Népszabadság, 1958. szeptember (16. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-02 / 207. szám

1958. szeptember 2. kedd NÉPSZABADSÁG Újra bevezetik az üzletek egy részének szombat délutáni nyitvatartását . (Tudósítónktól.) Pártmunkások tanulmányozták legutóbb az üzemi dolgozók kí­vánságait, javaslatait. Megálla­pították, hogy az egyik leggyako­ribb panasz: az üzletek, az áru­házak nem megfelelő nyitvatartá­si ideje. Főleg azt kifogásolták so­kan, hogy a heti munka után szombat délután­ nincs idő, lehe­tőség a vásárlásra, mivel az üz­letek és az áruházak akkorra már bezártak. Az országszerte elhangzott jo­gos kívánságok alapján a Belke­reskedelmi Minisztérium és a szakszervezet vezetői ismét fog­lalkoztak ezzel a kérdéssel és a kereskedelem dolgozóinak érde­keit is figyelembe véve döntöt­tek. Eszerint a fővárosban egé­szen rövid időn belül megváltozik a nyitva tartás rendje: szombaton 80 iparcikket árusító üzlet és négy áruház délután 5 óráig áll a közön­ség rendelkezésére. Június 1. és augusztus 31. között azonban a jövőben is valamennyi üzlet és áruház — ideértve az előbb em­lítetteket is — szombaton délután már 2 órakor zár, hogy a keres­kedelmi dolgozók nyári hétvégi pihenője biztosítva legyen. Vidé­ken a szakszervezetekkel karölt­ve a lakosság kívánságainak és a helyi adottságoknak megfele­lően intézkednek rövidesen. A vásárlóközönség örömmel fogadja majd az üzletek megvál­tozott nyitvatartását, régi kí­vánságának teljesülését, amely kétségkívül bizonyos megterhe­lés a kereskedelmi dolgozóknak, akik azonban már eddig is sok­szor bebizonyították: lehet rájuk számítani, amikor a vásárlóközön­ség kiszolgálásának megjavításá­ról van szó. Az üzletek nyitvatartási idejé­nek új rendje tíz- és tízezreknek ad kényelmesebb, jobb vásárlási lehetőséget. A Magyar Úttörők Országos Szövetségének felhívása a pajtásokhoz Kisdobosok, úttörők, kedves pajtások! A Magyar Úttörők Szövetsége a tanév kezdetén igaz szeretettel köszönt benneteket. Vidám, élmé­nyekben gazdag szünidő után testben, lélekben megerősödve visszatértek kedves iskolátokba. Kívánjuk, hogy a jó tanulás mel­lett, már az első naptól kezdve eredményes úttörőmunkát végez­zetek. Dolgozzanak úgy az őrsök és a rajok, hogy minden úttörő megtalálja benne az örömét, szó­rakozását. Legyetek jó barátság­ban iskolatársaitokkal és hívjátok soraitokba azokat, akik örömmel vállalják az úttörő életet. Vegye­tek részt minden szép és nemes cselekedetben, tanulástokkal, ma­gatartásotokkal napról napra hoz­zatok megbecsülést a vörös nyak­kendőre, az úttörő névre! (MTI) Egyetemi tanévnyitók Az egyetemeken a tanévet az idén általában szeptember 7 és 15-e között kezdik. A Művelődés­ügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó több felsőoktatási intéz­ményben, néhány orvostudományi egyetemen, valamint a mezőgaz­dasági felsőoktatási intézmények­ben szeptember 8-án lesz a tanév­nyitó. Ugyancsak 8-án tartják tanévnyitójukat a vidéki mezőgaz­dasági akadémiák. A szegedi Tudományegyetemen, a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen, a budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegyetemen, az Építőipari és Közlekedési Mű­szaki Egyetemen, a Gyógypedagó­giai Tanárképző Főiskolán, az Ál­latorvosi Főiskolán az 1958— 1959-es tanév szeptember 15-én