Népszabadság, 1959. november (17. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
2 Tünte eshozszak a buszapesti kommunisták (Folytatás az I. oldalról.) a munkások javaslatait, bírálatait, de nem vonják felelősségre a mulasztókat, károkozókat sem. Az üzemek többségében, főként a gépiparban, indokolatlanul emelkednek a túlórák a múlt évihez képest. Vannak üzemek, ahol már a háromnegyed év alatt több túlórát használtak fel, mint tavaly egész évben. Pedig a Ganz -MÁVAG, az Egyesült Izzó példája bizonyítja, hogy jobb tervezéssel, az üzemszervezés és gazdálkodás magasabb színvonalra való emelésével, a dolgozók véleményének meghallgatásával sokkal jobb eredményt lehetne elérni. A budapesti kommunisták, munkások, mérnökök, technikusok és minden dolgozó előtt most közvetlen harci cél és feladat a kongresszusi felajánlások minden részletének teljesítése és túlteljesítése. Az üzemek egész sora — anélkül, hogy valami felhívást kaptak volna — bejelentette, hogy novemberben egész hónapos kongresszusi műszakot indít. A termelés pártellenőrzéséről szólva Marosán elvtárs kifejtette, hogy ez széles, társadalmi jellegű munkát jelent. Fontos része a pártellenőrzésnek a gazdasági vezetők beszámoltatása a párt-és a tömegszervezetek különböző fórumain. Nem kis feladatok hárulnak a szakszervezetekre, amelyek a budapesti dolgozók 86 százalékát, körülbelül 1 millió embert tömörítenék soraikba. A pártszervezeteknek erősíteniük, támogatniuk kell a szakszervezetbe küldött kommunisták munkáját, hogy még eredményesebben dolgozzanak, minél több embert vonjanak be a szocialista főváros építésébe. Nyílt, elvi harcot folytattunk a munkásosztály vezető szerepét tagadó nézetek hirdetőivel szemben. Nem engedtünk teret a revizionisták hangulatkeltéseinek, amelynek célja a munkásfiatalok alapjainak bomlasztása volt. Óvtuk és óvni fogjuk pártunkat továbbra is a revizionizmus veszélyétől, mert tudjuk, hogy a marxista frazeológiába rejtőzött revizionizmus a fő veszély a munkásmozgalom számára. Tisztában vagyunk azzal, hogy a modern revizionizmus új köntösbe bújtatja a burzsoázia eszméit és trójai falóként próbálja becsempészni a munkásmozgalomba. Pártpropagandánknak segítenie kell, hogy párttagjaink képesek legyenek felismerni a revizionizmus mai megjelenési formáit, hogy megértsék: a különböző jobboldali nézetek, elhajlások eluralkodása revizionizmushoz vezet. Azt az elvi álláspontot követtük, hogy harcolni kell minden olyan nézet és jelenség ellen, amely kárt okoz a munkásmozgalomnak, a pártnak. Ezért következetes szigorúsággal léptünk fel a tömegeket lebecsülő, a tömegkapcsolatot csak taktikának tartó, káros nézetek ellen is. Nem engedtük és nem fogjuk megengedni, hogy egyesek a párt tekintélyét a maguk tekintélyének, a népi rendszer hatalmát a maguk személyes hatalmának képzeljék. Keményen fellépett a Budapesti Pártbizottság a bírálat elfojtóival szemben is. Elítéltük és küzdünk a beképzeltségből fakadó elzárkó- Kádár elvtárs a pártértekezlet megkezdése előtt vidáman beszélget. Az iskola az életre nevelje ifjúságunkat — Az 1957-es országos pártértekezlet határozatainak megvalósítása a kulturális életben volt a legnehezebb — folytatta Marosán elvtárs. — Két és fél évi harcunknak vannak eredményei. Sikerült kialakítani kulturális életünk egészséges fejlődésének feltételeit. Jelentősek a közoktatásban elért eredmények. Tavaly 188 ezer gyermek tanult általános iskoláinkban. Ez több mint kétszerese a 20 év előttinek. 