Népszabadság, 1960. április (18. évfolyam, 78-102. szám)

1960-04-12 / 87. szám

10 „A kiürítést végrehajtottuk!" Jól sikerült árvízvédelmi gyakorlat a Tiszántúlon Szünet nélkül cseng a telefon Hódmezővásárhelyen, a vízügyi szakaszmérnökség művelődési ter­mében. Utasítások, vezényszavak pattognak, jelentések érkeznek a Tisza balpartjáról, amelyet a fel­­tételezés szerint árvíz veszélyeztet. A „főhadiszálláson” Forgó László, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnök-igazgatója és Négyesi Imre, az árvízvédelmi csoport főmérnöke, tanulmányoz­za a kiürítési, mentési munkála­tokról befutott jelentéseket. A te­lefonos­ lányok szorgalmasan je­gyeznek, utasításokat olvasnak be, a szobában karszalagos, viharka­bátos férfiak, honvédelmi, tűz­oltó, és rendőrségi összekötők ad­­ják-veszik a híreket. Szegvár jelenti, hogy a felfaka­dó víz már több mint egy kilomé­ter szélességben elterült a gát mellett, a kiürítés csak lófogattal és kézierővel történhet. Mindszent ezer katonát kér a rakodáshoz, Vásárhely egészségügyi felelőse jelenti, hogy baj van a vízellátás­sal. A honvédelmi összekötő már­is intézkedik, az adó-vevőn továb­bított parancsra valahol Csongrá­­don honvédekkel megrakott te­herautók gördülnek ki a lakta­nyából. Mindszent jelentkezik új­ra: a segítség megérkezett, a ki­ürítés gyorsan halad. Öföldeák közli: a lakosság fele már védett területen. Makón van, a férfiak zöme a gátépítéshez ment önkén­tes munkára... Ez­ök igazi árvízvédelmi hangulat van a szakaszmérnökségen. A nagyszabású gyakorlat részvevői: a Vízügyi Igazgatóság, a közleke­dés- és postaügyi, valamint az egészségügyi minisztérium kép­viselői, a helyi párt- és tanácsi szervek árvízvédelmi felelősei, önkéntes tűzoltók, rendőrök, kato­nák vasárnap délelőttjüket áldoz­ták fel. Gyorsan, pontosan végzik feladatukat, úgy cselekszenek, mintha emberek százait, ingósá­gait, a nép vagyonát mentenék valóban. Kifogástalan az együtt­működés, szervezett, átgondolt a védekezés. A részletesen kidolgo­zott terv ugyanis az életet má­zolja ... A feltételezés szerint, már ötö­dik hete árad a Tisza. A védelem helyzete a töltések elázása miatt óránként súlyosbodik. A piszkos, habzó víz órákon belül átszakít­hatja s elöntheti a Tisza balpart­jának háromszázezer holdnyi te­rületét. Az árvízvédelmi kor­mánybiztos elrendelte Szentes— Makó térségének kiürítését... * Valójában, alig pár száz méter­nyire a Tisza békésen, sárgás­szőkén kanyarog medrében. Az erős, pázsittól zöldellő gátak toronymagasan védik a tájat. A teremben mégis izgatott a hangu­lat. Vajon sikerül-e a kiürítés, si­kerül-e a gyakorlat? Dégen Imre vízügyi főigazgató elégedetten fi­gyeli a gyors, határozott intézke­déseket. Alig néhány perce tért vissza körútjáról, mindent a leg­nagyobb rendben talált. Az árvíz­­védelmi gyakorlaton részt vett 9 község 700—800 főnyi társadalmi munkásaiból szervezett csoport­jai mindenütt a vártán álltak. A kucori gátőr-házban meggyőző­dött róla, hogy a hírszolgálat is kiváló: a posta alig 3 perc alatt közvetlen összeköttetést terem­tett a gátőr-ház és Budapest kö­zött. A tűzoltók percek alatt el­oltották a mesterséges tüzet, sőt, két közeli tsz-ben keletkezett igazi tüzet is megfékeztek. Az utolsó jelentés már azt közli: a kiürítést végrehajtották. A