Népszabadság, 1958. december (16. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-02 / 285. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * Ára 60 fillér NÉPSZABADSÁG 1958. december 2. kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVI. évfolyam, 285. szám Eltemették Georgi Damjanov elvtársat Szófia, december 1. (MTI) Vasárnap délelőtt százezer ember kísérte utolsó útjára Georgi Damjanovot, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának váratlanul elhunyt tagját, a bolgár nemzetgyűlés elnökségének elnökét. A gyászmenet elindulása előtt a nemzetgyűlés üléstermében felállított ravatalnál Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Anton Jugov, a minisztertanács elnöke, a bolgár párt és kormány más vezetői, valamint a temetésre Bulgáriába érkezett szovjet pártés kormányküldöttség tagjai álltak díszőrséget. 10 órakor, a gyászinduló hangjai mellett a harcostársak és barátok vállukra emelték a koporsót, és elhelyezték az ágyútalpakra, majd elindult a gyászmenet. A koporsó után a hozzátartozók, a Bolgár Kommunista Párt és kormány vezetői, valamint a temetésre érkezett párt- és kormányküldöttségek tagjai — köztük Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezetésével a magyar párt- és kormányküldöttség is — vonultak. Ezután a Szófiában akkreditált diplomáciai testület tagjai, a bolgár főváros politikai, társadalmi és kulturális életének képviselői s a bolgár dolgozók százezrei haladtak. A nemzetgyűlés épülete előtt a gyászmenet a Szeptember 9-e térre vonult, a Georgi Dimitrovmauzóleum elé, ahol gyász-nagygyűlést tartottak. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa és a bolgár nemzetgyűlés elnöksége nevében Boján Balgaranov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára búcsúztatta a halottat. Balgaranov után N. G. Ignatov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, az SZKP elnökségének tagja, a Bulgáriában tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a Szovjetunió kormánya nevében búcsúzott a bolgár nép nagy halottjától. A baráti szocialista országok párt- és kormányküldöttségeinek nevében Ignacy Loga-Sowinski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a lengyel küldöttség vezetője mondott gyászbeszédet, majd Rodoljub Csolakevics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának alelnöke, a Dimitrovi Népi Ifjúsági Szövetség nevében pedig Maria Zaharjevic búcsúztatták a halottat. Innen a gyászmenet a szófiai temetőbe kísérte Georgi Damjanov koporsóját. Dimitr Canev a bolgár nemzetgyűlés elnökségének új elnöke A bolgár nemzetgyűlés vasárnap tartott rendkívüli ülésén Todor Zsivkov, a nemzetgyűlési elnökség tagja bejelentette, hogy a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Hazafias Arc vonal országos tanácsának, valamint a BKP és a Bolgár Népi Földműves Szövetség parlamenti képviselőcsoportjának megbízásából Dimitr Ganevet, a Bolgár Kommunista Párt régi harcosát, a bolgár nép hűséges fiát javasolja az elnökség elnökévé. A nemzetgyűlési képviselők viharos lelkesedéssel egyhangúlag elfogadták a javaslatot. Dimitr Ganev elnökké történt megválasztása után rövid beszédet mondott A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjetunió kormányának november 27-én tett javaslatát Berlin megszállásának felszámolására és a nyugati hatalmak által megszállva tartott Nyugat-Berlin „szabad várossá” nyilvánítására. A magyar kormány, népének békeakaratától vezéreltetve, az elmúlt évtizedben mindig síkraszállt a német kérdés békés rendezése, a jaltai és a potsdami egyezmények következetes végrehajtása mellett. A magyar kormány úgy véli, hogy Európa békéjének és biztonságának megteremtése nem kis mértékben függ attól, hogy ez a rendkívül fontos kérdés mielőbb kielégítő módon rendeződjék. