Népszabadság, 1958. november (16. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-01 / 259. szám
2 1958. november 1. szombat NÉPSZABADSÁG A kormány szóvivőjének sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.)űködésének, békés törekvéseinek, egyúttal pedig elmélyíti a magyar —csehszlovák gazdasági és politikai együttműködést — mondotta Gyáros László. Külkereskedelmünk helyzete Ezután a magyar külkereskedelem helyzetéről kértek felvilágosítást a kormány szóvivőjétől. A többi között elmondotta, hogy a közszükségleti cikkek behozatala 1954 óta hatszorosára emelkedett, s jövőre még további fejlesztést irányoztak elő. Példaként említette, hogy bár a magyar bútorgyártás fokozására a következő időszakban nagy beruházásokat hajtunk végre, emellett azonban az eddiginél nagyobb mértékben hozunk majd be külföldről szobaberendezéseket és egyedi kisbútorokat. Javul a lakosság műanyagellátása, nagyobb lesz a választék háztartási gépekben, s növekszik a személygépkocsik behozatala. — Külkereskedelmi tárgyalásaink jó mederben folynak — folytatta. — A baráti országokkal részben most készítjük elő, részben már folytatjuk az 1961—65. évi terveink kölcsönös egyeztetését. A tőkés országokkal való külkereskedelmi forgalmunkban szeptember végével aktívumot mutat a mérleg. A nyersanyagárak csökkenése folytán kedvezően alakultak a kereskedelmi cserearányok, fejlődött kivitelünk és behozatalunk a tengeren túli gyengén fejlett országokkal. A nyugati piacokon mutatkozó válságjelenségek, valamint gazdasági integrációs törekvések növekedő feladatok elé állítják exportvállalatainkat. Ezek a nehézségek részben a piaci helyzettel, részben azonban egyes nyugati országok importkorlátozásaival függnek össze. Gyáros László elmondotta, hogy tárgyalásokra lesz szükség bizonyos kereskedelempolitikai kérdések megvitatására. Új probléma például Belgiumnak és Hollandiának a törekvése, hogy mint ,,Benelux gazdasági egység” kössenek Magyarországgal a legközelebbi jövőben kereskedelmi megállapodást. Más országok — például Törökország — részben belső gazdasági nehézségeik leküzdésére, módosították kereskedelem-, illetve devizapolitikájukat. Természetes, hogy az ilyen változások a mi részünkről is szükségessé teszik felülvizsgálni ezekkel az országokkal való kereskedelmi forgalmunk elveit. Bécsi születésű álhírek Az egyik kérdés azzal volt kapcsolatos, hogy az AP amerikai hírügynökség azt jelentette október 23-án Bécsből, hogy „a kommunisták szerdán este a budapesti amerikai követség épülete előtt Mindszenty-ellenes tüntetést szerveztek”. A kormány szóvivője megjegyezte: „ Alig múlik el olyan hét, hogy egyes amerikai hírügynökségek bécsi keltezéssel ne keltenének Magyarországról egy-két kacsát. Rendszerint olyan kacsákról van szó, amelyek tojásain Budapesten tartózkodó nyugati urak kotlanak, mielőtt azonban még a kis kacsák kikelnének, gyorsan átszállítják őket Bécsbe. Idézte Gyáros László az AP egy másik bécsi hírét is, amely arról számolt be, hogy a budapesti amerikai követség egyik szóvivője kijelentette, hogy „a követség amerikai személyzetét nem zavarták meg a követség körüli utcákból jelentett tüntetések”. — A nemlétező tüntetések persze vajmi nehezen zavarhatták meg a követség beosztottjait — tette hozzá Gyáros László. — De felvetődik a kérdés: miért nem tartotta szükségesnek az Egyesült Államok budapesti követsége, hogy ezt az álhírt kereken megcáfolja? Talán csak nem azért, mert a követség hosszan tartó vendégszeretetét élvező Mindszenty víziói a követség beosztottjaira is átragadtak, s tüntető tömegnek nézték a békés járókelőket, vagy a követség előtti téren sétálgató szerelmes párokat? Felemeljük a jövő évi beruházások tervszámait Az 1959-es népgazdasági tervről kért részletesebb adatokat az egyik újságíró. Gyáros László közölte, hogy a végleges tervjavaslat előreláthatólag decemberben kerül a kormány elé. A vártnál jobb idei eredményeink révén a jövő évi tervszámokat az eredeti hároméves tervhez képest valamelyest felemelhetjük. Ez elsősorban a beruházásokra vonatkozik. A beruházási