Népszabadság, 1959. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-13 / 215. szám
1959. szeptember 13, vasárnap Ni 1* SZABADSÁG Az indiai kormány kész tárgyalni a határkérdésekről — mondotta Nehru Delhi, szeptember 12. (TASZSZ) Dzsavaharlal Nehru, India miniszterelnöke az államok tanácsában záróbeszédet mondott az indiai—kínai viszony kérdésének vitájában. Nehru ismét kijelentette, hogy kormánya kész tárgyalni a Kínai Népköztársaság kormányával a vitás határkérdésekről. Nehru ezután megemlítette, hogy az utóbbi hetek eseményei a határproblémák újabb fejlődését jelentik. „Mindig elismertem — mondotta Nehru —, hogy vannak kisebb területek, amelyek vitásak voltak. A dolog lényege — folytatta Nehru —, hogy két olyan ország számára, mint India és Kína, elképesztő esztelenség lenne, ha nagyszabású konfliktust vagy háborút robbantanának ki néhány hegycsúcs, vagy egy csaknem teljesen lakatlan terület miatt.” Ötvenezer Ruhr-vidéki bányász tüntető menete Essen, szeptember 12. (ADN) A Ruhr-vidéki Essen és Gelsenkirchen utcáin szombaton több mint ötvenezer bányamunkás tüntető menetben vonult végig. A bányászok életkörülményeik rosszabbodása ellen tiltakoztak. Az esseni tömeggyűlésen a bányaipari szakszervezet helyettes elnöke a munkások tiltakozása ellenére is hajlandóságát jelentette ki, hogy a bonni kormánnyal tárgyalásokat folytasson a szénipari válság megoldásáról. Bejelentette, hogy a bányászok tervezett bonni tüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha szeptember 26-ig nem sikerül tárgyalások útján „kézzelfogható sikereket" elérni. A tüntetők Adenauer kancellár és Erhard gazdasági miniszter távozását követelték. Fehéreket engedett a négerek medencéjébe __ menesztették a strand igazgatóját Az amerikai East Point (Georgia állam) községi strandfürdőjének igazgatóját, J. Roy Graysont azonnali hatállyal felfüggesztették állásától a városka tanácsának döntése értelmében, azzal az indokolással, hogy Grayson „képtelen ellátni feladatát”. A strand igazgatója hét éve töltötte be ezt az állást anélkül, hogy bármit is szemére lehetett volna vetni. A városi tanácsnokok hirtelen támadt haragjának az oka: Grayson elkövette azt a „bűnt”, hogy eltűrte: fiatal fehér amerikaiak fürödjenek a négerek számára fenntartott medencében ... Az eset augusztus 25-én történt: a fiatalemberek a Vöröskereszt vízből mentési gyakorlatán vettek részt. Horthy-rendszer hivatalos ideológiája, az 1918—1919-es forradalmakat éppúgy „idegen lelkű” megmozdulásoknak tartotta, mint emez, s egyek voltak az antiszemita uszításban is. A „harmadik utas” nacionalizmus az 1929—1933-as gazdasági válság után került előtérbe; e nacionalista ideológia szerint a magyar nemzetnek a világpolitikában és a belső fejlődésben külön, „nemzeti”, „harmadik úton” kell járnia, a szocializmus és a kapitalizmus útjai „fölé” kell emelkednie, a munkásosztály és forradalmi pártja „idegen” attól a „harmadik úttól”, amelynek a parasztság, illetve — a „harmadik utas” nacionalizmus fő képviselője, Németh László szerint — az értelmiség a letéteményese. A szomszéd népek iránti soviniszta gyűlölködés, a „magyar faj felsőbbrendűségének” hirdetése antiszemitizmussal egészült ki. Magyarországon az ellenforradalmi, reakciós erők fegyvertárában mindig fontos helyet foglalt el az antiszemitizmus. Az antiszemitizmusnak is az volt a fő társadalmi rendeltetése, hogy elködösítse a dolgozók osztálytudatát, az osztályellentéteket. A kommunisták mindig mélyen elítélték a faji gyűlölködést és üldözést. „Örök szégyent hoznak magukra azok, akik a zsidók elleni gyűlölködés, a más nemzetek iránti gyűlölet magvait hitítik el.” (Lenin.). A több mint két évtizedes reakciós bel- és külpolitika következményeképpen Magyarország a „tengelyhatalmak” oldalán vett részt a második világháborúban. A magyar ellenforradalmi rendszer bűnrészes volt a fasizmus által ideiglenesen megszállt területeken