Népszabadság, 1958. december (16. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-02 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * Ára 60 fillér NÉPSZABADSÁG 1958. december 2. kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVI. évfolyam, 285. szám Eltemették Georgi Damjanov elvtársat Szófia, december 1. (MTI) Vasárnap délelőtt százezer em­ber kísérte utolsó útjára Georgi Damjanovot, a Bolgár Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságának váratlanul elhunyt tagját, a bolgár nemzetgyűlés elnökségének elnö­két. A gyászmenet elindulása előtt a nemz­etgyűlés üléstermében fel­állított ravatalnál Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Anton Jugov, a minisztertanács elnöke, a bolgár párt és kormány más vezetői, valamint a temetésre Bulgáriába érkezett szovjet párt­és kormányküldöttség tagjai álltak díszőrséget. 10 órakor, a gyászinduló hang­jai mellett a harcostársak és ba­rátok vállukra emelték a koporsót, és elhelyezték az ágyútalpakra, majd elindult a gyászmenet. A koporsó után a hozzátartozók, a Bolgár Kommunista Párt és kor­mány vezetői, valamint a teme­tésre érkezett párt- és kormány­­küldöttségek tagjai — köztük Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja vezetésével a magyar párt- és kormányküldött­ség is — vonultak. Ezután a Szó­fiában akkreditált diplomáciai tes­tület tagjai, a bolgár főváros poli­tikai, társadalmi és kulturális életének képviselői s a bolgár dol­gozók százezrei haladtak. A nemzetgyűlés épülete előtt a gyászmenet a Szeptember 9-e tér­re vonult, a Georgi Dimitrov­­mauzóleum elé, ahol gyász-nagy­gyűlést tartottak. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa és a bolgár nemzetgyűlés elnöksé­ge nevében Boján Balgaranov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára búcsúz­tatta a halottat. Balgaranov után N. G. Ignatov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának titká­ra, az SZKP elnökségének tagja, a Bulgáriában tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség veze­tője a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a Szovjetunió kormá­nya nevében búcsúzott a bolgár nép nagy halottjától. A baráti szocialista országok párt- és kormányküldöttségeinek nevében Ignacy Loga-Sowinski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a lengyel küldöttség vezetője mon­dott gyászbeszédet, majd Rodol­­jub Csolakevics, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának alelnöke, a Dimitrovi Népi Ifjúsági Szövet­ség nevében pedig Maria Zahar­­jevic búcsúztatták a halottat. Innen a gyászmenet a szófiai temetőbe kísérte Georgi Damja­nov koporsóját. Dimitr Canev a bolgár nemzetgyűlés elnökségének új elnöke A bolgár nemzetgyűlés vasár­nap tartott rendkívüli ülésén To­dor Zsivkov, a nemzetgyűlési el­nökség tagja bejelentette, hogy a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Hazafias A­rc vonal országos tanácsának, valamint a BKP és a Bolgár Népi Földműves Szövetség parlamenti képviselőcsoportjának megbízásá­ból Dimitr Ganevet, a Bolgár Kommunista Párt régi harcosát, a bolgár nép hűséges fiát javasolja az elnökség elnökévé. A nemzetgyűlési képviselők vi­haros lelkesedéssel egyhangúlag elfogadták a javaslatot. Dimitr Ganev elnökké történt megválasztása után rövid beszé­det mondott A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kor­mánya üdvözli a Szovjetunió kor­mányának november 27-én tett javaslatát Berlin megszállásának felszámolására és a nyugati ha­talmak által megszállva tartott Nyugat-Berlin „szabad várossá” nyilvánítására. A magyar kormány, népének békeakaratától vezéreltetve, az elmúlt évtizedben mindig síkra­­szállt a német kérdés békés ren­dezése, a jaltai és a potsdami egyezmények következetes végre­hajtása mellett. A magyar kor­mány úgy véli, hogy Európa bé­kéjének és biztonságának megte­remtése nem kis mértékben függ attól, hogy ez a rendkívül fontos kérdés mielőbb kielégítő módon rendeződjék. A Szovjetunió kor­mányának november 27-i javasla­ta újabb jelentős lépés a német kérdés rendezésére, a nemzetközi feszültség csökkentésére. Ezért a magyar kormány a szovjet kor­mány javaslatával egyetért és azt a legteljesebb