többletnek mintegy negyedét a lakásépítkezések meggyorsítására kívánjuk fordítani, a megmaradó összegből pedig elsősorban a Dunai Vasmű hengerművét és a Tiszavidéki Vegyikombinát építését akarjuk előbbrehozni. — A beruházások emelése azonban nem vonja maga után az életszínvonal és a fogyasztási színvonal csökkentését. Éppen ellenkezőleg! — mondotta a kormány szóvivője. — 1959-ben a fogyasztási alapot csekély mértékben ugyan, körülbelül egy százalékkal, de ugyancsak felemeljük a hároméves terv eredeti előirányzatához képest. A továbbiakban megkérdezték a kormány szóvivőjét a magyarországi vetésterületek alakulásáról. Ismertette az 1957. évi adatokat, amelyekhez képest az idén nem volt lényeges változás. (1957-ben a kormány helyes mezőgazdasági politikájának eredményeképpen a kenyérgabona vetésterülete 31 százalék volt, a takarmánygabonáé pedig 37 százalékra emelkedett. A szálastakarmányok vetésterületének aránya szintén megnőtt, csaknem egy százalékkal. Mindez lehetővé tette a zavartalan takarmányellátást, sőt bizonyos takarmánytartalékolást is.) Az ügyvédek felülvizsgálata Az egyik kérdés az ügyvédek működési engedélyének felülvizsgálatáról szólt. A szóvivő közölte, hogy az új ügyvédi rendtartás végrehajtása még nem fejeződött be, folyik a panaszok felülvizsgálata. Az előzetes adatok szerint az ügyvédek túlnyomó többsége máris megkapta, vagy a felülvizsgálat során megkapja működési engedélyét. Végül a választásokra vonatkozó kérdésekre válaszolt a kormány szóvivője. Tóthné, a szállodaigazgató A kezet csak a keze árulja el, hogy valamikor kemény fizikai munkát végzett. Ujjain, a görcsös ízületeken eltörölhetetlen nyomot hagytak a mosóteknő mellett eltöltött hosszú évek. Elárulja ez a kéz, hogy tíz szobát takarított naponta a debreceni uraknál. Direktrisz. Azelőtt e fogalom egészen más képzettársítást idézett elő. Levitézlett grófnőket, gentry hölgyeket és egyéb kétes és kétségtelen hírű asszonyokat juttatott eszünkbe. Tóth Jánosné, a debreceni proletárasszony, a debreceni Arany Bika egykori takarítónője, az évszázadok alatt kitenyésztett úri sarjak társasági gyakorlatát messze fölülmúló tapintattal, ügyességgel, lelkiismerettel végzi könnyűnek egyáltalában nem tekinthető feladatát. Hosszú és nehéz út vezetett Debrecenből — a budapesti Szabadság Szálló igazgatói szobájáig. Férjét — az egykori gépészkovácsot — a gyártulajdonos úgyszólván halálra dolgoztatta. Súlyos betegen heti száz órát dolgozott s amikor 1944-ben meghalt, itt maradt az asszony három kisgyermekkel, magára hagyatva, egyedül. Debrecenből elmenekült a lakosság fele. Elfutottak az urak, akikhez Tóthné mosni, takarítani járt, hárompengős napszámért a látástól vakulásig. Egy újsághirdetés mentette meg a végső nyomortól. Néhány nap múlva a debreceni Arany Bika Szállóban dolgozott, mint kisegítő takarítóasszony. Lesz meleg vacsora a gyerekeknek, s ha már ő nem tanulhatott, legalább gyermekei továbbtanulását szerette volna biztosítani. Felszabadulás után dolgozótársai felfigyeltek a szorgalmas, értelmes asszonyra. Segítették jó szóval, tanáccsal. A kisegítő takarítóasszony állandó munkát kapott az Arany Bikában. Szobalány lett, majd szobaasszony és nemsokára az üzemi bizottság titkára. A hat elemit végzett egyszerű asszony megtanulja mindazt, amit egyedül, munkatársai segítségével megtanulhatott. Éjjel-nappal dolgozott. Pártmunkát kért és azt is elvégezte becsülettel. 1949. április elsején Tóth Jánosné lett a szakma első élmunkásnője. Amikor Tóthnét 1949. május elsején kinevezték a Margitszigeti Nagyszálló igazgatójának , úgy érezte, hogy az eddig végzett jó munkájának jutalma ez. Munkatársai közül néhányan azt hitték eleinte, hogy vele is úgy lehet és úgy kell bánni, mint a régi vezetőkkel. Hajbókolással, udvarolgatással akarták elhódítani. De Tóth Jánosnét ez nem zavarta meg, összehívta a munkatársait és okos szóval megmagyarázta, hogy ő egyszerű asszony, ne szégyenítsék meg a régi tőkés időkből visszamaradt hamis alázatoskodással, álszenteskedéssel. Munkatársai megértették, Tóth Jánosné őszinte baráti