1938-ban a középiskolásoknak csupán 4 százaléka volt munkás-paraszt származású. Az idei elsőévesek 54 és fél százaléka munkás és paraszt szülők gyermeke. A Horthy-rendszer súlyos mulasztásait esti és levelező oktatással pótoljuk. Ebben az évben 13 770 dolgozó iratkozott be az általános iskolákba és 9400 a középiskolákba. Jelentős a fejlődés az egyetemeken és főiskolákon is. 1938-ban Budapesten hat felsőoktatási intézmény működött, 1959- ben már tizenöt. S míg húsz évvel ezelőtt az egyetemi hallgatóknak csupán három és fél százaléka volt munkás-paraszt származású, ma már 52 százaléka. Oktató-nevelő munkánk komoly problémája a világnézeti nevelés alacsony színvonala. Bár a pedagógusok többsége politikailag igen sokat fejlődött, sokan közülük még nem használják fel a tananyagot a tanulók szocialista nevelésére. Vannak, akiket vallásos beállítottságuk gátol a töretlen oktató-nevelő munkában. Mi azt várjuk az iskolától, hogy neveljen az életre, könynyítse meg az ifjúság bekapcsolódását társadalmunk életébe és munkájába. A szocialista munkaiskola kialakításának kezdeti lépéseit már meg is tettük: 161 általános és 44 középiskolában bevezettük a műszaki és mezőgazdasági gyakorlatokat. A gyermekek rendszeres részvétele a termelőmunkában fejleszti a közösségi érzést, és elősegíti a szocialista emberre jellemző tulajdonságok kialakítását. Gyermekeink szocialista társadalmunkban fognak élni. Azok a szülők tehát, akik akarva, akaratlan, a nép által választott szocialista renddel fordítják szembe gyermekeiket, szerencsétlenné teszik őket. A szülőknek a pedagógusokkal, az egész társadalommal összefogva kell kialakítaniuk a felnövekvő nemzedék szocialista világnézetét. A dolgozók érdeklődése megnőtt a művészet, a kultúra iránt A főváros művészeti életével foglalkozva Marosán elvtárs biztató fejlődésről adott számot. Világviszonylatban is kiváló színházaink műsorpolitikája előnyösen megváltozott. A dolgozók érdeklődéssel fogadták a harcosan politizáló darabokat. Közismerten fejlett Budapest zenei élete. S a képzőművészet iránt is igen nagy az érdeklődés. Állandóan növekszik a fővárosi mozik és könyvtárak látogatóinak száma. Budapest 117 művelődési otthona és 607 kultúrterme évente több mint 5 millió látogató részére biztosít szórakozási lehetőséget. A kulturális terület további fejlődése megköveteli, hogy pártszervezeteink terjesszék ki világnézeti nevelő tevékenységüket a tudományos, kutató-, tervezőintézetekre és egyéb kulturális intézményekre. Erősíteni kell befolyásunkat a művészekre. A művészvilágban jelentős képviselői vannak a szocialista kultúrának, íróink, művészeink jelentős része azonban nem éli dolgozóinkkal együtt a szocializmus építésének lelkesítő valóságát Többet akarunk olvasni, látni, hallani a főváros életéről, a pesti emberekről, a munkásokról. A hűség és ragaszkodás, mely ezernyi szállal fűz bennünket fővárosunkhoz több művészi alkotás megteremtője lehetne. Pártunk szilárd vezetője és őrzője a népi mimontnak — Mindazok az eredmények, amelyekről ma büszkén beszélhetünk, azért születhettek meg, mert olyan pártunk van, amely szilárd vezetője és őrzője a néphatalomnak — mondotta Marosán elvtárs. Hiúság, önteltség nélkül de büszke örömmel állunk Budapest dolgozói elé, hogy beszámoljunk arról, hogy a Központi Bizottság politikáját, ha olykor kemény küzdelmeken keresztül is, de valóra váltottuk. Kemény küzdelmet jelentett számunkra, hogy következetesen érvényre juttassuk és Budapest minden egyes pártszervezetében biztosítsuk pártéletünk elvi alapját: a szakadatlan harcot a jobb- és a „baloldali” elhajlások ellen. A NEPSZABADSÁG 1959. november 1. vasárnap Mit jelent a párt A Budapesti Pártbizottság — mondotta Marosán elvtárs —mindig éberen őrködött azon, hogy helyesen és hűen tolmácsolja a dolgozók véleményét a Központi Bizottságnak, igyekezett választ adni a tömegek kérdéseire és