Népszabadság, 1958. október (16. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-16 / 245. szám
A TANÁCSOK MUNKÁJÁRÓL s szerkesztőségünkhöz sok levél érkezik a tanácsok munkájáról. Kicsendül belőlük, hogy a tanácsok eddigi munkájukkal méltán kiérdemelték a lakosság bizalmát, rokonszenvét, s ahol a tanács rosszul dolgozik, bírálatukkal igyekeznek segíteni. A XVI. kerületi Tanács nyolcesztendős mérlege Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom kis elmaradott község volt a Horthy-rendszer idején. Víz- és villanyhálózat alig volt ezekben a községekben s az utak is siralmas állapotban voltak. A tanácsok megalakulása után ezeket az elhanyagolt kis községeket a fővároshoz csatolták. Belőlük alakult a XVI. kerület. Rohamos fejlődés következett ezután. A gyenge, jelentéktelen kisipari üzemek helyébe nagy, világhírű gyárak épültek, például az Ikarus és az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára. Néhány esztendő alatt öt és félmillió költséggel 66 kilométer vízcsőhálózatot fektettek le. Korszerű gépekkel felépült egy nyomásfokozó. Ez kereken 100 000 forintba került. Az oktatás megjavítására pedig jelentősen bővült a pedagógiai hálózat. A kerületben jelenleg 11 általános iskola 107 tanteremmel és 3 középiskola működik. A nevelők száma 400. Két üzemi és 13 kerületi óvoda van. A tanács nagyon sokat fordít az egészségügyi intézmények fejlesztésére. A kerületben jelenleg hat anya- és csecsemővédő intézet, 21 körzeti orvosi rendelő, egy tüdőbeteggondozó s több egyéb szakrendelő áll a lakosság rendelkezésére. A felszabadulás előtt csak egy bölcsőde volt, ma már 5 működik teljes felszereléssel, 200 férőhellyel. A tanács tagjainak jó a kapcsolata a lakossággal. A jó együttműködés is biztosítéka annak, hogy a XVI. kerület a jövőben még gyorsabban fejlődik. Kiss József Budapest, XVI. kerület Amikor jogos és amikor jogtalan a panasz — Tanácselnökünk, Lajkó Károly nem úgy intézi a lakosság ügyeit, ahogy elvárnánk tőle — írja Nyitrai István, Farmosról. — A múlt rendszerből ittmaradt, levitézlett urakkal barátkozik. Ezeknek a hatása persze munkáján is meglátszik. Ismerőseinek, barátainak sokat elnéz, de az ő érdekükben másokat nyugodt lélekkel megkárosít. A nép vagyonának védelmét, gyarapítását nem tartja szívügyének. Hatalmaskodó, részrehajló. Nyitrai István bejelentését a Nagykátai Járási Tanács vizsgálta meg. Megállapították, hogy a farmosi tanácselnök valóban a tanácstagsággal összeférhetetlen magatartást tanúsított, a dolgozókkal durván viselkedett, és több egyéb súlyos hibát vétett. A tanács vezetésére nem méltó, ezért beosztásából azonnali hatállyal visszahívták.* Halma Antalné, a dömösi tanács volt altisztje szerkesztőségünknek küldött levelében a községi tanács VB-elnökére panaszkodott. Mint írja, állásából jogtalanul elbocsátották, s helyette a tanácstitkárnő barátnőjét vették fel. Megállapították, hogy Halma Antalné felelőtlenül, érdekből becsmérli a tanácstitkárt. Bugány Imre, a járási tanács elnökhelyettesének tájékoztatása szerint Kálmánét jogosan bocsátották el, mert munkáját hanyagul végezte A dobozi tanács segíti a politechnikai oktatást Iskolánkat a megyei tanács művelődési osztálya mezőgazdasági jellegű gyakorlati oktatást kísérletező iskolává jelölte. Örömmel írhatom, hogy nálunk, Dobozon a politechnikai oktatás társadalmi ügy. A pártszervezet és a tanács nemcsak ígért, hanem valóban segített is. A tanács az oktató munkához szükséges területet az iskolához közel biztosította, s annak