háromórás árvízvédelmi gya­korlat befejeződött. Az értékelés után, a jól végzett munka tudatá­ban szélednek szét a társadalmi munkások. A tiszántúli vidék la­kosságát nem éri felkészületlenül egy esetleges áradás. B. Tóth János NÉPSZABADSÁG A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH-RÁDIÓ 4.39: Hírek. — 4.35—7.5*: Zen­­e mű­sor. — Közben: 5.99: Falurádió. — 5.30: Hírek. — 7.00: Hírek. — 8.10: Operarész­­letek. — 9.00: Moha bácsi, a törpe. — 9.30: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: Emil Stern zenekara játszik. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10.10: Válasz a hallga­tóknak. — 10.25: Nótacsokor. — 11.00: 15 év irodalmából. — 11.20: Operettrész­letek. — 12.00: Hírek. — 12.10: Hét tör­ténet. — 13.00: Mariska. — 13.20: Zene­kari hangverseny. — 14.20: Sólyom-ex­pedíció. — 14.45: Régi magyar dalok. — 15.00: Hírek. — 15.10: Ifjúsági rádiójá­ték. — 15.56: Egy falu — egy nóta. — 16.20: Debussy: Egy Faun délutánja. — 16.35: Minden harmadik ember tanul. III. — 16.45: Az Alekszandrov-együttes műso­rából. — 17.00: Hírek. — 17.15: Szív kül­di . . . — 18.00: A Szabó-család. — 18.30: Sz.emelvények Saljapin önéletrajzából. — 19.05: Könnyűzene. — 19.20: Gyári szi­réna. — 19.40: Népzene. — 19.55: Jó éj­szakát, gyerekek! — 20.00: Esti krónika. — 20.20: Bölcs Náthán. — 22.00: Hírek. — 22.15: Mai szemmel... — 22.25: Ma­gyar népi muzsika. — 23.00: Daljáték­részletek. — 23.25: Régi magyar versek. — 23.35: Prokofjev: D-dúr szonáta. — 24.00: Hírek. — 0.19: Tánczene, PETŐFI-RADIÓ 5.00—8.00: Reggeli zene. — 8.00: Hírek. — 14.15: Fúvószene. — 14.45: Kinyílt a n­andulavirág. — 15.00: Leánykórus. — 15.20: Népi zene. — 15.45: Zongoramű­vek. — 16.20: Hét történet. — 17.10: Mo­zart operáiból. — 17.45: Időszerű nem­zetközi kérdések. — 17.55: Bartók: Zene húros, ütőhangszerekre és celestára. — 18.30: Rádióegyetem, Afrika népei. — 19.00: Hírek. — 19.05: Tanuljunk köny­­nyen, gyorsan magyarul. — 19.20: Ope­rarészletek. — 19.40: Király Dezső karco­­latai. — 19.55: Schumann: Asszonyszere­lem — asszonysors. — 20.20: Verbunko­sok, népdalok, csárdások. — 20.40: Falu­rádió. — 21.00: Hírek. — 21.05: Táncze­ne. — 21.45: Gazdaságpolitikánk néhány problémája. — 22.00: Hangverseny. — 23.00: Hírek. TELEVÍZIÓ 18.00: Egy óra az ifjúságnak. 1. Ko­runk csodája: a tranzisztor. Irta: Botond Bolics György. 2. Tudományos esemény­­naptár. 3. ..Felvétel! Indíts!" A filmké­szítés rejtelmei. — 19.00: TV-híradó. — 19.15: Három ház. Riportműsor. — 19.35: Emlékezés József Attilára. Verses-zenés összeállítás a költő születésének 55. évfor­dulója alkalmából. — 20.05: Menekülés az árnyéktól. — Magyarul beszélő cseh­szlovák film. (18 éven aluliaknak nem ajánljuk.) Vadászati és virágkiállítás Budapesten, mezőgazdasági kiállítás négy vidéki városban A Földművelésügyi Miniszté­rium Mezőgazdasági Kiállítási Irodája június 3—12-én vadásza­ti és virágkiállítást rendez Buda­pesten. Vadászati kiállítás utoljá­ra 1926-ban volt és virágkiállítás sem volt évtizedek óta. A virág­­kiállításon az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek mutat­ják majd be virágremekeiket. Négy tájegységi mezőgazdasági kiállítást is rendeznek ebben az évben: június végén Szegeden, augusztusban Pécsett, szeptem­berben