Népszabadság, 1959. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-25 / 147. szám
10 Korán aratunk az idén: érdemes másodnövényt vetni a tarlókba A Földművelésügyi Minisztériumba érkező jelentések szerint igen jó takarmánytermés ígérkezik országszerte. A korai szántóföldi takarmányok első termését általában betakarították és kaszálják a réteket. Sok helyütt késlekednek azonban az utak, gátak mentén nőtt gazdag fűtermés letakarításával. Pedig már sürget az idő: a kitűnő takarmány elvénül, sokat veszít értékéből. Mivel az idén korán lekerülnek a gabonafélék, a tarlójukban érdemes másodnövényként takarmányféléket termeszteni. Az őszi árpa felszabadult talaját máris sok helyen felszántották és bevetették korai takarmányok magjával. Ugyanígy érdemes az őszi takarmányok, sőt a búza tarlójába is takarmányt vetni. Különösen fontos, hogy a tavasszal alakult új termelőszövetkezetek használják ki közös takarmányalapjuk kialakítására a másodvetésű takarmányokat. A másodvetésekhez szükséges takarmánymagvakat a központi szervek a megyék rendelkezésére bocsátották. A bőséges készlet előreláthatólag mindenütt kielégíti az igényeket. (MTI) Jelentés Szabolcsból Meggyorsítják a községfejlesztési tervek végrehajtását Ezenkívül a felajánlott társadalmi munka értéke mintegy tízmillió forint. A községfejlesztésre előirányzott összegnek csaknem negyedrészét kulturális létesítményekre fordítják. A tervek szerint több mint ötven művelődési otthon építését kezdik meg, vagy fejezik be. Tizenhárommilliót költenek falusi bekötőutak, járdák építésére, a meglevők rendbehozására. A megyében 1125 kishidat és átereszt, 16 kutat építenek. A községfejlesztési tervek megvalósításában a lakosság összefogásával máris számottevő eredményeket értek el, elsősorban a nyíregyházi és a tiszalöki járásban. Tiszavasváriban tűzoltószertár, Tiszadadán napközi otthon és óvoda, Tiszáinkon iskola épült, illetve készül el hamarosan. Nyírgyulajban a dolgozók saját erejükből oldják meg a község villamosítását. Balsán, Hodászon, Nyírmeggyesen művelődési otthon építését kezdték meg. Nyírgyulajban például 34 000 forintot terveztek csatorna építésére. A csatorna már elkészült társadalmi munkában, úgy hogy az összeget más célra fordíthatják. A megyében eddig mintegy két és fél millió forint értékű munkával segítették a dolgozók a községfejlesztést. Az építkezések meggyorsítására a megye illetékesei segítséget nyújtanak a községnek. Meggyorsítják a tervező iroda munkáját. (MTI) Szabolcs megyében az idén körülbelül 60 millió forintot költenek községfejlesztésre. Ez tízmillióval több a tavalyinál. A lakosság hozzájárulása a múlt évihez képest 6 százalékkal emelkedett. „Köztünk maradjon..." A vita nagyon élénk volt. Sokan persze, ezt nem kell így kivinni, felszólaltak, ki az előterjesztés Magunk között vagyunk. Hogy kellett, ki ellene. Menyhért elvtárs az első percekben úgy tett, mint aki most rendszerezi véglegesen magvas mondanivalóját. Arcán elmélyült gondolkodás erőfeszítése tükrözött, homlokát ráncba redőzte a gond és a felelősség. Arra készült, hogy éles, s harcos bírálattal ízekre szedi az előterjesztést, bebizonyítván, hogy egyedül az szolgálja a közösség érdekeit, ha a többletnyereséget egy fillérig szétosztják a munka- mit tanácsolok? Hát, bánjatok csínján a dologgal, majd elválik a végén, hogyan alakul a helyzet.’’ Az útbaigazítás valószínűleg nem elégítette ki teljesen a kérdezősködőket és úgy látszik, mégsem „maradt köztük’ a dolog, mert egy nap hivatták Menyhért elvtársat a pártbizottságra. „Hogyan képzeli ezt, Menyhért elvtárs — hangzott a szigorú intelem —, magának kétféle véleménye van? S hol a privátot, hol a hivatalosatok között, hiszen akkor elégedettek az emberek, akkor nő a munkakedv, akkor fognak még csak igazán jól termelni. Ám ahogy a vita során az ellentétes vélemények, az eredeti javaslat mellett szóló érvek felülkerekedtek, elállt szándékától. Csak nem kompromittálja magát, amikor a közhangulat ennyire kedvezőtlen. Dehát akkor mit mondjon? Nyilvánosan