kezdődik. A soproni Erdőmérnöki Főiskola — amely most ünnepli fennállásá­nak IIO. évfordulóját — szeptem­ber 3-án rendezi tanévnyitó ün­nepségét egybekötve a jubileumi ünnepséggel. (MTI) Hatszáz óvodás első balatoni nyaralása A budapesti nőtanács a SZOT- tal és a fővárosi tanács oktatási osztályával közösen szeptember közepétől 600 olyan óvodáskorú gyermeket visz le Balatonszabadi­­ba nyaralni, akik még sohasem voltak a Balaton mellett. (MTI) SZÜLŐKHÖZ, PEDAGÓGUSOKHOZ írta: Szenke Valéria művelődésügyi miniszter A pedagógusok és a társada­lom közös erőfeszítésének hála, ezt a tanévet­ lényegesen jobb feltételek mellett kezdjük meg, mint az elmúltak bármelyi­két. A revizionizmus és az ellen­­forradalom kártevéseit a párt és a kormány, de az egész társada­lom hathatós segítségével lassan kiheverte az iskola, fejlődése az ellenforradalom előttihez képest is magasabb szintre érkezett. El­készült mintegy 500 új tanterem, új tanterveink és több új tan­könyvünk világnézetileg és tudo­mányosan megalapozottabbak, pe­dagógiai tekintetben is színvona­lasabbak. A szülői­ munkaközös­ségek és más társadalmi szerve­zetek érdeklődése és támogatása kísérte az elmúlt évben az iskolai munkát, és annak hatékonyságát növelte az úttör­ő-mozgalom fej­lődése, a Kommunista Ifjúsági Szövetség szélesedő befolyása is. A tanítás nyugodtabb és termé­kenyebb légkörének kialakításá­hoz jótékonyan járult hozzá az is, hogy a tanácsok többsége megér­téssel és bizalommal, sok helyen jelentős anyagi eszközökkel is tá­mogatta a pedagógusokat és az is­kolákat. Azt jelentik-e az itt felsoroltak, hogy minden tekintetben egész­ségesen fejlődik iskolai és családi nevelőmunkánk és hogy egyenle­tes felfelé ívelése előtt nincs más akadály, mint bizonyos oktatás­tartalmi és anyagi problémák, amelyeknek megoldása a követ­kező években megtörténik? Sajnos, nem ez a helyzet. Ne­velési eredményeink nem javul­tak olyan ütemben, ahogy a párt és az állam által megteremtett feltételek ezt lehetővé tennék; nem küzdöttük még le számos ne­velési nehézségünket és ezek kö­zött is az egyik legsúlyosabbat: a fiatalok egy r­észénél mutatkozó olyan egészségtelen jelenségeket, mint a közömbösség, a felelőtlen­ség, a cinizmus. Ennek az elmara­dottságnak, úgy vélem, egyik leg­főbb oka az, hogy még nem sike­rült mindenütt kialakítanunk a családi és iskolai nevelés azonos szellemét. Melyek azok az elvek, amelyek­ben szülők és pedagógusok, kom­munisták és párton kívüliek meg­egyeznek, ha gyer­mekeik nevelé­séről van szó? Feltétlenül azonosak nézeteink abban, hogy gyermekeinket az életre kívánjuk nevelni, olyan tu­­dást és magatartást kívánunk ki­alakítani bennük, amellyel bol­dogulnak a felnőttként rájuk vá­ró körülmények között. Társadalmunk a szocialista át­alakulás útján halad. A gyerme­keket a fejlődő szocializmus vi­lága veszi körül, ez a világ nyújt­ja számukra azokat az élménye­ket, amelyek ifjúságunk új arcu­latát formálják. A szülők egy ré­sze gyermekeit a maga meggyő­ződése szerint szocialista szel­lemben neveli — helyesen, mert így készíti fel a legjobban az élet­re. A pedagógusok többsége is — egy része a szocializmus igazsá­gaitól mélyen áthatva, más része lojalitással és fokozódó rokon­­szenvvel — szocialista szellem­ben, a szocialista életszemlélet alapján végzi oktató-nevelő