Népszabadság, 1958. szeptember (16. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-02 / 207. szám
1958. szeptember 2. kedd NÉPSZABADSÁG Újra bevezetik az üzletek egy részének szombat délutáni nyitvatartását . (Tudósítónktól.) Pártmunkások tanulmányozták legutóbb az üzemi dolgozók kívánságait, javaslatait. Megállapították, hogy az egyik leggyakoribb panasz: az üzletek, az áruházak nem megfelelő nyitvatartási ideje. Főleg azt kifogásolták sokan, hogy a heti munka után szombat délután nincs idő, lehetőség a vásárlásra, mivel az üzletek és az áruházak akkorra már bezártak. Az országszerte elhangzott jogos kívánságok alapján a Belkereskedelmi Minisztérium és a szakszervezet vezetői ismét foglalkoztak ezzel a kérdéssel és a kereskedelem dolgozóinak érdekeit is figyelembe véve döntöttek. Eszerint a fővárosban egészen rövid időn belül megváltozik a nyitva tartás rendje: szombaton 80 iparcikket árusító üzlet és négy áruház délután 5 óráig áll a közönség rendelkezésére. Június 1. és augusztus 31. között azonban a jövőben is valamennyi üzlet és áruház — ideértve az előbb említetteket is — szombaton délután már 2 órakor zár, hogy a kereskedelmi dolgozók nyári hétvégi pihenője biztosítva legyen. Vidéken a szakszervezetekkel karöltve a lakosság kívánságainak és a helyi adottságoknak megfelelően intézkednek rövidesen. A vásárlóközönség örömmel fogadja majd az üzletek megváltozott nyitvatartását, régi kívánságának teljesülését, amely kétségkívül bizonyos megterhelés a kereskedelmi dolgozóknak, akik azonban már eddig is sokszor bebizonyították: lehet rájuk számítani, amikor a vásárlóközönség kiszolgálásának megjavításáról van szó. Az üzletek nyitvatartási idejének új rendje tíz- és tízezreknek ad kényelmesebb, jobb vásárlási lehetőséget. A Magyar Úttörők Országos Szövetségének felhívása a pajtásokhoz Kisdobosok, úttörők, kedves pajtások! A Magyar Úttörők Szövetsége a tanév kezdetén igaz szeretettel köszönt benneteket. Vidám, élményekben gazdag szünidő után testben, lélekben megerősödve visszatértek kedves iskolátokba. Kívánjuk, hogy a jó tanulás mellett, már az első naptól kezdve eredményes úttörőmunkát végezzetek. Dolgozzanak úgy az őrsök és a rajok, hogy minden úttörő megtalálja benne az örömét, szórakozását. Legyetek jó barátságban iskolatársaitokkal és hívjátok soraitokba azokat, akik örömmel vállalják az úttörő életet. Vegyetek részt minden szép és nemes cselekedetben, tanulástokkal, magatartásotokkal napról napra hozzatok megbecsülést a vörös nyakkendőre, az úttörő névre! (MTI) Egyetemi tanévnyitók Az egyetemeken a tanévet az idén általában szeptember 7 és 15-e között kezdik. A Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó több felsőoktatási intézményben, néhány orvostudományi egyetemen, valamint a mezőgazdasági felsőoktatási intézményekben szeptember 8-án lesz a tanévnyitó. Ugyancsak 8-án tartják tanévnyitójukat a vidéki mezőgazdasági akadémiák. A szegedi Tudományegyetemen, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, az Állatorvosi Főiskolán az 1958— 1959-es tanév szeptember 15-én kezdődik. A soproni Erdőmérnöki Főiskola — amely most ünnepli fennállásának IIO. évfordulóját — szeptember 3-án rendezi tanévnyitó ünnepségét egybekötve a jubileumi ünnepséggel. (MTI) Hatszáz óvodás első balatoni nyaralása A budapesti nőtanács a SZOT- tal és a fővárosi tanács oktatási osztályával közösen szeptember közepétől 600 olyan óvodáskorú gyermeket visz le Balatonszabadiba nyaralni, akik még sohasem voltak a Balaton mellett. (MTI) SZÜLŐKHÖZ, PEDAGÓGUSOKHOZ írta: Szenke Valéria művelődésügyi miniszter A pedagógusok és a társadalom közös erőfeszítésének hála, ezt a tanévet lényegesen jobb feltételek mellett kezdjük meg, mint az elmúltak bármelyikét. A revizionizmus és az ellenforradalom kártevéseit a párt és a kormány, de az egész társadalom hathatós segítségével lassan kiheverte az iskola, fejlődése az ellenforradalom előttihez képest is magasabb szintre érkezett. Elkészült mintegy 500 új tanterem, új tanterveink