Népszabadság, 1959. március (17. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-10 / 58. szám
2 Két pártbizottsági titkár az MSZMP Központi Bizottságának március 6-i határozatáról Országszerte nagy visszhangot keltett az MSZMP Központi Bizottságának március 6-i határozata A legnagyobb tatabányai bányaüzem, a XI-es akna pártszervezetének titkára, Véber Viktor elmondotta, hogy a pártszervezet, az üzem vezetősége, a szakszervezet és a KISZ-szervezet — mindegyik a maga munkaterületén — a dolgozók bevonásával — gondosan felméri a határozat végrehajtásának helyi lehetőségeit, majd közösen megállapítja a termelés emelésével, a pártmunka további javításával kapcsolatos feladatokat, a szocialista munkaverseny konkrét céljait. A gondosan mérlegelt tennivalók új, erőteljes lendületet adnak a bányászok munkájának és hozzájárulnak a szocializmus további sikeres építéséhez. A jövőben fokozottabban figyelembe kell venniük a gépek jobb kihasználásában, a TH-ácsolatok többszöri felhasználásában, a brigádok helyes munkaszervezésében és az új munkahelyek gyorsabb előkészítésében rejlő lehetőségeket. Szabó Sándor, a győri vagon- és gépgyár üzemi pártbizottságának titkára elmondotta, hogy a Központi Bizottság nagy jelentőségű határozatának megjelenése után megtették a lépéseket a határozatban megjelölt feladatok végrehajtására. Megállapították, hogy a győri vagon- és gépgyárban is megvannak a lehetőségek arra, hogy néhány fontosabb területen már 1959 végére elérjék a hároméves tervben 1960-ra előirányzott eredményeket. A tervfőosztály, a műszaki osztály és az üzemi bizottság vezetői és tagjai, valamint a pártszervezet vezetősége a dolgozók véleménye alapján részletesen megállapítja a teendőket. Megvizsgálják elsősorban, mely fontosabb exportgyártmányok gyártási határidejét rövidíthetnék meg és azt, hogyan hajtsák végre a már kidolgozott takarékossági tervet. Tavaly a tervezett nyolcmillió forinttal szemben 13 millió forintot takarítottak meg — az idén ennél is jobb eredményt akarnak elérni. Ahol a kiállításokat szervezik, előkészítik és irányítják (Tudósítónktól.) Megkezdődött a nemzetközi vásárok és kiállítások tavaszi szezonja. Magyarország az év folyamán húsz nemzetközi vásáron és kiállításon vesz részt. A lipcsei nemzetközi vásár nyitotta meg azoknak az 1959. évi kiállításoknak sorát, amelyeken hazánk részt vesz. A lipcsei vásár sikere már eddig is lemérhető. Az általános vélemények szerint a legnagyobb közönségsikert — a kínai, a szovjet, a francia és a csehszlovák pavilon mellett — a magyar pavilon érte el. A kiállítás sikere természetesen szorosan összefügg a kiállítás kereskedelmi és gazdasági eredményeivel is. Ugyancsak március elsején nyílt meg és ötödikén már bezárta kapuit a frankfurti vásár, amely Nyugat-Németország egyik jelentős kiállítása. Ezen szintén részt vett néhány magyar külkereskedelmi vállalat, egyéni kiállításával és igen ízléses információs irodával. Majna-Frankfurtban is jelentős áru eladására került sor és komoly tárgyalásokat folytattunk nyugati kereskedő cégek, valamint a közép-keleti országok kereskedelmi delegációival. Sorra következnek a többi kiállítások és nemzetközi vásárok, amelyeken részt veszünk: Utrechtben március 9-től 14-ig, Milánóban április 12-től 27-ig, Casablancában április 24-től május 10-ig, Párizsban május 1-től 18-ig, Barcelonában június 1-től 20-ig. Egy-egy kiállítás előkészítése hosszú hónapokkal a megnyitás előtt kezdődik. A Magyar Kereskedelmi Kamara kiállítási főosztálya egész évben folyamatosan dolgozik a kiállítások