Népszabadság, 1959. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-25 / 147. szám

10 Korán aratunk az idén: érdemes másodnövényt vetni a tarlókba A Földművelésügyi Miniszté­riumba érkező jelentések szerint igen jó takarmánytermés ígérke­zik országszerte. A korai szántó­földi takarmányok első termését általában betakarították és ka­szálják a réteket. Sok helyütt kés­lekednek azonban az utak, gátak mentén nőtt gazdag fűtermés le­­takarításával. Pedig már sürget az idő: a kitűnő takarmány elvénül, sokat veszít értékéből. Mivel az idén korán lekerülnek a gabona­félék, a tarlójukban érdemes má­­sodnövényként takarmányféléket termeszteni. Az őszi árpa felsza­badult talaját máris sok helye­n felszántották és bevetették korai takarmányok magjával. Ugyan­így érdemes az őszi takarmányok, sőt a búza tarlójába is takar­mányt vetni. Különösen fontos, hogy a ta­vasszal alakult új termelőszövet­kezetek használják ki közös ta­karmányalapjuk kialakítására a másodvetésű takarmányokat. A másodvetésekhez szükséges takar­mánymagvakat a központi szer­vek a megyék rendelkezésére bo­csátották. A bőséges készlet előre­láthatólag mindenütt kielégíti az igényeket. (MTI) Jelentés Szabolcsból Meggyorsítják a községfejlesztési tervek végrehajtását Ezenkívül a felajánlott társadal­mi munka értéke mintegy tízmil­lió forint. A községfejlesztésre előirányzott összegnek csaknem negyedrészét kulturális létesít­ményekre fordítják. A tervek szerint több mint ötven művelő­dési otthon építését kezdik meg, vagy fejezik be. Tizenhárommil­liót költenek falusi bekötőutak,­ járdák építésére, a meglevők rendbehozására. A megyében 1125 kishidat és átereszt, 16 kutat épí­tenek. A községfejlesztési tervek meg­valósításában a lakosság össze­fogásával máris számottevő ered­ményeket értek el, elsősorban a nyíregyházi és a tiszalöki járás­ban. Tiszavasváriban tűzoltószer­tár, Tiszadadán napközi otthon és óvoda, Tiszáinkon iskola épült, illetve készül el hamarosan. Nyírgyulajban a dolgozók sa­ját erejükből oldják meg a község villamosítását. Balsán, Hodászon, Nyírmeggyesen mű­velődési otthon építését kezd­ték meg. Nyírgyulajban például 34 000 forintot terveztek csatorna építésére. A csatorna már elké­szült társadalmi munkában, úgy hogy az összeget más célra for­díthatják. A megyében eddig mintegy két és fél millió forint értékű mun­kával segítették a dolgozók a köz­ségfejlesztést. Az építkezések meggyorsítására a megye illetéke­sei segítséget nyújtanak a község­nek. Meggyorsítják a tervező iroda munkáját. (MTI) Szabolcs megyében az idén kö­rülbelül 60 millió forintot költe­nek községfejlesztésre. Ez tízmil­lióval több a tavalyinál. A lakos­ság hozzájárulása a múlt évihez képest 6 százalékkal emelkedett. „Köztünk maradjon..." A vita nagyon élénk volt. Sokan­­ persze, ezt nem kell így kivinni, felszólaltak, ki az előterjesztés Magunk között vagyunk. Hogy kellett, ki ellene. Menyhért elv­társ az első percekben úgy tett, mint aki most rendszerezi végle­gesen magvas mondanivalóját. Arcán elmélyült gondolkodás erő­feszítése tükrözött, homlokát­­ ráncba redőzte a gond és a fele­lősség. Arra készült, hogy éles, s harcos bírálattal ízekre szedi az előterjesztést, bebizonyítván, hogy egyedül az szolgálja a közösség érdekeit, ha a többletnyereséget­­ egy fillérig szétosztják a munka-­­ mit tanácsolok? Hát, bánjatok csínján a dologgal, majd elválik a végén, hogyan alakul a helyzet.’’ Az útbaigazítás valószínűleg nem elégítette ki teljesen a kér­­dezősködőket és úgy látszik, még­­sem „maradt köztük’­ a dolog, mert egy nap hivatták Menyhért elvtársat a pártbizottságra. „Ho­gyan képzeli ezt, Menyhért elvtárs — hangzott a szigorú intelem —, magának kétféle véleménye van? S hol a privátot, hol a hivatalosat­­ok között, hiszen akkor elégedet­tek az emberek, akkor nő a mun­kakedv, akkor fognak még csak igazán jól termelni. Ám ahogy a vita során az ellentétes vélemé­nyek, az eredeti javaslat mellett szóló érvek felülkerekedtek, elállt szándékától. Csak nem kompro­mittálja magát, amikor a közhan­gulat ennyire kedvezőtlen. Dehát akkor mit mondjon? Nyilvánosan álljon ki azért, hogy a nyereség egy részét tartalékol­ják üdülő-építkezésre? Ez azért mégsincs ínyére, ez ellenkezik az elveivel. De hallgatni sem lehet. A szemek már így is kíváncsian sze­­geződtek rá: hát Menyhért, a ben­­fentes, a jól tájékozott nem teszi le a garast? Óvatosan körülnézett, látta, hogy még vagy öten, hatan jelentkeznek felszólalásra, gyor­san ő is felemelte a kezét. Sorra kerülvén pedig szerényen, de je­lentőségteljesen ennyit mondott: „Köszönöm, elállok a szótól, előt­tem lényegében kifejtették, amit mondani akartam. Ne húzzuk fe­leslegesen az időt.” Magabiztosan leült. S mikor sza­vazásra került a sor, lendületes kézfelvetéssel adta ország-világ tudtára, hogy egyetért a határo­zattal, miszerint a többletnyereség egy részét tartalékolják. Teltek-múltak a napok. A hatá­rozatot ismertették a munkások­kal. Volt, aki helyeselte — ez volt a többség —, mert milyen jó lesz, ha felépítik az üdülőt. Jócs­kán akadtak azonban, akik elége­detlenek voltak, csalódtak. — Nem igazság ez — zúgolódtak — tenni kell valamit. De előbb ta­nácsot kellene kérni egy okos, rá­termett embertől. Ki legyen az? "Természetesen Menyhért. Ö ben­­entes, tájékozott, és egyáltalán nem merev ember, lehet vele nyíltan beszélni, megérti a pana­szokat, kételyeket. Bizonyára megadja a szükséges útbaigazí­tást. Menyhért elvtárs kezdetben ba­rátságosan, de azért tartózkodó modorban foglalkozott az üggyel: „Megtisztel a bizalmatok, készség­gel állok rendelkezéstekre — mondta —, de hadd halljam előbb a ti véleményeteket. Őszintén, nyíltan, ki vele.” A panaszok hal­latára aztán egyre fokozódói együttérzést, mély megértést ta­núsított, már nyomát sem lehetett, látni rajta a tartózkodásnak.­ „Köztünk maradjon, pajtikáim —t ölelte át barátságosan munkatár­sai vállát —, én akkor sem értet­tem és most sem értek egyet a nyereség tartalékolásával. Privát véleményem, hogy ezt helytelen, igazságtalan végrehajtani. Ne­­ szedi elő?” Menyhért eleinte szó-­­ hoz sem jutott, annyira megdöb­­­­bentette a váratlan szemrehányás. Csak arca színe váltott hófehérről­­ bíborvörösre, jelezve indulatai­­ heves hullámzását. Sértődöttségé­ben dühös felháborodással az asz­­­­talra vágta öklét, hogy csak úgy repült könyv, füzet, naptár, tin­tásüveg a világ négy tája felé: „Na tessék! így bízzék meg az ember a közvetlen munkatársai­ban. Milyen aljasok, milyen jel­­­­lemtelenek. Hát így legyen az­­ ember őszinte... Hallatlan!” S