Népszabadság, 1960. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

A TALÁLT KINCST­ úl a hegyeken, a ke­rek Alföld közepén élt egyszer egy sze­gény ember, legény­fiával együtt. Tör­tént egy napon, hogy szántogattak a mezőn és az eke va­sa egy acélpántos vasládát fordí­tott ki a földből. Nézték, nézeget­ték, mi lehet benne? — Biztosan valami nagy kincs, amit a régi rablók rejthettek el — mondta az öreg, azzal felkereked­tek mind a ketten s vitték a vas­ládát egyenesen a királyhoz. — Mi járatban, szegény ember? — kérdezte a király, mikor belép­tek a palotába. — Fölséges királyom, életem, halálom kezedbe ajánlom, ezt az acélpántos vasládát találtuk a föl­dön szántás közben — mondta az öreg, s elmesélte, hogy s mint történt a dolog. — Elhoztuk ne­ked, hátha kincs van benne. Le­gyen a tiéd. Ekkor a király parancsot adott, hogy nyissák fel a vasládát. Hát amint a teteje felpattant, egysze­riben nagy fényesség támadt a te­remben a sokféle drágaságtól, igazgyöngytől, aranyos drágakő­től, ami a ládában volt. A király is, a miniszterek is, de a szegény ember meg a fia is csak ámultak a látványtól. — No hát, te szegény ember, mi legyen most már ezzel a temér­dek kinccsel? — szólt a király. — A fele téged illet, a törvény sze­rint. Vége lesz a szegénységed­nek. A szegény ember meg a fia há­lásan megköszönte a király jóaka­ratát, s hazament. Hanem a király főminiszterét ette a sárga irigység a szegény ember szerencséje miatt. Addig beszélt a királynak, amíg rábírta, hogy vegye vissza az öregtől a kincset s adjon helyette nekik csak egy-két aranyat. Megelégsze­nek ők annyival is. Így is történt. Hanem a szegény ember fia nem hagyta annyiban a dolgot. Csak leste, várta az alkalmat, hogy visszafizethessen az igazság­talanságért. Nem sokkal ezután történt, hogy a király egész házanépével, egész udvartartásával vadászatra indult. Amikor ezt a szegény em­ber legény fia meghallotta, a ka-­a­pott egy-két aranyon gyorsan lo­vat, fegyvert, vadászruhát vett, felöltözött, s elébe ment a királyi vadászseregnek. Amikor a király meglátta a nyalka vadászt, nyomban maga mellé vette. De a király mellett lovagolt aranyos ruhában a szép­séges királykisasszony is. Amikor ezt a szegény ember fia meglátta, már tudta is, mit kell tennie. Ve­zette a csapatot beljebb, egyre beljebb az erdő rengetegébe. Egy tisztáson azután megállt, a vadá­szokat két csoportba osztotta, ki­jelölte számukra az ösvényeket, s elindította őket. A tisztáson nem maradt más, csak ő meg a király és a királykisasszony. Ekkor a nyalka vadász leszer­­számozta a király lovát, megkö­tötte, a királykisasszonyt pedig maga elé emelte a nyeregbe és így szólt: — Felséges királyom, én va­gyok annak a szegény embernek a fia, akitől a talált kincs felét igazságtalanul elvetted. Most pe­dig én veszem el a te legdrágább kincsedet. — Azzal átölelte a ki­rálykisasszonyt, megsarkantyúzta a lovat és elvágtatott. Mi történt ezután? A szegény ember fia hazavitte a királykisasszonyt és elmondta neki a talált kincs történetét ele­jétől végéig. A királykisasszony­nak megtetszett a bátor fiú és amikor király apja érte küldött, azt üzente vissza: előbb tegyen igazságot a talált kincs dolgában, mert másként nem mehet haza. Az öreg király ekkor már lát­ta, hogy igazságtalanul cseleke­dett, amikor hallgatott az irigy főminiszterre és elvette a sze­gény ember talált kincsét. Hamar maga elé rendelte a főminisztert és elcsapta, udvari kanásznak tet­te. Aztán fényes hintóba rakta a kincs felét, maga is beleült, és ment a lányáért. Hanem a szegény ember