mun­káját. Vannak azonban olyan szülők, akik szándékuk ellenére kárt okoznak gyermekeiknek, szélsőséges esetekben szerencsét­lenné teszik őket azzal, hogy a régi világ gondolkodásának és erkölcsének szellemében nevelik őket. Ezek a szülők, akik még nem meggyőződéses hívei népi demokratikus rendszerünknek, vagy éppen szembenállnak vele, akaratuk ellenére meg­­hasonlott, a társadalomban he­lyüket nem találó emberekké teszik gyermekeiket, amikor­­bi­zalom helyett kételyeket támasz­tanak bennük a szocializmussal szemben, s még inkább, ha meg­próbálják szembefordítani őket a­ nép többsége által választott tár­sadalmi renddel. Az ilyen fiata­lok elvesztik lelki egyensúlyukat s cinizmusba menekülnek és könnyen esnek áldozatul lelkiis­meretlen politikai kalandoroknak is, amint azt az ellen­forradalom sok tragikus esete bizonyítja. Sajnálatos módon a pedagógu­sok közt is van olyan, aki az ilyen esetekben az iskolai és csa­ládi élet közötti ellentmondást úgy akarja eltüntetni, hogy ezek­hez a szülőkhöz igazodik, ezeknek nézeteire és kívánságaira hivat­kozva igazolja saját elmaradott­ságát. Az ilyen pedagógus és az otthon helytelen szellemben ne­velt fiatalok befolyása ideig-óráig zavarokat okozhat az egészséges családi légkörben nevelődő gyer­mekekben is. A pedagógusbecsü­­let, amely azt kívánja, hogy a gondjaira bízott gyermeket az életre nevelje, még az elmaradott, vagy az ellenséges szülők gyer­mekei esetében is kötelességükké teszi, hogy tőlük telhetőleg felké­szítsék őket a rájuk váró életre, arra az életre, amelyben minden­ki, aki akar és képes beilleszked­ni, adottságai szerint alakíthatja ki jövőjét. « Korunk — a szocializmus előre­haladásának kora. Gyermekeink szocialista világban fognak élni. Ez az új szocialista élet a mi gyermekeinktől magasfokú, ma­terialista szellemű tudást, tiszta és helyes erkölcsi érzéket, a szülők és a nevelők iránti szeretetet, a dolgozó ember és a munka meg­becsülését, közösségi érzést, haza­szeretetet, egyszóval szocialista életszemléletet és magatartást kí­ván. Ez a társadalom sokat vár tőlük, de sokkal többet ad is majd nekik, mint egyénnek valaha adott társadalom. Ilyen tulajdonságok, ilyen szem­lélet kialakítására, ilyen eszmé­nyek elültetésére csak az a nevelő képes, ak­i maga is át van hatva ezektől az eszményektől. Korunk — ez a nagy változásoktól terhes kor — tehát a nevelőktől is neve­­lődést kíván. Ami bennünket -­• a Művelődés­­ügyi Minisztériumot és a tanácso­kat illeti — minden tőlünk telhető eszközzel azon leszünk, hogy a pedagógusok eszmei fejlődését előmozdítsuk. Hadd említsek két célkitűzést, amelyet különösen fontosnak tar­tok. Az első: a pedagógusok ideoló­giai továbbképzésének magasszíntű kétéves tanfolyamai, amelyekre ez idén mintegy 19 000—20 000 peda­gógus jelentkezett. Részt vesznek a tanfolyamon az igazgatók, az általános tanulmányi és a szak­­felügyelők, akiknek a többi peda­gógus irányításában oly nagy sze­repük van. Ez azt jelenti, hogy ha a részvevők nemcsak „meg­tanulják”, hanem valóban magu­kévá teszik a tananyagban fog­laltakat, akkor ezzel a pedagógu­sok nagyszámú és legbefolyáso­sabb része a marxista-leninista világnézetek hatékony terjesztői­vé válik. A kommunista pedagógusok ko­vászai lehetnek ennek az erjedésnek. Segítsék elsősorban azokat a