Népszabadság, 1958. október (16. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-10 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára G0 fillér NÉPSZABADSÁG 1958. október 10, péntek A MAGYAR SZOCIALISTA M­UNKÁSPÁR­T KÖZPONTI LAPJA XVI. évfolyam, 240. szám A magyar kormány elnökének üdvözlő távirata a Guineai Köztársaság miniszterelnökéhez SÉKOU TOURÉ Őexcellenciájának, a Guineai Köztársaság miniszter­­elnökének, Conakri A Független Guineai Köztársa­ság kikiáltása és Excellenciá­nak, a köztársaság első miniszterelnö­kévé történt megválasztása al­kalmából kérem, hogy a magyar nép és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány nevében fo­gadja legőszintébb szerencsekívá­­nataimat. Meg vagyok győződve arról, hogy a köztársaság kikiáltása nagy távlatokat nyit a guineai nép előtt és hozzájárul az ország felvirágoztatására és a nép jólé­tének emelésére irányuló erőfe­szítések sikeréhez. A magyar nép, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány nevében szívből üdvözlöm a szabad és független köztársaság kikiáltását és egyben azon remé­nyemet kívánom kifejezni, hogy a két nép érdekének megfelelően országaink között mielőbb diplo­máciai kapcsolatok létesülnek. Kérem Excellenciádat, fogadja őszinte nagyrabecsülésem kifeje­zését. DR. MÜNNICH FERENC, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. Új óvoda a Fiastyúk utcai lakótelepen Csütörtök délelőtt ünnepélyesen adták át a lakótelep új 100 fé­rőhelyes óvodáját, melyet 1 millió 800 ezer forintos beruházással építettek. Tovább javítják az ország hús- és zsírellátását Élelmezésügyi tanácskozás az ÉDOSZ-ban Az Élelmezésügyi Minisztérium állatforgalmi vállalatainak me­gyei igazgatói, továbbá az állat­felvásárlás megyei és járási veze­tő szakemberei csütörtökön orszá­gos tanácskozásra gyűltek össze az ÉDOSZ székházában. Megje­lent a tanácskozáson Sághy Vil­mos élelmezésügyi miniszterhe­lyettes. A tanácskozást Karakas László, az Élelmezési Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyi­totta meg, majd Mihályi László, az Állatforgalmi Igazgatóság ve­zetője tartott beszámolót az állat­felvásárlás jelenlegi helyzetéről, eddigi eredményeiről, valamint az ország hús- és zsírellátásának további javítását célzó intézkedé­sekről, a soron következő felada­tokról. Az idei eredményeket ösz­­szegezve többek között elmondot­ta, hogy a vállalatok az első, a második és a harmadik negyedévi hízottsertés- és vágómarha-felvá­sárlási tervüket 103 százalékra, a vágottborjú-felvásárlási tervüket 122, a vágóló­tervüket 105, a sül­dő- és malacfelvásárlási tervüket pedig 129 százalékra teljesítették. Az exportra szánt állatok felvá­sárlási tervét — a sertés kivételé­vel — általában magasan túlszár­nyalták. Az ez évi felvásárlás mennyiségi adatait a megelőző évek adataival összehasonlítva, megállapítható, hogy a beadási kötelezettség megszüntetése óta a felvásárlás volumene igen nagy­mértékben megnövekedett. A sertésfelvásárlásnál például 238 százalékos, a szarvas­marha-felvásárlásnál pedig 143 százalékos az emelkedés. A sertésfelvásárlásban mutat­kozó kisebb hiányokról elmon­dotta, hogy a felvásárolt és vá­gásra került sertések átlagsúlya csökkent ugyan, de ez végered­ményben csupán a sertéstenyész­tésünk korszerűsítését jelzi: a zsírjellegű sertések helyett mind nagyobb számban nevelnek hús­sertéseket, ami a hazai igények­nek és a külföldi piacok