Népszabadság, 1960. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
4 Szovjet nyilatkozat a föld alatti atomrobbantások észlelésének problémájáról Moszkva, december 31. (TASZSZ) A nyugati sajtóban az utóbbi időben több olyan jelentés látott napvilágot, hogy az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezleten a szovjet szakértők állítólag nem hajlandók komolyan tanulmányozni a föld alatti nukleáris robbantások szeizmikus észlelési módszereire vonatkozó amerikai adatokat. Jevgenyij Fjodorov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a szovjet szakértői csoport vezetője a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában a többi között a következőket mondotta: — Mint ismeretes, a nyolc ország technikai szakértőinek 1958- ban megtartott értekezlete arra az egyöntetű következtetésre jutott, hogy teljes mértékben lehetséges mindenféle nukleáris robbantás észlelése. Ugyanezen az értekezleten megállapodtak az észleléshez szükséges eszközökben. A szakértők jelentését és ajánlatait jóváhagyja a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya. Az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezleten azonban a nyugati hatalmak több ízben követelték, hogy újból vizsgáljanak meg már eldöntött technikai kérdéseket. Ezeket a követeléseket arra alapozták, hogy az Egyesült Államokban 1958 végén nukleáris, majd később hagyományos robbanóanyaggal végrehajtott föld alatti robbantások során lényeges új adatokat kaptak a föld alatti atomrobbantások szeizmikus észlelési módszereiről. A szovjet szakemberek az előterjesztett anyag gondos elemzése alapján kategorikusan visszautasítják a kiinduló adatoknak azt az értelmezését, amelyet az 1959. január 5-i keltezésű okmány és az amerikai szakértőknek a legutóbbi értekezleten előterjesztett jelentései tartalmaztak, így például a szovjet szakértők nem láttak alapot arra, hogy tagadják a robbanások és a földrengések megkülönböztetésének gyakorlati lehetőségét, amint ezt lényegében az amerikai szakértők tették. Ugyancsak nincs komoly alap arra, hogy felülvizsgálják az 1958-as szakértői értekezlet ajánlatait. Véleményem szerint, csak az ellenőrző rendszer gyakorlati működése teszi lehetővé hatékonyságának értékelését és e rendszer kellő tökéletesítését. Nyilvánvaló, hogy a legközelebbi feladat nem végeláthatatlan vita folytatása az ellenőrző rendszer lehetséges funkcióiról, hanem sokkal inkább a kísérletek beszüntetésére vonatkozó egyezmény megkötése, az ellenőrző rendszer létrehozása, majd tökéletesítése a tapasztalatok alapján — jelentette ki Fjodorov. A nemzetközi közvélemény elítéli , az atomfegyver-kísérletekről szóló amerikai döntést New York, december 31. (MTI) Mint az Associated Press hírügynökség jelenti, Howard Green kanadai külügyminiszter Eisenhower elnöknek az atomfegyverkísérletekkel kapcsolatos döntéséről szólva kijelentette: Kanada határozottan ellenez mindenféle további atomfegyver-kísérletet. Neves angol közéleti személyiségek elítélik az Egyesült Államok kormányának ezt a bejelentését, amely az atomfegyver-kísérletek egyoldalú folytatásához vezethetne. Jim Gardner, az Angol Békebizottság főtitkára nyilatkozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok elhatározása „hidegháborús fellobbanás” volt olyan időpontban , amikor Genfben az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről tárgyalnak és a világ várja a kormányfők értekezletét. Zilliacus munkáspárti képviselő kijelentette: „Ha az amerikaiak egyoldalúan megkezdik a kísérleteket, ez bűn lesz az egész emberiség ellen, s az amerikaiak