kartársaikat, akik egy s más világnézeti korlátaik ellené­re is igyekeznek a szocialista ne­velés szellemének megfelelően vé­gezni iskolai és társadalmi mun­kájukat, nézeteiket őszintén fel­tárják, kételyeikre, aggályaikra választ keresve vitáznak velünk. Még botlásaik, hibáik esetén is — őszinte kritika mellett — türelem és bizalom kísérje becsületes tö­rekvésüket, ne gáncs­ és bizalmat­lanság. Joggal várjuk el viszont, hogy minden becsületes pedagó­gus hallgasson az idők szavára, igyekezzék megérteni a társadal­mi fejlődés követelményeit. Re­méljük, helyesen értelmezik bi­zalmunkat, türelmünket és élni, nem pedig visszaélni kívánnak vele. Továbbjutásunk másik nagy emelője, mely segíthet abban, hogy a pedagógusok összessége aktívan, határozottan, egyértel­műen a szocializmus szellemében végezze oktató-nevelő munkáját: a tantestületek eszmei egységének megteremtése. Igazgatóinkra vár az a feladat, hogy az eddiginél lé­nyegesen többet foglalkozzanak saját tantestületükkel, a kommu­nista és a világnézetileg legfejlet­tebb pártonkívüli pedagógusokra támaszkodva, harcoljanak a hamis kollegialitás közömbösséget szülő szelleme ellen, így teremtsék meg tantestületeik igazi eszmei egy­ségét. Ennek az egységnek a megte­remtéséhez — a leginkább vitatott kulturális kérdésekben — legyen elvi alapja a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának határozata „Művelő­dési politikánk irányelveiről”. E határozat fő tételei az iskolai munka fejlesztésének, valamint a társadalom kulturális felemelke­­désének olyan alapelveit rögzítik, amelyekben kétségkívül egyetért minden, hazáját és népét szerető pedagógus. Az egyes részletkérdé­sek vagy a felvetődő új problé­mák megoldásához feltétlenül szükséges vita nem zárja ki, ellen­kezőleg elősegítheti a magasabb szintű egység kialakulását, így teremtődne meg tantestületeink­­ben a legalapvetőbb kérdéseket illetően nemcsak az elvek, hanem a cselekvés egysége is. Természetesen: iskolai életünk egyéb tartalmi, szervezeti és anya­gi problémáiról sem feledkezhe­tünk meg; nem a ma gondjai és nehézségei helyett, hanem ezek mellett vettem számba a tegnap eredményeit és a jövőre nézve biztató jeleket. De csak így kaphatjuk a reális helyzetképet és a helyes távlatokat, s ezeknek bir­tokában az erőt a munkához és a harchoz, a szocialista ember ki­formálásához önmagunkban és a gondjainkra bízott gyermekekben. Az ország valamennyi iskolájában ünnepélyesen megnyitották az új oktatási évet Hétfőn az ország valamennyi iskolájában tanévnyitó ünnepsége­ket rendeztek. Az új oktatási évadban számos új iskola és tanterem várja a diákokat. Szekszárdon hétfőn avatták a hétmillió forint költséggel épí­tett húsztantermes általános is­kolát, amelyben hatszáz gyerme­ket oktatnak. Az új intézmény jelentősen enyhíti a tanterem­­hiányt: a városban csupán egy iskolában kell továbbra is dél­előtt és délután is tanítani. Tol­na megyében még négy község­ben — Bogyiszlón, Pusztahencsén, Alsótengerbcen és Bölcskén — ad­tak át új iskolát. Veszprém megyében, különösen a Bakony vidékén nagy számban élő német nemzetiségű lakosok kérésére az idén kilenc általános iskolában tanítják a német nyel­vet. Keszthelyen és Tapolcán ze­nei tagozatú általános iskola nyílt összesen 80 elsőosztályossal. Ti­zenkilenc általános iskolában