Népszabadság, 1959. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

Zrt . *1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V. $ & * Ára 60 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara 60 fillér 1959. január 28, szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVII. évfolyam, 23. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVII 1959. január 28. szerda Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. rendkívüli kongresszusa Moszkva, január 27. Kedden délelőtt, moszkvai idő szerint 10 órakor, a Kreml üléstermében megkezdődött a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI. rendkívüli kongresszusa. Az egész világ által nagy érdeklődéssel várt tanácsk­ozáson a Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési tervének irányelveit vitatják meg. Már jóval 10 óra előtt megtelt a Kremlben a Legfel­sőbb Tanács ülésterme. Az ülésterem földszintjén a kül­döttek, a karzaton a meghívott közönség, a páholyokban és az ülésterem első soraiban pedig a tanácskozásra meg­hívott külföldi testvérpártok képviselői helyezkedtek el. 10 óra előtt öt perccel foglalták el helyüket az elnök­ségben a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. A kong­resszus részvevői helyükről felállva, hatalmas tapssal köszöntötték Csou En-lajt, Wladyslaw Gomulkát, Antó­nia Novotnyt, Palmiro Togliattit, Jacques Duclos-t és a nemzetközi munkásmozgalom sok más kiváló személyisé­gét. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője is. . Pontban 10 órakor hatalmas tapssal, felállva köszön­tötték a küldöttek a terembe lépő N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, akinek nyomában a központi bizottság el­nökségének tagjai haladtak. Hruscsov a mikrofonhoz lépve bejelentette, hogy a kongresszusra a Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezetei 1269 küldöttet választottak, közülük 106-ot ta­nácskozási joggal, 1261 küldött megjelent, S a­ betegsé­gük miatt nem tudnak részt venni a kongresszuson. A bejelentést követően Hruscsov megnyitottnak nyilvání­totta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresz­­szusát. A központi bizottság első titkárának javaslatára, a kongresszus részvevői felállva egyperces néma csenddel adóztak a nemzetközi munkásmozgalom XX. k­ongresz­­szus óta elhunyt kiváló vezetői emlékének. A küldöttek megemlékeztek Marcel Cachinról, Boleslaw Bierutról, Antonin Zápotockyról, Giuseppe di Villonéról, Georgi Damjanovról és a nemzetközi békemozgalom kiváló har­cosáról, Frédéric J­oliot-Curie-ről. Ezután Hruscsov bejelentette, hogy a kongresszusra 70 testvéri kommunista és munkáspárt küldte el képvi­selőit. Hatalmas tapssal köszöntötték a küldöttek Kína Kommunista Pártjának küldöttségét Csou En-laj, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt küldöttségét Gomulka, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja küldöttségét Novotny, a Román Munkáspárt küldöttségét Gheorghiu-Dej, a Bol­gár Kommunista Párt küldöttségét Todor Zsivkov, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt delegációját Kádár János, Németország Szocialista Egységpártja küldöttségét Walter Ulbricht, az Albán Munkapárt küldöttségét Enver Hodzsa, a Vietnami Dolgozók Pártja küldöttségét Ho Si Minh, a Koreai Munkapárt küldöttségét Kim Ir Szen és a Mon­gol Népi Forradalmi Párt küldöttségét Cedenbal veze­tésével. Lelkes ünneplésben részesítették a kongresszus részvevői a kapitalista országokból érkezett testvérkül­döttségeket, az olasz, a francia, az indonéz, az indiai és a finn kommunista párt, Nagy-Britannia, Spanyolország, az Egyesült Államok, Ausztria, Japán, Argentína, Uru­guay, Chile, Venezuela, Mexikó, Ecuador, Ausztrália, Szíria kommunista pártjának, Kanada Haladó Munkás­­pártjának, Colombia, Bolívia, Újzéland, Marokkó, Tu­nisz, Svédország, Norvégia, Belgium, Hollandia és Dánia kommunista pártjának, a Svájci Munkapártnak, Izland Egységes Szocialista Pártjának, Izrael Kommunista Pártjának, valamint sok más ország kommunista pártjá­nak küldötteit. Az üdvözlés után a kongresszus megválasztotta a 39 tagú elnökséget. Az elnökség tagjainak sorába választot­ták a központi bizottság elnökségének tagjait, és rajtuk kívül a szovjet politikai élet több vezető személyiségét, a termelés