Népszabadság, 1959. március (17. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * «• oldal — Ára 80 fillér 1959. március 1. vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVII. évfolyam, 51. f­záui A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVII. évfolyam, 51. száui 1959. március 1, vasárnap TÍZEZREK Többre, szebbre, jobbra töre­kedni ... Amióta ember az em­ber, benne él e vágy. Ó, hányszor, de hányszor kezdte el újra a har­cot a szebb és jobb életért! A történelem nemzedékek életének új és új sorsfordulóit sem győzte feljegyezni. Hányszor kezdte újra a magyar paraszt csak Dózsa óta is ...? Akkor is, ha eleve kilátás­talannak tűnt a küzdelem a földért, a jó szóért, a gyerek sor­sáért. Az újrakezdés parazsa csak tizenkilencben lobbant mindent bevilágító lánggá — egy pillanat­ra ... S utána még sötétebb lett az éjszaka, míg csak nem jött negyvenöt, az új honfoglalás haj­nala. S most ezrek, tízezrek kezdik újra az életet... a szövetkezet­ben, hogy soha többé ne legyen a magyar parasztság történelme a hiábavaló szenvedések, a bukások, az örök és reménytelen újrakez­dések történelme. Engels 65 évvel ezelőtt írta le: az az osztály, amely megtestesítője a szocializmusnak, a munkásosztály, hatalommá lehet és lesz a falun is. Ami ma a magyar falvak szá­zaiban történik, ennek a messze­­látó gondolatnak a teljesülése ... A szövetkezeti községgel a szocia­lista falu alakul ki, az a falu, amely mindörökre egyenes, fel­felé futó vágányokra állítja a pa­raszti életet, a paraszti sorsot ,— hogy ne kelljen többé újrakez­deni. Felismerheti, s tudjuk jól, felis­meri a földtulajdonos paraszt is az igazságot: a szocializmus em­beri közössége változtathatja meg — új megváltóként — a falut. Az hoz gyógyírt a letűnt világ ütöt­te sebekre, az hoz friss levegőt, napsütést a parcellaszolgaság gyötrelmeire. A múlt világának senyvesztő, életelfojtó rendje él az emlékezetekben. Hogyan is fo­galmazta meg a paraszt, a föld­munkás helyzetét Ercsi község elöljárósága? „Egy szoba-konyhás földes, nedves lakásokban nyolcá­­val-tízével laknak, nyomorognak, koplalnak, poshadnak. Elelmézé­­sük ugyanolyan, mint lakásuk. Öszvégtől már krumpli, kukorica járja, meleg étel akárhány család­nál, naponta akár egyszer is, szinte luxusszámba megy. Gyere­keik vérzésért, senyvedő lények. Ajkuk alig nevet, szemükben tűz nem csillog, járásuk koravén, nem fürge, nem eleven.“ Nem, nem a törökvész utáni esztendőkben rótták papírra eze­ket a sorokat — 1931-ben íródtak e mondatok. S nem is azok írták, akiknek gyermekei senyvedő lé­nyek... S még valamit: nemcsak Ercsiben tölthettek ki ilyen kór­lapot ... Hogy ennél azért, vala­mivel különb életet adott a par­cellatulajdon? Az igaz, de bizton­ságosabbat nem. A tőke malmai nyomorúsággá őrölték a biztos­nak tűnő kistulajdonosi életet is. Más jövőt, emberibb életet a parasztoknak is... Kimondva vagy kimondatlanul ott élt a gondolat a kicsi porták tetőzete alatt. Erre­ a másra csak most ta­lálnak rá igazán az újabb és újabb paraszti tízezrek. Nem egyesek ... tízezrek ... falvak százainak min­den parasztja. Nem egyes embe­rek, kevesek — mint a korábbi esztendőkben —, hanem történel­met formáló tömegek. Foglaltak hazát a népnek az ősmagyarok. S teremtenek minden dolgozó em­bernek igazi hazát a mi korunk fiai. Teremtenek ma — a szó leg­nemesebb ér­telmében a falun is — maguknak, s az utánuk követ­kező nemzedékeknek. Agrárproletár-mozgalomból, sze­­gényparaszti mozgalomból általá­nos paraszti mozgalommá vált a szövetkezeti mozgalom. Az elsők, az utat törők teljesítették, telje­sítik hivatásukat. Örök érdemük, hogy előkészítették a talajt. Ezen a talajon sarjad ma a szövetkezés vetése, erőteljesebben, mint bár­mikor. Az az elemi erővel feltörő vágy, hogy új életet a faluba, az a megfontolt, bölcs jövőt formáló tervezgetés és nagy tettrekészség, amely a szövetkezeti községek né­pét betölti, a biztosíték arra, hogy lesz kalász e szárakon. S ez az akarat követeli: adjatok tanácsot, hogy tévedhetetlen