kez­dik meg az új tanévben a poli­technikai oktatást. Győr-Sopron megye 260 általá­nos és 26 középiskolájában 58 000 tanuló köszöntötte az új tanévet. Mosonmagyaróvárott és Gyírmó­­ton új iskolában tartották a meg­nyitó ünnepséget. Oroszlányban hétfőn a régi is­kola növendékei együtt ünnepel­tek a most felépült 16 tantermes iskola tanulóival. Az új intézmény Komárom megye legszebb isko­lája. Bács megyében hétfőn 10 000 tanuló foglalta el helyét az isko­lapadokban. Az idén az oktatási intézmények korszerűsítésére, bő­vítésére hatmillió forintot, költöt­tek a megyében. Ezenkívül 21 millió forintos beruházással 26 új általános iskola épül, közülük ti­zennégyet most vettek birtokukba az iskolások. Legtöbbjüket a ta­nyaközpontokban építették, illet­ve építik fel, ahonnan a gyerme­kek az elmúlt években sok kilo­métert gyalogoltak a legközeleb­bi iskoláig. Csongrád megye iskoláiban a KISZ, és az úttörőszervezetek mindenütt műsorral kedveskedtek a tanévnyitóra érkező elsőosztá­lyosoknak. Szegeden 14 tantermes új gimnáziumot nyitottak, amely­ben az idén már 500 gyermek ta­nul. A szentesi Horváth Mihály gimnázium növendékei bensőséges ünnepségen emlékeztek meg az is­kola alapításának századik évfor­dulójáról. Hajdú-Bihar megye általános és középiskoláiban mintegy 60 000 gyermek vett részt a hétfői tanév­nyitó ünnepségeken. A megyében 12 millió forint beruházással lé­tesítettek új oktatási intézménye­ket. Az iskolai hálózat 33 tante­remmel bővült, ezenkívül helyi erőforrásokból tíz tantermet épí­tettek. Heves megyében több mint 45 000 diák kezdte el az új tan­évet. Füzesabonyban, Mezőszeme­­rén, Gyöngyöspatán, és, Ecséden négytantermes új iskola nyílt. Az év végéig újabb iskolákat adnak át, többek között Pétervásárán, Átányban, Adácson, Mátraszent­­im­rén és Tarnaörsön. A gyulai állami óvónőképző in­tézetben szintén hétfőn nyitották meg az egyéves nemzetiségi óvó­nőképző-tagozatot, amelyen né­met, szlovák, délszláv és román nyelven 25 leány tanul. Ugyan­csak hétfőn nyílt meg Szarvason a Tessedik Sámuel Mezőgazdasá­gi Technikum szlovák nyelvű nemzetiségi tagozata is, amelyen húsz fiatal szerez mezőgazdasági szakképzettséget. Csepelen a Jedlik Ányos Álta­lános Gimnáziumban több mint 500 ünneplőbe öltözött fiú és leány népesítette be a feldíszített tornatermet, a műsorral egybekö­tött, tanévnyitó ünnepség színhe­lyét. „Üdvözöljük az elsőosztályo­­sok­at” felirat fogadta az érkező­ket. Az új tanévben ebben a gim­náziumban csaknem 200 elsőosz­tályos kezdi meg középiskolai ta­nulmányait. Egy első osztályban lesz majd műszaki gyakorlati fog­lalkozás is, ahol heti két órában műhelygyakorlatokon ismerked­nek a diákok a vas és fém meg­munkálásának alapvető munkafo­gásaival. Hazautazott Budapestről az osztrák ifjúsági küldöttség A hazánkban járt osztrák ifjú­sági küldöttség hazautazott Bu­dapestről. Pold Walter, a küldöttség veze­tője elutazásuk előtt elmondta: " Nagy örömmel töltött el ben­­nüket az a baráti fogadtatás, amelyben az üzemek fiataljai ré­szesítettek minket. A személyes érintkezés megerősít bennünket abban a tudatban, hogy közös erőfeszítéssel jó kapcsolatokat építhetünk a két ország fiataljai között. Szeretnénk, ha az 1959- ben Bécsben megrendezendő Vi­lágifjúsági Találkozón minél több magyar fiatal venne részt. (MTI)

Next