igényei­nek egyaránt megfelel. A süldő- és a malac-felvásárlási terv túltel­jesítése és a szabadpiaci eladások lehetővé tették a sertéspiacon az állami szervek árszabályozó tevé­kenységét és a spekuláció jelen­tős visszaszorítását. A szerződéses hizlalásnál ugyan­csak jó eredményeket mutatnak fel a vállalatok. Különösen jól si­került az első félévvel lezárult, 1958-as évi szarvasmarha-hizlalási akció, amelynek keretében a bika, a tinó, az üsző és a teljeskorú szarvasmarhák hiz­­lalási tervét általában 113— 139 százalékra teljesítették. Az ez évi fejlődés jele többek között az állatok súlyveszteségé­nek csökkenő tendenciája. Foko­zatosan csökkentek a felvásárlási költségek is. Az egy mázsa élő­súlyra eső költség 1955-től 1958- ig 83,62 forintról 53,76 forintra esett. Mihályi László a továbbiakban ismertette azokat a feladatokat, amelyek a vállalatok vezetőire hárulnak a hús- és zsírellátás to­vábbi javításában, elsősorban a felvásárlás egyenletesebbé téte­lében. A beszámolót vita követte. (MTI) 1959-ben 5,6, 1960-ban 5,3 kilométer új vágány Új járatokkal bővül a főváros közlekedése (Tudósítónktól.) A villamosvágányok javítására a Fővárosi Villamosvasút újabb terveket dolgozott ki az eddig épí­tett kísérleti vágányszakaszok ta­pasztalatai alapján. Mint megtudtuk, 1935-höz ké­pest a vágányokon áthaladó ten­gelyszám 56 százalékkal nőtt, és a tengely-terheléstöbblet körülbe­lül 20 százalékos. Ennek a terhe­lésnövekedésnek a következmé­nye, hogy a fővárosban alkalma­zott vágányszerkezet nem bírta az igénybevételt, a vágányok meg­süllyedtek és a sínek melletti bur­kolókövek felemelkedtek. Évek óta kísérleteznek a külön­böző elrendezésű alépítményekkel a villamosvasút szakemberei. 1957-ben kialakult az az aljzattí­pus, amellyel ma már a főútvo­nalak vágányait építik. Hosszanti vasgerendán, talpfa-tuskókra sze­relt sín van már a Lenin körút majd egész hosszában, a Ferenc és József körúton, a Szent Ist­ván körúton egy irányban, a Váci úton az Élmunkás térig. A munkák befejezéshez köze­lednek a Körúton, a Nemzeti Színháznál is, és még az idén el­készítik a Rákóczi út legjobban leromlott szakaszát, a Baross tér­től a Luther utcáig. A villamosvasút tervei szerint a jövő évben átépítik a Nagykör­úton a Szófia utca és a Rákóczi tér között még fennmaradt sza­kaszt, folytatják a munkát a Rá­kóczi úton a Luther utcától a Kos­suth Lajos utcáig. A hároméves terv utolsó évé­ben építik meg a Thököly úton a Baross tér és Dózsa György út közötti szakaszt, a belső körúton a Szabadság-híd és Madách tér közötti részt és teljesen befejezik a Nagykörutat. Ezzel — a három­éves terv végéig — teljesen elké­szül a Rákóczi út és Nagykörút vágányhálózat korszerűsítése, s megkezdődik a többi főútvonal ja­vítása. A villamosvasút egyébként a következő évekre vágányháló­­zat-korszerűsítési perspektivikus tervet készít. Fokozzák a karbantartási mun­kákat is. A Vasútépítő Vállalat ma már modern kompresszorok­kal és az ezekhez tartozó sűrített levegővel működő kisgépekkel is rendelkezik, bár a gépesítés foka még nem teljesen kielégítő. A vágánykorszerűsítéseknél a beton bedolgozását modern tömörítő gé­­pekkel végzik. A meglevő hálózat, karbantar­tásán kívül a fővárosi tanács új járatok beállításával, a meglevők hosszabbításával is javítani igyekszik a közlekedést. Az idei program máris jó eredményeket hozott. Kibővítették a Rómaipart környékén