Népszabadság, 1959. augusztus (17. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
tt TttVfiWWW A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * \* . Ára G0 fillér u wmm 19.'*9. augusztus 1. szombat At 1\4. Y \lt SZOCIALISTA \H\K\SIV\hl KÖZPONTI LAPJA XVII. évfolyam, 179. szám Kiküldött munkatársunk jelenti Genfből: „ Gyorsított" munka a genfi értekezleten Cenf, július 31. A genfi konferencia munkaüteme az utóbbi napokban kétségtelenül meggyorsult. Csütörtökön délelőtt fél 12-kor összeült a négy küldöttség egyegy képviselője, más szóval szakértője, hogy megpróbáljanak közös formulákat megfogalmazni a konferencián tárgyalt egyes kérdésekről. A szovjet küldöttség részéről Zorin miniszterhelyettes, az amerikaiaktól Merchant, az angoloktól Rumbold és a franciáktól Lucet vett részt ebben a munkában. Meg nem erősített hírek szerint a szakértők, akik a nukleáris és rakétafegyverek nyugat-berlini tilalmának részleteiről tanácskoztak, nem értek el közeledést. A nyugati szakértők nem mutattak tárgyalási készséget, különösen a franciák képviseltek szélsőséges, nem konstruktív álláspontot. Mivel a szakértők nem tudtak megegyezeni, külön-külön tájékoztatták miniszterüket, akik később döntenek, mikor folytatják a szakértők munkájukat. Délután, 4 óra után a szovjet küldöttség villájában találkozott a négy külügyminiszter. Iisérter azonban előzőleg Brentano nyugatnémet külügyminiszterrel és Brandt nyugat-berlini polgármesterrel ebédelt. Az eddigi tervek szerint szombaton Herter Gromikónál ebédel. A nyugati diplomatáknak ez a ,,szorgalma" új jelenség a konferencián. Ha ehhez hozzátesszük, hogy már csütörtökön este a Sajtóházban, pénteken reggel pedig a nyugati lapokban egyre több szó esett arról, hogy az értekezlet mégsem ér véget jövő hét szerdáig, a Herter által egyoldalúan megállapított időpontban — akkor csakis arra következtethetünk, hogy a nyugatiak kissé megijedtek saját „merészségüktől”, a mikoris korábban ultimátumszerű határidőt szabtak a konferencia befejezésére. A pénteki New York Herald Tribune-ban például a következőket olvashatjuk: „Az amerikai delegáció csütörtök este különösen nagy munkában volt, hogy kijavítsa az előző este keltett benyomást és tisztázza, hogy a nyugati hatalmak nem a konferencia megszakítását, hanem csak elnapolását akarják.” Arról, hogy folytatni kellene az értekezletet, amíg megegyezést nem találnak, szó sem esik az amerikai sajtóban, legfeljebb mint a fenti idézet is mutatja, azt a reményt fejezi ki, hogy a miniszterek nem szakítással, hanem egy újabb szünet utáni találkozás kilátásaitól válnak el egymástól. A New York Herald Tribüne, amely a konferencia folyamán többször meglehetősen durva szókimondásaival tárta fel az amerikaiak igazit vagy „taktikai” szándékait, most is megjegyzi: még ha Gromiko tenne is néhány engedményt, a nyugati válasz mégis az lenne: „Már késő”. Ilyen magatartás mellett nehéz arra számítani, hogy nyugati részről pozitív lépéseket tehetnek. Erről tanúskodik, mint már megírtuk, a nyugati hatalmak | úgynevezett „munkaokmánya” is, amely csupán rosszabb kiadása június 16-i javaslatuknak. A nyugati sajtó most népszerűsíteni próbálja ezt a dokumentumot, így például csalóka módon engedménynek próbálják feltüntetni az úgynevezett „ötéves határidőt". Míg ugyanis az új szovjet tervezet, a július 19-i szovjet javaslathoz hasonlóan, másfél évben állapítja meg Nyugat-Berlin ideiglenes státusának érvényességét, a nyugatiak azt ajánlják: öt évig maradjon hatályban, s azután, amennyiben a négy nagyhatalom egyike kívánja, esetleges módosításról tárgyalhatnak. Az „ötéves határidővel” szeretnék elleplezni azt a tényt, hogy a jelenlegi megszállási rendszert — esetleg csekély módosításokkal — nemcsak öt évig, hanem azon túl is korlátlan időre fenn akarják tartani. A nyugati hatalmak nem hajlandók ebben az irányban még a legkisebb lépést sem megtenni, vagyis csökkenteni nyugat-berlini csapataik létszámát. A jelenlegi öt ezres szintet akarják megtartani, hozzátéve, hogy ha a későbbiek folyamán „a körülmények indokolttá teszik, hajlandók