elkövetett gaztettekben. Az országon belül katonai kényszermunkát valósított meg az üzemekben, a Jurcsek-tervet nyomorgatta a falut, és nagy tömegeket deportált. Csupán Magyarország lakosai közül 600 000 ember halálát okozta ez az igazságtalan háború. Az ország hitlerista megszállása, hadszíntérré változtatása, hitleristák által kirabolt, rombadöntött ország, vérző, éhező, meggyötört nép: ez az ellenforradalmi rendszer 25 éves nacionalista, antikommunista, szovjetellenes politikájának mérlege. Az ellenforradalmi rendszerrel szemben a kommunisták pártja magasra tartotta a magyar nép társadalmi és nemzeti felszabadulásának zászlaját. Amikor a magyar reakció a fasiszta Németország oldalán szovjetellenes háborúba vitte az országot, a kommunisták pártja kezdeményezte, szervezte és vezette a nemzeti függetlenségi mozgalmat, minden németellenes erőt harcba hívott a független, szabad, demokratikus Magyarországért. A kommunisták pártjának küzdelme, amelyet mártírjai halála pecsételt meg, sokakkal megértette, hogy a munkásosztály és forradalmi pártja az igazi nemzeti érdekek képviselője, hogy a kommunisták számára ,a függetlenségi harc nem taktika, hanem a magyar dolgozók érdekeinek a szolgálata ... A Hitler elleni nemzeti összefogás megte remtése a nemzeti létérdek parancsa”. (A KMP körlevele 1942 szeptemberében.) A második világháború idején, amikor az ország nemzeti léte végveszélybe került, bebizonyosodott, hogy a nemzeti érdekeket csak a kommunistákkal együtt lehetett védelmezni, a kommunisták igazi hazafiak. Szekfű Gyula, Bajcsy- Zsilinszky Endre és mások vállalták a szövetséget a kommunistákkal; fellépésük a fasizmus ellen, az ország függetlenségének védelmében hazafias tett volt. Az ellenforradalmi rendszer és az ellene vívott harc történetének tanulsága, hogy a reakciós burzsoá nacionalizmus, nép- és nemzetellenes ideológia és politika, amely nemzeti katasztrófához vezet, hogy a nemzeti függetlenségért folyó harc élén a munkásosztály áll forradalmi pártja vezetésével, és a nemzeti függetlenség ügye elszakíthatatlan a dolgozó tömegek felszabadításától, ban a „semlegesség” jelszavával takarózott. Magyarország semlegességének követelése a szocialista tábor egysége ellen irányult, a szocializmus és a haladás erőit gyengítette nemzetközi és hazai méretekben egyaránt. 1956-ban újra bebizonyosodott, hogy a mai magyar nacionalizmus, a nemzetellenesség, a hazaárulás programja és ideológiája. Az ellenforradalom nacionalista demagógiájának fontos eleme a határkérdés feszegetése. Az ellenforradalmi nacionalista demagógia a társadalmi reakció érdekében meghamisítja azokat a történelmi és néprajzi tényeket, amelyek a jelenlegi határok kialakulásában közrejátszottak. A nacionalista hírverés hamisan azonosítja az első világháborút követő versailles-i rendszert és az 1946. évi párizsi békeszerződéseket, „megfeledkezve” a kettő különbségéről, és mindarról, ami Versailles és Párizs között történt. A trianoni békeszerződés imperialista béke volt, amely szembeállította egymással a Duna menti népeket és egyben a magyar fasiszta rendszer konszolidációját segítette. A párizsi békeszerződés demokratikus jelleget viselt, amely a Duna-völgy békéjét, a népek összefogását szolgálta, a fasizmus újjászületése ellen irányult. A Versailles és Párizs között eltelt negyedszázadban a magyar ellenforradalmi uralkodó osztályok a legreakciósabb imperialista hatalmaktól, 1933 után a fasiszta Németországtól várták, kérték és kapták meg hazaárulásuk díját. Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia egyes területeinek Magyarországhoz csatolásával a hitleri Németország jutalmazta a magyar fasizmust a rablóháború előkészítésében és véghezvitelében szerzett „érdemeiért”. Magyarország a hitleri Németország utolsó csatlósa volt, uralkodó osztályainak esztelen bűnéből a végsőkig kitartott a német fasizmus mellett. Az 1946-os párizsi békeszerződés a határkérdésben a valóságos történelmi helyzetet ítélte meg, s ennek során az egyes országoknak a második világháborúban játszott szerepét is lemérte. Erdélyt illetően, mint döntő tényezőt, figyelembe vette, hogy ezen a területen nagy többségében románok élnek. A második világháború után hazánkban és több kelet-európai országban szocialista forradalom ment végbe. A munkásosztály hatalomrajutása lehetővé tette, hogy ezekben az országokban a nemzeti kérdést új módon, az internacionalizmus elvei szerint oldják meg. A nemzetiségek, köztük a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek is, felszabadultak nemcsak a burzsoá földesúri kizsákmányolás alól, hanem a nemzeti elnyomás alól is. Miután a munkásosztály hatalomra jutott, a nemzeti gyűlölködés helyébe a szocializmus építésének közös ügye lép. Az évszázadokon át táplált bizalmatlanságot a kölcsönös bizalom, az ellenségeskedést a baráti kapcsolatok erősödése váltja fel. A párt és a kormány ezeket az elveket, népünk legalapvetőbb érdekeit, a szocializmus építését, a béke megvédését tartja szem előtt, amikor kijelenti, hogy a határkérdést lezárt kérdésnek tekinti. A szocialista társadalom fejlődésében a határok elvesztik korábbi jelentőségüket és szerepüket. A szocialista világrendszerben a kommunizmus győzelmével megszűnnek a politikai országhatárok. A szocialista tábor országai között kialakult új kapcsolatok ezt a fejlődést készítik elő. Ennek érdekében is arra törekszünk, hogy egyre szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat és mindjobban elmélyítsük együttműködésünket a testvéri szocialista országokkal. Az egységes szocialista világrendszer erősítésének útján „egymás után lebontjuk azokat a gazdasági korlátokat, amelyek országainkat a kapitalizmusban elválasztották. Megerősödik a világszocializmus közös gazdasági bázisa, amely végeredményben tárgytalanná teszi a határok kérdését”. (Hruscsov.) (Folytatjuk) Hruscsov fogadta Thorezt és Ulbrichtot Szombaton a Szovjetunió Kommunista Pártjának központjában Hruscsov és Szuszlov fogadta Maurice Thorezt, a Francia Kommunista Párt főtitkárát és Walter Ulbrichtot, Németország Szocialista Egységpártjának első titkárát, akik szabadságukat töltik a Szovjetunióban. A szívélyes, baráti beszélgetés után Hruscsov, Szuszlov, Thorez és felesége, Jeannette Vermeersch, valamint Ulbricht és felesége együtt ebédelt. (TASZSZ) A szovjet külkereskedelmi miniszter látogatásai Norvégiában A norvég lapok beszámolnak Patolicsev szovjet külkereskedel-mi miniszter oslói látogatásáról. Pénteken Patolicsev és a kíséretében levő személyiségek látogatást tettek Gerhardsen norvég miniszterelnöknél, Lange külügyminiszternél és Skog kereskedelmi miniszternél. Gerhardsennél tett látogatása során Patolicsev Hruscsov üdvözletét tolmácsolta a norvég miniszterelnöknek és az egész norvég népnek. Pénteken este a norvég kormány vacsorát adott a szovjet vendégek tiszteletére. Szombaton Patolicsev koszorút helyezett el a Norvégia felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékművén és a hősi halált halt norvég hazafiak emlékművén. (TASZSZ) Összetűzések Algériában Az algériai-tunéziai határ mentén húzódó francia elektromos műszaki zárat az algériai szabadságharcosok az elmúlt napokban ismét több helyütt megtámadták. Bone-től keletre az árammal telített sövényrendszert több helyütt megrongálták. Sétitől délkeletre egy algériai kommandó és a francia csapatok között, véres csata zajlott le. II. A nacionalizmus szerepe az 195. évi magyarországi ellenforradalomban A magyar kommunista mozgalomnak jelentős hagyományai vannak a proletár nemzetköziség eszméjének terjesztésében, a nacionalizmus elleni küzdelemben. Az MDP folytatta a kommunista párt hagyományait, amikor a fordulat éve után tovább harcolt a nacionalizmus ellen; terjesztette és védte a proletár nemzetköziség eszméjét; ismertette a Szovjetunió