meggyőzni őket, ha kételyeik támadtak. A Budapesti Pártbizottság a kerületi pártbizottságokkal együtt, a politikai hangulat tényleges irányítójává vált, átfogja, befolyásolja, irányítja Budapest politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életének minden területét. A jövőben még nagyobb helyet kell kapnia a politikai munkának a pártszervezetete tevékenységében, még inkább erősíteni kell a pártfunkcionáriusok és párttagok kapcsolatát a dolgozókkal. — Mit jelent a párt tömegkapcsolata? — tette fel a kérdést Marosán elvtárs. — Vannak, akik erre csak azt felelik, hogy a vezetők sokat járjanak a tömegek között. Az a vezető, aki naponta kezet fog egy-két tucat emberrel, aki gyakran megfordul különböző helyeken azt gondolja magáról, hogy kifogástalan a tömegkapcsolata. Véleményünk szerint ez csak egy része a tömegkapcsolatnak. A párt tömegkapcsolatának ápolása nem kizárólag a vezetők feladata, bár kétségtelenül nagyobb a felelősségük. A párt számára a tömegkapcsolatot az jelenti, ha minden egyes kommunista, funkcióra való tekintet nélkül, küzd azért, hogy környezete a munkahelyén, az otthonában az ő, kommunistához illő magatartozás ellen, amely olyan véleményekben nyilvánul meg, mint az „elegen vagyunk”, „miért nem jött már előbb" stb. Mi, kommunisták a jobb, szebb élet tervezői és kezdeményezői vagyunk. Megalkotója a tervnek maga a dolgozó nép. Ezért nem érthetünk egyet azokkal, akik hangoskodással, a pártonkívüliekkel szembeni bizalmatlansággal képzelik el a szocializmus építését, tömegkapcsolata sa, meggyőző munkája révén napról napra közelebb kerüljön pártunk politikájának megértéséhez. Ezután arról beszélt Marosán elvtárs, hogy az 1957-es pártértekezlet kimondta, hogy minden funkciót betölthet pártonkívüli. Mégis, lassan olyan a helyzet, hogy miniszter vagy miniszterhelyettes lehet pártonkívüli, de gyárigazgató vagy könyvelő nem. Az elzárkózottság két szempontból is kárt okoz a pártnak. Azt gondolhatják a tömegek, hogy a párt mást mond és más történik a gyakorlatban. S óhatatlanul megindulnak a karrieristák a párt felé, gondolván, hogy ez az út vezet bizonyos pozíciókhoz. A továbbiakban arról beszélt Marosán elvtárs, hogy a pártonkívüliekkel való kapcsolat erősítésében fontos szerepet tölt be a Hazafias Népfront-mozgalom, valamint a KISZ és a Nőtanács. A budapesti KISZ-szervezetek eredményesen mozgósították az ifjúságot a szocializmus építésére, a fiatalok, elsősorban a KISZ-tagok, példamutatóan vesznek részt a munkaversenyben. Jó munkát végzett a KISZ a tanulóifjúság körében is. Még további lépéseket kell tenni az ifjúság neveléséért. A budapesti pártmozgalom a termelés, a társadalmi élet minden területén igényli aktív munkájukat, részvételüket, harcos kiállásukat. Eredményes erőfeszítéseket tesznek a nőtanácsok is, hogy eljussanak az asszonyok különböző rétegeihez. Sok apró, olykor nem is tündöklő, de a párt számára nagyon hasznos munkát végző asszonyok száma állandóan növekszik Budapesten A beszámoló összegezte azután a vezetőségválasztások tapasztalatait, képet adott a párttagság létszámának alakulásáról, a pártfegyelmi tevékenységről, majd ismertette a kádermunka pozitív és negatív tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a párttagok, a vezetők magatartásának tükröznie kell a kommunista erkölcs követelményeit. A pártoktatási munkával kapcsolatban elmondotta, hogy harcot folytattunk az oktatás területén a dogmatikus tanítási módszerek ellen. Sikerült fejleszteni a párttagság marxista-leninista szemléletét, dialektikus gondolkodását. Az oktatásban részt vett párttagok és tagjelöltek száma Budapesten a párttagság 50—51 százalékának felel meg. Befejezésül