Népszabadság, 1960. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)
1960-08-02 / 182. szám
* RAMBOUILLET KULISSZÁI MÖGÖTT A nemzetközi sajtó hasábjain változatlanul jelentős helyet foglalnak el a 48 órás rambouilleti „rohamtárgyalásokkal” kapcsolatos kommentárok és találgatások. A bonni kancellár franciaországi tárgyalásait — nyilván nem ok nélkül— a titokzatosság sűrű mesterséges ködfüggönyébe burkolták. Ez a fajta titkolózás, amely a Párizs—Bonn-tengely mindkét pólusán egyaránt megnyilvánult joggal kelthet gyanút, hiszen e tengely egész eddigi léte és működése elválaszthatatlan a legagreszszívabb imperialista politikától. Három nappal a tárgyalások befejezése után, mintha már oszladozni kezdene a mesterséges ködfüggöny. Természetesen még mindig sok az ellentmondó kommentár, az olyan hír, amelyet a közvélemény aggodalmának lecsillapítására, vagy éppenséggel a közvélemény megtévesztésére bocsátottak szárnyra Párizsban és Bonnban. Ennek ellenére a sajtóvisszhangokból, különösen pedig a két ország kormányköreihez közelálló lapok legutóbbi kommentárjaiból mind világosabbá válik, hogy miről és milyen eredményekkel tárgyaltak. Bár a meghívó fél forma szerint De Gaulle elnök volt — a tárgyalások során elsősorban Adenauer játszott kezdeményező szerepet. A bonni kancellár, aki az amerikai hidegháborús politika leghangosabb szószólójaként lépett fel, „határozottabb és keményebb” politikai vonalvezetést javasolt De Gaulle-nak a Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival szemben — mindenekelőtt a nyugat-berlini kérdésben. Senki előtt sem kétséges, hogy az, amit Adenauer egy „határozottabb és keményebb” politikai vonalvezetésnek nevez — az egyet jelent azzal a követeléssel, hogy francia részről írják alá a kitöltetlen bonni váltót és hagyjanak eleve jóvá mindenféle nyugatnémet kalandorlépést Nyugat-Berlin kérdésében. A tárgyalásokon rendkívül fontos helyet foglaltak el a katonai kérdések is: nem véletlenül tartózkodott a tárgyalások időpontjában Strauss hadügyminiszter francia kollégája vendégeként Párizsban. A hírek szerint a következő három katonai kérdés szerepelt a tanácskozások napirendjén. Először: Franciaország hozzájárulása ahhoz a nyugatnémet—amerikai katonai megegyezéshez, amely a szövetségi köztársaságot atomfejjel ellátható „Poláris” típusú rakétafegyverekkel látja el, amelyeknek hatósugara meghaladja a 2000 kilométert. (Mint ismeretes az erről kötött egyoldalú amerikai—nyugatnémet megállapodás ellenkezik a párizsi szerződésekkel is.) A második kérdés a Franciaország területén létesítendő nyugatnémet katonai bázisok, hivatalosan „raktárak és kiképzőállomások”. A harmadik — a nyugatnémet—francia közös fegyverkezési program —, amelyen belül különösen fontos a „Nike”-rakétafegyverek közös gyártása. A tárgyalások egyébként korántsem az általános és teljes egyetértés szellemében zajlottak le, mint ahogyan egyes bonni és párizsi kommentátorok fel szeretnék azt tüntetni. A francia kormányhoz közel álló lapok kommentárjaikban a felvetődött nézeteltérések között utalnak arra, hogy Rambouillet-ban francia részről hangot adtak a nyomatékos kívánságnak: a nyugatnémet kormány tájékoztassa előzetesen politikai lépéseiről NATO-szövetségeseit, s így Nyugat-Berlin kérdésében is. Láthatólag nem jött létre megegyezés Adenauer és De Gaulle vitájában az „európai integrációról”, és a Párizsban, De Gaulle javaslata szerint felállítandó új tanácskozó szerv, az úgynevezett „politikai titkárság” kérdésében sem. Van még egy jel, amely utal arra, hogy a megbeszélések korántsem voltak súrlódásmentesek: ez pedig a Macmillan küszöbönálló bonni látogatásával kapcsolatos előzetes nyugatnémet hivatalos nyilatkozatok hangja. Ezek feltűnően hangsúlyozzák, hogy Nyugat-Németország gazdasági és politikai területen egyaránt „meszszemenően figyelembe kívánja venni Anglia érdekeit”. Nagyon is