bekerítéséhez 38 oszlopot adott. Szerszámokra és a vetőmagra 1000 forintot utalt ki és vállalta a szerszámok karbantartását, illetve annak költségét. Nem kellett külön kérni, a föld felszántásáról és a szükséges trágya biztosításáról is gondoskodott a tanács. A tanácselnök nemegyszer megtekintette kísérleti kertünket. Tanácsülésen is foglalkoztak vele, s így az egész község megismerte munkánkat, s mind többen érdeklődéssel figyelik. Ez az érdeklődés jólesik nekünk, nevelőknek, s még jobb munkára ösztönöz bennünket. Ha mind az 500 községben, ahol ilyen kísérleti iskola van, úgy támogatja a helyi tanács a nevelőket, mint Dobozon, bizonyára sikeresen zárul az 1958—59-es kísérleti tanév. Busa László tanár, Doboz „Jól bevásároltunk veled" műszaki filmfelelős, TatabányaÖt esztendővel ezelőtt mentem férjhez. Mostanáig nem volt gyermekünk. Sokat bánkódtunk emiatt, mert férjem és én is nagyon szeretjük a gyermekeket. Most végre valóra válik régi vágyunk: kisbabát várok. Örömömbe azonban sok üröm vegyül, mert munkahelyemen különböző kellemetlenségem támadt terhességem miatt. Áprilisban kerültem a Műszaki Könyvkiadó Vállalathoz. Az egyhónapos próbaidő után véglegesítettek. Vezetőim véleménye alapján azt éreztem, hogy munkámmal meg vannak elégedve. Nem is volt semmi bajom, bánatom, amíg hirtelen beteg nem lettem. Terhességem megtartása végett kórházba kellett mennem, s egy teljes hónapig betegállományba kerültem. Azóta nincs maradásom. Munkámat — állapotom ellenére — minden erőmmel igyekszem jól végezni, mégis naponta szurkapiszkálnak. A személyzeti vezetőm például ilyen kijelentéseket tesz: „Jól bevásároltunk veled. Előre is közölhetted volna, hogy csőbe húzol bennünket. Az osztályvezetőd sokszor panaszkodott, hogy osztályára csak szülni jönnek a női munkaerők.” Ilyen körülmények között képtelen vagyok nyugodtan dolgozni. Férjem már beszélt a vállalat személyzeti osztályvezetőjével, s kérte, mondja meg, mi kifogása van ellenem. Azt válaszolta, hogy semmit nem tudna ellenem mondani, de az osztályvezetőm panaszkodott, s ezt tudomásomra akarta hozni. Mindezekhez csupán még anynyit akarok hozzátenni, hogy áprilisban munkába lépésemkor nem jelenthettem be júliusban bekövetkezett terhességemet. Csajka Lászlóné Bpest VI., Majakovszkij u. Német úttörők köszönete A múlt hónap közepén egy német úttörő-küldöttség tagjaként Magyarországon tartózkodtam. Nagyon kellemes, szép napokat töltöttem el Budapesten, Balatonföldvárott és Kismaroson. Sok magyar emberrel nőtt alkalmam beszélgetni. Jóleső érzéssel láttam, tapasztaltam a szíves vendégfogadtatást. Örülök, hogy élvezhettem a híres magyar vendégszeretetet. Ez a látogatás is megerősítette bennünk azt az elhatározást, hogy minden erővel harcolunk továbbra is a békéért és a népek barátságáért. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a kedves fogadtatásért, a kellemes napokért. Anita Köber Köthet Anhalt Kisbattyáni útügy Kisbattyán a mi kis falucskánk. Komló kültelepülése. Régi község, még sincs kövesútja. Már sokszor kértük, hogy csináljanak kövesutat. A tanács vezetői látják, hogy nagy szükség lenne a kövesútra, mégsem tettek még eddig semmi említésre méltó intézkedést. Pedig már felajánlottuk azt is, hogy pénzzel és társadalmi munkával is hozzájárulunk az út megépítéséhez. Én például 1000 forintot és kétheti gyalogmunkát ajánlottam fel. Kisbattyán dolgozói több támogatást várnak a tanácstól. Mellert András Kisbattyán 5. Maholnap már nem mer végigmenni az utcán. Reggelenként, ha