kiváló képviselőit, köztük Nyikolaj Mamat vájárt, a szocialista munka hősét, a munkaversenybe­­ nagyszerű eredményt elért bányászt. Usztyinov küldött javaslatára 13 tagú titkárságot, Rogyionov küldött javas­latára 11 tagú szerk­esztő bizottságot, Kamalov küldött javaslatára pedig 17 tagú mandátumvizsgáló bizottságot választottak. A küldöttek N. Sz. Hruscsov javaslatára el­fogadták a kongresszus napirendjét és ügyrendjét. Az elnökséget ezután Kiricsenko, a központi bizott­ság elnökségének tagja vette át. Bejelentette, hogy a szó Ni Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát illeti. A küldöttek helyükről felállva, hosszan tartó, lelkes tapssal ünnepelték a szónoki emelvényre lépő Hruscso­vot, aki 10 óra 30 perckor kezdte meg a Szovjetunió nép­­gazdasága fejlesztésének 1939—1965. évi ellenőrző szá­mairól szóló beszámolóját. (MTI) IV. Ss- Hruscsov elvtárs beszámolója (Az alábbiakban a TASZSZ által kiadott rövidített szöveget közöljük. A beszéd szószerinti ismertetésére visszatérünk.) Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára — akinek megjelenését a szónoki emelvényen a kongresz­­szusi küldöttek és a külföldi ven­dégek lelkes tapssal fogadták — a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXI. kongresszusának mai első ülésén megállapította: a párt­­kongresszus feladata megvitatni a kommunizmusnak a Szovjetunió­ban való további építésére, a gaz­dasági élet, a kultúra és a dolgo­zók anyagi jólétének újabb fel­lendítésére vonatkozó programot. — Az SZKP XXI. kongresszusa *— mondotta Hruscsov — azért ült össze, hogy megtárgyalja a szovjet népgazdaság fejlesztésé­nek az 1959—1965. évekre kidol­gozott ellenőrző számait. Hatal­mas program ez, nagyszerűségé­ben páratlan a történelemben — mondotta. Három év telt el a XX. párt­­kongresszus óta — folytatta az SZKP Központi Bizottságának el­ső titkára. — Ezekben az évek­ben a Szovjetunió határozottan haladt tovább a kommunizmus­hoz vezető lenini úton, még job­ban erősítette hatalmát, öregbí­tette nemzetközi tekintélyét a bé­ke és a népek közötti barátság megszilárdításáért vívott harc­ban. A szocializmus világa ma erő­sebb, egységesebb és megbontha­­tatlanabb, mint valaha — hang­súlyozta. — Hatása döntő az em­beriség fejlődésének egész mene­tére. Teljes joggal mondható: minden haladás élén a szocializ­mus országai menetelnek. Hruscsov közölte a kongresz­­szusi küldöttekkel, hogy az SZKP XXI. kongresszusára 70 ország kommunista és munkáspártjainak küldöttségei jöttek el, majd a kongresszusi küldöttek, a párt és az egész szovjet nép nevében szí­vélyesen üdvözölte a testvérpár­tok küldötteit. Ezután a szovjet nép nagyszerű átalakító munkájának sikereivel foglalkozott, méltatta a pártnak és központi bizottságának — amely élén hosszú éveken át Joszif Sztálin állt — vezető szere­pét. A múltban elmaradott orszá­gunk — mondotta az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra — erős szocialista ipari és kol­hoznagyhatalom lett. A Szov­jetunió ma az ipari termelés volumenét tekintve, Európá­ban az első, világviszonylat­ban a második helyet foglal­ja el. A burzsoá közgazdászok és po­litikusok — jegyezte meg Hrus­csov — nemegyszer jósolták, hogy a Szovjetunió, mihelyt a második világháború után helyreállította népgazdaságát, kénytelen lesz lassítani gazdasági életének fej­lesztését. E jóslatok szappanbubo­rékként semmivé váltak: a szov­jet gazdaság továbbra is gyors ütemben fejlődik. A népgazdaság fejlődését meg­gyorsító legfontosabb tényező az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezése volt — mutatott rá Hruscsov.­­ Az új iparigazgatási forma jelentős előnyei a népgaz­dasági tanácsok munkájának vi­szonylag rövid időszaka alatt máris megmutatkoztak, konkré­tabbá vált a termelés irányítása. Fokozódott, az ipari termelés nö­vekedésének üteme, javult a ter­melés belső tartalékainak és az ország természeti kincseinek fel­­használása, s aktívabban, nagyobb kezdeményező erővel dolgoznak a munkások, mérnökök és techniku­sok. Megemlékezve a pártnak, a munkásosztálynak, a kolhozpa­rasztságnak és a szovjet értelmi­ségnek a mezőgazdaság fejlesztése érdekében tett nagy erőfeszítései­ről, elmondotta, hogy az utolsó fél évtized alatt a szemestermény-termés évi