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata újabb jelentős lépés a német kérdés rendezésére, a nemzetközi feszültség csökkentésére. Ezért a magyar kormány a szovjet kormány javaslatával egyetért és azt a legteljesebb mértékben támogatja. Berlin katonai megszállásának kérdése a nemzetközi életben már régóta vajúdó probléma. A győztes nagyhatalmak a háború végén megállapodást kötöttek Németország demilitarizálására és arra, hogy Németországot békés és demokratikus állammá kell átalakítani. A megszállt területek közös igazgatásával megbízott négyhatalmi Ellenőrző Bizottság székhelyéül Berlint jelölték ki, s ezért kerülhetett sor az úgynevezett „nagy-berlini” közigazgatási megállapodásra. A nyugati nagyhatalmak azonban már 1918-ban megkezdték a jaltai és a potsdami egyezmények sorozatos és súlyos megsértését, amikor például egyoldalú pénzreformot vezettek be, lépéseket tettek a nyugatnémet különkormány létrehozására, majd egyre fokozottabban megkezdték Nyugat-Németország felfegyverzését. A nyugati megszállók ezen intézkedéseikkel már akkor megfosztották magukat azon joguktól, hogy Berlin egyes részeiben fenntartsák csapataikat, mert megszüntették Németország egységes igazgatási rendszerét. Azóta a békeszerető német nép megalakította a Német Demokratikus Köztársaságot, amely fennállásának rövid néhány esztendeje alatt bebizonyította, hogy a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a Németországra vonatkozó nemzetközi szerződéseket és minden erejével azon fáradozik, hogy megteremtse a békés alkotó munkát folytató, demokratikus és egységes Németországot s ezzel hozzájáruljon Európa békéjének biztosításához. A nyugati hatalmak általi katonai megszállás erőszakos és jogtalan fenntartása a szuverén Német Demokratikus Köztársaság szívében fekvő Berlinben akadályozza a német kérdés békés megoldását, s az elhúzódó megszállási rendszer felszámolását. A revansista-militarista szellem újjáélesztése, a fegyverkezés és a háborús támaszpontok építése a Német Szövetségi Köztársaságban egyre nagyobb méreteket ölt, s ez súlyosan veszélyezteti Európa, és ezzel a Magyar Népköztársaság békéjét is. A magyar, nép keserű tapasztalataiból tudja, milyen veszélyeket rejt magában a német militarizmus felélesztése. A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe veszi az adott helyzetet, és az e kérdésben nemzetközi síkon ható ellentéteket, s olyan megoldást terjeszt elő, amely járható utat nyit meg valamennyi érdekelt fél számára. Ez a szovjet javaslat ismét lehetőséget ad egy olyan probléma rendezésére, amelyet a nyugati hatalmak egyoldalú cselekedeteikkel, a jaltai és a potsdami szerződések megszegésével idéztek elő, és évek óta holtponton tartanak. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata jelentős lépés az európai feszültség enyhítésére. A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja e kérdésben is egyezik a világ békeszerető népeinek érdekeivel: szilárdan támogatja a Szovjetunió kormányának javaslatát a berlini kérdés megoldására, és élesen elítél minden olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét előrevivő javaslatnak megvalósítását erőszaktal kívánja megakadályozni. A magyar kormány ezúttal is leszögezi, hogy teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársasággal és erejéhez képest minden támogatást megad a Német Demokratikus Köztársaság kormányának szuverenitása megőrzéséért és Európa békéjéért vívott harcához és ha a Német Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát, Lengyelországot vagy a varsói szerződés bármely más államát bármilyen támadás érné, a Magyar Népköztársaság kormánya teljesíteni fogja a varsói szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság népe és kormánya örömmel üdvözöl minden olyan lépést, amely a kettészakadt Európa országainak egymáshoz való közeledését, a köztük fennálló vitás kérdéseknek az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek figyelembevétele alapján történő rendezését s ezzel valamennyi európai nép békés együttműködését elősegíti. (MTI) Párizsi tudósítónk jelenti: Jobboldali többség a francia parlamentben A választási rendszer az FKP-t megfosztotta mandátumainak kilenctizedétől Párizs, december 1. „A mandátumrabló választási rendszer következtében reakciós és fasiszta képviselők özönlik el a parlamentet.’ Ezzel a címmel jellemzi az Humanité a választások november 30-i úgynevezett második fordulójának eredményeit. A haladó Libération címben kiemeli, hogy Melyek a választás legjellemzőbb tényezői? A legszembetűnőbb az az égbekiáltó igazságtalanság, amely a mandátumok elosztásában nyilvánult meg, ezzel szorosan összefügg a jobboldali pártok előretörése, a baloldal veresége, a kommunista mandátumok mesterséges csökkentése. 1. A VÁLASZTÁSI rendszer CSALÁRDSÁGÁNAK legfeltűnőbb vonása, hogy a kommunista pártnak, amely megkapta a szavazatok több mint 20 százalékát, mindössze tíz képviselője van. Ha az arányos képviselet demokrat baloldal megosztásának eredménye, 1919 óta a legreakciósabb francia nemzetgyűlés ... A választás általában nyugodt légkörben zajlott le. A tartózkodók aránya elérte a 25 százalékot. A belügyminisztérium összefoglaló jelentése szerint az V. Köztársaság első parlamentjének öszszetétele — az algériai képviselők nélkül — a következő leszbtikus elve érvényesült volna: a pártnak hozzávetőlegesen 100 képviselője lenne, vagyis a kerületi választási rendszer magyarán szólva több mint 80 mandátumot ellopott a kommunista párttól. A párt tíz képviselőjét vagy a Párizs környéki munkásvárosokban választották meg — Thorez elvtársat, a párt főtitkárát Ivryben, Waldeck-Rochet elvtársat Aubervilliers-ben, Marice Niles-t Drancyban, Jean Lolive-t, Bagnolet- Pantinban és Fernand Grenier-t még az első fordulóban St.-Denisben , vagy vidéken, Szajna megyében Ballanger, Allierben, Villon, Le Havre-ban Cance és Marseille-ben Billoux és Cermolacce elvtársakat. A választási rendszer „jóvoltából” tehát magában Párizsban, ahol minden negyedik választó kommunista jelöltre szavazott, nincs kommunista képviselői Azt a tényt, hogy a párizsi szavazók 24 százalékának egyáltalán nincs parlamenti képviselője, csak súlyosbítja, hogy országos viszonylatban az FKP-ra leadott szavazatok közül mindössze 209 731 van képviselve, vagyis a kommunista szavazatok túlnyomó többsége, több mint 3 és fél millió szavazat egyszerűen „elveszett”! Ugyanakkor a választási rendszer mesterségesen megnövelte a jobboldal, nevezetesen az MR és a függetlenek képviseletét. Az összes szavazatok 2 százalékára volt szükség egy kommunista képviselő megválasztásához: ebben az arányban az UNR-nek csak 13 képviselője lenne, az UNR mandátumainak száma viszont majd tizenötször több ennél: 189 képviselő! (Folytatás a 6. oldalon.) Pártok Francia Kommunista Párt . . . Szocialista Párt Radikális csoportok ...... Középpárti csoportok ..... MRP — Kereszténydemokraták . . UNR (Unió az új köztársaságért) . Függetlenek ........ Szavazatok Százalék Mandátumok 3 741 384 20,7 10 2 484 417 13,7 40 362 784 2,1 13 1 035 6256 24 1 365 064 7,5 57 4 769 052 26,4 189 4 250 539 23,6 132 100 465 Felavatták a kiskörei új Tisza-hidat Vasárnap délelőtt Kisköre határában a környékről ,több ezer ember gyűlt öszsze, hogy részt vegyen a kiskörei abádszalóki Tisza-híd ünnepélyes átadásán. Ez az utolsó háború sújtotta híd a Tiszán, s vasárnap óta már ezen is megindult a forgalom. A híd feljáratánál emelvényt helyeztek el s ezt vette körül a tömeg, azok az emberek, akik 14 éve naponta 8—16 kilométert gyalogoltak, komppal keltek át a folyón. Az ünnepségen megjelent Kossa István miniszter mondott ünnepi beszédet. Beszédében hangsúlyozta, hogy az 589 méteres híd hazánk második legnagyobb vasúti hídja. A beszédben külön megemlékezett a híd építőiről, akik egy hónappal a határidő előtt fejezték be a munkát. Az új a-híd építési költsége 19 mi forint volt s átadásával összeköttetést kapott a Nagykunság mezőgazdasági területe a hevesi iparvidékkel. Az építés során helyre kellett állítani a megrongálódott pilléreket, ezzel együtt a kálkápolna—kisújszállási vasútvonal nyolc kisebbnagyobb beton- és vasbeton hidját. A híd 1944 előtt csak a vasúti közlekedést biztosította, az új hídon közúti járművek is közlekedhetnek. Az új hídon vasárnap megindult a közlekedés. Az első út az új hídon.