az autóbusz-hálózatot. A IV., valamint a XV. kerületben épült új lakótelepekhez vonal­meghosszabbítással közvetlen ösz­­szeköttetést létesítettek. A napokban kezdődött meg a hálózatfejlesztés második üteme. Ennek keretében az 54-es jelzésű villamosjárat a jövőben Kispest Kertváros helyett Pestimre-felső vasútállomásig közlekedik. Pest­­imre ezzel közvetlen összekötte­tést kap a Nagyvárad téren ke­resztül a város belső kerületeivel. Óbudán az 5-ös villamosjárat rö­videsen a Flórián tértől a Hévízi úti új lakótelepig jár majd. Cse­pelen a 48-as jelzésű autóbusz új végállomása a Határ út és Kés­márki utca sarkán lesz. Elkészültek a következő hóna­pok fejlesztési tervei, melyeket előreláthatóan még ez évben vég­rehajtanak. Ezek szerint a 45-ös jelzésű autóbuszjárat a Nagykör­­útról a Petőfi-hídon át a Bocskai út—Alkotás utca—Déli pályaudvar —Moszkva tér útvonalon körforga­lomban jut vissza a Nagykörútra; a másik irányban ez a járat ugyanezen az útvonalon közleke­dik majd, körforgalomban. Most készítik elő a 19-es autóbusz vo­nalát a Keleti pályaudvar—Foga­­rasi út—Nagy Lajos király úti la­kótelep vonalon, a 69-es járat meghosszabbítását a XVII. kerü­let, Micsurin úton mintegy 14 ki­lométer hosszúságban, s a 91-es autóbusz meghosszabbítását a XXI. kerület, Völgy utcától a Csil­lagtelepig. Az egyre jobban bené­pesülő Lágymányos lakóinak ké­résére jövőre a Schönherz Zoltán útig új villamosvonal épül. Ezekkel az intézkedésekkel va­lamennyi most épült és épülő la­kótelep közlekedése kielégítő lesz. A francia kormány utat nyit az abszolút önkénynek Az Humanité a koncentrációs táborok létesítéséről Párizs, október 9. (MTI) A francia kormány rendele­tet hozott, amely lehetővé teszi a koncentrációs táborok létesí­tését. Az Humanité vezető helyen ír a francia kormánynak a hivatalos lapban megjelent rendeletéről, til­takozik a szabadságjogok megsér­tése ellen. A rendelet a „terrorizmus le­törése" címén jogot ad a ha­tóságoknak arra, hogy olyan személyeket, akik közvetett vagy közvetlen módon anyagi segítséget nyújtottak az algé­riai felkelőknek, eltávolít­hassanak lakóhelyükről, kény­szerlakóhelyet jelölhetnek ki számukra vagy internálhat­ják őket. Az Humanité megjegyzi: A kor­mány koncentrációs táborok meg­nyitását veszi fontolóra és ezekbe a táborokba vethetnek — egysze­rű közigazgatási döntés alapján —­ minden olyan személyt, akinek az algériai kérdésben kialakult véle­ményét „felforgatónak"­ ítélik meg. A Francia Kommunista Párt lapja hangoztatja, hogy a közigazgatási úton történő inter­nálás ellentétes az új alkotmány 66. szakaszával is. A lap hangoztatja: egy újságíró cikke, egy festő­művész képe, egy város taná­csának határozata az algériai béke érdekében a felkelésnek nyújtott közvetlen támogatás­nak minősíthető — ha úgy tetszik a belügyminiszternek. Jogos tehát az a megállapítás —­ írja az Humanité —, hogy ez a rendelet az abszolút önkény útját nyitja meg, s az algériai tárgyald■*­sok minden híve ellen felhasználh­ható. A lap felhívja a francia de­mokratákat, egyesítsék erőiket a fenyegetett szabadságjogok védel­­mére. Magyar nukleáris műszerek kiállítása Az izotópkongresszus alkalmából nukleáris műszerkiállítást ren­deztek a Tudományos Akadémián. Bemutatják a kiállításon a legújabb magyar műszertípusokat. Képünkön: a Geofizikai Mérő­műszerek Gyára által kiállított radioaktív szelvényező berendezés látható.

Next