szervezésén irányításán és lebonyolításán. Általában az elv az, hogy minden kiállításra önálló anyagot küldjenek ki. Maga az áru szállítása hónapokkal megelőzi a kiállítást. A damaszkuszi vásár például csak augusztus 20-án nyílik meg, de a kiállítandó áruk első részét már elindították Damaszkuszba. Kora tavasztól késő őszig szinte óránként más és más kiállítás delegációja jelentkezik géptávírón a Kereskedelmi Kamaránál; jelenti, hogyan állnak az előkészítéssel, milyen akadályok merültek fel. Rengeteg apró dologra terjed ki a kiállítás-szervezés és lebonyolítás. Fontos feladat a pavilonok megterveztetése és a népgazdaság szempontjából leggazdaságosabb felépítése. A kiállítási technika évről évre fejlődik, új és új bemutatási megoldások követik egymást. Ezekkel lépést kell tartani, mert különben lemaradnánk a világversenyben. A kiállításrendezések és szervezések névtelen katonái: az építők, a berendezők, az asztalosok, a szervezők és a vezetők egész évben serényen dolgoznak. Hazánk ma komoly kereskedelmi partner úgyszólván a világ minden számottevő kereskedő országa számára és a külkereskedelemben elfoglalt helyünk követeli meg a nagy nemzetközi találkozókon , vásárokon és kiállításokon való méltó megjelenését. Népgazdasági szempontból jelentősek a vásárok és kiállítások; a tőkés piacokon cáfolják a rólunk terjesztett hazug híreszteléseket és a bemutatott árukon keresztül dokumentálják iparunk és mezőgazdaságunk fejlettségét; a baráti országokban még jobban elmélyítik és fejlesztik gazdasági kapcsolatainkat. Algériai szolidaritási gyűlés a Villamosgép- és Kábelgyárban Az algériai néppel való szolidaritás hónapja alkalmából hétfőn délután munkás-nagygyűlést rendeztek a Villamosgép- és Kábelgyárban. Az üzem több száz dolgozója előtt Török István, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja beszélt. Ezután az algériai nép képviselője szólalt fel. A gyűlés részvevőinek nagy érdeklődése közepette beszélt a Népi Felszabadítási Front és az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya vezetésével Cobra áldozatos küzdelemről és azokról a rémtettekről, amelyekkel a francia gyarmatosítók kísérelik meg letörni a szabadságért küzdő népet. Az imperialisták még attól sem riadtak vissza, hogy légitámadást intézzenek egy olyan tuniszi falu ellen, ahol algériai menekültek élnek. — Nemzeti felkelésünk — hangsúlyozta — minden megpróbáltatás ellenére tovább folyik a végső győzelemig. Soha nem fogjuk elfelejteni sem a magyar, sem a többi nép segítségét, akik hozzájárulnak a 200 000 algériai menekült sorsának könnyítéséhez. népszabadság Az iraki békebizottság főtitkárának látogatása a Béketanácsnál Dr. Aziz Sharif bagdadi ügyvéd, az Iraki Országos Békebizottság főtitkára hétfőn látogatást tett az Országos Béketanács székházában, s baráti eszmecserét folytatott a magyar békemozgalom vezetőivel A beszélgetésen kölcsönösen ismertették a magyar, illetve az iraki békeírtoagalom helyzetét. Százharminc épületet ad át a Terménforgalmi Vállalat Győr megye új termelőszövetkezeteinek Győr megyében a Terményforgalmi Vállalat számbavette azokat az épületeket, amelyeket az új termelőszövetkezeti községek rendelkezésére bocsáthat. A felmérések után úgy találták, hogy 130 épületet adhatnak át a közös gazdaságoknak. Ezek között sok az istálló céljaira használható épület is. A vállalat természetesen gondoskodik arról, hogy az átadott raktárakat megfelelően pótolja. (MTI) A nemzetközi nőnap vasárnapi eseményei Országszerte folytatódtak vasárnap a nőnapi ünnepségek. Mindenütt zeneszó, virág