legyen beren­dezkedésünk útja, ti munkások, mérnökök, szakemberek, minisz­terek, nyújtsatok kezet, hogy kö­zös akaratunk gyorsan valóság legyen, hogy földjeink többet te­remjenek, jószágaink sokasodja­nak, hogy falvainkat a ma biza­kodása, alkotó tettvágya, összefo­gott erőnk a derű otthonává te­gye ... Van gondunk ma is ... Más, mint tegnap ... Igaz. Tudja ezt az ország, tudja az egész tár­sadalom. S akik jobb világot akarnak, nemcsak örömmel ol­vassák, hallják, mozdul a falu. Aki a szocializmus oldalán áll, tenni akar. Azért is, hogy köze­lebb kerüljön az a holnap, amit ma az új faluról lakói megálmod­nak, azért is, hogy ahol még nem érett meg a végső elhatározás, segítsék az érlelődést. Türelme­sen, nyugodtan, abban a biztos tudatban, hogy a jó szó, a vilá­gos jövőt mutató beszélgetés min­denkiben tetté változtatja előbb­­utóbb a töprengést. A szövetkezés eszméje otthont talált, otthont ta­lál minden faluban. Tudtuk ezt korábban is s két év óta egyetlen napon sem voltunk türelmetle­nek. De nem vagyunk türelmetle­nek ma sem — az idő az össze­fogásnak dolgozik. A szocializ­mus, pontosabban szólva az, amit ellenzői a parasztnak mondtak róla, már nem ijeszti meg a pa­rasztot, aki oly nagy bizalommal nézi az ország vezetését, a hazá­jában történő változásokat, mint még soha. A falu változásai az ő éle­téhez kötődtek. Olyannyira köz­ügy lett a szövetkezeti falvak­ban a falu, a falu határának, a falu népének, minden egyes családjá­nak sorsa, mint ezelőtt sohasem. Új fények gyúltak falvaink felett, a sokak, a tízezrek összefogásá­ból, az emberi értelem, az új világ fényessége. S e fény mellett az emberi ész, a szorgalom haszno­sabban, könnyebben alkot, te­remt, hisz megvilágosodik a ma­gyar falu előtt is a jövő biztos útja. Gyúljanak hát a fények, s az eljövendő nemzedékek örökké hálával emlékeznek ,azokra, akik­ben volt erő és akarat szakítani a régi élettel s merészen az új útra lépni, s azokra, akik segítettek a falu népének egy új korszak küszöbén. A lef­utóbbi feletílésük­­szerint Győr megyében 30 ezer, Veszprém megyében 25 ezer, Szolnok megyében 33 ezer, Vas megyében 7 ezer, Somogyban 6 ezer család választotta az idén a szövetkezést Naponta érkeznek új hírek, új jelentések a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről. Új ter­melőszövetkezetek, termelőszövet­kezeti községek százai alakulnak, tíz- meg tízezer parasztcsalád sza­kít a kisparcellával és választja a közös, nagyüzemi gazdálkodást. Két hónap telt el az esztendőből. S a két hónap jelentős változást hozott a termelőszövetkezeti moz­galomban. A legfrissebb jelentések szerint ugyanis Győr-Sopron megyében már 112 község és két város pa­rasztsága választotta a közös gazdálkodást, 30 ezer parasztcsalád 295 ezer hold földdel lépett a termelőszö­vetkezetekbe. Az elmúlt héten már Veszprém megyében is 157- re emelkedett a szövetkezeti köz­ségek száma. A pápai után ter­melőszövetkezeti járás lett a de­­vecseri is. A megyében mintegy 25 ezer parasztcsalád több mint 200 ezer hold földdel választotta a közös gazdálkodást. Mintegy hétezer család tízezer taggal és ötvenezer hold földdel szövetkezett Vas megyében is. Februárban 55 termelőszövetkeze­ti község alakult a megyében. Komárom megyében január else­je óta 6800 család 7200 taggal, összesen 56 700 hold földdel gya­rapította a termelőszövetkezetek földterületét. A megyében az idén 29 termelőszövetkezeti község ala­kult, ebből 19 az utóbbi egy hét alatt. Somogy megyében is 40-re emelkedett a termelőszövetkezeti községek száma Ebben az esztendőben csak­nem 8000 család 80 ezer hold földdel a nagyüzemi gazdálko­dást választotta. Termelőszövetkezeti község lett Nagyberki. Somog­ycsicsó és Hátrány község is. Az új termelő­­szövetkezetek Somogyban már megkezdték a közös munkát. Az állami gazdaságok vetőmaggal segítik az újonnan alakult közös gazdaságokat. Minőségi vetőma­got adnak és az egyes gazdaságok mezőgazdászai, állattenyésztői, köny­velői, állandó kapcsolatot tartanak­­ a termelőszövetkezetek­kel