mint egy m­egsértett oroszlán, ki­­­­rohant a szobából... (S) NK­­P SZABADSÁG 1959. június 25. csütörtök JÓ IN­R: Felvonójavító gyorsszolgálatot létesítenek Az Építésügyi Minisztérium Felvonószerelő Vállalata és a Ma­gyar Felvonógyár megállapodott, hogy közös javító gyorsszolgálatot állítanak fel. A gyorsszolgálat, amely júliusban kezdi meg műkö­dését, a bejelentés napján meg­vizsgál és lehetőleg nyomban ki­javít minden hibát. A szolgálat emberei szombaton, vasárnap és ünnepnapon is készenlétben áll­nak majd. (MTI) na o add ^vi : ...■...vívók Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr. Rostás Oszkárnak, az egészségügyi minisztérium fő­osztályvezetőjének kimagasló munkája elismeréséül, hatvana­dik születésnapja alkalmából, a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökhelyettese nyújtotta át. — 2500 újítást valósítottak meg 10 év alatt az ajkai alumínium­kohókban. A gyárban a kongresz­­szusi versenyben már több mint 60 ésszerűsítési javaslatot nyúj­tottak be. — BRONZKORI EDÉNYEKET találtak a nyíregyházi temetőben. A leletekből arra következtetnek, hogy a mai temető helyén már 3500 évvel ezelőtt is temetkeztek. — Családi házak központi fű­tésére alkalmas új típusú tűzhely mintapéldányát készítik a Salgó­tarjáni Tűzhelygyárban. — ALBÁN FIATALOK TA­NDÍJ­AK a tejipari mesterséget a Zalaegerszegi Vasgyárban. Az al­bán fiatalok hat hónapig marad­nak Zalaegerszegen. — Az első tíz önrakodó dömper elkészült a Vörös Csillag Traktor­gyárban. A sok ember munkáját megtakarító gép sorozatgyártását júliusban kezdik el. — Lezuhant egy utasszállító re­pülőgép Ontario államban (Ka­nada). A pilóta és nyolc utasa meghalt. — FLAMINGÓT EJTETTEK foglyul vadászok a fehértói rezer­vátummal határos Sövényházán. A pompás tollazatú, mediterrán éghajlatú vidéken fészkelő szár­nyast a budapesti Állatkertnek ajándékozták. — Az acélgyártási selejt jú­niusban a felajánlottnak hatodára csökkent a Dunai Vasműben. A hónap első három hetében csu­pán 0,2 százalékos selejttel dol­goztak, amire hazai acélműveink­ben többhetes átlagban még nem volt példa. A Tanácsköztársaság! vándor­­kiállítást rendezett az ozorai já­rási múzeum az 1919-es ozorai és környékbeli emlékekből. A kiál­lítást több mint tízezren tekintet­ték meg. — ÖTVENSZOBÁS, HEGYI USZODÁVAL rendelkező üdülő építését tervezik a szentendrei Lajos-forráshoz vezető út men­tén. — A Magyar Állami Népi Együttes vasárnap Szombathelyen, a szabadtéri színpadon lép fel. — Új elektromos kemence üzembe helyezésével kétszázezer­rel több színes porcelánedény ké­szül a Pécsi Porcelángyárban. — BORVERSENY. A tokaj­­hegyaljai borok versenye Miskol­con megkezdődött. A borászat szakértői 173 Tokaj-Hegyalján és 17 más vidéken termett bor közül választanak, hogy mely borok képviseljék Tokaj-Hegyalját az országos borversenyen. — Elkészült Kína leghosszabb alagútja az épülő Csungking— Kvejlan vasútvonalon (Délnyugat- Kína, Kvercsov tartomány). A szovjet segítséggel épült alagút 4270 méter hosszúságban vezet a Lusan-hegység alatt, ahol összesen 70 alagút épül a vasútvonalhoz. — A fúvószenekarok első or­szágos találkozóját szombaton az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Házban rendezik meg. A találko­zóra 15 fúvószenekar tagjait s mintegy száz karnagyot hívtak meg. — GYANTASZÜRET. Hatvan­ezer fenyőfát csapolnak meg és mintegy ezer mázsa gyantát nyer­nek az idén a Vas megyei erdő­ségekben. — Mésszel segíti a termelőszö­vetkezeteket a Mátrai Ásványbá­nya Vállalat. Az üzemben havon­ta 3000 mázsa kiváló minőségű égetett meszet készítenek. — CSEHOV születésének 100. évfordulója alkalmából a LEN Filmstúdió művészei megfilmesí­tik az író „Hölgy a kutyával?’ cí­mű elbeszélését. A helyszíni fel­vételek Jaltában készülnek s a film főszerepét Alekszej Batalov alakítja. — Új jéggyár Szombathelyen. A 600 000 forintos költséggel meg­épített jéggyár naponta több mint ezer mázsa jeget készít a húsüz­letek, vendéglátók és a lakosság részére. — Parkosítják a pusztaszeri Árpád-emlékmű környékét; öt­venezer forintos költséggel 15 holdas virágos parkot létesítenek. — Villamosítás. Huszonhat Bács-Kiskun megyei termelőszö­vetkezetet villamosítanak az idén. A villany bevezetése után több tsz-ben áttérnek a gépi fejésre. — Új műsorral készül nyári vendégszereplésre a békéscsabai magyar—szlovák Balassi-tánc­­együttes. — Herendi tárgyakat készíte­nek a szegedi szabadtéri játékok idejére a Herendi Porcelángyár­ban. — Zala mezőgazdasági és mű­velődési helyzetével foglalkozott szerdán a Zala megyei Tanács végrehajtó bizottsága — Száztíz vagon papírhulladé­kot gyűjtöttek 1958 őszétől a bu­dapesti iskolások. — Új elektronikus mérőműszer, a propilométer készült el a Gam­ma-gyárban. Az iffi műszerrel a kikészített felületek simaságát el­lenőrzik, fotocella segítségével. — A rostocki hajógyárban meg­kezdték az NDK első atommeg­hajtású teherhajójának építését. — 25 millió forint értékű épít­kezést irányít jelenleg Pest me­gyében a megyei tanács mellett nemrég megalakult Termelőszö­vetkezeti Beruházási Iroda. Amiről ritkábban esik szó... M­ezőhéken, a Héki Állami Gaz­daság központjában beszél­getünk Oláh Jánossal, a SZOT vö­rös vándorzászlajával nemrégiben kitüntetett gazdaság igazgatójá­val. Szóba kerül, hogy a gazdaság szakemberei három nagy termelő­szövetkezetet patronálnak, azon­kívül gépekkel is segítették az új nagy tsz-eket a tavaszi munkák során. A csaknem ötezer holdas tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ben például a gazdaság több traktora dolgozott. Máris gondolnak az ősszel kezdő tsz-ekre is. A közös munka, a nagyüzemi gazdálkodás s­e találja felkészületlenül az ösz­­szefogás útját járó dolgozó pa­rasztokat. Ez részben tervezés kérdése... — Nagy szerepe van a szerve­zésnek is — mondja az igazgató. — Mi eredményeinket nagyrészt a körültekintő szervezésnek, szer­vezési kísérleteinknek köszönhet­jük. Pedig ezekről a gazdálkodás során ritkábban esik szó. Igen sok függ a „hasznos ap­róságoktól”, ahogyan ezt a központi üzemegység vezetője mondja. Értékes forintok megta­karításával jár, ha a munkacsa­patok munkáját úgy osztják be, hogy ne kelljen napközben ván­dorolni egyik tábláról a másikra. Vagy azzal, hogy „mozgórajtok” hordják a több ezer holdas határ­ban a munkahelyekre a vizet és helybe szállítják a főtt ételt. Sőt, az ellenőrzés is összefügg a szer­vezéssel. Nemcsak azért, mert az is csak akkor hatásos igazán, ha szervezetten végzik, hanem mert ettől is függ a napi munka rend­szeres számbavétele. Márpedig az ellenőrzés és