Népszabadság, 1959. április (17. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-11 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara 60 fillér* NÉPSZABADSÁG 1959. április 1I. szombat A MAGYA II SZOCIALISTA ML AKÁSPÁST KÖZPONTI LAPJA XVII. évfolyam, 84. szám Új gép az óbudai Goldberger-gyárban Pontekon, a kora reggeli órákban érdekes eseménye volt a fieldberger Textilfaüvek óbudai telepének: a Hollandiából hozatott hatalmas automata filmnyomógépet az egyik ablaknál kivágott falrészen emelték be daruval az üzemrészbe. Képünkön beemelik az új gép egyik darabját. Tiltakozás Olaszországban az amerikai rakétatámaszpontok ellen Róma, április 10. (TASZSZ) Az Unitá közölte, hogy hadirakománnyal szerdán Velencébe érkezett a Patterson amerikai kereskedelmi hajó. A kikötő rakodómunkásai észrevették, hogy a ládákban rakétakilövőhelyek részére készült felszerelések vannak. A városban nagy riadalmat okozott a hír, mire a helyi hatóságok „megmagyarázták”, hogy a kérdéses rakomány nem a támaszpontokhoz, hanem a Nike-mintájú távirányítású légvédelmi lövedékekhez érkezett. A velenceieket természetesen nem nyugtatta meg a magyarázat. A CGIL olasz szakszervezeti központ titkársága nyilatkozatban ítélte el az olasz kormány döntését az amerikai rakétafegyverek befogadásáról és felhívta a dolgozókat, egységesen harcoljanak az atom veszedelem ellen. itin politikus magyarországi látogatása Johannes Virolainen volt finn külügyminiszter, a Finn Agrárpárt egyik vezetője a Hazafias Népfront elnökségének meghívására feleségével együtt néhánynapos látogatásra pénteken Budapestre érkezett. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Dinnyés Lajos, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, Szatmári Nagy Imre és Bihari László, a Hazafias Népfront titkárai fogadták. (MTI) Ükmku ai Egyesül Vegyiműva mosószer aapanyaggyártó üzeme Az Egyesült Vegyiművek rákoskeresztúri telepén péntek délután üzembe helyezték az ország első dodecilbenzol-üzemét. A dodecilbenzol az igen keresett szintetikus tisztító- és mosószerek, az Ultra mosogatópor, a Rapid, a Duna és a többi korszerű mosópor fontos alapanyaga. Eddig a szükséges mennyiséget külföldről hoztuk be. Az új üzem a hazai igénynek körülbelül a felét fedezi. Továbbra is csapadékos marad az időjárás A március végi és április elejei melegebb napok után néhány nappal ezelőtt hidegebbre fordult az időjárás hazánkban. A csütörtökről péntekre virradó éjszaka hatalmas, orkánszerű szél száguldott végig az országon, esővel, záporesővel, s átvonult a főváros felett is. Az időjárásváltozással kapcsolatban a Meteorológiai Intézetben felvilágosítást kaptunk. Az eddigi időjárás megfelelt a tavaszi időszaknak s április első napjai általában három fokkal voltak melegebbek a sok évi átlagnál. A jelenlegi időjárásváltozást az okozta, hogy a Nyugat-Európából beáramló hűvös óceáni légtömegek találkoztak a dél felől nagy sebességgel Kelet-Európa felé törő szubtrópusi légtömegekkel. E két időjárási front határfelületén, Közép-Európában ciklon alakult ki, amely csütörtökön elérte hazánkat is. A két légtömeg itt ütközött meg egymással. Hatására a hőmérséklet két óra alatt kilenc fokkal csökkent. A következő napokban a ciklon elhagyja hazánkat, bár szeles, záporokkal, zivatarokkal teli napok következnek. A távprognózis szerint a szeszélyes és változékony áprilisi, időjárás tovább tart. Hőmérsékletemelkedések és süllyedések váltják egymást. Krn«zsov elvtárt Ki«e«fa»wrr betzéikről „Az álláspontok közeledésének útját kell " Moszkva, április 10. (TASZSZ) Eisenhower amerikai elnök április 4-én beszédet mondott a gettysburgi főiskola hallgatói előtt. Beszédében nemcsak az Egyesült Államok kormányának politikájáról szólt, hanem a nemzetközi feszültség okairól is, de úgy