és több új tankönyvünk világnézetileg és tudományosan megalapozottabbak, pedagógiai tekintetben is színvonalasabbak. A szülői munkaközösségek és más társadalmi szervezetek érdeklődése és támogatása kísérte az elmúlt évben az iskolai munkát, és annak hatékonyságát növelte az úttörő-mozgalom fejlődése, a Kommunista Ifjúsági Szövetség szélesedő befolyása is. A tanítás nyugodtabb és termékenyebb légkörének kialakításához jótékonyan járult hozzá az is, hogy a tanácsok többsége megértéssel és bizalommal, sok helyen jelentős anyagi eszközökkel is támogatta a pedagógusokat és az iskolákat. Azt jelentik-e az itt felsoroltak, hogy minden tekintetben egészségesen fejlődik iskolai és családi nevelőmunkánk és hogy egyenletes felfelé ívelése előtt nincs más akadály, mint bizonyos oktatástartalmi és anyagi problémák, amelyeknek megoldása a következő években megtörténik? Sajnos, nem ez a helyzet. Nevelési eredményeink nem javultak olyan ütemben, ahogy a párt és az állam által megteremtett feltételek ezt lehetővé tennék; nem küzdöttük még le számos nevelési nehézségünket és ezek között is az egyik legsúlyosabbat: a fiatalok egy részénél mutatkozó olyan egészségtelen jelenségeket, mint a közömbösség, a felelőtlenség, a cinizmus. Ennek az elmaradottságnak, úgy vélem, egyik legfőbb oka az, hogy még nem sikerült mindenütt kialakítanunk a családi és iskolai nevelés azonos szellemét. Melyek azok az elvek, amelyekben szülők és pedagógusok, kommunisták és párton kívüliek megegyeznek, ha gyermekeik neveléséről van szó? Feltétlenül azonosak nézeteink abban, hogy gyermekeinket az életre kívánjuk nevelni, olyan tudást és magatartást kívánunk kialakítani bennük, amellyel boldogulnak a felnőttként rájuk váró körülmények között. Társadalmunk a szocialista átalakulás útján halad. A gyermekeket a fejlődő szocializmus világa veszi körül, ez a világ nyújtja számukra azokat az élményeket, amelyek ifjúságunk új arculatát formálják. A szülők egy része gyermekeit a maga meggyőződése szerint szocialista szellemben neveli — helyesen, mert így készíti fel a legjobban az életre. A pedagógusok többsége is — egy része a szocializmus igazságaitól mélyen áthatva, más része lojalitással és fokozódó rokonszenvvel — szocialista szellemben, a szocialista életszemlélet alapján végzi oktató-nevelő munkáját. Vannak azonban olyan szülők, akik szándékuk ellenére kárt okoznak gyermekeiknek, szélsőséges esetekben szerencsétlenné teszik őket azzal, hogy a régi világ gondolkodásának és erkölcsének szellemében nevelik őket. Ezek a szülők, akik még nem meggyőződéses hívei népi demokratikus rendszerünknek, vagy éppen szembenállnak vele, akaratuk ellenére meghasonlott, a társadalomban helyüket nem találó emberekké teszik gyermekeiket, amikorbizalom helyett kételyeket támasztanak bennük a szocializmussal szemben, s még inkább, ha megpróbálják szembefordítani őket a nép többsége által választott társadalmi renddel. Az ilyen fiatalok elvesztik lelki egyensúlyukat s cinizmusba menekülnek és könnyen esnek áldozatul lelkiismeretlen politikai kalandoroknak is, amint azt az ellenforradalom sok tragikus esete bizonyítja. Sajnálatos módon a pedagógusok közt is van olyan, aki az ilyen esetekben az iskolai és családi élet közötti ellentmondást úgy akarja eltüntetni, hogy ezekhez a szülőkhöz igazodik, ezeknek nézeteire és kívánságaira hivatkozva igazolja saját elmaradottságát. Az ilyen pedagógus és az otthon helytelen szellemben nevelt fiatalok befolyása ideig-óráig zavarokat okozhat az egészséges családi légkörben nevelődő gyermekekben is. A pedagógusbecsület, amely azt kívánja, hogy a gondjaira bízott gyermeket az életre nevelje, még az elmaradott, vagy az ellenséges szülők gyermekei esetében is kötelességükké teszi, hogy tőlük telhetőleg felkészítsék őket a rájuk váró életre, arra az életre, amelyben mindenki, aki akar és képes beilleszkedni, adottságai szerint alakíthatja ki jövőjét. « Korunk — a szocializmus előrehaladásának kora. Gyermekeink szocialista világban fognak élni. Ez