álljon ki azért, hogy a nyereség egy részét tartalékolják üdülő-építkezésre? Ez azért mégsincs ínyére, ez ellenkezik az elveivel. De hallgatni sem lehet. A szemek már így is kíváncsian szegeződtek rá: hát Menyhért, a benfentes, a jól tájékozott nem teszi le a garast? Óvatosan körülnézett, látta, hogy még vagy öten, hatan jelentkeznek felszólalásra, gyorsan ő is felemelte a kezét. Sorra kerülvén pedig szerényen, de jelentőségteljesen ennyit mondott: „Köszönöm, elállok a szótól, előttem lényegében kifejtették, amit mondani akartam. Ne húzzuk feleslegesen az időt.” Magabiztosan leült. S mikor szavazásra került a sor, lendületes kézfelvetéssel adta ország-világ tudtára, hogy egyetért a határozattal, miszerint a többletnyereség egy részét tartalékolják. Teltek-múltak a napok. A határozatot ismertették a munkásokkal. Volt, aki helyeselte — ez volt a többség —, mert milyen jó lesz, ha felépítik az üdülőt. Jócskán akadtak azonban, akik elégedetlenek voltak, csalódtak. — Nem igazság ez — zúgolódtak — tenni kell valamit. De előbb tanácsot kellene kérni egy okos, rátermett embertől. Ki legyen az? "Természetesen Menyhért. Ö benentes, tájékozott, és egyáltalán nem merev ember, lehet vele nyíltan beszélni, megérti a panaszokat, kételyeket. Bizonyára megadja a szükséges útbaigazítást. Menyhért elvtárs kezdetben barátságosan, de azért tartózkodó modorban foglalkozott az üggyel: „Megtisztel a bizalmatok, készséggel állok rendelkezéstekre — mondta —, de hadd halljam előbb a ti véleményeteket. Őszintén, nyíltan, ki vele.” A panaszok hallatára aztán egyre fokozódói együttérzést, mély megértést tanúsított, már nyomát sem lehetett, látni rajta a tartózkodásnak. „Köztünk maradjon, pajtikáim —t ölelte át barátságosan munkatársai vállát —, én akkor sem értettem és most sem értek egyet a nyereség tartalékolásával. Privát véleményem, hogy ezt helytelen, igazságtalan végrehajtani. Ne szedi elő?” Menyhért eleinte szó- hoz sem jutott, annyira megdöbbentette a váratlan szemrehányás. Csak arca színe váltott hófehérről bíborvörösre, jelezve indulatai heves hullámzását. Sértődöttségében dühös felháborodással az asztalra vágta öklét, hogy csak úgy repült könyv, füzet, naptár, tintásüveg a világ négy tája felé: „Na tessék! így bízzék meg az ember a közvetlen munkatársaiban. Milyen aljasok, milyen jellemtelenek. Hát így legyen az ember őszinte... Hallatlan!” S mint egy megsértett oroszlán, kirohant a szobából... (S) NKP SZABADSÁG 1959. június 25. csütörtök JÓ INR: Felvonójavító gyorsszolgálatot létesítenek Az Építésügyi Minisztérium Felvonószerelő Vállalata és a Magyar Felvonógyár megállapodott, hogy közös javító gyorsszolgálatot állítanak fel. A gyorsszolgálat, amely júliusban kezdi meg működését, a bejelentés napján megvizsgál és lehetőleg nyomban kijavít minden hibát. A szolgálat emberei szombaton, vasárnap és ünnepnapon is készenlétben állnak majd. (MTI) na o add ^vi : ...■...vívók Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Rostás Oszkárnak, az egészségügyi minisztérium főosztályvezetőjének kimagasló munkája elismeréséül, hatvanadik születésnapja alkalmából, a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese nyújtotta át. — 2500 újítást valósítottak meg 10 év alatt az ajkai alumíniumkohókban. A gyárban a kongreszszusi versenyben már több mint 60 ésszerűsítési javaslatot nyújtottak be. — BRONZKORI EDÉNYEKET találtak a nyíregyházi temetőben. A leletekből arra következtetnek, hogy a mai temető helyén már 3500 évvel ezelőtt is temetkeztek. — Családi házak központi fűtésére alkalmas új típusú tűzhely mintapéldányát készítik a Salgótarjáni Tűzhelygyárban. — ALBÁN FIATALOK TANDÍJAK a tejipari mesterséget a Zalaegerszegi Vasgyárban. Az albán fiatalok hat hónapig maradnak Zalaegerszegen. — Az első tíz önrakodó dömper elkészült a Vörös Csillag Traktorgyárban. A sok ember munkáját megtakarító gép sorozatgyártását júliusban kezdik el. — Lezuhant egy utasszállító repülőgép Ontario államban (Kanada). A pilóta és nyolc utasa meghalt. — FLAMINGÓT