saját magukra sütnek szégyenbélyeget". A Birmingham Post című lap írja: Elszomorító hír az új év küszöbén! Nyilván felülkerekedtek az Egyesült Államokban azok az erők, amelyek mindig ellenezték az atomfegyverkísérletek felfüggesztését. Az az ígéret, hogy Amerika előzetesen jelzi majd a nukleáris kísérleti robbantásaikat, teljesen értéktelen és nem mérsékli a nyilatkozat mélységesen sajnálatos voltát. A nyugati fővárosokban örömmel fogadták Hruscsov elvtárs gyors válaszát a csúcstalálkozó időpontjára A három nyugati fővárosban, Washingtonban, Londonban és Párizsban egyaránt örömmel fogadták Hruscsov elvtárs levelét, azaz a csúcstalálkozó időpontjában történt végleges megállapodást. Az amerikai Fehér Ház szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén kijelentette, hogy Eisenhower elnök örömmel fogadta azt a tényt, hogy megszületett a megállapodás a Kelet és a Nyugat csúcsértekezletének időpontjában. A Press Association diplomáciai szemleírója kiemeli, hogy a Szovjetunió igen gyorsan válaszolt a nyugatiak levelére. Az angol külügyminiszter szóvivője pedig üdvözölte a nyugati javaslat szovjet részről történt elfogadását. A francia hivatalos körök nem titkolják örömüket afelett, hogy Párizs lesz a történelmi jelentőségű konferencia színhelye. Ezt általában úgy értékelik, hogy Franciaország ismét elfoglalta az őt megillető helyet a világdiplomácia színpadán. A hírek szerint Washingtonban hamarosan összeül az a munkacsoport, amely Anglia, az Egyesült Államok, Franciaország és Nyugat-Németország képviselőinek részvételével megkezdi a csúcsértekezlet előkészítését. Folytatódnak a fasiszta provokációk Nyugat-Németországban Frankfurt, december 31. (MTI) A karácsony este óta tartó fasiszta és antiszemita provokációk a csütörtökre virradó éjszaka folytatódtak Nyugat-Németországban és átterjedtek Bajorország területére is. A legkülönbözőbb városokban és falvakban fasiszta és antiszemita jelszavakat és horogkereszteket rajzoltak az épületek falaira, kerítésekre, padokra és fákra. A Nürnberg közelében levő Scheinfeld bírósági épületének falára „ismeretlen tettesek horogkereszteket és antiszemita jelszavakat festettek”. Ansbachban egy katolikus templom és zsidó vallású lakosok házainak falait mázolták tele horogkeresztekkel. Hasonló provokációkat jelentettek Alsó-Szászország és a Rajna-vidék területéről, valamint Hannover közeléből is. Mint a Reuter és a DPA jelenti, London Notting Hill kerületének zsinagógájára csütörtökön „ismeretlen személyek” horogkereszteket mázoltak. NÉPSZABADSÁG A francia rádió és televízió dolgozóinak sztrájkja Párizs, december 31. (MTI) A francia televízióelőfizetők és rádióhallgatók készülékeiken csak egységes hanglemez-műsort hallhatnak Szilveszterkor és újév napján. A rádió és televízió technikusai, újságírói, hangmérnökei, bemondói, sőt még az adminisztratív alkalmazottak is abbahagyták a munkát az év utolsó napján. A rádiósok és a televízió dolgozói sztrájkjukkal tiltakoznak a béreiket nemhogy emelő, de több esetben csökkentő új státus ellen. Sztrájkkal búcsúznak az óévtől a párizsi bankokban is. Szerdán számos vidéki város bankja zárta be kapuit. Lisziamanista kalózok December 23-án délután történt. Az Unga nevű, hidrográfiai szolgálatot teljesítő, fegyvertelen szovjet megfigyelőhajóra egy dél-koreai hadihajó tüzet nyitott. A leadott lövések megölték a hajó személyzetének több tagját és súlyos károkat okoztak. Nehéz szavakat találni e gyáva és aljas támadás megbélyegzésére. Csupán a középkor halálfejes lobogó alatt kalózkodó tengeri martalócai és