Népszabadság, 1958. október (16. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1958. október 1. szerda A MAGYAR SZOLTA­LISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXI. évfolyam, 232. szám­­Ára 60 illír. Gyors illemben halad a Csepeli Papírgyár bővítése A Csepeli Papírgyár­­építése nagy lendülettel folyik. A 4-es számú papírgép bekapcsolódásával az ország papírtermelése na­ponként 80 tonnával­­ emelkedik majd. A csaknem 100 méter hosszú gép páravisszanyerő burkolata nemsokára elkészül, s 1959 februárjára az előkészítő mű építését is befejezik. Képünkön: A 4-es számú papírgép a páravisszanyerő burkolattal. Csehszlovák, lengyel és albán küldöttség érkezett hazánkba a mezőgazdasági kiállítás megtekintésére Szeptember 24 és 26 között Szó­fiában tartotta ülését a KGST mezőgazdasági bizottsága. Dögei Imre földművelésügyi miniszter meghívására az ülésen részt vett csehszlovák, lengyel és albán küldöttség az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás megtekintésére kedden hazánkba érkezett. A csehszlovák küldöttséget Michal Bakula földművelésügyi minisz­ter, a lengyel küldöttséget Meczaszlaw Jagelski, a föld­művelésügyi miniszter első he­lyettese, az albán küldöttséget Iljaz Réka, a földművelésügyi mi­niszter első helyettese vezeti. (MTI) Moszkvában magyar autóipari kiállítás nyílt Moszkva, szeptember 30. (Tudósítónktól.) Szeptember 30-án délben, a moszkvai I. számú Autókombinát helyiségeiben ünnepélyesen meg­nyitották a magyar autóipar exporttermékeinek nagyszabású kiállítását. A rövid megnyitóbeszédek után a meghívottak megtekintették a kiállítást. Igen nagy sikerük volt az újtípusú Ikarus 630-as, vala­mint az ugyancsak újtípusú Ikarus 305-ös autóbuszoknak. A szovjet szakemberek külö­nösen azt hangsúlyozták, hogy az Ikarus 305-ös távol­sági autóbusz most már meg­felel a szovjet igényeknek, mert tágasabb is és több ülés van benne, mint az előző tí­pusokban. Igen nagy érdeklődéssel szemlél­ték a bemutatott „D“ típusú új magyar dömpert, a Vörös Csillag­­gyár készítményét. Kétségtelen, hogy a legnagyobb sikere a teher­autóra szerelt mozgó műhely­nek, illetve műszaki vizsgáló állomásnak volt. örömmel szemlélték a szakembe­rek a kiállított magyar gyártmá­nyú motorkerékpárokat, varrógé­peket és kerékpárokat. Kalabuhov autóipari miniszter a kiállítás megszemlélése után a következőképpen nyilatkozott: — Nagyon örülünk, hogy a ma­gyar termelési kultúra ilyen ma­gasfokú, s hogy ilyen rugalmas és kezdeményező készségű. Igen jó benyomást kelt a gyártmányok szép kidolgozása, mondhatnám csinos külseje. Remélem, hogy az ezen a kiállításon bemutatott gyártmányok közül jónéhányat meg tudunk majd vásárolni. A kiállítás nyolc napig lesz nyitva. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége kedden beterjesztette a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának az országos választási elnökség tag­jaira vonatkozó javaslatát. (MTI) Sík Endre külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlésén az amerikai külpolitikáról és az Egyesült Államok agresszióiról Az ENSZ közgyűlése szep­tember 29-én, hétfőn folytatta a nemzetközi kérdések megvi­tatását. A közgyűlés ülésén többek között felszólalt dr. Sík Endre, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere, a ma­gyar ENSZ-kü­ldöttség veze­tője. Elnök úr! A nemzetközi helyzet mindazon kérdései, amelyek köz­gyűlésünket foglalkoztatják, szo­­ros kapcsolatban vannak az Ame­rikai Egyesült Államok külpoliti­kájával — kezdte beszédét dr. Sík