Székesfehérvárott és Kecskeméten. Mindegyik kiállí­tással kapcsolatban megrendezik a tájegység mezőgazdasági szak­embereinek találkozóját is. Rácsot fiátét ette fián­ A Párizsi Magyar Menekült­ügyi Iroda vezetője elmenekült Párizsból, mégpedig nem szokvá­nyos okok miatt. S az sem min­dennapi, hogy menekülése előtt búcsúfogadást rendezett, előkelő külsőségek között, a Magyaror­szágról disszidált dúsgazdag ügyvéd, a Magyarországról disz­­szidált nem kevésbé dúsgazdag egykori diplomata és a mintegy 25 kebelbarát részvételével. Gácsér Imre, az egykori győ­ri bencés szer­zetes volt 1948- tól az utóbbi időkig a párizsi menekültügyi iroda vezetője. Egy ízben már tanúságot tett menekülési ké­pességeiről, ha nem is olyan fényes külsőségek között, mint ahogyan a mostani, párizsi menekülés lezajlott. Gá­csér páter a világháború idején leventeparancsnok volt, majd a magyar SS-eknek, a Hunyadi-pán­célosoknak tábori lelkésze, velük is menekült Nyugatra, ahol a tá­borokban a leventék „lelki veze­tője” lett. Innen vitte felfelé íve­lő életútja a párizsi iroda élére. Az említett, szigorúan zárt­körű búcsúfogadáson sorra mond­ták pohárköszöntőjüket a kedves barátok. Az első így beszélt: — Búcsúzzunk a mi drága pá­terünktől. Búcsúzni mindig fáj­dalmas dolog, de utolsó istenhoz­­zádot mondani annak a férfinak, aki éltét a szenvedő ifjúságnak áldozta: kettőzötten szomorú! —* A szónok hangja elcsuklott, mi­­vel a páter által finanszírozott felejthetetlenül szép, dáridókkal teli évekre gondolt, s arra, hogy a drága jó páter most elrepül közü­lük. Elérzékenyülten ürítették po­harukat ... A következő szónok hangja is meg-megremegett, miközben a búcsúzás könnyei fátyolosították el szemét: — Mindig önzetlen, jó barát voltál, ki csak a köz, a rászorulók érdekeit tartottad lelki szemeid előtt. A tékozló fiú voltál, ki el­osztogattad lelked és zsebed gaz­dag kincseit, a nyomorultak és miközöttünk. S most mindent itt­hagysz, elrepülsz, túl az óceánon, hogy ismét egyszerű, szegény szerzetesként szolgálda a lelkek épülését — és a szónok máris koccintásra emelte poharát, mert szavai elcsuklottak a páter által finanszírozott, felejthetetlenül szép, dáridókkal teli évekre gon­dolva. A harmadik, az ötödik, a tizedik könnyes pohárköszöntő után a menekülésre kész, s a szá­mos koccintás eredményeképpen félig kész Gácsér páter emelke­dett szólásra. Biztonság okáért megragadta a hatalmas, faragott asztalt, majd szokott halk, finom modorában beszélni kezdett: — Az én telkemet is felsebezte a búcsú órája. De enyhe balzsam­ként simogat­ják azt a ti sze­retetteljes sza­vaitok, ame­lyeknek csen­gése ott vissz­hangzik majd lelkemben, míg csak földi lé­tem szikrája utolsót lobban. Valóban, min­dig a rászorulók érdekeinek képviselete vezérelte cselekede­teim fonalát, s szerény ké­pességeimhez híven, az ifjúság lelkét igyekeztem mentesíteni a gyomtól, és csiszolni oly maku­látlanná, mint a szűzi hó. önzet­len voltam? A lelkem sugallta. Igyekeztem a ti életutatokat is göröngytelenné, vidámmá tenni, ó, drága cimborák, s ha ez sike­rült, kívánhatok-e többet? — Gácsér páter néhányszor finoman csuklott, de azután nagy akarat­erővel folytatta: — Amit magamnak kívántam — ó, mily szerény kívánság! —, egy szép, zsíros földecske Kanadában — bizonyára örömmel halljátok most tőlem a jó barát számára oly kedves hírt —, már az én tu­lajdonom.