereskedelmi tanácsost és Kleanth Gyini nagykövetségi II. titkárt be­mutatta Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, aki ezután a nagykövettel hosszabb, szívélyes beszélgetést folytatott. (MTI) Kiállítás Genfben az atomerő békés felhasználására Mint a Reuter és az AP hír­­ügynökség jelenti, vasárnap Genfben megnyílt az atomerő bé­kés felhasználását bemutató ki­állítás, melyet az ENSZ égisze alatt hétfőn kezdődő nemzetközi atomértekezlettel összefüggésben rendeztek. A kiállítást Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára nyitotta meg. A kiállítás érdekes módon szemlélteti azokat az eredménye­ket, amelyeket a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok tudósai a hidrogénbomba ener­giájának békés célú hasznosításá­ban, a termonukleáris kutatások­ban elértek. Megkezdődött a nemzetközi borverseny A világ legjobb 633 borfajtája „vetélkedik“ az elsőségért Hétfőn délelőtt a Vajdahunyad­­vár román termében ünnepélyesen megnyitották a nemzetközi bor­versenyt, valamint a Mezőgazda­­sági Múzeum Mathiász János em­lékkiállítását, és az állandó bor­­kiállítást. Az ünnepségen megje­lent Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Tömpe István, a föld­művelésügyi miniszter első he­lyettese, M­agy­ári András földmű­velésügyi és Sághy Vilmos élel­mezésügyi miniszterhelyettes és a budapesti diplomáciai testület számos képviselője. Ma­gyari András megnyitó be­szédében elmondotta: először érte hazánkat az a megtiszteltetés, hogy a világ legjobb borai nálunk vetélkedhetnek az elsőségért. A budapesti nemzetközi bor­versenyre 18 ország nevezett összesen 653 borfajtával. A magyar országos borverseny döntőjébe 820 bor jutott be, ezek közül 344 kerül a bíráló bizottság elé, együtt a legkiválóbb külföldi borokkal. Magyari András, Mathiász Já­nos születésének 120. évfordulója alkalmából megemlékezett a leg­nagyobb magyar szőlőnemesítő munkásságáról. Háromezerötszáz szőlőfajtája közül 88 terjedt el és termelik világszerte, mintegy 12 000 hektáron. Az évforduló al­kalmából Mathiász emlékérmet alapított a Mezőgazdasági Mú­zeum, amelyet 74 kiváló tudósnak, kutatónak, borászati szakembernek, sző­lőtermelőnek nyújtott át Magyari elvtárs. Mathiász Jáno® fia és több unokája is megkapta az emlékérmet. Délután 2 órakor ült össze a nemzetközi borverseny 10 tagú bí­ráló bizottsága, és dr. Soós István egyetemi tanár elnökletével meg­kezdte kilencnapos munkáját. Na­ponta több mint 70 borfajta ízét, zamatát, színét, tisztaságát vizs­gálja meg a bizottság négy ma­­gyar és hat külföldi tagja, vala­mennyien elismert borászati szak­emberek. A borokat egyenként bírálják el, a 18—20 ponttal érté­kelt borok termelőit aranyérem­mel jutalmazzák. Hétfő estig egy román és egy magyar bor lett aranyérmes. A magyar bor Né­meth József szekszárdi szőlős­gazda rizlingje.

Next