valószínűnek látszik, hogy ez a hirtelen támadt hajlam Anglia érdekeinek állítólagos figyelembevételére, olyan bonni taktikai sakkhúzás, amelynek célja nyomást gyakorolni a franciákra és ily módon rábírni őket Bonn kívánságainak teljesítésére. Ami pedig végül a francia— nyugatnémet „együttműködés” távolabbi kilátásait illeti: senki előtt sem lehet kétséges, hogy Bonn számára ez csak sakkhúzás, hogy Nyugat-Németország, amely máris vezető szerepet játszik az európai közös piacban és vezető szerepre törekszik a NATO-ban is — mindenekelőtt saját agresszív terveit kovácsolja. Erről a tényről pedig nem lenne szabad megfeledkezni Bonn párizsi tárgyalópartnereinek sem... Vajda Péter Tüntetések, verekedések, csalások, urnaégetések és féktelen terror jegyében zajlottak le július 29-én Dél-Koreában a választások. A 223 tagú parlament tagjainak megválasztására lefolytatott szavazások tulajdonképpen még most sem értek véget, mert 13 választókerületben pótválasztásokat kell tartani. A mostani választást a március 15-én lefolytatott lisszinmanista választási csalások kiküszöbölésére rendezték meg. A liberális párt — Li Szin Man volt pártja — csalásait csaknem teljesen sikerült is ■„kiküszöbölni”. A liberális párt mezében induló jelöltek közül ugyanis mindössze egy jutott megfelelő mennyiségű szavazathoz. Igaz, rajta kívül még 11 volt liberális párti politikus is képviselői mandátumhoz jutott, de „függetlennek” álcázva. Ez a csúfos kudarc mutatja, hogy a délkoreai nép milyen súlyos ítéletet mondott az uralmat több mint tíz évig kezében tartó amerikai-báblisztimanista párt felett. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a mostani választások mentesek lettek volna a csalásoktól. A korábbi csalásokat újabb csalásokkal helyettesítették. Mert a korábban ellenzékben levő demokrata párt csalt! Tudott dolog, hogy a demokrata párt a liberális pártnak úgyszólván „indigóval készült másolata”. Vezetői éppúgy kiszolgálták az amerikaiakat, s éppolyan mammutföldbirtokosok és nagytőkések, mint a liberális párt vezetői. Ennek a pártnak a vezető klikkje vette át — amerikaiak oltalma alatt — a stafétabotot a Li Szin Man-klikktől, amelyet a nép elkergetett. Ez a párt „rendezte” a választásokat. Az eddig ismert eredmények szerint a demokrata párt a mandátumok kétharmadának megszerzésével már biztosította magának az abszolút többséget a parlamentben. Mellettük az úgynevezett függetlenek 38, a szocialista párt 4, és a jelentésekben meg nem nevezett két kis párt egyegy mandátumot szerzett. Tizenhárom vagy tizennégy választókörzetben pedig pótválasztásokat fognak tartani. A választások tehát — a papírforma szerint — biztosították az amerikai politika továbbfolytatását Dél-Koreában. A választások lefolyása azonban arról tanúskodik, hogy a választások számszerű eredménye hamis képet fest a dél-koreai nép valódi akaratáról. A dél-koreai nép Li Szin Man elkergetésével és az új választások megtartásának kikényszerítésével félreérthetetlenül kifejezte azt, hogy az amerikabérenc politika megváltoztatását akarja. Dél-Korea igazi — amerikai főnökei— és demokrata párti megbízottai semmilyen változásról nem akartak hallani. Ezért hirdették ki újra az ostromállapotot a választások időtartamára. Ezért erősítették meg a választások idejére a rendőrséget és a csendőrséget, de nyilvánvaló, hogy az az újabb nyolcezer amerikai katona, aki nemrég érkezett Koreába, ugyancsak „a választások alapos előkészítésének’ jegyében hajózott oda. De az elnyomó apparátus lisztumanista időket túlszárnyaló megerősítése sem bizonyult elégnek az amerikaiak által annyira óhajtott „sima" választás lebonyolításához. Pedig az amerikaiakat igazán nem lehet elmarasztalni, hogy nem tettek meg mindent a nekik tetsző választások lefolytatásáért. A szöuli amerikai nagykövet több kortesnyilatkozatot tett, mint bármelyik megválasztott. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy a Szöulban levő úgynevezett ENSZ „helyreállítási bizottság” tíz brigádot szervezett, amelyek már július 23-án Dél-Korea különböző pontjaira utaztak, hogy ott a választásokat „ellenőrizzék”. Ez a bizottság teljesen jogtalanul tartózkodik Dél-Koreában és tudott dolog az is, hogy tulajdonképpen egy amerikai bizottságról van szó. Olyan amerikai bizottság, mely az ENSZ nevével takarózik. Az ilyenfajta durva beavatkozás Dél-Korea belügyeibe egyáltalán nem növeli az ENSZ tekintélyét, amelyet éppen az amerikai agresszió leplezése eléggé megtépázott már egyszer Koreában... Az egyesített beavatkozásnak, a csangjungi rendőrsortűznek — amelynek két halálos áldozata van — s a tömeges letartóztatásoknak megvan a „demokrata párti” eredménye. A világ tudomást szerzett az újabb választási csalásokról is. Nyilvánvalóvá vált, hogy a régi hsztamanista politika, amely továbbra is érvényesül az ország kormányzásában, érvényesült a választások lebonyolításánál is, mert csak a személyek változtak, a politika mindeddig továbbra is az amerikai érdekeknek alárendelt maradt. A választási csalás része a politikai csalásnak, amelyhez a terrorrendszer folyamodik. A csalárd politika és a választási csalások miatti népi harag azonban már a szavazások során fellángolt. A választók számos helyen órnástul elégették a hamis szavazócédulákat. A tüntetések és összeütközések egész Dél-Koreában tovább folynak. A dél-koreai kormányzat tömeges megtorlással fenyegetőzik. Riadókészültségben van az amerikai megszálló hadsereg is. Az újabb csaló választások miatt utcára vonult tüntetők és az erőszakszervezet közötti összeütközés kimenetelét még nem lehet látni. Az eddigiekből azonban az egész világ meggyőződhetett az amerikai védnökség alatt megtartott délkoreai választások csaló voltáról. Kovács István Új cselló választások-Koreábani 1960. augusztus 2. kedd NÉPSZABADSÁG Külföldi események : néhány sorban Harminchárom évvel ezelőtt alakult meg a kínai népifelszabadító hadsereg. Az évfordulón Pekingben megnyílt a központi népi forradalmimúzeum, ahol több mint 20 000 kiállítási tárgy mutatja be a kínai népnek és hadseregének hősies forradalmi harcát hazája felszabadításáért. (TASZSZ) Újabb össznémet munkástalálkozót rendeztek a napokban az erfurti körzetben. A találkozón a nyugat-németországi Hessen tartományból 160 fémmunkás vett részt. (TASZSZ) Autóbaleset érte a Nairobi— Mombasa közötti országúton Tom Mboyát, a kenyai afrikai nemzeti unió főtitkárát. Mboya állapota nem életveszélyes. (MTI) Az iraki kormány Basrában 20 millió fontsterling beruházással korszerű olajfinomítót épít, amelynek évi kapacitása 2 millió tonna nyersolaj lesz. Az építkezés öt évig tart. (Reuter) Japánból hazatelepülő koreaiak 1049 személyből álló csoportja érkezett vasárnap Csoncsin kikötőjébe, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. (TASZSZ) A ciprusi választások eredménye Nicosia, augusztus 1. (Reuter) Az ötventagú ciprusi képviselőház harmincöt görög mandátuma közül Makariosz érsek hazafias frontja harmincat, az AKEL (kommunista párt) ötöt szerzett meg a vasárnapi szavazáson. A törököknek járó mandátumokat a dr. Kikak támogatását élvező koalíció tizenöt jelöltje kapta. A függetlenek egy mandátumot sem tudtak szerezni. A Makariosszal szemben álló Ciprusi Demokratikus Unió bojkottálta a képviselőházi választásokat. Jövő vasárnap a képviselőház tagjai után a Scamarát fogják megválasztani. Kínai küldöttség érkezett Japánba Tokióból érkezett jelentés szerint, Liu Ning-ji vezetésével kínai küldöttség érkezett a japán fővárosba. A küldöttség részt vesz a Japán Szakszervezeti Főtanács (Sohyo) tízéves jubileumának ünnepségeiig és XV. kongresszusának ülésein, valamint az atom- és hidrogénfegyverek betiltását és a leszerelést követelő hatodik világértekezleten. Újabb független állam Afrikában: Dahomey A Szovjetunió és Kína már elismerte Augusztus 1-én újabb afrikai állam nyerte el függetlenségét: Dahomey. A francia kormányt képviselő Louis Jacquinot államminiszter és Hubert Maga dahomeyi miniszterelnök vasárnap délután aláírta a Dahomey függetlenségéről szóló ratifikációs okmányokat, s ezzel az ország függetlenséget kapott — a Francia Közösségen belül. Dahomeyben a függetlenséget vasárnap éjfélkor kiáltották ki. Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratot intézett Hubert Magához, a Dahomey Köztársaság miniszterelnökéhez. A szovjet kormányfő közli, hogy a Szovjetunió független államként elismeri a Dahomey Köztársaságot és kész vele diplomáciai kapcsolatot létesíteni. A Szovjetunió népei — írja Hruscsov — őszinte szívvel sok sikert kívánnak Dahomey népének fiatal, független állama építésében és megerősítésében. Reméljük — hangsúlyozza a távirat —, hogy az a barátság és az a gyümölcsöző együttműködés, amely a Szovjetunió és más afrikai országok között fennáll, a Szovjetunió és a Dahomey Köztársaság között is ki fog fejlődni. Az új államot már a Kínai Népköztársaság és Svédország is elismerte. A Francia KP a dolgozók életszínvonalát csökkentő intézkedésekről A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának politikai bizottsága szombaton kiadott nyilatkozatában leleplezi a dolgozók életkörülményeit súlyosbító és a megélhetési költségeket nagymértékben növelő francia kormányintézkedéseket. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a párizsi városi közlekedési díjak 87,5 százalékkal emelkedtek, nagyságértékben megdrágult a külvárosi vasúti közlekedés díja, emelkedett a kenyér ára, a lakbér, valamint a rádió és a televízió előfizetési díja is. A politikai bizottság rámutat, hogy a néptömegek nyomorának mostani fokozását a frankok milliárdjait emésztő algériai háború, a fegyverkezés gigászi költségei, s különösen az atomfegyvergyártás okozza, éppúgy, mint a nagytőkéseknek nyújtott adókedvezmények, jóllehet a nagytőkések profitja szüntelenül gyarapszik. Letartóztatási hullám Dél-Koreában a választások után Nyugati hírügynökségek jelentik: A teljes készenlétbe helyezett 36 000 főnyi rendőrség nem volt képes megakadályozni 1 a választási incidenseket és tüntetéseket, ezért a hadsereg néhány egységét küldték segítségükre. Tizennégy választókerületben voltak zavargások, a letartóztatottak száma 322-re emelkedett. Az incidensek során körülbelül 100 személy sebesült meg, legnagyobb részük rendőr. A képviselőház 233 mandátuma közül 219-nek dőlt el a sorsa. Ebből 174-et a demokraták jelöltjei szereztek meg. A hivatalos demokrata jelöltekkel szemben három nem hivatalos demokratajelölt győzött a választásokon, ezeket beveszik a pártba és így a mandátumok száma 177-re emelkedik. A liberális párt — Li Szin Man pártja — csak egy mandátumot szerzett, de a ■megválasztott függetlenek között van 11 volt liberális párti képviselő. Szombaton és vasárnap Dél-Korea sok városában tüntetések voltak a választási és a szavazatszámlálási visszaélések ellen. Szamcsun és Tecson városokban a tüntetők 53 választási urnát, azok teljes tartalmával együtt, elégettek. Kincsében a hsziumanista képviselőjelölt megválasztása ellen több órás tüntetéssel tiltakozott a lakosság. Huh Csang reakciós hatóságai kíméletlen intézkedéseket hoznak a népi megmozdulások elfojtására. A dél-koreai rendőrség vasárnap megkezdte a tüntetők tömeges letartóztatását. Az AP értesülése szerint a legtöbb szavazatot szerzett demokrata párton belül szakadás jelei mutatkoznak. A pártban kialakult két irányzat hívei vasárnap külön-külön megbeszélést tartottak. Az egyik csoport, amelynek élén Jun Bo Szung áll, bejelentette, hogy nem tartja teljesíthetőnek John Csangnak, a párt elnökének azt az igényét, hogy az új kormány miniszterelnöke legyen. ÜTÖTT AZ ÓRA Csehszlovák film 14 éven alul nem ajánlott Bemutató: augusztus 4-én.