állította be a dolgot, mintha a feszültség nem az Egyesült Államok és katonai tömbökben egyesült szövetségesei külpolitikájának, hanem más országok politikájának a következménye lenne. Nem mulasztotta el az alkalmat, hogy vádolja a Szovjetuniót, nem törődve azzal, hogy e vádak ellenkeznek a tényekkel, a valósággal. A Pravda szerkesztősége megkérdezte Hruscsovot, mi a véleménye Eisenhower beszédéről A Pravda pénteki száma közli a lap szerkesztőségének kérdéseit és Hruscsov válaszait. Eisenhower amerikai elnök gettysburgi beszédében főként azzal a kérdéssel foglalkozott — hangzott az egyik kérdés — amelyet nagyhangon ,,kölcsönös biztonsági programnak" neveznek. Azt állította, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is óriási katonai kiadásokkal kell fizetnie nemzeti biztonságáért. E kiadások már elérték az évi 47 milliárd dollárt. Az elnök az Egyesült Államokkal szövetségben levő országokat is felszólította, hogy tartsák fenn a jelenlegi hatalmas katonai kiadásokat. E politikát azzal próbálta igazolni, hogy a Szovjetunió „világuralomra törekszik”. — Az amerikai elnök beszéde nálunk bizonyos felm csodálkozást keltett, mert olyan időpontban hangzott, el. A amikor megegyezés történt a külügyminiszterek értekezletében és a kormányfők találkozására vonatkozólag a sürgető nemzetközi kérdések megoldására. Mi a véleménye önnek az amerikai elnök beszédéről? — Egyetértek önökkel abban — mondotta válaszában Hruscsov — hogy a gettysburgi beszéd csodálkozástkeltett. Az emberek mindenütt örömmel fogadták hogy a sürgeti nemzetközi kérdések megoldására az államok megegyeztek a külügyminiszteri értekezlet és a csúcsértekezlet összehívásában. Ennek eredményeként mindenki bizonyos enyhülést érzett a nemzetközi légkörben, feltámadt a remény, hogy az államférfiak megegyeznek majd és a béke biztosítva lesz. A jelek szerint azonban ez nincs mindenkinek ínyére. Kísérletek történnek, hogy az idegeket túlfeszítsék, a légkört izzóvá tegyék. Be kell ismerni, hogy ehhez Eisenholwer elnök is bizonyos mértékig hozzájárult. Nagy sajnálattal mondom ezt, mert már nemegyszer kifejeztem azt a meggyőződésemet, hogy Eisenhower elnököt jószándékok vezetik, amikor a békéről van szó. Eisenhower elnök most majdnem ugyanazokat az állításokat ismételte meg, amelyeket nemegyszer hangoztattak a Szovjetunióval szemben a háborús szakadék szélén való egyensúlyozás legbőszebb hívei, nem is szólva egyes magasrangú amerikai katonai vezetők kirohanásairól, akik egymással versengve egymás után teszik a képtelennél képtelenebb kijelentéseket, s közben durva támadásokat, és háborús fenyegetőzéseket engednek meg maguknak a Szovjetunióval szemben. Eisenhower elnöknek a Szovjetunió részéről állítólag fenyegető veszélyre vonatkozó kijelentéséről Hruscsov hangsúlyozta: ,,A szovjet államnak nem voltak, ma sincsenek és nem is lehetnek hódító szándékai más országokkal szemben. Nem uralkodtunk és nem is szándékozunk uralkodni mások felett, s nem kívánjuk senkire sem rákényszeríteni a mi életformánkat. Külpolitikánk egyetlen és fő célja, hogy olyan életet teremtsünk, amely méltó az emberiség legszebb ideáljaihoz. Külpolitikánk egyetlen és változatlan célja, hogy megakadályozzuk a háborút, biztosítsuk a békét és a biztonságot saját országunk és minden ország számára. A szovjet állam minden külpolitikai lépése, köztük azok a lépések is, amelyeket az utóbbi időben a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások előkészítésére tett, élő bizonyítékot szolgáltatnak erre.” Az amerikai „kölcsönös biztonsági programra” és Eisenhower ezzel kapcsolatos gettysburgi kijelentéseire vonatkozó kérdésre válaszolva Hruscsov hangsúlyozta, hogy ez a program nem a béke biztosítását szolgálja. Lényegében e program célja, hogy az Egyesült Államok durván