köszöntötte az édesanyákat, a dolgozó asszonyokat, a nőket. Sokfelé gyűléseken méltatták munkájukat, harcukat a haladásért, a békéért. Csongrád megye hatvan községében volt vasárnap nőnapi ünnepség. A szegedi, a hódmezővásárhelyi, a szentesi, a makói, és a csongrádi tanácskozásokon a nőmozgalom legjobb aktíváinak átadták az üzemek ajándékait. Este a szegedi Hungária Szálló termeiben rendezettNők Bálján több mint ezer asszony vett részt. A Viharsarokban — Békés megyében — több helyütt szintén megünnepelték a nőnapot. Gyulán a III-as számú általános iskola úttörői emléktáblát lepleztek le azon az épületen, amelyben Pfiffner Paulina, 1848-as honvéd hősnő raboskodott. Az orosházi járásban Csanádapácán és Pusztaföldváron szovjet vendégekkel, a nagyszénási nőgyűlésen a bolgár nők küldöttével együtt ünnepeltek. Szarvason a nagyközség magyar és szlovák nemzetiségű asszonyai és lányai részére rendeztek összejövetelt. Szabolcs-Szatmár megyében Kisvárdán, Porcsalmán és Mátészalkán volt nagyobb ünnepség. A Nyíregyházán rendezett megyei központi ünnepségre meghívták Stefkó Józsefnét és Csályi Ferencnét, az 1956-os ellenforradalomban mártírhalált halt hős édesanyját, illetőleg feleségét is. Itt Biszku Béla belügyminiszter, a megye országgyűlési képviselője mondott beszédet. A nemzetközi nőnap alkalmából köszöntötték a megye legidősebb asszonyát, a 108 éves Czakó Andrásáét is, 11 gyermeke közül 4 ma is él, 21 unokája és 12 dédunokája van. Vasban is megyeszerte ünnepi gyűléseken üdvözölték az asszonyokat és leányokat. Körmenden megjutalmazták a munkásmozgalom régi nőharcosait, Szentgotthárdon pedig a sokgyermekes anyákat tüntették ki. Több nagykanizsai üzem a környező termelőszövetkezeti községek asszonyait látta vendégül. Veszprémben kiállítást nyitottak, amelyen a dolgozó nők munkáját, az úgynevezett második műszakot megkönynyítő háztartási gépeket és berendezéseket mutattak be. A megyében a nőmozgalomban eredményes munkát végző hatvan somogyi asszonyt megjutalmaztak. A Borsod megyei nőtanács Miskolcon az idén először rendezte meg a borsodi és a miskolci képzőművésznők kiállítását A Nevelők Házának nagytermében 15 képzőművésznő több mint ötven grafikáját, akvarelljét és olajfestményét állították ki. Délután a miskolci nők ünnepi nagygyűlésén mintegy 800 dolgozó nő és háziasszony előtt Prieszol József, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. A székesfehérvári nőtanács által rendezett ünnepség után az Állami Déryné Faluszínház művészei Jókai Mór: Az Aranyember című regényéből készült színművet mutatták be. A pécsi asszonyok nagy nőnapi ünnepségén Hantos János, az Országos Béketanács titkára mondott beszédet. Az ünnepségen részt vett Aziz Sharif Abdul Hamid, az Iraki Országos Békebizottság főtitkára is. Tavaszi „nagytakarítás” a Gellérthegyen. 1959. március 10, kedd Harmincnyolc a ötszázhathoz, avagy hogyan értelmezik az FVV-nél a nők egyenjogúságát — Szóval a nőellenesség vádját akarja ránk sütni mindenáron? — Dehogyis akarom! Csak azt kutatom, miért nincs egyetlen nő sem vezetőállásban a Fővárosi Villamosvasútnál. — Hát éppen ez az! Ha egyszer nincs rá alkalmas nő, mi tehetünk róla? A Fővárosi Villamosvasút személyzeti osztályvezetője és az újságíró közt lezajlott, mintegy kétórás „magas hőfokú” vitáról szól a fenti idézet. Kinek van igaza? — döntse el majd az olvasó. Négy és fél ezer nő dolgozik a Fővárosi Villamosvasút különböző munkahelyein. Legtöbben a forgalomban, tehát a tulajdonképpeni szakmában, mások, szakszerűen mondva: „Adminisztratív, műszaki, munkás és egyéb állománycsoportban.” 