történelmi szerepét az emberiség sorsának alakulásában és saját hazánk fejlődésében; hirdette, hogy a szocializmus és a nemzeti függetlenség ügye elválaszthatatlan a szocialista tábor ügyétől. Nemzeti történelmünk során soha senki sem tett annyit haladó hagyományaink ápolásáért, mint a kommunisták. Ennek ellenére az MDP korábbi vezetése nem tudta eléggé visszaszorítani a nacionalizmust, s 1953 után nem tudta megállítani a revizionista, nacionalista támadást. Az 1956. évi ellenforradalom egyik legfontosabb ideológiai fegyvere a nacionalizmus volt. A proletárdiktatúra elleni támadásban a nacionalizmus eszméjét felhasználta a nemzetközi imperializmus, a magyar reakciós erők itthoni és Nyugaton élő maradványai és a külső és belső reakcióval szövetségre lépő revizionista csoport. A revizionisták által hirdetett „nemzeti kommunizmus" burzsoá ideológia, amely a nemzeti sajátosságok ürügyén, a „külön út” hangoztatásával elveti a marxizmus—leninizmus általános érvényű törvényeit, a kommunista pártok és a szocialista országok egységének megbontására tör, s a proletárdiktatúra feladásához vezet. A szovjetellenesség felszításában a főszerep a revizionistákra hárult. A „nemzeti kommunisták” szovjetellenessége a külpolitika Sztrájk fenyegeti az osztrák egyetemeket Bécs, szeptember 12. (MTI) Az osztrák főiskolások szövetségének képviselői sajtóértekezleten bejelentették, hogy amennyiben az idei költségvetés sem gondoskodik a főiskolák legégetőbb szükségleteiről, az egyetemek eltartásáról és a berendezés kiegészítéséről, a diákság október végén meghatározatlan időre sztrájkba lép. Koller, a szövetség elnöke kijelentette: „A főiskolások helyzete ma oly katasztrofális, hogy így egyszerűen nem mehet tovább. Nincs más választásunk, mint a legerélyesebb eszközökhöz folyamodni. Ha majd az egyetemek üresen konganak, megtudja a világ, mit tesz a szellemi utánpótlás érdekében az az ország, amely valamikor híres volt kultúrájáról." Hatvankét kivégzésre készülnek Pretoriában London, szeptember 12. (MTI) A Times johannesburgi tudósítója idézi a dél-afrikai Vaderland című lapból: „Pretoria központi börtönében 62 bennszülött férfi és nő vár kivégzésre. Harmincnégy elítéltet már korábban felakasztottak. Valamennyiüket az észak-transzváli bennszülött-felkelés miatt ítélték halálra. A börtönhatóságok a legújabban törvénybe iktatott hírközlési tilalomra való hivatkozással megtagadnak minden felvilágosítást.” Növekvő érdeklődés Hruscsov amerikai útja előtt Adlai Stevenson, a demokrata párt volt elnökjelöltje szeptember 23-án az Iowa államban levő Coon Rapidsbe utazik, hogy Roswell Garst farmer mintagazdaságán várja be Hruscsovot, a Szovjetunió miniszterelnökét, aki a farmer meghívására a gazdaságba látogat — közli a Reuter. Az AP jelentése szerint körülbelül kétezer újságíró kíséri majd Hruscsovot amerikai körútján. A harminc országot képviselő riporterek, fényképészek, rádió- és televíziós tudósítók száma körülbelül hatszázzal múlja felül az Erzsébet angol királynő két évvel ezelőtti utazásán részt vett újságírók számát. Mint a TASZSZ jelenti, Elisabeth Gurley Flynn, az Egyesült Államok Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságának tagja, cikket írt a Worker című lapban. „Az amerikai nép — mutat rá a a cikk írója — örül Hruscsov ideérkezésének. Az amerikaiak mostanában nagy érdeklődést tanúsítanak aziránt, ami a Szovjetunióban történt, s barátai akarnak lenni a szovjet népnek .. Sztrájkok Belga-Kongóban Brüsszel, szeptember 12. (TASZSZ) Belga-Kongóban továbbra is rendkívül feszült a helyzet. A súlyos adóterhekkel sújtott helyi lakosság körében növekszik az elégedetlenség. Sajtójelentések szerint Belga-Kongó különböző vidékein, elsősorban Kivu tartományban sztrájkokra került sor. Több sztrájkolót letartóztattak, s egyeseket közülük kéthavi börtönre ítéltek. Munkabeszüntetésekre került sor Kalima körzet ónbányáiban is.