beavatkozhasson más országok belső ügyeibe, továbbá az, hogy ezeket az országokat minél erősebben a nyugati hatalmak katonai tömbjeihez láncolják. E tömbökben az Egyesült Államoknak vezető szerepe van. — Mi azt akarjuk — folytatta Hruscsov —, hogy az államok között megerősödjék a kölcsönös bizalom és megszűnjék a gyanakvás. Ennek útját a békés együttélésben a vitás kérdések fokozatos megoldásában látjuk. E kérdések közé tartozik a német békeszerződés és a nyugat-berlini helyzet, továbbá a megegyezés a leszerelésben. Ez az egyetlen megbízható út, amely a hidegháború megszüntetéséhez és az államok valóban baráti kapcsolatainak kifejlődéséhez vezet. Valamely ország belső helyzetének és belpolitikájának kérdései szerintünk nem tartoznak a nemzetközi kapcsolatok területére. Mi nem akarjuk kijelölni az amerikaiaiknak vagy más népeknek, hogyan éljenek. Az életforma megválasztása maguknak a népeknek elidegeníthetetlen joga és csak a tapasztalat mutatja meg, melyik életforma jobb, életképesebb, melyik marad meg és erősödik, melyik pusztul el és tűnik el a történelem sírülyesztőjében. Hruscsov hangsúlyozta: a szovjet kormány a béke megszilárdítására tett javaslataival nem akart egyoldalú előnyöket szerezni a Szovjetunió számára, amikor a Szovjetunió biztonságát tartja szem előtt, egyáltalán nem más országok biztonságának rovására igyekszik ezt a célt elérni. — Az amerikai elnök azt hangoztatta — folytatta Hruscsov — hogy a „kölcsönös biztonsági program" segíti az érintett országok szabadságának megőrzését. Példaként Dél-Vietnamot említette. Kijelentette, hogy a szóban forgó program célja a „szabad” Dél- Vietnam jelenlegi helyzetének fenntartása. Hruscsov itt részletesebben beszélt a dél-vietnami helyzetről, az ottani terrorról. — Nemrég az egész világot megrázta a szörnyű gaztettnek a híre — mondotta a többi között —, amelyet a „szabadságnak” Eisenhower elnök által annyira védelmezett bajnokai követtek el: háromezer, koncentrációs táborba zárt foglyot megmérgeztek. E hazafiak „bűne” mindössze az volt, hogy népükért, hazájuk egységének helyreállításáért-, a nemzet, érdekeit szolgáló politikáért szálltak síkra, és ellenezték, hogy a jelenlegi dél-vietnami kormányzat bizonyos külföldi köröket szolgáljon, amelyek idegenül állnak szemben a vietnami nép érdekeivel. Hruscsov kijelentette: nem véletlen, hogy az amerikai elnök nem vetette fel azt a kérdést, hogy mind a mai napig miért nem egyesült, egy államban a vietnami nép. Az ország azért van mind a mai napig kettészakítva, mert az Egyesült Államok, szövetségesei támogatásával, megakadályozza az ország egyesítésére vonatkozó genfi egyezmények végrehajtását. Nem lenne-e hajlandó az amerikai kormány a Szovjetunióval és a többi érdekelt állammal együtt erőfeszítéseket tenni a Vietnamra vonatkozó genfi egyezmények végrehajtására? A szovjet kormány örömmel üdvözölné az Egyesült Államok ilyen irányú lépését. Az amerikai elnök beszédéből kitűnik — folytatta Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok kormánya továbbra is be akar avatkozni az olyan országok belügyeibe, amelyekre kiterjed az Egyesült Államok katonai „segítsége", sőt ellenőrizni akarja ezeknek az országoknak külföldi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait. Fő célja, hogy megakadályozza, hogy az illető országok a szocialista országokkal kifejlesszék gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat. Az amerikai elnök erre vonatkozó elgondolásait Japán példája" (Folytatás a 2. oldalon.) Elkészült az új magyar táska-altatógép Dr. Pfahler Pál orvos hordozható táska-altatógépet szerkesztett. A prototípus sikeres kipróbálása már befejeződött és első darabját a közeljövőben megnyíló bukaresti kiállításon is bemutatják. (Friedmann Endre felvétele / MTI Fotó.)