át­laga 39 százalékkal emelke­dett az előző ötéves időszak évi átlagához viszonyítva. Kimagasló győzelem ez, elvtársak — állapította meg. A szocialista gazdasági élet ál­talános fellendülése, a munkater­melékenység emelkedése alapján — folytatta Hruscsov — szakadat­lanul nő a szovjet nép jóléte. A munkások és alkalmazottak reál­­jövedelme 1940-től 1958-ig majd­nem kétszeresére, a parasztok reáljövedelme pedig, egy dolgozó­ra számítva, több mint kétszere­sére emelkedett. A Szovjetunióban páratlan vi­rágzást ért el minden nemzet és népcsoport kultúrája — mutatott rá a továbbiakban. A felsőfokú és középiskolai képzettségű szakem­berek száma a népgazdaságban ma körülbelül hét és fél millió — 39-szer annyi, mint 1913-ban volt. A szovjet főiskolákon hozzávető­leg négyszer annyi hallgató tanul, mint Anglia, Franciaország, Nyu­­gat-Németország és Olaszország főiskoláin együttvéve. A Szovjet­unió főiskolái csaknem háromszor annyi mérnököt képeznek, mint az Egyesült Államok főiskolái. Beszámolójában külön megem­lékezett azoknak a szovjet tudó­soknak, tervezőmérnököknek, mérnököknek és munkásoknak nagyszerű győzelméről, akik újabb világtörténelmi jelentőségű hőstettet hajtottak végre — sike­resen felbocsátották a Hold irá­nyába a többlépcsős űrrakétát. A Föld első mesterséges hold­jainak eredményes felbocsátása, tudósaink és népünk kimagasló győzelme, a Szovjetunió magas színvonalú ipari és műszaki fej­lettségének bizonyítéka — hangsú­lyozta Hruscsov. — ’Az egész világ ujjongott a győzelem hallatára. E győzelem új korszakot nyitott meg a természet meghódításának tör­ténetében — a világűr birtokba­vételének szakaszát. A Föld első mesterséges hold­ja a szovjet szputnyik volt, a naprendszer első mesterséges bolygója a szovjet űrrakéta — jelentette ki, s a kongresszus küldötteinek viharos tapsa kísér­te az SZKP Központi Bizottsága első titkárának szavait. Évről évre egyre erősödik a Szovjetunió, a szocialista nemze­tek önkéntes szövetsége a dolgo­zók soknemzetiségű állama — je­lentette ki Hruscsov.­­ Az utób­bi években jelentősen kiszélesed­tek a szövetséges köztársaságok jogai, ez a szovjet demokrácia fejlődését jelenti és lehetővé te­szi, hogy még gyorsabban gyara­­pítsuk minden köztársaság gaz­daságát és kultúráját. A Szovjetunió belső és nemzet­közi helyzete még sohasem volt olyan szilárd, mint most — hang­súlyozta az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára. A Szovjetunió az agressziós erők megfékezéséhez minden szükséges eszközzel rendelkező legyőzhetetlen szocialista tá­bor, a békének és a népek biztonságának erős bástyája. A h­étéves terv a komm­un­izmus építésének nagyszabású programja Áttérve a Szovjetunió 1959— 1965-ig, terjedő hétéves népgazda­ságfejlesztési tervének fő felada­taira, ■ rámutatott: a szovjet nép olyan magaslatokat ért el, olyan grandiózus átalakításokat hajtott végre a gazdasági és a társadal­mi-politikai élet minden terüle­tén, melyek a Szovjetunió számá­ra lehetővé teszik, hogy most a fejlődésének új,­­igen fontos idő­szakába, a kommunista társada­lom szélesen kibontakozó építésé­nek időszakába lépjen. Hruscsov röviden meghatároz­ta a jelzett időszak fő feladatait: a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése, a Szov­jetunió gazdasági és védelmi ere­jének további fokozása, s ezzel egyidejűleg a nép növekvő anya­gi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése. Hang­súlyozta: meg kell oldani azt a történelmi feladatot, hogy az egy lakosra számított termékek elő­állításában a Szovjetunió utolér­je és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat. Hruscsov, miután megállapítot­ta, hogy a hétéves terv alapvető kérdése a szocializmus maximá­lis időnyerése a kapitalizmussal folytatott békés­­gazdasági ver­senyben, kitűzte a konkrét gazda­sági, politikai, ideológiai és nem­zetközi feladatokat. Gazdasági téren, átfogóan fej­leszteni a termelőerőket, a nehéz­ipar elsődleges fejlesztése alapján minden gazdasági ágban olyan fejlődést elérni, amely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió döntő lépést tegyen a kommunizmus anyagi, technikai bázisának létre­hozásában és a Szovjetunió győ­zelmének biztosításában a kapi­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next