mértékben támo­gatja. Berlin katonai megszállásának kérdése a nemzetközi életben már régóta vajúdó probléma. A győztes nagyhatalmak a­ háború végén megállapodást kötöttek Németország demilitarizálására és arra, hogy Németországot békés és demokratikus állammá kell át­alakítani. A megszállt területek közös igazgatásával megbízott négyhatalmi Ellenőrző Bizottság székhelyéül Berlint jelölték ki, s ezért kerülhetett sor az úgyneve­zett „nagy-berlini” közigazgatási megállapodásra. A nyugati nagy­hatalmak azonban már 1918-ban megkezdték a jaltai és a potsda­mi egyezmények sorozatos és sú­lyos megsértését, amikor például egyoldalú pénzreformot vezettek be, lépéseket tettek a nyugatné­met különkormány létrehozására, majd egyre fokozottabban meg­kezdték Nyugat-Németország fel­fegyverzését. A nyugati megszál­lók ezen intézkedéseikkel már ak­kor megfosztották magukat azon joguktól, hogy Berlin egyes ré­szeiben fenntartsák csapataikat, mert megszüntették Németország egységes igazgatási rendszerét. Azóta a békeszerető német nép megalakította a Német Demokra­tikus Köztársaságot, amely fenn­állásának rövid néhány esztende­je alatt bebizonyította, hogy a legteljesebb mértékben tisztelet­ben tartja a Németországra vo­natkozó nemzetközi szerződéseket és minden erejével azon fárado­zik, hogy megteremtse a békés al­kotó munkát folytató, demokra­tikus és egységes Németországot s ezzel hozzájáruljon Európa bé­kéjének biztosításához. A nyugati hatalmak általi ka­tonai megszállás erőszakos és jog­talan fenntartása a szuverén Né­met Demokratikus Köztársaság szívében fekvő Berlinben akadá­lyozza a német kérdés békés meg­oldását, s az elhúzódó megszállási rendszer felszámolását. A revan­­sista-militarista szellem újjáélesz­tése, a fegyverkezés és a háborús támaszpontok építése a Német Szövetségi Köztársaságban egyre nagyobb méreteket ölt, s ez súlyo­san veszélyezteti Európa, és ezzel a Magyar Népköztársaság békéjét is. A magyar, nép keserű tapaszta­lataiból tudja, milyen veszélyeket rejt magában a német militariz­­mus felélesztése. A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe veszi az adott helyzetet, és az e kérdés­ben nemzetközi síkon ható ellen­téteket, s olyan megoldást terjeszt elő, amely járható utat nyit meg valamennyi érdekelt fél számára. Ez a szovjet javaslat ismét lehető­séget ad egy olyan probléma ren­dezésére, amelyet a nyugati ha­talmak egyoldalú cselekedeteik­kel, a jaltai és a potsdami szer­ződések megszegésével idéztek elő, és évek óta holtponton tartanak. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata jelentős lépés az európai feszültség enyhí­­­­tésére. A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja e kér­désben is egyezik a világ béke­szerető népeinek érdekeivel: szi­lárdan támogatja a Szovjetunió kormányának javaslatát a berlini kérdés megoldására, és élesen el­ítél minden olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét előrevivő ja­vaslatnak megvalósítását erőszak­­­tal kívánja megakadályozni. A magyar kormány ezúttal is leszögezi, hogy teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársasággal és erejéhez képest minden támogatást megad a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányának szuverenitása meg­őrzéséért és Európa békéjéért ví­vott harcához és ha a Német De­mokratikus Köztársaságot, Cseh­szlovákiát, Lengyelországot vagy a varsói szerződés bármely más államát bármilyen támadás érné, a Magyar Népköztársaság kormá­nya teljesíteni fogja a varsói szer­ződésben vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor a Magyar Népköz­­társaság népe és kormánya öröm­mel üdvözöl minden olyan lépést, amely a kettészakadt Európa or­szágainak egymáshoz való köze­ledését, a köztük fennálló vitás kérdéseknek az egymás belügyei­­be való be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek figyelembevé­tele alapján történő rendezését s ezzel valamennyi európai nép békés együttműködését elősegíti. (MTI) Párizsi tudósítónk jelenti: Jobboldali többség a francia parlamentben A választási rendszer az FKP-t megfosztotta mandátumainak kilenctizedétől Párizs, december 1. „A mandátumrabló választási rendszer következtében reakciós és fasiszta képviselők özönlik el a parlamentet.’