Endre. — A helyzet és egyes égető kérdések reális megértésének elő­feltétele tehát az amerikai kül­politika jó és helyes megértése. Azt hiszem, mindenki számára vi­lágos, hogy az amerikai külpoliti­kát legjobban azok értik, akik csi­nálják. Világos tehát, hogy ma­gyarázni is ők tudják a legmeg­győzőbben. Ha engedjük, hogy a State Department (Amerikai kül­ügyminisztérium — Szerk.) saját magát magyarázza, akkor mi is jobban megértjük a State Depart­ment külpolitikáját és a kritikus helyzeteket, amelyek háborús ve­széllyel árnyékolják be a világot, az ENSZ-t pedig zsákutcába jut­tatták. Beszéljen tehát a State Depart­ment. Hivatalos amerikai doku­mentumokból idézek, a State De­­partmentnek az amerikai külpoli­tika hivatalos okmányaként ki­adott bulletinjéből. Az ez év július 2-án megjelent bulletin két beszámoló szövegét ismerteti. Mindkét beszámoló a szenátus külügyi bizottságában hangzott el. Az egyiket Mr. Wil­­liam M. Rountree, a State De­partment közép-keleti, dél-ázsiai és afrikai ügyekkel foglalkozó he­lyettes államtitkára tartotta az Egyesült Államok közép-keleti, afrikai és dél-ázsiai politikájáról — a dátum is fontos — ez év má­jus 8-án. A másikat viszont — ugyancsak a szenátus külügyi bi­zottságában május 2-án — Mr. Walter S. Robertson tartotta, aki a State Department távol-keleti ügyeinek helyettes államtitkára. Ez az előadás természetesen az Egyesült Államok távol-keleti po­litikájával foglalkozik és címe: Az Egyesült Államok politikája és programja a Távol-Keleten. Ebből a két dokumentumból a napnál világosabban kitűnik, hogy a veszélyes helyzet előbb a Közép-Keleten, majd a Távol-Ke­leten megfelel a State Depart­ment előzetes elképzeléseinek és hogy a veszélyes helyzeteket a State Department külpolitikája szándékosan idézte elő. Miből látjuk ezt? A Közép-Ke­letről szóló beszámoló akkor hangzott el, amikor az iraki for­dulat még nem történt meg, de a 6. flotta már mozgásban volt a Földközi-tengeren és a libanoni partraszállás esélyeivel fenyege­tőzött. Egy héttel előbb hallgatta meg a szenátusi bizottság a távol­keleti helyzetről szóló beszámolót. Ott viszont már nagy arányokban folyt a csangkajsekista haderők egyharmadának összpontosítása Kimoj szigetére. Az Egyesült Államok távol­keleti programjáról szóló be­számoló összegezi a State De­partment külpolitikájának az ottani térségben az elmúlt tíz év alatt elért eredményeit, felvázolja perspektíváit A fő eredményeket és a leglényegesebb kilátásokat ebben a meglepő mondatban fog­lalja össze: A Kínai Köztársaság továbbra is szilárd és hatékony szövetséges és állandó kihívás a kommunista Kínának a kínai nép feletti uralom tartós megerősíté­sére irányuló kísérleteivel szem­ben. Ismerteti ugyan a beszámoló az Egyesült Államok kapcsolatait az összes távol-keleti országok­kal, de egyedül Csang Kaj­­sekre vonatkozóan állapítja meg, hogy szilárd és hatékony szö­vetséges. Mindezt éppen abban az időben, amikor Csang Kaj-sek haderőinek nagyobb egységei te­lepültek át a szárazföldi Kína tő­­szomszédságába, a partmenti szi­getekre, Kimojra és Macura. A State Department dokumen­tumai alapján a következő tények világosak: " A State Department szó­­használatával élve az Egye­sült Államok külpolitikai alapel­vét a kihívás politikájának lehet nevezni. Szövetségeseinek, szilárd és hatékony szövetségeseknek azokat tekinti, akik maguk is a kihívás politikáját alkalmazzák.