a dolgozó számára egyformán megnyugtató, ha a napi teljesítményt nyilvántartják és a dolgozó tudja, mit végzett az­nap. Ezer és ezer ilyen „apróság” akad. Itt van mindjárt a munka­­feltételek biztosítása. A központi üzemegységben az a szokás, hogy már jóval az új munkák megkez­dése előtt előkészítik a szerszá­mokat. Mire kapálásra kerülne a sor, a kapák rendbeszedve, ki­élezve a helyszínen várják a munkásokat. Aratás előtt is — még épphogy kalászát vetette a búza — jó előre kijavították az aratógépeket, kombájnokat. Tud­ták, hogy 1650 hold az aratandó kalászos területe és ehhez négy kombájnra, hat aratógépre szá­míthatnak. Azt is tudták, hogy 190 hold kombájnnal és 110 hold aratógéppel már jó átlagos telje­sítmény, tehát ehhez mérten ter­veztek. De a tervezés és a szerve­zés még nem ugyanaz. A gépeket csak úgy tudják jobban kihasz­nálni, a szemveszteséget csak úgy tudják csökkenteni, ha a gabona­­neműek érésrendjében irányítják munkába a gépeket. T­ermészetesen még aratásidő-­­ben sem egyoldalú dolog a szervezés. Mert ugyanakkor a nö­vényápolást is folytatni kell, a borsó, olajlen és magrépa aratása is csaknem egy időre jut. És az olyan szervezésből számottevő kár származnék, ha például az öntözé­ses területre kombájnt küldené­­nek és nem aratógépet, hiszen a kombájn teljesítménye öntözéses területen aránylag kicsiny. Az állami gazdaságban még mindig gond a munkaerő előte­remtése, sok időszaki munkást kell alkalmazni. A munkaerőgaz­dálkodás terén is el lehet érni eredményeket jó szervezéssel és jobb technikai felkészültséggel. Erre az állattenyésztés nyújt jó példát. Elkészült a Hoki Állami Gazdaság új, száz férőhelyes, sza­badállású, önetetős istállója. Száz növendékmarha kerül bele és gon­dozásukat egy munkás látja el, előreláthatólag kényelmesen. Egyébként száz tehén gondozá­sét, beleértve a takarmányosokat is, heten végzik. Úgy szervezték meg a tehenesek a munkát, hogy egy ember naponta kétszer ápol­ja a teheneket, hárman csak fej­nek, ketten csak takarmányoznak és két emberre hárul a takarmány beszállítása. Úgy találják, hogy ez a munkaszervezet jobban beválik, mint amikor egy ember látta el 16—16 tehén körül az összes teen­dőket. Ezenkívül az üzemegység 212 tehenére jut egy éjjeli gon­dozó, és egy tehenes, aki a sza­badnapos tehenészt helyettesíti. A szervezésnek ugyanis arra is gondolnia kell, hogy a dolgo­zók szabadnapja meglegyen. A kéki gazdaság növénytermesztési munkacsapatai például szombaton már csak öt órát dolgoznak, vagyis délben abbahagyják a munkát, ezt úgy érik el, hogy na­ponta egy-egy órát rádolgoznak. Sokan azt gondolhatnák, hogy ezek kiragadott példák, amelyek tulajdonképpen egy nagygazda­ság hatalmas munkájának csupán részletkérdései, magától érte­tődő, egyszerű, magyarázatra alig­ha szoruló feladatok. Viszont a gazdaság és az üzemegység veze­tői tapasztalatból tudják, hogy ezeket az apró szervezési kérdé­seket a legkönnyebb elhanyagol­ni. Nagy fejetlenség származhat abból, ha a szervezés nem ilyen aprólékosan körültekintő. Lakos György IDŐJÁRÁ­SJELE­NTÉS A Meteorológiai Intézet jelenti: vár­ható időjárás ma estig, kisebb felhő­­átvonulások, valószínűleg eső nélkül, mérsékelt északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 23— 26 fok között.

Next