EJTETTEK foglyul vadászok a fehértói rezervátummal határos Sövényházán. A pompás tollazatú, mediterrán éghajlatú vidéken fészkelő szárnyast a budapesti Állatkertnek ajándékozták. — Az acélgyártási selejt júniusban a felajánlottnak hatodára csökkent a Dunai Vasműben. A hónap első három hetében csupán 0,2 százalékos selejttel dolgoztak, amire hazai acélműveinkben többhetes átlagban még nem volt példa. A Tanácsköztársaság! vándorkiállítást rendezett az ozorai járási múzeum az 1919-es ozorai és környékbeli emlékekből. A kiállítást több mint tízezren tekintették meg. — ÖTVENSZOBÁS, HEGYI USZODÁVAL rendelkező üdülő építését tervezik a szentendrei Lajos-forráshoz vezető út mentén. — A Magyar Állami Népi Együttes vasárnap Szombathelyen, a szabadtéri színpadon lép fel. — Új elektromos kemence üzembe helyezésével kétszázezerrel több színes porcelánedény készül a Pécsi Porcelángyárban. — BORVERSENY. A tokajhegyaljai borok versenye Miskolcon megkezdődött. A borászat szakértői 173 Tokaj-Hegyalján és 17 más vidéken termett bor közül választanak, hogy mely borok képviseljék Tokaj-Hegyalját az országos borversenyen. — Elkészült Kína leghosszabb alagútja az épülő Csungking— Kvejlan vasútvonalon (Délnyugat- Kína, Kvercsov tartomány). A szovjet segítséggel épült alagút 4270 méter hosszúságban vezet a Lusan-hegység alatt, ahol összesen 70 alagút épül a vasútvonalhoz. — A fúvószenekarok első országos találkozóját szombaton az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Házban rendezik meg. A találkozóra 15 fúvószenekar tagjait s mintegy száz karnagyot hívtak meg. — GYANTASZÜRET. Hatvanezer fenyőfát csapolnak meg és mintegy ezer mázsa gyantát nyernek az idén a Vas megyei erdőségekben. — Mésszel segíti a termelőszövetkezeteket a Mátrai Ásványbánya Vállalat. Az üzemben havonta 3000 mázsa kiváló minőségű égetett meszet készítenek. — CSEHOV születésének 100. évfordulója alkalmából a LEN Filmstúdió művészei megfilmesítik az író „Hölgy a kutyával?’ című elbeszélését. A helyszíni felvételek Jaltában készülnek s a film főszerepét Alekszej Batalov alakítja. — Új jéggyár Szombathelyen. A 600 000 forintos költséggel megépített jéggyár naponta több mint ezer mázsa jeget készít a húsüzletek, vendéglátók és a lakosság részére. — Parkosítják a pusztaszeri Árpád-emlékmű környékét; ötvenezer forintos költséggel 15 holdas virágos parkot létesítenek. — Villamosítás. Huszonhat Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezetet villamosítanak az idén. A villany bevezetése után több tsz-ben áttérnek a gépi fejésre. — Új műsorral készül nyári vendégszereplésre a békéscsabai magyar—szlovák Balassi-táncegyüttes. — Herendi tárgyakat készítenek a szegedi szabadtéri játékok idejére a Herendi Porcelángyárban. — Zala mezőgazdasági és művelődési helyzetével foglalkozott szerdán a Zala megyei Tanács végrehajtó bizottsága — Száztíz vagon papírhulladékot gyűjtöttek 1958 őszétől a budapesti iskolások. — Új elektronikus mérőműszer, a propilométer készült el a Gamma-gyárban. Az iffi műszerrel a kikészített felületek simaságát ellenőrzik, fotocella segítségével. — A rostocki hajógyárban megkezdték az NDK első atommeghajtású teherhajójának építését. — 25 millió forint értékű építkezést irányít jelenleg Pest megyében a megyei tanács mellett nemrég megalakult Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda. Amiről ritkábban esik szó... Mezőhéken, a Héki Állami Gazdaság központjában beszélgetünk Oláh Jánossal, a SZOT vörös vándorzászlajával nemrégiben kitüntetett gazdaság igazgatójával. Szóba kerül, hogy a gazdaság szakemberei három nagy termelőszövetkezetet patronálnak, azonkívül gépekkel is segítették az új nagy tsz-eket a tavaszi munkák során. A csaknem ötezer holdas tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ben például a gazdaság több traktora dolgozott. Máris gondolnak az ősszel kezdő tsz-ekre is. A közös munka, a nagyüzemi gazdálkodás se találja felkészületlenül az öszszefogás útját járó dolgozó parasztokat. Ez részben tervezés