­­ A háborús veszély a Kö­­zép-Keleten nem az iraki nép forradalmának következmé­nye, hanem ezt a veszélyt a Sta­te Department kihívási politiká­ja fokozatosan építette ki az arab népek nacionalista mozgalmai el­len a jordániai, libanoni és iraki szövetségeseinek adott katonai se­géllyel és az amerikai—angol be­avatkozás ígéretével.­­ A távol-keleti háborús ve­­szély nem augusztus 23-mal alakult ki, hanem fokozatosan halmozódott fel a Csang Kaj-sek­­nek adott katonai és politikai se­gítségben, amely a kihívó politika alkalmazására bátorította Csang Kaj-seket. A A Közép-Keleten és a To­­vol-Keleten kialakult hely­­zet szoros kapcsolatban áll egy­­mással. A kapcsolatot a State De­partment kihívási politikája adja. A két területen egymással párhu­zamosan indult el a kihívás elő­készítése. Miután a katonai be­avatkozás a Közép-Keleten meg­történt, a kihívási politikát robba­násig fokozták a Távol-Keleten, hogy a közvélemény figyelmét el­tereljék a Közép-Keleten, Liba­nonban és Jordániában tartózko­dó amerikai és angol csapatokról. CZ Ez a kihívási politika jel­­lemzi a State Department külpolitikáját nemcsak a Közép­es Távol-Keleten, hanem általá­ban minden nemzetközi vonatko­zásban. A magyar kormánynak erről egészen friss tapasztalatai vannak. Az Egyesült Államok bu­dapesti követsége sajtóattaséjá­nak jelenlétében rendezett sajtó­konferencián öt beszervezett amerikai kém mondotta el, hogy milyen aknamunkákra készítet­ték fel őket az Egyesült Államok hivatalos és illegális szervei Ma­gyarország államrendje ellen. An­nak ellenére, hogy a budapesti amerikai követség diplomatája is jelen volt az adatok feltárásánál, az amerikai szervek még csak kí­sérletet sem tudtak tenni az is­mertetett adatok cáfolására. /Z Ez a kihívási politika viszi sok tekintetben zsákutcába az ENSZ jelenlegi közgyűlését is és idéz fel nagyon súlyos ve­szélyt az ENSZ értelme és léte ellen. Miután az amerikai kül­döttség megakadályozta kedvező határozat­hozatalát Kína képvi­seletének megvitatását illetően, a State Department most azzal fenyegetőzik, hogy a varsói tár­gyalások sikertelensége esetén az ENSZ állásfoglalását fogja igé­nyelni a távol-keleti helyzet kér­désében. Amilyen mértékig foly­tatja a State Department kísérle­tezéseit, hogy az ENSZ-et kihí­vási politikájának eszközévé te­gye, olyan mértékig sodorja mar­gát az egész szervezetet egzisz­tenciális válságba. Préselik a szőlőt a Helvéciai Állami Gazdaságban­ ­Szeptember 26-­­án a Helvéciai­­ Állami Gazda­gságban meg­kezdték a szőlő­­szüretelését és­­feldolgozását. A­­gazdaság 1100­­ holdjáról, elő­zetes számítá­sok szerint 19—­­20 ezer hekto­liter bort vár­­nak. Képün­kön : Omlik a­­szőlő a csillék­ből a présház , betontárolója-­­ ha. .(Bajkor József­­felvétele. (­­ MTI Foto.) Kihívási politika, mi ellen? Mi ellen irányul a kihívási po­litika? A mai nemzedék átalakuló világban él A világ különböző pontjain a haladás és a reakció erői mérkőznek egymással. Dél­­kelet-Ázsia és Afrika széles terü­letein nagy néptömegek most ju­tottak el a nemzeti öntudatra éb­redés fokára. A kizsákmányolás és gyar­mati elnyomás ellen küzdő népek nem Amerikától vár­nak segítséget. Az ilyen népek, hogy a haladás legfrissebb reménységeivel kezd­jem a felsorolást, Ghánára, Tu­niszra, Marokkóra, Ceylonra, Irakra, az Egyesült Arab Köztár­saságra, Indiára, a Kínai Népköz­­társaságra, a Szovjetunióra tekin­tenek. Viszont, ha a földkerekség bármely területén van egy reakciós hatalmi csoport, amely szeretné uralmát a fel­törekvő néptömegek ellen megvédeni, az biztosan az Amerikai Egyesült Államok (Folytatás a 2. oldalon)

Next