Népszabadság, 1960. május (18. évfolyam, 103-128. szám)

1960-05-19 / 118. szám

6 • • RövidenAlapgyűjtők Az étteremben már percek óta figyeltem az ifjú párt. Valamin vitatkoztak. Jaj, csak ne vesszenek össze — drukkoltam. Kár lenne értük. Olyan szépek így együtt. Szentimentális hangulatomat hamar tovaűzték. A lány szemmel láthatóan meggyőzte a fiút, az megadóan sóhajtott — és úgy fordult, hogy a vállával eltakarja csinos partnernőjét. Az pedig óvatosan körülnézett, s a fiú nyújtotta fedezéket kihasználva, villámgyorsan táskájába rejtette — az étlapot. Haj, ti vendéglői poharak, evőeszközök, tányérok. Vigyázzatok! Mert ki tudja, mire terjed ki még a gyűjtők szenvedélye ... sz. s. Szergej Bondarcsuk Lenin-díjas szovjet filmszínész nemrég tért haza Olaszországból, ahol Roberto Rosselini „Éjszaka Rómában” című olasz—szovjet koprodukciós filmjében játszott. A film érdekessége, hogy Bondarcsuk nem kapott szöveget: megadott történés és jellem keretén belül szabadon, minden megkötöttség nélkül játszhatott, beszélhetett. Mintegy száz állatfajta veszett ki az utóbbi 150 esztendőben a zoológusok szerint, s körülbelül ugyanennyi van kiveszőben; ez a sors fenyegeti az oroszlánt is. Sanghajban megalakult a Katolikusok Hazafias Szövetsége, hogy a Vatikántól elkülönülve gyakorolják vallásukat. A szövetségúj püspököt választott. Meglepetést keltett a Ghánában nemrég megtartott népszámlálás: a most nyilvánosságra hozott adatok szerint a lakosság száma 6 690 730 fő. Az 1948-ban megtartott népszámláláskor, amelyet még a brit gyarmati hatóságok „becslések” alapján végeztek, 4,18 millió személyt tartottak nyilván. A nagy nemzetközi sikereket aratott debreceni Kodály-kórus újabb jelentős szereplések előtt áll: ma Budapesten, a Bartók-teremben ad önálló hangversenyt, ezt követően Pécsre utazik, majd Komlón szerepel. Az Állatkert híres szerelmespárjának, az afrikai származású két medvepáviánnak háromévi házasság után most született az első utódja. Az Állatkertben — fennállása óta — nem született medvepávián.* Megkezdődött a tavaszi szezon a kecskeméti művésztelepen: a főiskoláról nemrég kikerült fiatalokkal népesedett be az alkotóház. Az idén több mint félszáz fiatal festő-, szobrász- és grafikusművész gyarapítja tudását a kecskeméti alkotóházban. A tanév kezdete óta százhetvennel nőtt a társadalmi ösztöndíjasok száma az agrárfelsőoktatási intézményekben. A társadalmi ösztöndíjasok fele, csaknem 200 diák, az agrártudományi egyetemen tanul, a többiek a három főiskolán és a három akadémián. Érdekes előadás a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének távlatairól A budapesti nemzetközi mezőgazdasági műszerkiállításon szerdán Sz. G. Kolesznyev, a Leninről elnevezett össz-szövetségi mezőgazdasági tudományos akadémia professzora tartott előadást a Szovjetunió mezőgazdaságának eredményeiről, fejlesztésének távlatairól, s a mezőgazdasági tudomány terén elért vívmányokról. Az előadáson részt vett Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, számos akadémikus és mezőgazdasági kutató Sz. G. Kolesznyev előadásában kiemelte: a 36 millió hektár szűzföld megművelése lehetővé teszi, hogy gyors ütemben kialakítsák a szakosított körzeteket, ahol gyapotot, cukorrépát és egyéb növényeket nagy mennyiségben termesztenek és növeljék a kertek, szőlők területét. Moszkva, Leningrád és a nagy ipari központok közül sok szovházban és kolhozban a korábbiak hat-hétszeresére növelték a kertészet területét és hasonló mértékben fokozták a burgonyatermesztést. A szakosítás és a mezőgazdasági termelés koncentrálása tovább folyik a Szovjetunióban. A Szovjetuniómezőgazdaságában a következő esztendőkben