az új szocialista élet a mi gyermekeinktől magasfokú, materialista szellemű tudást, tiszta és helyes erkölcsi érzéket, a szülők és a nevelők iránti szeretetet, a dolgozó ember és a munka megbecsülését, közösségi érzést, hazaszeretetet, egyszóval szocialista életszemléletet és magatartást kíván. Ez a társadalom sokat vár tőlük, de sokkal többet ad is majd nekik, mint egyénnek valaha adott társadalom. Ilyen tulajdonságok, ilyen szemlélet kialakítására, ilyen eszmények elültetésére csak az a nevelő képes, aki maga is át van hatva ezektől az eszményektől. Korunk — ez a nagy változásoktól terhes kor — tehát a nevelőktől is nevelődést kíván. Ami bennünket -• a Művelődésügyi Minisztériumot és a tanácsokat illeti — minden tőlünk telhető eszközzel azon leszünk, hogy a pedagógusok eszmei fejlődését előmozdítsuk. Hadd említsek két célkitűzést, amelyet különösen fontosnak tartok. Az első: a pedagógusok ideológiai továbbképzésének magasszíntű kétéves tanfolyamai, amelyekre ez idén mintegy 19 000—20 000 pedagógus jelentkezett. Részt vesznek a tanfolyamon az igazgatók, az általános tanulmányi és a szakfelügyelők, akiknek a többi pedagógus irányításában oly nagy szerepük van. Ez azt jelenti, hogy ha a részvevők nemcsak „megtanulják”, hanem valóban magukévá teszik a tananyagban foglaltakat, akkor ezzel a pedagógusok nagyszámú és legbefolyásosabb része a marxista-leninista világnézetek hatékony terjesztőivé válik. A kommunista pedagógusok kovászai lehetnek ennek az erjedésnek. Segítsék elsősorban azokat a kartársaikat, akik egy s más világnézeti korlátaik ellenére is igyekeznek a szocialista nevelés szellemének megfelelően végezni iskolai és társadalmi munkájukat, nézeteiket őszintén feltárják, kételyeikre, aggályaikra választ keresve vitáznak velünk. Még botlásaik, hibáik esetén is — őszinte kritika mellett — türelem és bizalom kísérje becsületes törekvésüket, ne gáncs és bizalmatlanság. Joggal várjuk el viszont, hogy minden becsületes pedagógus hallgasson az idők szavára, igyekezzék megérteni a társadalmi fejlődés követelményeit. Reméljük, helyesen értelmezik bizalmunkat, türelmünket és élni, nem pedig visszaélni kívánnak vele. Továbbjutásunk másik nagy emelője, mely segíthet abban, hogy a pedagógusok összessége aktívan, határozottan, egyértelműen a szocializmus szellemében végezze oktató-nevelő munkáját: a tantestületek eszmei egységének megteremtése. Igazgatóinkra vár az a feladat, hogy az eddiginél lényegesen többet foglalkozzanak saját tantestületükkel, a kommunista és a világnézetileg legfejlettebb pártonkívüli pedagógusokra támaszkodva, harcoljanak a hamis kollegialitás közömbösséget szülő szelleme ellen, így teremtsék meg tantestületeik igazi eszmei egységét. Ennek az egységnek a megteremtéséhez — a leginkább vitatott kulturális kérdésekben — legyen elvi alapja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata „Művelődési politikánk irányelveiről”. E határozat fő tételei az iskolai munka fejlesztésének, valamint a társadalom kulturális felemelkedésének olyan alapelveit rögzítik, amelyekben kétségkívül egyetért minden, hazáját és népét szerető pedagógus. Az egyes részletkérdések vagy a felvetődő új problémák megoldásához feltétlenül szükséges vita nem zárja ki, ellenkezőleg elősegítheti a magasabb szintű egység kialakulását, így teremtődne meg tantestületeinkben a legalapvetőbb kérdéseket illetően nemcsak az elvek, hanem a cselekvés egysége is. Természetesen: iskolai életünk egyéb tartalmi, szervezeti és anyagi problémáiról sem feledkezhetünk meg; nem a ma gondjai és nehézségei helyett, hanem ezek mellett vettem számba a tegnap eredményeit és a jövőre nézve biztató jeleket. De csak így kaphatjuk a reális helyzetképet és a helyes távlatokat, s ezeknek birtokában az erőt a munkához és a harchoz, a szocialista ember kiformálásához önmagunkban és a gondjainkra bízott gyermekekben. Az ország valamennyi iskolájában ünnepélyesen megnyitották az új oktatási évet Hétfőn az ország valamennyi iskolájában tanévnyitó ünnepségeket