­­Mostanában vásárol­tam meg, hogy... — Gácsér pá­ter hirtelen megakadt mondóká­jában, mert a teremben élénk morgás támadt. Kedvesen nézett az ő kebelbarátaira, akiknek te­kintetéből azonban — híres, jó emberismerete révén — azt ol­vasta ki: „Vagy úgy? Megcsaltál, megrövidítettél minket?” Ám a gondolatok hamarosan szavakban öltöttek testet és Gácsér páter fü­leihez igen-igen csúf szavak ju­tottak el. — Halljátok? Földecskét vásá­rolt. Szépet, zsírosat. Persze, tel­lett a fejpénzből, amelyet az ide­genlégióba beszervezett szeren­csétlen magyar fiatalok után sze­dett! — jegyezte meg félhangosan az iménti első szónok. — Meg a disszidáltak számára gyűjtött pénzből! Tízezer csekk­lapot küldött szét a jó atya: „A menekült magyar forradalmi ifjú­ság javára!” A befolyt 60 millió frankból mi lett? Hazánk fiainak alig valami. De kanadai földecs­ke, az igen! Persze, jólesik most odamenekülni, mielőtt valaki újra felplankolja az ügyet! Egyszer, nagy nehezen el lehetett tus­solni a bot­rányt, de má­sodszor ... é­s a második szó­nok hangja oly fenyegetővé vált, hogy Gá­csér páternek a bölcs Seneca mondása jutott az eszébe: „A vihar fenyeget, mi­előtt kitör, az épületek recseg­nek, mielőtt összeomlanak, a füst előre jelzi a tüzet, de az embert az ember részéről fenyegető ve­szély hirtelen jön!” — és már ré­mülten botladozott is lefelé a lép­csőn. „Gyorsan a repülőtérre!" — kiáltott sofőrjére, s utoljára, gyor­san belehuppant luxusautójába. Földrészünk valóban szegé­nyebb lett egy férfiúval. Ez a fér­fiú azonban a több tízmillió fran­kos sikkasztás után, gazdagon távozott a mi vén Európánkból. György István 1960. április 12. kedd Biri­n­rrt tűr­őrel — 150 tonnával több nyersolajat dolgozhatnak fel naponta Szőny­­ben a berendezések teljesítőképes­ségének növelésével. A többi üzemrészben is növekedett a tel­jesítmény, s így a második ne­gyedév első hetében több mint 2000 tonna nyersolajat dolgoztak fel terven felül. — A SZOVJET HADSEREG MŰVÉSZEGYÜTTESE vasárnap Túrkevére, az ország első tsz­­városába látogatott, s két elő­adást tartott a város művelődési házában. — Új kenyérgyár épült Szek­­szárdon. A 7 millió forint költ­séggel felépült korszerű üzemet teljesen gépesítették és gőzfűtését kazánokkal látták el. Az új ke­nyérgyárban naponta 120 mázsa kenyeret sütnek. — MEGYEI FELSZABADULÁ­SI DALOSTALÁLKOZÓT rendez­tek szombaton és vasárnap Sop­ronban. A találkozó műsorai kö­zül kiemelkedett a debreceni Ko­­dály-kórus és a Néphadsereg Művészegyüttesének hangverse­nye. — Ezer termelőszövetkezetet lé­tesítenek Kubában a cukornád­ültetvényeken. A Nemzeti Bank nagy összegű hitellel támogatja az új szövetkezetet. — HELYREÁLLÍTJÁK Körmenden a Dunántúl egyik legszebb várkert­jét, a Batthyány-kastély kertjét. Töb­bek közt javítják az utakat, padokat helyeznek el a főutakon, s tervezik a híres Hattyú-tó helyreállítását is. — Horogkeresztes zászlót von­tak fel ismeretlen tettesek a mün­cheni hadimúzeum romjai közül kiemelkedő 60 méter magas ku­polára. — ERICH WUSTMANN, a ki­­váló néprajzkutató-író „Krao, a vöröshegyek indiánjai” című ér­dekes néprajzi útleírását magyar nyelvre is lefordították. A kötetet 31 000 példányban jelenteti meg a Táncsics Könyvkiadó.