és segítik őket a tervkészítés­ben. A gépállomások már kötik a szerződéseket az új termelőszö­vetkezetekkel és a megyei Mű­trágya- és Növényvédőszerértéke­­sítő Vállalat már megtette a szük­séges intézkedéseket, hogy elegen­dő műtrágya álljon az új tsz-ek rendelkezésére. Zala megyében 12 új termelő­szövetkezeti község alakult, több mint 2200 parasztcsalád 12 ezer hold földdel lépett be a termelő­­szövetkezetbe. Baranyában már 59 új ter­melőszövetkezeti község ala­kult, 33 ezer kataszteri hold­dal gyarapodott a közös gaz­daságok földterülete ebben az évben. Háromezer pa­­rasztcsalád 4700 tagja lépett feb­ruár 28-ig a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára. Fejérben is megmozdult a föld. A két hónap alatt 7180 család 62 090 hold föld­del választotta a közös utat. De nemcsak a Dunántúlon, az Alföldön is egyre több egyéni gazdában érlelődik meg az elha­tározás. Különösen Szolnok me­gyéből érkeznek örvendetes hírek: 33 ezer család 200 000 kataszteri holddal lépett a közös, nagyüzemi gazdaságokba. De Hevesen épp­úgy, mint Szabolcsban egyre több egyéni gazda szakít a kisparcellá­s gazdálkodással és választja a ter-­­ melőszövetkezetet. A Szputnyik III. eddigi teljesítménye: Négyezer fordulat a Föld körül Moszkva, február 28. (TASZSZ) A harmadik szovjet mesterséges hold pénteken, moszkvai idő sze­rint 12 óra 32 perckor befejezte négyezredik fordulatát a Föld kö­rül. A harmadik szputnyik immár 290 napja halad pályáján. Rádió­állomása rendesen működik. Áramellátását napelemek, vala­mint kémiai elemek biztosítják. Utóbbiak akkor lépnek működés­be, amikor a mesterséges hold a Föld árnyékában van. A harmadik szovjet mesterséges hold fellövése óta több mint 183­­ millió kilométert tett meg. Kerin­­j­gési ideje 105.95 percről 100.80 percre csökkent. Pályájának leg­nagyobb magassága ez idő szerint körülbelül 1395 kilométer. Nehézgépiparunk seregszemléje a ma nyíló lipcsei vásáron (Tudósítónktól.) Ma délelőtt nyitja kapuit a ta­vaszi Lipcsei Nemzetközi Vásár, az egész nemzetközi kereskede­lem egyik legfontosabb találkozó­­helye. Az idei kiállításon úgyszól­ván az egész világ kereskedelme képviselteti magát; az összesen csaknem 3000 négyzetméter terü­letű s a vásár tíz különböző he­lyén levő magyar kiállítás kereté­ben nehéz gépiparunk is felvonul új gyártmányaival. Bizonyára érdeklődést kelt majd az „Auras”-gépkocsi szer-­­vízberendezés, amely öt egység-­ ből áll. Ezek külön-kü­lön is fel­használhatók, együttesen pedig egy bármilyen típusú gépkocsi teljes szervízkezelésének gépesí­tett prototípusa. Először kerül bemutatásra a Csepel D-—450 pótkocsis nyerges­vontató cementszállító, amely egyszerre nyolc tonna cement szállítására alkalmas. Kiállítunk egy új vasúti étkezőkocsit, amely a legmodernebb berendezéssel épült; a városközi forgalmat szolgáló Ikarus—6S típusú autó­buszt, a Csepel D—710 típusú korszerű tűzoltóautót. A kiállítási tárgyak cikklistája oldalakat tesz ki; a sok gyárt­mány közül valószínűleg nagy si­kert arat a Bioterm—Baby-típu­sú elektromos hőmérő, amely nem igényel hálózati bekapcso­lást és a külső hőmérséklet nem befolyásolja a működését. Bemu­tatjuk — többek közt — az Orion EMG 1195 jelzésű hordozható te­levíziós vizsgáló és hibamegálla­pító készüléket, a 175 köbcentis Buday-motorral felszerelt köny­­nyűfém-ötvözet motorcsónaktes­tet, amely tengeri partmenti ha­józásra is alkalmas. Kormányküldöttség utazott a lipcsei vásárra Szombaton délben a Ferihegyi­ repülőtérről Nagy József­né könyö­ nyűipari miniszter vezetésével­ kormányküldöttség utazott a lip-­­csei vásár megnyitására. A kül­­­döttség tagjai: Babos Zoltánt élelmezésügyi, Herczeg Ferenct kohó- és gépipari, Végh Lászlót, könnyűipari miniszterhelyettesek.! A Villamosgép- és Kábelgyár­ban elkészültek a Koreai Nép­­köztársaság ré­szére gyártott, hálózati perió­­dusú indukciós színesfém-ol­vasztó kemen­cék. Képünkön: Mezei István szerelő az in­dukciós kemen­ce kapcsoló­­szekrényén a befejező mun­kálatokat rogad,

Next