forradalmi átalakulás várható a szakosított termelés továbbfejlesztése, az automatizálás és a távirányítás bevezetése, az atomenergia békés felhasználása, és egyéb intézkedések következtében. A Szovjetunióban jelenleg 800 mezőgazdasági tudományos intézményben, területi kutatóközpontban és kísérleti állomáson több mint 18 000 kiváló szakember dolgozik. Nagymértékben elősegítik az új módszerek kidolgozását és bevezetését a 99 mezőgazdasági főiskola, s a több mint 1400 fajtanemesítő telep dolgozói is A nagy sikerű előadás után levetítették az Új barázdát szánt az eke című játékfilmet, valamint több tudományos kisfilmet. (MTI) Csörlős szőlőművelő gépeket vásároltak a Balaton vidéki tsz-ek Veszprém megye termelőszövetkezeteinek nagy része már rendelkezik saját traktorral is, s ezért a gépi beruházásra fordítandó összeget többnyire a növényápolásban és az állattenyésztésben alkalmazható gépek beszerzésére költik. A Balaton vidéki termelőszövetkezetek már az első negyedévben tízcsörlős szőlőművelő gépet vásároltak, a bakonyi közös gazdaságok pedig esőztető berendezéseket szereztek be. A nagyobb területen kertészkedő termelőszövetkezetek hét palántázógépet állítottak munkába. (MTI) Tekintse meg a MŰSZAKI MŰVEK légzésvédelmi pavilonját az IPARI VÁSÁRON Porszűrők, gázálarcok, szűrőbetétek és egyéb légzésvédelmi eszközök az ipar és mezőgazdaság részére. Nemrégiben egy jó szándékú amerikai újságíró elmondta, hogy sok jót, sok hasznosat látott nálunk. Nem rejtette véka alá elismerését. Annál meglepőbb volt egyik váratlan megállapítása. — Sajnos, úgy láttam, hogy bányászaik élete sivár. Hétköznapjaikból kiveszett a romantika. Furcsán hatott, amint az egyébként száraz, szinte szenvtelennek látszó fiatalember érzelgősen emlegetni kezdte a pennsylvániai bányásztradíciókat, az ottani szokások és az életmód sokszínűségét, s végül a lámpáikkal munkába induló és az onnan hazatérő bányászokat szentjánosbogarakhoz hasonlította. Vajon mit akart a gépek hazájának fia a szentjánosbogarakkal? Csak nem azt helytelenítette talán, hogy bányászaink manapság a hosszú gyaloglás helyett kényelmes autóbuszokon, motorkerékpáron járnak munkahelyükre? Várpalota, 1960 májusa. Szerintem nyoma sincs itt semmiféle sivárságnak. Martinko Mátyás, a hírneves vájárból lett trösztigazgató, éppen valami kitűnőnek ígérkező bányagépet konstruál, tele a feje gondokkal. A szintén vájárból lett Kasza főmérnök kedélyes, mint mindig. A nyugdíjas Szelke Ede bácsi, a hetedik évtized súlyával a vállán, énekkari próbákra jár, kertjében tulipánokat termeszt és sportol mindennap, mert nem akar megöregedni e megfiatalodott világban. Szijjártó Lajos, a nyugdíjasklub elnöke pedig elegánsan felöltözve így fogad: — Ür ma a bányász. A nyugdíjasklub foteljaiba belesüllyedve a kultúrpalota első emeletén, végre szóba kerül az elveszettnek vélt romantika. Jelen van Szijjártó Lajos, valamint Szelke Ede és G. Nagy József, hajdani országos hírű fenntartó-vájár. Szijjártó kutat valami vaskos iratcsomó között és végül megemlíti egy régi újság írását, amely ekképpen kezdődött: „Ködöt lehelt a hajnal, az ég pislogó csillagai összehunyorítottak a bányászlámpák lángocskáival, öskü, ősi és Pét felől hosszú sorokban jönnek a bányászok Várpalotára. Távolból szentjánosbogaraknak vélné őket az ember.” Nolám csak a pennsylvániai szentjánosbogár-romantika egy tőről fakad a húsz évvel ezelőtti várpalotai álromantikával. — Csakhogy odabenn kötésig ért a víz, nem volt szellőztetés és nem voltak gépek — robban a csendben. Nagy József méltatlankodása, és szavai nyomán Szelkében és Szijjártóban is felszakad az emlékezés zsilipje. — Napi három pengőért