rendeztek. Az új oktatási évadban számos új iskola és tanterem várja a diákokat. Szekszárdon hétfőn avatták a hétmillió forint költséggel épített húsztantermes általános iskolát, amelyben hatszáz gyermeket oktatnak. Az új intézmény jelentősen enyhíti a tanteremhiányt: a városban csupán egy iskolában kell továbbra is délelőtt és délután is tanítani. Tolna megyében még négy községben — Bogyiszlón, Pusztahencsén, Alsótengerbcen és Bölcskén — adtak át új iskolát. Veszprém megyében, különösen a Bakony vidékén nagy számban élő német nemzetiségű lakosok kérésére az idén kilenc általános iskolában tanítják a német nyelvet. Keszthelyen és Tapolcán zenei tagozatú általános iskola nyílt összesen 80 elsőosztályossal. Tizenkilenc általános iskolában kezdik meg az új tanévben a politechnikai oktatást. Győr-Sopron megye 260 általános és 26 középiskolájában 58 000 tanuló köszöntötte az új tanévet. Mosonmagyaróvárott és Gyírmóton új iskolában tartották a megnyitó ünnepséget. Oroszlányban hétfőn a régi iskola növendékei együtt ünnepeltek a most felépült 16 tantermes iskola tanulóival. Az új intézmény Komárom megye legszebb iskolája. Bács megyében hétfőn 10 000 tanuló foglalta el helyét az iskolapadokban. Az idén az oktatási intézmények korszerűsítésére, bővítésére hatmillió forintot, költöttek a megyében. Ezenkívül 21 millió forintos beruházással 26 új általános iskola épül, közülük tizennégyet most vettek birtokukba az iskolások. Legtöbbjüket a tanyaközpontokban építették, illetve építik fel, ahonnan a gyermekek az elmúlt években sok kilométert gyalogoltak a legközelebbi iskoláig. Csongrád megye iskoláiban a KISZ, és az úttörőszervezetek mindenütt műsorral kedveskedtek a tanévnyitóra érkező elsőosztályosoknak. Szegeden 14 tantermes új gimnáziumot nyitottak, amelyben az idén már 500 gyermek tanul. A szentesi Horváth Mihály gimnázium növendékei bensőséges ünnepségen emlékeztek meg az iskola alapításának századik évfordulójáról. Hajdú-Bihar megye általános és középiskoláiban mintegy 60 000 gyermek vett részt a hétfői tanévnyitó ünnepségeken. A megyében 12 millió forint beruházással létesítettek új oktatási intézményeket. Az iskolai hálózat 33 tanteremmel bővült, ezenkívül helyi erőforrásokból tíz tantermet építettek. Heves megyében több mint 45 000 diák kezdte el az új tanévet. Füzesabonyban, Mezőszemerén, Gyöngyöspatán, és, Ecséden négytantermes új iskola nyílt. Az év végéig újabb iskolákat adnak át, többek között Pétervásárán, Átányban, Adácson, Mátraszentimrén és Tarnaörsön. A gyulai állami óvónőképző intézetben szintén hétfőn nyitották meg az egyéves nemzetiségi óvónőképző-tagozatot, amelyen német, szlovák, délszláv és román nyelven 25 leány tanul. Ugyancsak hétfőn nyílt meg Szarvason a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Technikum szlovák nyelvű nemzetiségi tagozata is, amelyen húsz fiatal szerez mezőgazdasági szakképzettséget. Csepelen a Jedlik Ányos Általános Gimnáziumban több mint 500 ünneplőbe öltözött fiú és leány népesítette be a feldíszített tornatermet, a műsorral egybekötött, tanévnyitó ünnepség színhelyét. „Üdvözöljük az elsőosztályosokat” felirat fogadta az érkezőket. Az új tanévben ebben a gimnáziumban csaknem 200 elsőosztályos kezdi meg középiskolai tanulmányait. Egy első osztályban lesz majd műszaki gyakorlati foglalkozás is, ahol heti két órában műhelygyakorlatokon ismerkednek a diákok a vas és fém megmunkálásának alapvető munkafogásaival. Hazautazott Budapestről az osztrák ifjúsági küldöttség A hazánkban járt osztrák ifjúsági küldöttség hazautazott Budapestről. Pold Walter, a küldöttség vezetője elutazásuk előtt elmondta: " Nagy örömmel töltött el bennüket az a baráti fogadtatás, amelyben az üzemek fiataljai részesítettek minket. A személyes érintkezés megerősít bennünket abban a tudatban, hogy közös erőfeszítéssel jó kapcsolatokat építhetünk a két ország fiataljai között. Szeretnénk, ha az 1959- ben Bécsben megrendezendő Világifjúsági Találkozón minél több magyar fiatal venne részt. (MTI)