­ Ezzel a címmel jellemzi az Hu­­manité a választások november 30-i úgynevezett második fordu­lójának eredményeit. A haladó Libération címben kiemeli, hogy Melyek a választás legjellem­zőbb tényezői? A legszembetű­nőbb az az égbekiáltó igazságta­lanság, amely a mandátumok el­osztásában nyilvánult meg, ezzel szorosan összefügg a jobboldali pártok előretörése, a baloldal ve­resége, a kommunista mandátu­mok mesterséges csökkentése. 1. A VÁLASZTÁSI rendszer CSALÁRDSÁGÁNAK legfeltű­nőbb vonása, hogy a kommunista pártnak, amely megkapta a sza­vazatok több mint 20 százalékát, mindössze tíz képviselője van. Ha az arányos képviselet demokra­t baloldal megosztásának ered­ménye, 1919 óta a legreakciósabb francia nemzetgyűlés ... A választás általában nyugodt légkörben zajlott le. A tartózko­dók aránya elérte a 25 százalékot. A belügyminisztérium összefog­laló jelentése szerint az V. Köz­társaság első parlamentjének ösz­­szetétele — az­ algériai képviselők nélkül — a következő leszb­tikus elve érvényesült volna: a pártnak hozzávetőlegesen 100 kép­viselője lenne, vagyis a kerületi választási rendszer magyarán szólva több mint 80 mandátumot ellopott a kommunista párttól. A párt tíz képviselőjét vagy a Pá­rizs környéki munkásvárosokban választották meg — Thorez elv­társat, a párt főtitkárát Ivryben, Waldeck-Rochet elvtársat Auber­­villiers-ben, Marice Niles-t Dran­­cyban, Jean Lolive-t, Bagnolet- Pantinban és Fernand Grenier-t még az első fordulóban St.-Denis­­ben , vagy vidéken, Szajna me­gyében Ballanger, Allierben, Vil­lon, Le Havre-ban Cance és Mar­­seille-ben Billoux és Cermolacce elvtársakat. A választási rendszer „jóvoltából” tehát magában Párizsban, ahol minden negyedik választó kommunista jelöltre szava­zott, nincs kommunista kép­viselői Azt a tényt, hogy a párizsi sza­vazók 24 százalékának egyálta­lán nincs parlamenti képviselője, csak súlyosbítja, hogy országos viszonylatban az FKP-ra le­adott szavazatok közül mindössze 209 731 van képviselve, vagyis a kommunista szavazatok túl­nyomó többsége, több mint 3 és fél millió szavazat egysze­rűen „elveszett”! Ugyanakkor a választási rend­szer mesterségesen megnövelte a jobboldal, nevezetesen az M­R és a függetlenek képviseletét. Az összes szavazatok 2 százalékára volt szükség egy kommunista képviselő megválasztásához: eb­ben az arányban az UNR-nek csak 13 képviselője lenne­­, az UNR mandátumainak száma vi­szont majd tizenötször több en­nél: 189 képviselő! (Folytatás a 6. oldalon.) Pártok Francia Kommunista Párt . . . Szocialista Párt Radikális csoportok ...... Középpárti csoportok ..... MRP — Kereszténydemokraták . . UNR (Unió az új köztársaságért) . Függetlenek ........ Szavazatok Százalék Mandátumok 3 741 384 20,7 10 2 484 417 13,7 40 362 784 2,1 13 1 035 6256 24 1 365 064 7,5 57 4 769 052 26,4 189 4 250 539 23,6 132 100 465 Felavatták a kiskörei új Tisza-hidat Vasárnap dél­előtt Kisköre határában a környékről ,több ezer em­ber gyűlt ösz­­sze, hogy részt vegyen a kis­körei abádsza­­lóki Tisza-híd ünnepélyes át­adásán. Ez az utolsó háború sújtotta híd a Tiszán, s va­sárnap óta már ezen is megin­dult a forga­lom. A híd fel­járatánál emel­vényt helyez­tek el s ezt vette körül a tömeg, azok az emberek, akik 14 éve naponta 8—16 kilomé­tert gyalogoltak, komppal keltek át a folyón. Az ünnepségen megjelent Kos­sa István miniszter mondott ün­nepi beszédet. Beszédében hang­súlyozta, hogy az 589 méteres híd hazánk második legnagyobb vas­úti hídja. A beszédben külön megemlékezett a híd építőiről, akik egy hónappal a határidő előtt fejezték be a munkát. Az új­­ a-híd építési költsé­ge 19 mi forint volt s átadá­sával összeköttetést kapott a Nagykunság mezőgazdasági terü­lete a hevesi iparvidékkel. Az építés során helyre kellett állíta­ni a megrongálódott pilléreket, ezzel együtt a kálkápolna—kisúj­szállási vasútvonal nyolc kisebb­­nagyobb beton- és vasbeton hid­ját. A híd 1944 előtt csak a vas­úti közlekedést biztosította, az új hídon közúti járművek is közle­kedhetnek. Az új hídon vasárnap megindult a közlekedés. Az első út az új hídon.

Next