megvizsgálni a csökkentés lehetőségét. A Szovjetunió és az NDK küldöttségének az az álláspontja, hogy ez semmiképpen sem járulna hozzá a megszállási rendszer akár csak kezdeti megszüntetéséhez, a nyugat-berlini feszültség enyhítéséhez. Első és legfontosabb lépésként 3000—4000 főre javasolják csökkenteni a katonaság létszámát Nyugat-Berlinben. A nyugati tervezetben is foglalkoznak a felforgató tevékenység kérdésével és hajlandók vállalni ennek elkerülését, de csakis egész Berlin területén. Méghozzá úgy, hogy ENSZ-megbízottak ellenőrzési jogokat kapnának Berlin mindkét részében. Az NDK számára ilyen indokolatlan és illetéktelen beavatkozás az ország belügyeibe teljesen elfogadhatatlan, így ebben a kérdésben sem jutott közelebb a szovjet és a nyugati álláspont. A két fél álláspontja egyetlen kérdésben áll közel egymáshoz, abban, hogy nem helyeznek el atom- és rakétafegyvereket Nyugat-Berlin területén. A pénteki szakértői megbeszélés azonban azt mutatja, hogy itt is nehézségek vannak. A nyugatiak teljesen hallgatnak a két német állam közötti tárgyalásokról, a szovjet küldöttség viszont továbbra is fontosnak tartja, hogy módot találjanak ilyen tárgyalásokra, akár német vegyesbizottság létrehozásával, akár más formában. E bizottság fő feladata a békeszerződés előkészítése lenne, amely egyúttal végleg megoldaná Nyugat-Berlin problémáját is. Amennyiben másfél év múlva nem tudnának megegyezni, akkor tárgyalások kezdődnének a négy nagyhatalom között Nyugat-Berlin státusáról. Addig is — indítványozza a szovjet küldöttség — négyhatalmi felügyeleti bizottságot kellene létrehozni, amely figyelemmel kísérné a nyugat-berlini rendezésben előírt intézkedések végrehajtását. Bebrits Anna Ornérff«»storívkortát a mezőgazdasági munkák és a szövetkezeti gazdálkodás helyzetéről A Földművelésügyi Minisztérium vezetői országos tanácskozásra hívták össze a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőit és a gépállomások megyei igazgatóit, hogy megtárgyalják a nyári és az őszi mezőgazdasági munkák, valamint a szövetkezeti gazdálkodás soronkövetkező feladatait. A pénteki tanácskozáson megjelent Dögei Imre földművelésügyi miniszter, akinek megnyitója után Magyari András földművelésügyi miniszterhelyettes a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről tartott vitaindító előadást. Fordítsunk nagyobb gondot a helyi adottságok kihasznáására A miniszterhelyettes bevezetőben elmondotta, hogy a gépállomások és a tudományos kutató intézetek munkájukkal, illetve tudományos eredményeik közreadásával nagy segítséget nyújtottak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. A mezőgazdasági irányító szervek munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy fordítsanak még nagyobb figyelmet a helyi adottságokra és a jónak bizonyult módszerek széleskörű elterjesztésére. Példának említette meg a silókukorica-termesztési tapasztalatokat. Ha a silókukorica vetésterületét legalább 300 ezer holdra növeljük, egymilliárd forinttal nagyobb értéket termelhetünk egy évv alatt. A tarlóhántásnak országosan 25 —30 százalékát végezték el eddig. Egyes megyékben viszont elmaradás mutatkozik. A jó gabonatermés gyors betakarítása után a megyei irányító szervek segítsék az állami felvásárlást. Hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek csáplés után lehetőleg azonnal oszszák ki a tagoknak az egyes családok egész évi ellátására szükséges gabonát, azonkívül tartalékolják a vetőmagot és a feleslegüket együttesen adják át az államnak, hogy megkaphassák a nagyüzemi felárat. A miniszterhelyettes felhívta a megyék vezetőinek figyelmét az ősszel kezdő termelőszövetkezetekre. Fontos, hogy már a tarlóhántással kezdődjék meg ezekben a szövetkezetekben a közös munka, s folytatódjék a közös takarmányalap megteremtésével, a közös állatállomány elhelyezéséhez szükséges férőhelyek építésével, előkészítésével, ősszel pedig a közös vetéssel ágosan. Ennek több, mint fele rövid tenyészidejű kukorica. Jól szervezett növényvédelmi munkákkal sikerült megakadályozni a burgonyabogár gazdasági