fia az­zal fogadta, hogy nem kell neki a kincs, ha mégannyi volna, ak­kor se, legyen a királyé. De ő sem adja ám vissza, amit a ki­rálytól elrabolt: a királykisasz­szonyt. Ekkor a király megkér­dezte a lányát, mit szól hozzá. Az meg azt válaszolta: — Ásó, kapa meg a nagyha­rang válasszon el engem a sze­gény ember legény fiától. Mit tehetett a király? Maga mellé ültette a hintóba az ifjú párt, az öreg szegény em­berrel együtt s mentek a palotá­ba. Nagy lakodalmat csaptak, hét nap, hét éjjel szólt a muzsi­ka, s ropták a táncot. Dér Ferenc Koncz Márton története Több mint két­száz esztendővel ezelőtt Tallós községben élt egy magános ember. Vízimolnár volt. Koncz Márton­nak hívták. Ki­csi malmából szorult szívvel hallgatta a ku­ruc tárogatók csalogató sírását. Hajnalban, nap­fényben nemegyszer gyönyörköd­ve leste miként repülnek az erdők alatt győzelemre a szabadság ara­nyos zászlói. Egyszer csak a mi jó Koncz Mártonunk is megelégelte az ott­honi egyhelyben topogást. Egyik este malomkereke elől zsilipjével elzárta a vizet. Bereteszelte a mal­mát is, a lakását is és elindult szíve parancsára. Meg sem állott, csak Bercsényi Miklós táborában. Koncz Marci bácsi egycsapásra kedvence lett a kurucok táborá­nak. Malomkövei egyhangú koco­gásánál évtizedek alatt sok-sok könyvet átolvasott eleink életéről, harcairól. Értelmes ember volt. Egyszer este, ahogy harcostársai­val táplálták a tábortüzet, Bécsről beszélgettek, az öreg felsóhajtott, majd csak elhányattatik egyszer a labancok sasfészke is. Kirepítik onnét őket a magyar sasfészkek lakói, a bátor kurucok. A merész magyar sasnak nagy hasznát vette Bercsényi. Nagy­szerű tájismerete mindig segítsé­get jelentett számukra. De szima­tával, előérzetével, jóslataival is mindig jól jártak. Hajlotthátú, törékeny, apróka ember volt Marci bácsi. De éjjel­nappal talpon. Eső, sár, hó és zi­mankó kedvét meg nem törték. A haza szabad­ságának szent re­ménysége szinte újra acélozták rozsdásodó iz­mait, s forró magyar szíve emberfeletti cse­lekvésekre kész­tette. Ha gyilkos fegy­verek között kel­lett harcolnia, küzdött úgy, mint a leglelkesebb ifjú kuruc. Ha kémkednie kellett az ellenség soraiban, attól sem riadt vissza. Ráérek a föld alatt is foglalkoz­ni a halálfélelemmel, szokta mon­dogatni bajtársainak. Egyik kémkedéséből többé nem­ tért vissza. Híre jött, hogy el­fogták a labancok. Jó Bercsényi­ Miklós tíz labanc tisztet aján­.­lott cserébe hűséges katonájáért,­ Koncz Mártonért. De minden hián­­ba. Végleg odaveszett. Megtud-­ ták róla, hogy sok labanc kato-­ nát becsalt a kurucok gyűrűibe, s­ kegyetlenül kivégeztek. ] Félve a labancoktól, elárvult , kis malmát nem merte megindí-­ tani senki sem. Az idők vasfoga­­ mindjobban kikezdte. Egyszer- ; csak beomlott a bogárhátú kis­ malmocska. A romjai még ma is­ ott láthatók Tallós határában.­ Alatta csobog a Dudvág vize. Gerencsér József : ♦ KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. A köszörülés eredménye. 5. Egy újra kap­ható kalandos, izgalmas törté­nelmi regény. 12. A száj­üreg hátulsó része. 14. Előttetek az étel! 15. Bútor­darab. 17. Mi­lyen szükség van rá! 18. ZOI. 19. Rostnövény. 21. Félig retteg (!) 22. Hamis. 23. Azért küldöm el neked, hogy feltétlenül... 25. BV. 26. Visz­­sza, közlemény. 27. Melyik embe­rek? 28. Kellemes ital. 29. Kísérletek 32. Ábrándozik. 34. Leütik. 36. Kenyérszelet. 37. Becé­zett leánynév. FÜGGŐLEGES: 1. Újra kapható, hí­res, tudományos-fantasztikus regény. 2. Jövendőt mond. 3. Előre megsejti. 4. ...­fut. 6. Kettétépett jegy(!) 