dolgoztunk a korszerűtlen odvakban. — S aki esti hazavonulásunkat látta, amikor a hideg széltől ránk fagyott a nyirkos ruha, legfeljebb vánszorgó, halódó szentjánosbogaraknak nézhetett. Azt mondja G. Nagy József, amikor ismét rajta a sor: — Három napot dolgoztunk egy héten. S így szentigaz, hogy a hét négy napján szabadok voltunk, mint a madár. Ki-ki elmehetett részesaratónak, rákászni vagy ürgét önteni. A Zichy-kastély ott magaslik a város felett. A bányász tehát cselédnek is beállhatott. Vagy ha úgy tetszett, elborongott az igazságos király hajdani kedvelt fészkének, Palota várának romjain: „Meghalt Mátyás király, oda az igazság." Zichy grófról és a Salgótarjáni RT urairól ugyanis nem költött ilyen mondást a nép sem Várpalotán, sem másutt. A heti négy napon tehát övék volt a kék ég, a mezők, az éles szél a köves domboldalakon és a patakok zúgói is. Néhányan útrakeltek a nevezetes várpalotai mészégetőkkel, Zalába, Somogyba. Vezették a rastag lovat és kiáltozták a hófehér templomtornyok alatt: — Meszet vegyenek! Meszet! Itt kenyeret kértek, máshol egy falat szalonnát. Mi tagadás, nemegyszer csirke vagy aprócska malac volt a zsákmány. S otthon a vágytól kikerekedett szemű apróságok befaltak mindent, az utolsó morzsáig. — Lehet, hogy Pennsylvániában jobb világ járta. De itt így volt — summázza végül az igazságot Szijjártó Lajos. Jártam Bántapusztán is egy kisebb táróban. Szikora főmérnök „szerény lyuk”-nak nevezte az üzemet, ötszázezer forint befektetéssel létesítették. S kiderül, hogy nem a „lyuk” szerény, hanem a főmérnök. Vezetőnk, Sági elvtárs, modern üzemben kalauzol. A mélyben fejtőgépek dübörögnek, szalagon fut a szén, nem nehéz megállapítani, hogy jók a munkafeltételek. Mégis, ki tagadhatná, hogy áldozatos a bányászok munkája. Itt a föld alatt, ezer veszélynek kitéve, nem gyerekjáték a munka. Labánta- Várpalotai romantika NÉPSZABADSÁG 1960. május 19. csütörtök Minden esztendőben többet... Szentesi László, a karcagi pártbizottság titkára, amikor a szövetkezeti gazdálkodásra terelődik a beszélgetés, a múltat idézi. Azelőtt itt egy 10—12 holdas gazdaság alig hozott annyit, hogy az elegendő lett volna egy közepes létszámú család eltartására. Erről beszélt P. Szabó Imre, a Lenin Tsz Kossuth-díjas elnökhelyettese is, aki saját példájával illusztrálta, amit a párttitkár elmondott. Neki egyéni gazda korában 12 kataszteri holdja volt, s bizony éppen csak hogy megéltek. Az okiszikesekkel megvert terület a karcagi határ, s a parasztember egypár lova, ökre vagy tehene alig 10—15 centi mélyen szántotta fel a földet, így bizony az nem is adott többet búzából sem a holdanként 1 5—6 mázsánál. És mit adnak ma ugyanezek a földek? Búzából tavaly 11—12 mázsára emelkedett a termésátlag. S itt most megint elhangzik a „miért”, illetve inkább a „miként": hogyan tudták elérni, hogy kétszeresére emeljék a terméshozamokat? Talán kezdjük ott, hogy a felszabadulás előtt mindössze öt traktor volt Karcagon, ma pedig 200 van (amit egyébként kevesellnek), 150 a gépállomásé, 50 a tsz-eké. Ezek segítségével ma már 20—30—35 centi mélyen szántják fel a gyakori szárazság miatt szinte betonkemény makacs karcagi földet. Aztán csak az elmúlt évben közel 700 vagon mésziszapot szórtak szét a szikes talajok javítására és egyre nagyobb területen öntöznek. Az 5—6 mázsás „alapról” indult el a Lenin Tsz is, s náluk tavaly 12 mázsán felül termett holdanként. Kukoricából (csövesen) 35—40, majd 45 mázsára növelték a termésátlagot Azt mondják, ha az idő kedvező lesz, az idén ezeket a csúcsokat is megdöntik, mert három mázsa alapműtrágyát kaptak a földek holdanként és újabb területeket hódítottak el a