kártételét, jelentősen visszaszorították az aranka elterjedését is. Az őszi mezőgazdasági munkák előkészületeiről Magyari András hangsúlyozta, hogy a bőséges termés és a csapadékos időjárás nehéz feladatok elé állítja a gazdaságokat. Különösen a jó kukorica- és a bortermés elhelyezése okoz gondot. Ezért már most készítsék elő a helyben található tárolóhelyeket. Az idén minden eddiginél szélesebb körű vetőmag-akciót szervez a minisztérium. A gabonavetőmagvakat a szokásos feltételekkel cserébe, a takarmányvetőmagvakat pedig készpénz ellenében bocsátják a termelők rendelkezésére. Hasonlóképpen minden eddiginél nagyobb mérvű lesz az őszi műtrágyaakció is. Magyari András előadása után K. Nagy Sándor, a minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője szólt az értekezlet részvevőihez. Bevezetőben a termelőszövetkezeti mozgalom idei nagyarányú fejlődéséről szólott, majd arról beszélt, hogy ma már a tapasztalt, jó gazdák tömegei vesznek részt a termelőszövetkezetek irányításában, s hangsúlyozta, hogy országszerte nagy területű termelőszövetkezetek alakultak, és ez igen jelentős és előnyös gazdasági megszilárdulásuk szempontjából. A termelőszövetkezetek idei munkája fejlődést mutat az előzőéviekhez viszonyítva. Az év elején alakult termelőszövetkezetek is igen bíztatóan kezdték a közös gazdálkodást, tagjaik megtalálták számításukat. Az őszi kezdésre alakult termelőszövetkezetek többsége máris megkezdte a közös tevékenységei. Egyes helyeken azonban — s ezt a körükben végzendő politikai munka elhanyagolásának lehet tulajdonítani — vontatottan halad a közös tevékenység kialakulása. A kormány minden tekintetben szigorúan őrködik a törvényesség betartása fölött, de ugyanakkor az ősszel kezdő termelőszövetkezetek tagjaitól is elvárja, hogy adott szavuknak eleget tegyenek. Az álom több mint egymilliárd forinttal segíti a tsz előépítkezéseit A kormány ebben az évben több mint egymilliárd forinttal segíti a termelőszövetkezetek építkezéseit, szükséges azonban, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben használják ki a közös gazdaságok, a helyi erőforrásokat, a helyben található vagy előállítható építési anyagokat. A szarvasmarha-hizlalásnál jó eredményeket mutatnak fel a termelőszövetkezetek, most elsősorban a sertéstenyésztés és hizlalásban kell előre lépniök. Másodvetést eddig körülbelül 200 ezer holdon végezték orszá A szofjel nagykövet bemulatkozó látoigalása az elnöki tanács elnökénél Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, bemutatkozó látogatáson fogadta Tyerentyij Fomics Stikovot, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) ll ötven méter hosszú vasszerkezetű daruhidit emelnek fel 21 méter magasba daruhídlábak segítségével. A sztálinvárosi nagyolvasztómű ereterén a 400 tonna súlyú hídszerkezetet már hét méter magasba emelték fel. Úgy tervezik, hogy augusztus 20-ra végleges helyére emelik a ritka nagyságú hídszerkezetet. Palágyi Pál és Bankó Miklós mérnökök újításával 2,7 millió forintot takarítanak meg. (Szilágyi Pál felvétele / MTI Fotó.) A tszek jövőre már naptári év szerint terveznek Egyes termelőszövetkezetekben munkaerőhiányról panaszkodnak. Az üzemszervezési vizsgálatok azonban rendszerint azt bizonyítják, hogy nem munkaerőhiány, hanem szervezetlenség okozza a zavart. Ezért már most fel kell hívni a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét arra, hogy az őszi munkák idejére feltétlenül és mindenütt szervezzék meg a munkacsapatokat. A termelőszövetkezetek a jövő évtől kezdve áttérnek a naptári év szerinti tervezésre. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a mezőgazdaság termelési, és beruházási tervét az eddigieknél lényegesen jobban összehangolják a népgazdaság egész tervével. A kötelezettségek rendezése viszont továbbra is a gazdasági év végére — tehát október 31-ig történik. Az előadások után a vitában felszólalt Keserű János, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztály vezetőhelyettese és Varga János, a MFDOSZ titkára. Az értekezleten felszólalt Dögei Imre földművelésügyi mininiszter is.