hivatalba jár, a kertek alja felé veszi az útját. Ott oson a tanácsházáig. Goromba, mint a pokróc. Előfordul, hogy ajtót mutat az ügyfeleknek. Kivételez. Aki disznótorba hívja, vagy kóstolót küld neki, annak nem fáj a feje az adó miatt. Fittyet hány a tekintélyes gazdák véleményére. Fejébe szállt a dicsőség. Körülbelül ez volt a feljelentés lényege, amelyet Szekeres József tanácselnök ellen küldtek a járáshoz. Ott előbb csak forgatták a levelet. Hitték is, nem is. Hogyan? Eddig úgy tudták, hogy Szekeres József az egyik legjobb tanácselnök a járásban. Az emberek szeretik, bizalommal fordulnak hozzá a faluban. Azt mondták rá, hogy talpraesett ember. Aligha találtak volna nála alkalmasabb embert erre a posztra. Mi történhetett most vele? Az első pillanatban Szekeres József is megdöbbent, amikor a járási kiküldöttek mellének szegezték a kérdést. — Igaz, hogy kerüli az embereket, nem mer végigmenni a főutcán, s a kertek alatt jár be a hivatalba? — Igen is, meg nem is — válaszolta kurtán Szekeres. — Hogy értsük ezt? — Csakugyan a kertek alatt járok be a hivatalba. — Szóval igaz. Szekeres most már elnevette magát. — Igaz, de nem azért kerülök a kertek alá, mert félek az emberektől. Ha az elvtársak egy kicsit kérdezősködnek a faluban, rögtön megtudják, miért. Ha a rendes úton jövök, sokkal tovább tart, míg a tanácsházáig érek. — S hogy állunk a kivételezéssel és a disznótorozással? — Ezt tagadom. Igaz, hogy egy-két helyre elmentem disznótoros vacsorára, de ha jól meggondoljuk, akik vacsorára hívtak, egy kicsit szegről-végről rokonaim is. Különben, amikor vágtam, én is visszahívtam őket. A járási kiküldöttek egymásra néztek. Még úgysem hitték a feljelentés hitelét, mint eddig. Hallgattak. Szekeres szólalt meg. — Legalább azt mondják meg az elvtársak, hogy kivel utaztattam magam, s ki az a tekintélyes gazda, akinek fittyet hányok a véleményére. — Hát itt van például Borsi Szabó Gábor. — Aha, most már tudom, honnét fúj a szél — kiáltott fel Szekeres, s most már szilárd talajt érzett a talpa alatt. — Tudják, ki az a Borsi Szabó? Az volt itt a faluban valamikor a futurás. Három évig voltam a cselédje. Borsi Szabó véleményére ezután is fittyet hányok. A vizsgálat aztán kiderítette a feljelentés körülményeit. Kiderült, hogyan változott meg Szekeres József tanácselnök egyik napról a másikra. Nem sokkal a vizsgáldat előtt Borsi Szabó valamilyen ügy miatt a tanácsházán járt. Benyitott a tanácselnök szobájába. Az észre se vette. Az elnök íróasztalát többen közrefogták, beszélgettek, vitatkoztak. Borsi egy ideig csak állt a háttérben, hallgatózott, azután egyre közelebb s közelebb somfordált. Bele-beleszólt a vitába, s mivel a többiek Jóskának, Jóska öcsémnek szólították az elnököt, ő is így szólította meg. Szekeres hirtelen felugrott. Füle hegyéig elvörösödött. Villámló szemekkel nézett Borsi Szabóra. — Hogy mer maga engem Jóska öcsémnek szólítani? Borsi szó nélkül kifelé adalgott. Hát így „dölyfösködött’’ Szekeres József tanácselnök. Horgos István Kecskemét A „goromba," tanácselnök Csapszék vagy népbolt A síkvölgyi akna vezetőinek nagy gondot okoz, hogy a munkásszálló tőszomszédságában levő népbolt korlátlan mennyiségben árusít szeszes italt. Egy-egy fizetési napon a népbolt valóságos csapszékké alakul. A pult mellett, s kint az udvaron még késő éjszaka is hallatszanak a részeg kurjongatások. Nemegyszer verekedésre is sor kerül. Nem szükséges sok magyarázat hozzá, hogy a korlátlan szeszesital-mérés miatt lazul a munkafegyelem is. A