Népszabadság, 1958. november (16. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-01 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG X­­I. év­folyam, 259. szára 1958. november 1. szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA Ara 60 IL\|fr KÉPEK A CSEPEL VASMŰBŐL Fent: Töltik a kemencét a martinban. Balra: Acélöntés. (Kéri—Worm-­­­ser felvételei.) 5 Kádár János elvtárs látogatása Szegeden Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára pénteken Szegedre látoga­tott, Szirmai István elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága agi­­tációs és propaganda osztálya ve­zetőjének, Csongrád megye kép­viselőjelöltjének társaságában. A vendégeket a szegedi pártbi­zottság székházában Németh Ká­roly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és ifjú Komócsin Mihály elvtárs, a szegedi városi pártbizottság első titkára fogadta. Kádár elvtárs délelőtt az Újsze­­gedi Kender- és Lenszövő Válla­latot látogatta meg. Végigjárta az üzemrészeket, több dolgozóval hosszasan elbeszélgetett, majd együtt ebédelt a munkásokkal az üzem étkezdéjében. Ebéd után sétát tett a városban. A Tisza­­hídon, a Dóm téren, a Kárász ut­cán sokan felismerték és köszön­tötték a párt vezetőjét. Délután a Szegedi Tudomány­­egyetem központi épületének aulájában Kádár elvtárs találkoz­z­ott a város művészeti életének vezetőivel, a szegedi egyetemek tanáraival. Petri Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora és Antalffy György, a Szegedi Tu­dományegyetem rektora üdvözöl­te a vendégeket. A csaknem 3 órás tanácskozáson a felszólalók elmondották problémáikat, kéré­seiket, amelyekre Kádár elvtárs válaszolt. A vendégek este Szeged politi­kai és gazdasági életének vezetői­vel közös vacsorán vettek részt. Fehér Lajos elvtárs a mezőhegyesi választási nagygyűlésen A Hazafias Népfront pénteki mezőhegyesi nagygyűlésén az ál­lami gazdaság, a cukor- és a ken­dergyár dolgozói, valamint a ter­melőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok előtt Fehér La­jos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Békés me­gye országgyűlési képviselőjelölt­je mondott beszédet. Megnyílt a genfi értekezlet Szovjet válaszjegyzék az amerikai és angol kormányhoz• egyezzenek meg a nukleáris fegyverkísérletek végleges megszüntetésében Genf, október 31. (AP) Magyar időszámítás szerint 15 órakor a genfi Nemzetek Pa­lotájában az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió kül­döttsége megkezdte tanácsko­zását az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről. Az első ülé­sen Carapkin, a szovjet kül­döttség vezetője elnököl. * Moszkva, október 31. (TASZSZ) A szovjet kormány válaszolt az amerikai kormány október 20-i jegyzékére, és az angol kormány hasonló tartalmú jegyzékére. A jegyzékváltás a nukleáris fegyver­­kísérletek ügyében összehívott genfi értekezletre vonatkozik. A moszkvai lapok pénteken közöl­ték az amerikai jegyzék, valamint a szovjet válaszjegyzék szövegét. A szovjet kormány válaszjegy­­zéke ismerteti a nukleáris fegy­verkísérletek megszüntetésére összehívott genfi értekezletet il­lető szovjet álláspontot. Eszerint a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részvételével összeülő genfi értekezlet munká­jának arra kell irányulnia, hogy egyezményt kössenek a nukleáris fegyverkísérletek végleges meg­szüntetéséről, megfelelő ellen­őrzéssel. — A szovjet kormány reméli — mondja a jegyzék —, hogy az október 31-én Genfben kezdődő tárgyalások eredmé­nyeként minden állam egy­szer s mindenkorra megszün­teti a nukleáris fegyverkí­sérleteket. A szovjet kormány a maga részé­ről minden tőle telhetőt megtesz ezért. A szovjet kormány sajnálja, hogy a nyugati hatalmak nem­ tá­mogatják a javaslatát, hogy a genfi értekezletet külügyminisz­teri szinten rendezzék. A szov­jet kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy az értekezlet külügyminiszteri szinten kedvező feltételeket teremtene ahhoz, hogy minél rövidebb idő alatt egyezményt kössenek a nukleáris fegyver­­kísérletek megszüntetéséről. Figyelembe véve azonban, hogy az amerikai kormány jegyzékében elvileg készségét fejezte ki, hogy a tárgyalások bizonyos szakaszá­ban az amerikai külügyminiszter is Genfbe érkezik, a szovjet kor­mány javasolja, hogy a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminiszterei a tanácskozások későbbi szakaszá­ban vegyenek részt az értekezlet munkájában. Ez kétségtelenül elő­segítené, hogy mielőbb megegyez­zenek a nukleáris fegyverkísérle­tek megszüntetésében. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának provokatív nyilatkozatáról, Bécsből keltezett álhírekről, a disszidensek helyzetéről, valamint a nagymarosi vízierőműről és más kérdésekről nyilt ttkvismn­­ai kormány szak­rósz Gyáros László, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken délben az Or­szágházban, szokásos sajtóértekez­letén válaszolt magyar és külföldi újságírók néhány kérdésére. Az első kérdés arról szólt, ho­gyan értékelik nálunk a lengyel párt- és kormányküldöttség szov­jetunióbeli látogatását. Gyáros László kijelentette: őszinte öröm­mel tölt el bennünket, hogy a Len­gyel Népköztársaság kapcsolata mind szorosabbá válik a Szovjet­unióval, és a többi baráti szocia­lista országgal. A szocialista or­szágok testvéri barátságának fej­lesztése nemcsak ezeknek az or­szágoknak az érdeke, s további fejlődésének, megerősödésének alapvető követelménye, hanem alapfeltétele az egész szocialista tábor erősödésének és a békének is. A szocializmus ellenségei — folytatta Gyáros László — nap­jainkban arra összpontosítják erő­feszítéseiket, hogy megbontsák a szocialista tábor egységét, s min­den eszközt felhasználnak arra, hogy éket verjenek a szocialista országok közé. Ez a törekvésük azonban — mint a tények bizo­nyítják — kudarcra van ítélve. D­iszidensek kálváriája Brazíliában Ezután arról szólt a kormány szóvivője, hogy elszomorító hírek érkeznek a Brazíliába szakadt ma­gyar disszidensek sanyarú hely­zetéről. Erről hű képet adnak a nemzetközi szervekhez küldött le­velek is. Gyáros László idézett egy levélből, amelyet október 1-én küldtek Lindt úrhoz, az ENSZ menekültügyi főbiztosához. A le­vélben — mint írják — „több mint 700 gyerek, asszony, férfi fordul segítségért. Több mint 700, a nyugati propaganda által meg­tévesztett személy, akiket mint rabszolgákat eladtak és éhhalálra ítéltek". A továbbiakban megír­ják, hogy az úgynevezett „magyar komité” vezetői, dr. Jordán Emil perjel, dr. Kogl Szeverin páter és dr. Jancsó Albert horthysta had­bíró-százados milliókat sikkaszta­nak el a disszidensek részére ösz­­szegyűjtött pénzből. Beszámol a levél arról is, hogy az idén, feb­ruár 8-án Rio de Janeiróban, a Virágok-szigetén több mint 230 magyart, köztük sok gyermeket, asszonyt és betegeket, öregeket véresre vertek, majd elhurcolták őket az őserdő vidékére. A meg­kínzott emberek közül többet olyan nyilatkozatok aláírására kényszerítettek, mintha sorsukkal elégedettek lennének. Végül a le­vél szerint dr. Alberto Gonzago Fernandez, az ENSZ dél-amerikai menekültügyi megbízottja min­denben fedezi a m­agyar bizottság üzelmeit, s súlyos börtönbüntetés­sel fenyegette meg az elégedetlen­kedőket, ha nem nyugszanak bele sorsukba. " Könnyű volna most előszed­ni a Szabad Európa és társai kü­lönböző hátborzongató rémmeséit a magyarországi állapotokról és szembeállítani a külföldre szökött magyarok helyzetével — folytatta Gyáros László. — Ehelyett inkább azon vagyunk, hogy illetékes nemzetközi fórumokon valamilyen formában elérjük a magyarok ki­szolgáltatott helyzetének valame­lyes javítását, illetve hazahozata­luk megoldását. A magyar hatósá­gok már többször tárgyalást foly­tattak erről Lindt úrral, eddig nem sok látható eredménnyel. Amikor hallgatni bölcsebb lett volna ... Ezután az Egyesült Államok külügyminisztériumának 1958. ok­tóber 23-i nyilatkozatára reagált a kormány szóvivője. Megállapí­totta: ez nem az első eset, hogy az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma hallatta hangját, ami­kor pedig jobb lett volna hallgat­nia. Ezek a megnyilatkozások azt bizonyítják, hogy az amerikai kor­mánykörök csökönyösen ragasz­kodnak a más népek belügyeibe való durva beavatkozás elvéhez és gyakorlatához.­­ Nem lehet kétséges, hogy a szervezett uszítás csakis a nem­zetközi kapcsolatok további ron­tását, a feszültség fokozását szol­gálhatja. Vajon ezt szándékoznak ilyen leplezetlenül dokumentálni az illetékes amerikai körök? Ha igen, akkor ez felesleges, mert a világ népeinek döntő többsége már amúgy is szilárdan meg van győződve arról, hogy a béke hí­veit és a nemzetközi együttműkö­dés őszinte barátait nem az Egye­sült Államok kormányköreiben kell keresni. A magyar kormány mélységesen elítéli és visszauta­sítja az Egyesült Államok kormá­nyának ezt az újabb provokáció­­ját és a leghatározottabban tilta­kozik a hazánk belügyeibe törté­nő ismételt otromba beavatkozási kísérlet ellen. A nagymarosi vízierőmű 1965-től áramot ad Egy következő kérdés bővebb felvilágosítást kért a dunai vízi­­erőművekre vonatkozólag. A kor­mány szóvivője elmondotta, hogy a magyar és a csehszlovák bizott­ságok megállapodtak abban, hogy elsőnek a nagymarosi vízierőmű m­­vet kell megépíteni. A Bratisla­­vától Nagymarosig terjedő Dunai­szakasz vízienergiájának haszno­sítása közös tervezésben, beru­házásban és kivitelben készül. Az előirányzat az, hogy a nagymaro­si erőmű tervezése 1959 végére elkészüljön, s az építési munkála­tokat lehetőleg már 1960-ban el­kezdjék. Az építkezések üteme le­hetővé teszi, hogy Magyarország a nagymarosi erőműből már 193-­­től kezdve, körülbelül 60 mega­watt teljesítménnyel, évente mint­egy 415 millió kilowattóra áramot kapjon. A nagyarányú építkezés következő láncszemeként megva­lósuló fel-dunai erőmű pedig mint­egy háromszorosát fogja adni a nagymarosi erőmű energiaterme­lésének.­­ A közös erőmű-építkezés ki­emelkedő példája a KGST-hez tartozó országok baráti együttmű* (Folytatása a 2. oldalon.)

Next