4500 nő között ne akadna tízéves, sőt százával tehetséges, rátermett leány vagy asszony, akit „ki lehet emelni?” Wetzel elvtársnő, a nőfelelős egy fényképet tesz elém. A Közúti Vasúti Tisztképző Iskola 1946—47-ben végzett évfolyamának tablója. A növendékek között hét nő mosolyog bátran, bizakodóan, a hetykén félrecsapott sildes tisztisapka alól. — Már egyik sincs nálunk — mondja Wetzel elvtársnő —, Harcsa Júlia a SZOT-ba került. Varga Mária szintén. Molekné, azt hiszem, a HÉV-nél van, a többiről nem tudok semmit. De nézzük meg talán a későbbi évfolyamok tablóit, bizonyára találunk olyanokat is, akik még itt dolgoznak. A fényképekről összeszámoljuk (egyéb nyilvántartás nincs is a vállalatnál), hogy 30 nő végezte el a Forgalmi Tisztképző Iskolát. Huszonhárman elkerültek azóta a Villamosvasúttól, az ittmaradt hét közül egy sincs ma vezető forgalmi beosztásban. Hogy miért? — mondják el maguk az illetékesek. Nagy Józsefné (jelenleg személyzeti nyilvántartó): Az iskola elvégzése után rögtön a szociális osztályra tettek előadónak. Aztán a vállalat bölcsődéjének gondnoka lettem. Nem bántam, mert akkoriban az a hír járta, hogy a forgalmi osztályra helyezett nőket előbb-utóbb, de inkább előbb racizzák. Megszerettem ezt a munkát, elvégeztem a gondozónői tanfolyamot is. Aztán áthelyeztek más munkakörbe. Most... Most már nem szeretnék a forgalomban dolgozni.” Takácsné, Márton Erzsi. (A munkaügyi osztályon dolgozott, most került Nagyné helyére a szociális osztályra.) „Kitűnően elvégeztem az iskolát, azután Óbudára tettek állomásvezetőnek. Ha én azt el tudnám mondani, hány álmatlan éjszakám volt, mennyit gáncsoltak, gúnyoltak. Tudja, voltak ott olyan vaskalapos öregek, 20—30 éves szolgálattal, sehogy sem tetszett nekik, hogy fiatal főnököt kaptak, aki méghozzá nő. Én meg összeszedtem minden erőmet és nem is volt semmi hiba. Akkor jött a pletyka. Az egyik kocsivezető udvarolt nekem, s kezdték beszélni, hogy főnök létemre kivételezek vele. Ezért inkább kértem, hogy adjanak más beosztást. Közben vége is lett már ennek a kapcsolatnak, de addigra annyira elvették a kedvemet a vezetéstől, hogy örültem, mikor leváltottak. Azt kérdi, hogy ezek szerint a női állomásvezetők nem állják meg a helyüket? Szó sincs róla. Csak az előléptetésnél be kell tartani a fokozatosságot, nem úgy mint nálam, hogy kalauzból mindjárt állomásvezetőnek tettek.” Ketten az iskolát végzettek közül Szépilona-állomáson dolgoznak, irodisták. Nemesi Józsefné elégedett munkakörével, többre nem vágyik. Családján, munkáján kívül eső dolgok nem is igen érdeklik. Vereb Tibornét csak hallomásból ismerem. Főnöke, munkatársai alegnagyobb elismeréssel szólnak róla. Lelkiismeretes, pontos munkaerő, magatartása kifogástalan, most terjesztették fel kormánykitüntetésre. Előzőleg ellenőr volt, egészségi okokból kérte áthelyezését az irodára. Ellenőri beosztásban dolgozik most is két iskolát végzett nő: Erdélyi Józsefné és Biczók Mária, s egy pedig Sz. Mihályné most kalauz. Az előbbiekről még a forgalmi főosztály vezetője is elismeri, hogy talpraesett, ügyes munkaerők, az ellenőri munkánál többre is képesek. Sz.-néról pedig annyit mond a szóbeszéd, hogy magasabb beosztásban volt, de valamilyen ügye miatt le kellett váltani. Jó lenne persze ismerni a vállalattól eltávozott többi 23 iskolát végzett nő kilépésének okát, körülményeit. Teljes képet így kaphatnánk. De az ott maradt hét asszony helyzetéből, véleményéből így is arra kell következtetnünk, hogy nincs minden rendben a női egyenjogúsággal.