XX. századbeli tanítványaik, a hitleristák nevéhez fűződnek ehhez hasonló gyalázatosságok. A második világháború egyik leghitványabb figurájának, Quislingnek neve túlélte viselőjét, és az árulás és aljasság szimbólumává vált. Ma már Li Szin Man neve is ilyen jelkép. Egyet jelent a legsötétebb fasiszta diktatúrával és a legszemérmetlenebb korrupcióval. Egyet jelent a dél-koreai parasztok eladásával rabszolgáknak a kietlen délamerikai pusztákra. Egyet jelent a megtorlásul felégetett falvakkal, a diktátor megmérgezett politikai ellenfeleivel, a bebörtönzött asszonyokkal és gyermekekkel. S most már egyet jelent az Unió védtelen hajósainak legyilkolásával is. A népek nem felejtik el a legyilkolt áldozatokat — de a hitvány gyilkosokat sem. Munkaérdemrenddel tüntették ki Hruscsov elvtársat és más szovjet közéleti személyiségeket Moszkva, december 31. (TASZSZ) Kliment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke csütörtökön a Kremlben átnyújtotta Nyikita Hruscsovnak, Nyikolaj Ignatovnak, Averkij Arisztovnak és Dmitrij Poljanszkijnak a Munkaérdemrendet. Hruscsov elvtárs, amikor átvette az érdemrendet, szívből megköszönte a kommunista pártnak és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének a kitüntetést. Kijelentette, továbbra is a szovjet népnek és a kommunizmus építése nagy ügyének szenteli minden erejét. Munkaérdemrenddel tüntették még ki Vlagyimir Mackevics mezőgazdasági minisztert, Trofim Liszenko akadémikust és a pártszervezetek, tanács- és mezőgazdasági szervek más funkcionáriusait. Lemondott a laoszi kormány Vientiane, december 31. (AP) Számtanikon laoszi miniszterelnök kormánya csütörtökön benyújtotta lemondását. Szavang Vattana király a lemondást kétszer elutasította, később azonban egy éleshangú levélben elfogadta, s azt írta, nyilvánvaló, hogy a kormány nem tud megbirkózni az országban kialakult feszült helyzettel. Laoszt a hadsereg ellenőrzése alá helyezték s ez az új kormány megalakításáig marad érvényben. 1960. január 1, péntek Véres összetűzések Kamerunban Yaounde, december 31. Doualában, Kamerun egyik kikötővárosában az ország függetlensége kihirdetésének előestéjén véres összetűzésekre került sor a Kameruni Népi Unió hívei és a rendőrség között, s harmincan meghaltak — jelenti az AP. A svéd kormány csütörtökön bejelentette, elismeri a független Kamerunt. Egy év a világpolitikában TIZENNÉGY ESZTENDEJE nem volt ilyen új éve az emberiségnek. A kormányok felelős vezetői ezen a napon is bizonyosan jókívánságaikkal fordulnak népeik felé, s most is, akárcsak a múltban, kifejezik reményeiket, hogy az új esztendőben nagy lépést tesz a világ a béke és a biztonság megvalósulása felé. De a mostani békeüzenetek nem egyszerűen kívánságokat, óhajtásokat fejeznek ki, hanem az élet tényeire, a múlt évi nagy világpolitikai változások valóságára alapozódnak. Más a mostani újév, mint bármelyik a hidegháború kezdete óta! Még emlékezetesek azok az új esztendők, amelyeknek örömét és reménységét az amerikai atomzsarolás, az atomháború kirobbantásával való fenyegetés mérgezte meg! Emlékezetesek az új évek, amikor Koreából az amerikai napalmtámadások során a felismerhetetlenségig összeégett áldozatok ezreiről, bombázásokról, földig lerombolt városokról érkeztek hozzánk jelentések, s az amerikai hadügyminisztériumban a koreai háború kiterjesztésének gondolatával foglalkoztak! Nem felejtheti?!