kérdése... — Nagy szerepe van a szervezésnek is — mondja az igazgató. — Mi eredményeinket nagyrészt a körültekintő szervezésnek, szervezési kísérleteinknek köszönhetjük. Pedig ezekről a gazdálkodás során ritkábban esik szó. Igen sok függ a „hasznos apróságoktól”, ahogyan ezt a központi üzemegység vezetője mondja. Értékes forintok megtakarításával jár, ha a munkacsapatok munkáját úgy osztják be, hogy ne kelljen napközben vándorolni egyik tábláról a másikra. Vagy azzal, hogy „mozgórajtok” hordják a több ezer holdas határban a munkahelyekre a vizet és helybe szállítják a főtt ételt. Sőt, az ellenőrzés is összefügg a szervezéssel. Nemcsak azért, mert az is csak akkor hatásos igazán, ha szervezetten végzik, hanem mert ettől is függ a napi munka rendszeres számbavétele. Márpedig az ellenőrzés és a dolgozó számára egyformán megnyugtató, ha a napi teljesítményt nyilvántartják és a dolgozó tudja, mit végzett aznap. Ezer és ezer ilyen „apróság” akad. Itt van mindjárt a munkafeltételek biztosítása. A központi üzemegységben az a szokás, hogy már jóval az új munkák megkezdése előtt előkészítik a szerszámokat. Mire kapálásra kerülne a sor, a kapák rendbeszedve, kiélezve a helyszínen várják a munkásokat. Aratás előtt is — még épphogy kalászát vetette a búza — jó előre kijavították az aratógépeket, kombájnokat. Tudták, hogy 1650 hold az aratandó kalászos területe és ehhez négy kombájnra, hat aratógépre számíthatnak. Azt is tudták, hogy 190 hold kombájnnal és 110 hold aratógéppel már jó átlagos teljesítmény, tehát ehhez mérten terveztek. De a tervezés és a szervezés még nem ugyanaz. A gépeket csak úgy tudják jobban kihasználni, a szemveszteséget csak úgy tudják csökkenteni, ha a gabonaneműek érésrendjében irányítják munkába a gépeket. Természetesen még aratásidő-ben sem egyoldalú dolog a szervezés. Mert ugyanakkor a növényápolást is folytatni kell, a borsó, olajlen és magrépa aratása is csaknem egy időre jut. És az olyan szervezésből számottevő kár származnék, ha például az öntözéses területre kombájnt küldenének és nem aratógépet, hiszen a kombájn teljesítménye öntözéses területen aránylag kicsiny. Az állami gazdaságban még mindig gond a munkaerő előteremtése, sok időszaki munkást kell alkalmazni. A munkaerőgazdálkodás terén is el lehet érni eredményeket jó szervezéssel és jobb technikai felkészültséggel. Erre az állattenyésztés nyújt jó példát. Elkészült a Hoki Állami Gazdaság új, száz férőhelyes, szabadállású, önetetős istállója. Száz növendékmarha kerül bele és gondozásukat egy munkás látja el, előreláthatólag kényelmesen. Egyébként száz tehén gondozásét, beleértve a takarmányosokat is, heten végzik. Úgy szervezték meg a tehenesek a munkát, hogy egy ember naponta kétszer ápolja a teheneket, hárman csak fejnek, ketten csak takarmányoznak és két emberre hárul a takarmány beszállítása. Úgy találják, hogy ez a munkaszervezet jobban beválik, mint amikor egy ember látta el 16—16 tehén körül az összes teendőket. Ezenkívül az üzemegység 212 tehenére jut egy éjjeli gondozó, és egy tehenes, aki a szabadnapos tehenészt helyettesíti. A szervezésnek ugyanis arra is gondolnia kell, hogy a dolgozók szabadnapja meglegyen. A kéki gazdaság növénytermesztési munkacsapatai például szombaton már csak öt órát dolgoznak, vagyis délben abbahagyják a munkát, ezt úgy érik el, hogy naponta egy-egy órát rádolgoznak. Sokan azt gondolhatnák, hogy ezek kiragadott példák, amelyek tulajdonképpen egy nagygazdaság hatalmas munkájának csupán részletkérdései, magától értetődő, egyszerű, magyarázatra aligha szoruló feladatok. Viszont a gazdaság és az üzemegység vezetői tapasztalatból tudják, hogy ezeket az apró szervezési kérdéseket a legkönnyebb elhanyagolni. Nagy fejetlenség származhat abból, ha a szervezés nem ilyen aprólékosan körültekintő. Lakos György IDŐJÁRÁSJELENTÉS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, kisebb felhőátvonulások, valószínűleg eső nélkül, mérsékelt északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 23— 26 fok között.