hangjával, elvtársias magatartásával megnyerte őket. Társainak megbecsülése még jobban megnövekedett, mikor látták, hogy az új igazgatónő minden egyes ember sorsát szívén viseli. Harcolt, hogy megteremtse dolgozótársai számára a rendes munkafeltételeket, gondoskodott, hogy öltöző, mosdó álljon a szálló alkalmazottainak rendelkezésére, személyesen felügyelt arra, hogy a rendes üzemi élelmezést mindenki megkapja. A hétköznapi nehéz feladatok ellátásán kívül Tóthnénak még arra is maradt ideje, hogy tanuljon. Elvégezte a kétéves Belkereskedelmi Iskolát. Mégis azt mondja: — Nem tanultam eleget. A vezetőim azt szerették volna, ha az egyetemre is beiratkozom. Úgy éreztem, hogy ehhez öreg vagyok. — Ma már sajnálom — dehát annyi sok volt az elfoglaltságom. Még gyermekeim nevelésére is alig maradt időm. Mégis derék embereket nevelt gyermekeiből. Két fia mérnök, leánya ipari munkát választott, szabásznő. Tóth Jánosné 1953-ban új feladatot kapott. Megbízták a Rákóczi úti Szabadság Szálló vezetésével. Itt is jó munkát végzett. 1955-ben a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója“kitüntetést kapott. Az ellenforradalom alatt úgyszólván állandóan munkahelyén tartózkodott — néhány hűséges munkatársával. De hiába volt az ő helytállása — a söpredék fosztogatását nem tudta megakadályozni. 1956. november 9-én munkatársaival együtt hozzálátott, hogy a kifosztott, rommá lőtt szállodát üzemképessé tegye. A 160 szobás épületből mindössze 60 szoba maradt épségben. Azonnal megkezdték a romeltakarítást. A szálló alkalmazottai, pincérek, szobalányok, portások és kávéfőzőnők a vezetőnővel együtt sírva hordták a mali tért, a törmeléket, a téglát. 1957 telén már valamenynyire lakhatóvá tették a szobákat, de még jó ideig ablaküveg nélküli szobákban aludtak a régi hűséges vendégek. Tavasszal megindult a helyreállítási munka és nemsokára szebb lett a Szabadság Szálloda , mint amilyen az ellenforradalom előtt volt. Államunk gyönyörű új szobaberendezéseket, új szőnyegeket, csillárokat adott a hotelnak, mely 1957 nyarán alkalmassá vált külföldi vendégek fogadására is. Tóth Jánosné fáradhatatlanul küzd, hogy minél szebb, minél lakályosabb és barátságosabb legyen az a szálló, ahol külföldi vendégek laknak, akik elviszik a magyar vendéglátóipar hírét a távoli országokba. — Nem tudom elfelejteni azt a pillanatot, mikor a múlt héten behívtak a parlamentbe és tízéves jó munkám jutalmaképpen Münnich elvtárs átadta a Munka Érdemrendet. — Leültem egy sarokba és sírtam ... sírtam ... Ma is könnyes a szemem, ha arra gondolok, mit kaptam a mi rendszerünktől. Én, az egyszerű proletárasszony ma egy szálloda vezetője vagyok. A régi rendszerben talán még ma is a mosóteknő mellett görnyednék. Fiaimat az állam taníttatta, öszötöndíjat adott nekik, ma mérnökök. A múlt rendszerben talán csak iparos segédek lettek volna. Tóth Jánosné megtörli szemét. Nincs idő az elérzékenyedésre. Belép a portás és jelenti, hogy megérkezett a csehszlovákok 30 tagú csoportja, el kell helyezni őket. A következő pillanatban már ott áll az örökmozgó, zömök kis asszony a portán egy nagy csoport ember között és mosolyogva magyaráz, intézkedik. Sényi Imre Nagy az érdeklődés a részletre vásárolható iparcikkek iránt Tausz János belkereskedelmi miniszter nyilatkozata A lakosság régi kívánsága volt, hogy nagyértékű iparcikkeket részletre is árusítsanak. Az MTI munkatársa felkereste Tausz János belkereskedelmi minisztert, és érdeklődött a szeptember 1-én megindított részletakció eddigi eredményeiről. — A részletakcióba bevont cikkek iránt — mondotta a miniszter —, mint várható volt, igen nagy az érdeklődés. Bár még rövid idő áll rendelkezésre, és így végleges következtetéseket nem vonhatunk le a kormány Gazdasági Bizottsága határozatának végrehajtásáról, annak eredményeiről, annyit azonban máris meg lehet állapítani, hogy az akcióba bevont cikkek forgalma ugrásszerűen növekedett. Október 25-ig a vásárlók 65,2 millió forint értékben vettek igénybe hitelt. Leginkább a rádió, az ágyneművászon és a tűzhely vásárlása fokozódott. Alig egy hónap