* el azokat az újesztendei hajnalokat, amikor Vietnamban tombolt a gyarmati háború, s az Egyesült Államok kormánykörei a fegyveres beavatkozás lehetőségét fontolgatták. S azokat az aggodalommal terhes újévi napokat, amikor a dullesi politika újra meg újra azzal fenyegette a világot, hogy a háborús szakadék szélére sodorja. S az 1959-es év nagy változásai, a békés együttélés gondolatának térhódítása nyomán a népek körében azonban megnövekedett a remény és a bizalom abban, hogy kivívhatják a békés együttélés korszakát. AZ 1959-ES ÉV, amelynek nyitánya az első szovjet űrrakéta sikeres kilövése és záróakkordja az 1960 tavaszára összehívott kormányfői értekezletben való négyhatalmi megállapodás volt, joggal nevezhető a nagy változások és új remények esztendejének. S ha az 1959-es év első hónapjait még a nyugati hidegháborús körök kardcsörtetése jellemezte is, s ha az akkor még életben levő Dulles amerikai külügyminiszter azzal fenyegette a világot, hogy tankhadosztályokat küld Nyugat-Berlinbe, ez már csupán erőtlen kísérlet volt, hogy feltartóztathassák a békés együttélés erőinek viharos térhódítását. S hiába erőlködött az amerikai hidegháborús sajtó. Hiába javasolták egyes befolyásos nyugati cikkírók, hogy jobb, ha az eljövendő melegháborúban a Nyugat adja le az első puskalövést, hisztérikus rikoltozásaikkal nem tudták túlkiabálni az Amerikába ellátogató Mikojan szovjet első miniszterelnökhelyettes józanságra, a tényleges erőviszonyok figyelembe vételére intő és a szovjet kormány őszinte békeszeretetét újra meg újra kinyilvánító nyilatkozatait. S a páratlan szovjet tudományos sikernek, amellyel az emberiséget megajándékozta naprendszerünk első mesterséges bolygójával, kijózanítókig kellett hatnia azokra a körökre, amelyek a melegháború kirobbantását követelték. Hasonló irányban hatott az SZKP XXI. rendkívüli kongresszusa, amely a szocialista világrendszer és az egész kommunista világmozgalom hatalmas mértékű megerősödésének, szilárd összeforrottságának és nagyszerű fejlődésének impozáns seregszemléje volt. Az erőviszonyoknak a szocialista országok javára történt nyilvánvaló eltolódása a józanabb irányzatok felülkerekedéséhez, a békés együttélés szükségességének mind nagyobb mértékű elismeréséhez vezetett a nyugati kormánykörök jelentős részében. Ezt jelezte már Macmillan angol miniszterelnök moszkvai látogatása és az a tény, hogy ugyanazok a nyugati körök, amelyek a nyugat-berlini kérdésben háborúval fenyegetőztek, olyan helyzetbe kerültek, hogy kénytelenek voltak elfogadni a Szovjetunióval való békés tárgyalásokat. Május 11-én összeült Genfben a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezlete, s a szocialista diplomácia nagy eredményeképpen a tárgyalásokon részt vettek az NDK és Nyugat-Németország képviselői is. Vagyis ugyanazok a nyugati kormánykörök, amelyek eddig egyszerűen megpróbálták semmibe venni az NDK állami létezését, a genfi tanácskozásokon újra meg újra meghallgatták az NDK képviselőinek véleményét. S ha a nyugati hidegháborús sajtó egy része ezekben a napokban megdöbbenéssel írt arról, hogy ezzel tulajdonképpen a nyugati hatalmak megtették az első lépést a két Németország elvének hallgatólagos elismerése felé, úgy nem jártak messze az igazságtól. A genfi konferencián kedvező, barátságos légkör alakult ki. Szenvedélyes vitákra ugyan sor került, mert a nyugati hatalmak ragaszkodtak „nyugatberlini megszállási jogaik” fenntartásához, s szemben a szovjet ésszerű indítvánnyal, amely különválasztotta Nyugat-Berlin helyzetének égetően sürgős rendezését az egész bonyolult német problémakörtől, a nyugati tárgyaló partnerek az úgynevezett „csomagtervbe” egységes egészként zsúfolták bele az egész német kérdés-komplexumot. A tanácskozást végül is azzal függeszt