­­ A lenti járási nőtanács vasár­nap Ortaházán találkozót rende­zett a járás 13 termelőszövetkezeti és négy egyénileg gazdálkodó köz­ségének asszonyai részére. A ta­lálkozó műsoros esttel fejeződött be. — Megérett az első idei földi­eper és uborka a Kertészeti Főis­kola üvegházaiban. Az első szállít­mány már megérkezett a Cseme­gekereskedelmi Vállalathoz. — Elkészült az ország egyik leg­szebb művelődési háza Cegléden. Az átalakított és kibővített Kos­suth Művelődési Házban 750 sze­mélyes szélesvásznú filmszínház, büfé, klubterem és szakköri helyi­ségek állnak a látogatók rendelke­zésére.­­ A NAGYKUNSÁG ELSŐ TSZ-KI­ÁLLÍTÁSÁT vasárnap nyitották meg Karcagon. A kiál­lítás anyagát — a tervek szerint — a Lenin Termelőszövetkezet házi múzeumában helyezik el. — EZER DIÓSGYŐRI KOHÁ­SZATI DOLGOZÓ épített saját házat a legutóbbi öt év alatt. Az idén a gyár költségén újabb 60 lakást építenek. — Djurica Jojkic, a belgrádi vá­rosi tanács elnöke vasárnap né­hány napos magyarországi látoga­tásra a fővárosba érkezett. A jugo­­szláv vendéget Veres József, a fő­városi tanács VB-elnöke, a VB tagjai és a jugoszláv nagykövetség munkatársai fogadták a Ferihegyi repülőtéren.­­ MEGHALT DMITRIJ GU­­LJA, a „Kaukázusi tavasz” című könyvével Magyarországon is is­mert 87 éves szovjet író, az abház irodalom egyik úttörő tehetsége. — Épületelemgyártó üzem épül az idén Szolnokon; a jövő év ele­jére már kohósalakból készülő kö­zépblokkokkal segíti az építők munkáját. — SZÉCHÉNYI ISTVÁN halá­lának 100. évfordulója alkalmából Nagycenkben május 8-án rendez emlékünnepséget a Hazafias Nép­front helyi szervezete. — 8 tantermes általános iskola épül Cinkotán, tízmillió forint költséggel. — Afrikában átlagosan minden 10 ezer lakosra jut­­ orvos, de egyes országokban ennél sokkal rosszabb a helyzet. Etiópiában például 120 ezer lakosra jut egy orvos. — EZERJO-BORMÚZEUM nyílik májusban Mórott. A múzeumban az állami gazdaság különböző évjáratú borait, valamint az ország neves bor­vidékeiről származó Ezerjó-borokat gyűjtik össze. Felgyújtotta a kifosztott lakást egy tolvaj Többszörös lakástolvajt ítélt el a Központi Kerületi Bíróság. Schult Lászlóné a múlt év őszén a Nyugati pályaudvaron összetalálkozott egyik lakótársával, aki külföldre utazott. Míg lakótársa távol volt, hamis kulcs­csal behatolt annak VII. kerület, Thö­köly út 2. szám alatti lakásába, s on­nan ruhaneműeket, és más ingóságo­kat vitt el. Néhány nap múlva újból megjelent a lakásban, a berendezési tárgyakat petróleummal leöntötte, s a helyiséget felgyújtotta. Az elvetemült gyújtogató tolvajt 4 évi börtönre ítél­te a bíróság, s kötelezte a csaknem 4000 forintot kitevő lakáshelyreállítási költség megfizetésére. (MTI) Változékony idő A Meteorológiai Intézet jelent: vár­­ható időjárás ma estig: újabb felhő­­átvonulások, többfelé esővel, egy-két helyen zivatarral. Mérsékelt, helyen­ként élénkebb déli, délnyugati szél. A nappali felmelegedés északnyuga­ton kissé csökken, északkeleten kissé fokozódik, máshol alig változik. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérsék­let: általában IS—19 fok között, délen néhány helyen 20 fok felett. Távo­labbi kilátások: a hét közepén is vál­tozékony idő. A Duna vízállása hétfőn Budapest­nél 300 centiméter.

Next