7. A törzsskála 3., 5. és 2. hangja. 8. Úttö­rők. 9. Így „beszél” a kecske. 10. Táp­lál. 11. Félig leszel (!) 13. Nagy dél-af­rikai sivatag. 16. Takar, fed. 20. Né­met Demokratikus Köztársaság. 23. Melyik emberben? 24. Micsodám? 25. Az ablakon át a lakásba pillant. 26. Feddő, korholó. 28. Terézia. 30. Félig szeret (!) 31. Kiáltás kezdete. 33. Nyelvtani szóvégződés. 35. Körülbelül, rövidítése. Beküldendő a két leghosszabb sor megfejtése. MEGFEJTÉS - NYERTESEK A január 31-i számban megjelent ke­resztrejtvény helyes megfejtése: öt­hónapi tanulás eddigi eredménye. Könyvjutalmat kapnak: Zana János, Nagymágocs. — Vizi Marika, Sümeg. — Ambrus Kinga, Soltva­dkert. — Hankó András és Ilo­na, Bagodvitnyéd — Futó Marika, Szolnok — Berkes Sándor, Karcag. — Molnár József, Besenyszög. — Kiss Ti­bi, Turrics — Kiss Ibolya, Napkor. — Vagy Marika, Pilisborosjenő. — Papp Kati, Berettyóújfalu. — Szikora Mi­hály, Nagykálló. — Szabó Lacika, Nagyecsed. — Szerbina Márta, Tárcái. — if­j. Valkai Béla, Szentes. — Vincze­­ Géza, Barcs. — Újhelyi Klári, Hajdú- ♦ nánás. — Nádai Gábor, Nagyszénás. ♦ — Szajkó Ilona, Farmos. — Mondok ♦ Anna, Füzesabony. — Kurinyec Mag­ f­di, Sárisáp. — Sélley Attila, Takta- I­szada. — Szabó Eszti, Gyula. — Zöm- J bik Lalika, Solymár Etelka, Katona I Tamás, Váczi Etelka, Mátravölgyi Má- t­ria, Wittmann Andris és If­j. Lózsy Já-­­ nos, Budapest. ♦ Megfejtéseiteket mielőbb adjátok a postára. Címeteket a megfejtésen és aj borítékon is tüntessétek fel. Címünk: ▼ Népszabadság Gyermekrovata, Buda­pest, VIII., Blaha Lujza tér 1—3. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ MI EZ? A rajzoló bácsi tréfás kedvében szétdarabolta a fenti képet. Ha a különböző részecskéket kiszínezitek, megtudjátok, hogy mit ábrázok 1. zöld; 2. világoskék; 3. sárga; 4. világosbarna; 5. piros; 6. vilá­gosszürke; 7. rózsaszín; 8. sötétbarna; 9. sötétszürke; 10. fehér. SZÍNES HÓ A makulátlanul tiszta, fehér színben ragyogó dolgokra azt mondjuk, hogy „hófehér". A hó fogalmát tehát összekapcsoljuk a legfehérebb színnel. Pedig a hó nem mindig fehér. Utazók, akik az antarktisz vidékén jártak, el­mesélték, hogy színes havat lát­tak. Zöld foltokat fedeztek fel a havas mezőkön, mintha fű nőtt volna a jég birodalmában. Ami­kor közelebbről megvizsgálták a furcsa jelenséget, megállapították, hogy nem fűről, hanem zöld színű hóról van szó. Grönland partjain időnként vörös színű hó is meg­figyelhető. De a színes hó nem­csak sarkvidéki jelenség. Euró­pa és Amerika hegyóriásainak csúcsain is előfordul. A biológu­sok véleménye szerint sok­­millió parányi élőlény okozza a hónak ezt az elszíneződését. Ezek a mik­robák vagy baktériumok egysejtű lények, amelyek osztódás útján szaporodnak és jól bírják a hó­­mezők hidegét. ♦ Tordon Ákos: Télapó bundája Télapónak hóbundája rongyos lett a sok hordásba, sok hordásba, viselésbe, ide-oda sietésbe. Hópihe táncol a hóesésben, vásik a bunda a viselésben, sok viselésben elvásik, bizony, jó lenne már másik. Ágba akad, tovább szakad, ám Télapó nagyot kacag: ha szétszakad, azt se bánja,­­ több hó hull majd a világra. Hópihe táncol a hóesésben, vásik a bunda a viselésben, sok viselésben elvásik, jövőre, megládd! lesz másik. MI TÖRTÉNIK egy másodperc alatt: 0,0000003 centimétert nő a hajszád 0,0005 centimétert nő a nád, 0,15 centimétert halad a csigás 1,4 métert gyalogol az ember, 40 métert tesz meg a gyorsvonat, 200 métert repül a repülőgép, 1000 métert halad a Hold a Föld körül, 29,8 kilométert kering a Föld a Nap körül és 300 000 kilométert tesz meg a fény s az elektromosság.

Next