munkásszálló gondnoksága már többször kérte, hogy szüntessék meg a népboltban a szeszes ital korlátlan árusítását. Eddig még válaszra se méltattak bennünket. Sok józan életű dolgozó is követeli a szeszes ital korlátlan árusításának betiltását. Azt mondják ők is, hogy szükség van a népboltra, de a munkásszállón addig nem lesz teljes a rend és a nyugalom, amíg akó számra mérik a népboltban a bort és a pálinkát. Csordás József a síkvölgyi munkásszálló gondnoka Alumíniumkohászok gondja Az Inotai Alumíniumkohó tavalyi termelési tervét 600 tonnával túlteljesítette. Most sajnos nem állunk ilyen jól. Eddig 700 tonna alumíniummal vagyunk adósai a népgazdaságnak. Az elmaradás oka elsősorban az, hogy kádjaink megrongálódtak. Beruházási keret nem volt a felújításokra, s ezért az öreg kádakkal termeltünk, melyek sok üzemzavart okoztak. De hiba volt az is, hogy a vezetőség nem kérte ki a régi, tapasztalt kohászok és a csoportvezetők véleményét, pedig ezzel, ha megszüntetni nem is, de csökkenteni lehetett volna a hibákat Az elmaradás megszüntetése és a műszaki problémák megbeszélése végett a pártvezetőség kommunista aktívaértekezletet hívott össze az üzemben. Itt nyíltan feltárták a hibákat, a vezetők felelősségét. Sok hozzászólás elhangzott, hogy a műszaki vezetők nem voltak őszinték a fizikai dolgozókhoz, nem hallgatták meg véleményeiket, javaslataikat. Elbizakodott a vezetőség a tavalyi jó eredmények miatt A júniusban végrehajtott létszámcsökkentés nem volt megalapozva. A gépesítés bevezetésénél előbb és több dolgozót adott le az üzem, mint amennyit szabad lett volna. Az értekezlet nagyon tanulságos, értékes volt. Minden hozzászólásban érződött a féltő felelősség, az aggodalom az elmaradás miatt. A párt- és üzemvezetőség elfogadta a dolgozók bírálatát. Megállapítottuk, hogy a műszaki vezetés képes nagyobb eredményeket elérni. Megígérték, hogy a jövőben megbeszélik a dolgozókkal, hogy mit miért csinálnak, tájékoztatják őket a feladatokról. Ha az üzem vezetősége megtartja szavát, jövőre nem fogunk szégyenkezni, ha az Alumíniumkohó terv teljesítése szóba kerül Miklós István az Inotai Alumíniumkohó dolgozója Megszerették a közös munkát A somogyszobi burgonyatermelő szakcsoport tagjai 22 hold burgonya termését takarítják be, s készítik elő téli tárolásra. A csoport tagjai minden munkát közösen végeztek. A terméskilátások igen jók: 90—100 mázsa holdanként átlagra számítanak. Egy-egy családra átlag 1300 négyszögöl jut és ennek terméséből családonként 10 000 forint bevételre számítanak. A bevétel négy százalékával a közös alapot gyarapítják. A szakcsoport tagjai rendszeresen tartanak megbeszéléseket. Legutóbb elhatározták, hogy hamarosan permetezőgépet vásárolnak. Mostanában sokat beszélnek a tagok a szakcsoport továbbfejlesztéséről. Megismerték, megszerették a közös munkát s lehet, hogy hamarosan tovább mennek egy lépéssel. Dévai Zoltán Nagyatád Félmillió látogató a műszaki filmvetítéseken A Nehézipari Minisztérium az ipari tárcák között elsőnek vezette be a műszaki filmek vetítését a bányatelepeken. A filmszolgálatnak az a legfontosabb feladata, hogy segítsen a balesetek elhárításában. Tapasztalataink szerint ez a munka a várakozásnál eredményesebbnek bizonyult. A filmszolgálat műszaki propagandafilmeken kívül híradófilmeket is készít. A statisztikai adatok szerint 500 000 dolgozó nézte meg az előadásokat. A filmszolgálat dolgozói nem hiába fáradoztak. Munkájukról elismeréssel beszélnek a mozilátogatók és a felettesek is. Hastó Ferenc