alatt rádióból 8582, tűzhelyből 2816 darabot, ágyneművászonból pedig négymillió forint értékben árusítottak. Jelenleg milyen cikkekre terjed ki a részletakció? — A határozat intencióinak megfelelően az akcióba kizárólag olyan nagyértékű iparcikkeket vontunk be, amelyeket részletre könnyebben meg lehet vásárolni. Ide tartoznak az 1000 forint értékhatár feletti rádió, a különböző típusú lemezjátszók és magnetofonok, egyes kis- és nagyteljesítményű motorkerékpárok, Dongó segédmotor külön és kerékpárra felszerelve, tűzhelyek, két- és négyszemélyes sátrak, ágyneművászon, méteráru, nagy értékű optikai cikkek, magyar és külföldi fényképezőgépek, nagyító- és vetítőgépek, minden 3000 forinton felüli balatoni és dunai vitorlás, csónakok és csónakmotorok. Október 10-én tovább szélesítettük a részletre vásárolható cikkek körét, így bevontuk az akcióba a 4600 és az 5150 forintos 301 és 302-es típusú televíziós készülékeket. Ezenkívül villanybojlert, különféle kályhákat és nagyértékű hangszereket árusítunk részletre. Az akcióban sem leértékelt, sem csökkent minőségű árukat nem hozhat forgalomba a kereskedelem. Melyek a részletvásárlás feltételei? — Az akció az OTP bevonásával történik. Azok a dolgozók kapják, akik legalább egy éve ugyanannál a vállalatnál dolgoznak és a munkáltató a kölcsönkérelem teljesítését javasolja. Az OTP az áruvásárlási kölcsönt 20—40 százalék előleg befizetése esetén 6—18 hónapi visszafizetés és 6—8 százalék egyszeri kezelési költség felszámításával adja. Az előleg és a kezelési költség a hitelösszeg határoktól függően változik. 1500 forint hitelig például az előleg 20 százalék, a kezelési költség 6 százalék, a törlesztési idő pedig maximálisan hat hónap. Nagyobb hitelösszegnél növekedik az előlegszázalék, a kezelési költség és ugyanígy a törlesztési idő. Bármely OTP fióknál és a kijelölt kereskedelmi boltokban, továbbá az áruházakban kapható részletvásárlási formanyomtatvány. Ezen kéri a dolgozó a munkáltató javaslatával a hitel folyósítását. Az OTP a benyújtástól számított 24 órán belül dönt és az előleg, továbbá a kezelési költség lefizetése ellenében kiadja a hitellevelet, amelynek birtokában a kiválasztott áru a kijelölt boltokban és áruházakban részletre megvásárolható. Budapesten hat áruházat és 91 szaküzletet, vidéken 15 áruházat és 382 szaküzletet jelöltünk ki a részletakció lebonyolítására. Mi a Belkereskedelmi Minisztérium további elképzelése és terve? — A részletre vásárolható cikkek körét nem tekintjük véglegesnek és lezártnak, hanem azt a határozatnak megfelelően rugalmasan kezeljük. Az akció további kiterjesztésénél elsősorban termelési adottságainkra és a kereskedelem készlethelyzetére leszünk tekintettel. Mindenképpen el szeretnénk kerülni, hogy az akcióba bevont áru a részletkedvezmény folytán hiányzó cikké váljék. Az áruellátási helyzet nyújtotta lehetőségeken belül messzemenően figyelembe vesszük a továbbiakban is a dolgozók kívánságait — fejezte be nyilatkozatát Tausz János belkereskedelmi miniszter. Bolgov professzor előadása a Magyar Tudományos Akadémián A. V. Bolgov professzor, az akadémiai nagygyűlésen részt vett , szovjet küldöttség tagja A kolhozrendszer továbbfejlesztésének ésa munkás-paraszt szövetség megszilárdításának újabb szakasza címmel előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Friss Istvánnak, a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatójának megnyitó szavai után A. V. I Bolgov tolmácsolta a Szovjetunió I Tudományos Akadémiája társadalomtudományi osztályához tartozó tudományok képviselőineküdvözletét, majd megtartotta előadását. (MTI) Elutazott a magyar küldöttség az UNESCO X. közgyűlésére Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) X. közgyűlésén részvevő magyar küldöttség elutazott Párizsba. A küldöttség vezetője Jóború Magda, a Magyar UNESCO-bizottság elnöke. A november 4-én kezdődő közgyűlés megvitatja az UNESCO és a tagállamok tevékenységét, valamint az 1959—1960-ra vonatkozó programot és költségvetést. A közgyűlés megnyitását megelőzően felavatják az UNESCO új székházát. (MTI)