sziktől is. Egy másik nagygazdaság, a Béke Tsz földjei ma még helyenként furcsa képet mutatnak: az egy tagból álló gabonaföldeken (azonos minőségűek, azonos munkálást, egyforma vetőmagot kaptak az ősszel) helyenként gyérebb, sápadtabb a vetés, mint másutt. Az ok: egy esztendeje ezek a területek egyéni parcellák voltak, s még nem heverték ki az egyéni gazdálkodás „előnyeit”. S úgy van valahogy a jószággal is, mint a földekkel. Nagy gondot okoz azoknak a teheneknek a feljavítása, amelyeket a tavalyi belépők hoztak a tsz-be. De azért így is tartani akarják, sőt, némileg meg is emelik a tavalyra tervezett fejési átlagot: 2850 liter tejet várnak egy-egy tehéntől. 1958-ban még 2700 liter volt a fejési átlag. A város idei összesített terve minden eddiginél többet ígér. A vetésforgó miatt csökkentett kenyérgabona-terület ugyanannyi árut ad, mint tavaly: 350 vagont az adó és az egyéb természetbeni kötelezettségek lerovása mellett. Ez éppen háromszorosa annak, amit 1955-ben és az azt megelőző esztendőkben évenként eladtak Karcagon. A tsz-ek és a háztáji gazdaságok 450-nel több szarvasmarhát nevelnek, mint tavaly, a sertésállományt pedig hatvan százalékkal növelik Az idén több mint negyedmillió baromfit nevelnek, éppen háromszorosát a tavalyinak. Kétmillió tojást (a tavalyi 210 ezerrel szemben) és 35 ezer hektoliter tejet adnak el az államnak. A szocialista gazdálkodás ismert előnyei mellett most egy újabb is jelentkezik Karcagon. A tsz-ek közösen használják fel a természet egyik áldásos ajándékát: a város határában feltört melegvíz-forrást. A Béke Tsz már létesített primőrkertészetet Berekfürdőn, ami különösen az idén fizetett jól: az itt termett korai paprikából, paradicsomból, retekből, salátából külföldre is szállítottak. Most a szövetkezetek közös primőrtelep építését kezdik meg és a tervek szerint hozzálátnak egy nagyméretű baromfikeltető állomás felállításához is, amit majd szintén a hőforrás melegével fűtenek. Nincsenek még pontos tervek arról, hogy e két új létesítmény segítségével menynyivel több árut ad majd a város, egy azonban bizonyos: a helyi adottságok ily nagyszabású és gyümölcsöző kihasználására nem nyílt volna lehetőség az egyéni gazdálkodás rendszerében. Szabadi Sándor Kádár János elvtárs fogadta a távozó szovjet nagykövetet Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Ty. F. Stikov elvtársat, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Magyarországról való végleges eltávozása alkalmából. (MTI) A szovjet nagykövet búcsúlátogatása a külügyminiszternél Ty. F. Szikov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Magyarországról való végleges eltávozása alkalmából búcsúlátogatást tett dr. Sík Endrénél, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterénél. (MTI) Elutazott Kuba Népi Szocialista Pártja főtitkára Blas Roca, Kuba Népi Szocialista Pártja főtitkára, aki feleségével néhány napot hazánkban töltött, szerdán elutazott Budapestről. Búcsúztatására megjelent Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Hollós Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. (MTI) Koktélparti a belgrádi magyar nagykövetségen Belgrád, május 18. (MTI) Cséby Lajos, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete koktélpartit adott a magyar— jugoszláv külkereskedelmi vegyesbizottság tárgyalásain részt vett küldöttségek tiszteletére. Jelen voltak a jugoszláv delegáció tagjai Bernard Menasának és a magyar delegáció tagjai Czimer J. Gyulának a vezetésével. Megjelentek a jugoszláv külkereskedelmi bizottság, a külkereskedelmi kamara, a külügyi államtitkárság és a beruházási bank képviselői. A koktélparti szívélyes légkörben zajlott le.