Marosán elvtárs hangsúlyozta, hogy a budapesti pártszervezetek eredményeinek titka a párt helyes politikájában, a Központi Bizottság köré való szoros felzárkózásban, a kommunisták elvi, politikai és szervezeti egységében rejlik. A feladat a jövőben is védeni és fejleszteni ezt a politikát s szilárdan követni a Központi Bizottságot. — Büszkén tekintünk vissza megtett útunkra — mondotta végül Marosán elvtárs. — Az ellenforradalom alatt és az ellene folytatott harcban hűen, következetesen kitartottunk a proletár internacionalizmus nagy eszméje s a Szovjetunió mellett s ebben ma még szilárdabbak, még törhetetlenebbek vagyunk. Budapest 130 ezer kommunistája tanácskozásának azt a célt kell szolgálnia, hogy erősítse pártunkat, segítse győzelemre VII kongresszusunkat. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után Gallai Lajos, a Revíziós Bizottság elnöke tartott beszámolót, majd megkezdődött a vita. A szombati tanácskozáson felszólalt Kádár János elvtárs is. Kádár elvtárs beszédének ismertetésére keddi számunkban visszatérünk. Elkészült a Tiszavidéki Vegyikombinát igazgatósági épületének terve A Tiszavidéki Vegyikombinát termelésének megindulásával az ország nitrogénműtrágya-termelése évi 210 ezer tonnával növekszik, amely mennyiség újabb hatalmas szántóterület terméshozamának megjavítását teszi lehetővé. Az üzemi épületek építése már megkezdődött. A jövő év elején megkezdik a hatalmas vegyiüzem igazgatósági épületének építését, amelyben helyet kap a gyár központi laboratóriuma, az 1500 ételadagra méretezett korszerű konyhaüzem, a 400 főre tervezett étterem és az üzemorvosi rendelőintézet. Az épület terveit korszerű megoldásokkal az IPARTERV 2. sz. irodája készítette. Mind az igazgatósági, mind az üzemi épületek térelhatároló falazata helyszínen előregyártott könnyűbeton-panelekből készül. Az IPARTERV mérnökei a gyár és az igazgatósági épület tervezésében bevát tapasztalatok nyomán bőségesen alkalmazták a korszerű műanyagtermékeket, a legkorszerűbb hő- és hangszigetelő, valamint burkolóanyagokat és a jelentős vasanyag-megtakarítással járó feszített szerkezeteket. Az új, hatalmas gyártelepet az ÉM 31. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói építik. Magyar-vietnami tudományos együttműködési egyezmény Le Khac, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Országos Tudományos Bizottságának megbízottja és Zólyomi Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia küldöttségének vezetője pénteken Hanoiban ötéves tudományos együttműködési egyezményt és 1960-ra szóló munkatervet írt alá. Az egyezmény szerint mindkét fél szélesíteni fogja a tudományos együttműködést. Megteremtik a közvetlen kapcsolatokat és kölcsönösen segítik egymást a kutatási tervek megvalósításában. (MTTI Az irán' uralkodó távirata Dobi Istvánhoz Mohammed Reza Pahlevi uralkodó táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak az Elnöki Tanács elnökének Irán nemzeti ünnepe alkalmával küldött jókívánságaiért. (MTI) A telefonhírmondótól a televízióig Szombaton délelőtt a Lenin körút 60 szám alatti KERAVILL- szaküzletben A telefonhírmondótól a televízióig címmel kiállítás nyílt, azzal a céllal, hogy bemutassa a vásárlóközönségnek a híradástechnika fejlődését. A vásárlással egybekötött kiállítás ideje alatt különböző művészeti és szakmai előadásokat is tartanak. New Yorkban rendezik meg az 1964-es világkiállítást Pénteken bejelentették, hogy az 1964. évi világkiállítást New Yorkban rendezik meg. Korábban az a hír járta, hogy Bécs magának kívánja fenntartani a kiállítás megrendezésének jogát, de a washingtoni osztrák nagykövet közölte, hogy a bécsi világkiállítást csak 1967-ben tartják meg.