Népszabadság, 1960. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)

1960-08-02 / 182. szám

* RAMBOUILLET KULISSZÁI MÖGÖTT A nemzetközi sajtó hasáb­jain változatlanul jelen­tős helyet foglalnak el a 48 órás rambouilleti „rohamtár­gyalásokkal” kapcsolatos kom­mentárok és találgatások. A bonni kancellár franciaországi tárgya­lásait — nyilván nem ok nélkül­­— a titokzatosság sűrű mestersé­ges ködfüggönyébe burkolták. Ez a fajta titkolózás, amely a Pá­rizs—Bonn-tengely mindkét pólu­sán egyaránt megnyilvánult jog­gal kelthet gyanút, hiszen e ten­gely egész eddigi léte és működé­se elválaszthatatlan a legagresz­­szívabb imperialista politikától. Három nappal a tárgyalások befejezése után, mintha már osz­ladozni kezdene a mesterséges ködfüggöny. Természetesen még mindig sok az ellentmondó kom­mentár, az olyan hír, amelyet a közvélemény aggodalmának le­csillapítására, vagy éppenséggel a közvélemény megtévesztésére bo­csátottak szárnyra Párizsban és Bonnban. Ennek ellenére a saj­tóvisszhangokból, különösen pedig a két ország kormányköreihez közelálló lapok legutóbbi kom­mentárjaiból mind világosabbá válik, hogy miről és milyen ered­ményekkel tárgyaltak. Bár a meghívó fél forma sze­rint De Gaulle elnök volt — a tárgyalások során elsősorban Adenauer játszott kezdeményező szerepet. A bonni kancellár, aki az amerikai hidegháborús politika leghangosabb szószólójaként lé­pett fel, „határozottabb és kemé­nyebb” politikai vonalvezetést ja­vasolt De Gaulle-nak a Szovjet­unióval és a szocialista tábor or­szágaival szemben — mindenek­előtt a nyugat-berlini kérdésben. Senki előtt sem kétséges, hogy az, amit Adenauer egy „határo­zottabb és keményebb” politikai vonalvezetésnek nevez — az egyet jelent azzal a követeléssel, hogy francia részről írják alá a kitöl­tetlen bonni váltót és hagyjanak eleve jóvá mindenféle nyugatné­met kalandorlépést Nyugat-Berlin kérdésében. A tárgyalásokon rendkívül fontos helyet foglaltak el a katonai kér­dések is: nem véletlenül tartóz­kodott a tárgyalások időpontjában Strauss hadügyminiszter francia kollégája vendégeként Párizsban. A hírek szerint a következő há­rom katonai kérdés szerepelt a tanácskozások napirendjén. Elő­ször: Franciaország hozzájárulása ahhoz a nyugatnémet—amerikai katonai megegyezéshez, amely a szövetségi köztársaságot atomfej­jel ellátható „Poláris” típusú ra­kétafegyverekkel látja el, ame­lyeknek hatósugara meghaladja a 2000 kilométert. (Mint ismeretes az erről kötött egyoldalú ameri­kai—nyugatnémet megállapodás ellenkezik a párizsi szerződések­kel is.) A második kérdés a Franciaország területén létesíten­dő nyugatnémet katonai bázisok, hivatalosan „raktárak és kikép­zőállomások”. A harmadik — a nyugatnémet—francia közös fegyverkezési program —, ame­lyen belül különösen fontos a „Ni­ke”-rakétafegyverek közös gyár­tása. A tárgyalások egyébként ko­rántsem az általános és teljes egyetértés szellemében zajlottak le, mint ahogyan egyes bonni és párizsi kommentátorok fel szeret­nék azt tüntetni. A francia kor­mányhoz közel álló lapok kom­mentárjaikban a felvetődött né­zeteltérések között utalnak arra, hogy Rambouillet-ban­ francia részről hangot adtak a nyomaté­kos kívánságnak: a nyugatnémet kormány tájékoztassa előzetesen politikai lépéseiről N­ATO-szövet­­ségeseit, s így Nyugat-Berlin kér­désében is. Láthatólag nem jött létre megegyezés Adenauer és De Gaulle vitájában az „európai in­tegrációról”, és a Párizsban, De Gaulle javaslata szerint felállí­tandó új tanácskozó szerv, az úgy­nevezett „politikai titkárság” kér­désében sem. Van még egy jel, amely utal ar­ra, hogy a megbeszélések koránt­sem voltak súrlódásmentesek: ez pedig a Macmillan küszöbönálló bonni látogatásával kapcsolatos előzetes nyugatnémet hivatalos nyilatkozatok hangja. Ezek feltű­nően hangsúlyozzák, hogy Nyu­­gat-Németország gazdasági és po­litikai területen egyaránt „mesz­­szemenően figyelembe kívánja venni Anglia érdekeit”. Nagyon is valószínűnek látszik, hogy ez a hirtelen támadt hajlam Anglia érdekeinek állítólagos figyelembe­vételére, olyan bonni taktikai sakkhúzás, amelynek célja nyo­mást gyakorolni a franciákra és ily módon rábírni őket Bonn kí­vánságainak teljesítésére. Ami pedig végül a francia— nyugatnémet „együttműködés” tá­volabbi kilátásait illeti: senki előtt sem lehet kétséges, hogy Bonn számára ez csak sakkhúzás, hogy Nyugat-Németország, amely máris vezető szerepet játszik az európai közös piacban és vezető szerepre törekszik a NATO-ban is — mindenekelőtt saját agresszív terveit kovácsolja. Erről a tény­ről pedig nem lenne szabad meg­feledkezni Bonn párizsi tárgyaló­­partnereinek sem... Vajda Péter T­üntetések, verekedések, csalá­sok, urnaégetések és fékte­len terror jegyében zajlottak le július 29-én Dél-Koreában a vá­lasztások. A 223 tagú parlament tagjainak megválasztására lefoly­tatott szavazások tulajdonképpen még most sem értek véget, mert 13 választókerületben pótválasz­tásokat kell tartani. A mostani választást a március 15-én lefolytatott lisszinmanista választási csalások kiküszöbölésé­re rendezték meg. A liberális párt — Li Szin Man volt pártja — csa­lásait csaknem teljesen sikerült is ■„kiküszöbölni”. A liberális párt mezében induló jelöltek közül ugyanis mindössze egy jutott megfelelő mennyiségű szavazat­hoz. Igaz, rajta kívül még 11 volt liberális párti politikus is képvi­selői mandátumhoz jutott, de „függetlennek” álcázva. Ez a csú­fos kudarc mutatja, hogy a dél­koreai nép milyen súlyos ítéletet mondott az uralmat több mint tíz évig kezében tartó amerikai-báb­lisztimanista párt felett. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a mostani választások mentesek lettek volna a csalások­tól. A korábbi csalásokat újabb csalásokkal helyettesítették. Mert a korábban ellenzékben levő de­mokrata párt csalt! Tudott dolog, hogy a demokrata párt a liberális pártnak úgyszólván „indigóval készült másolata”. Vezetői épp­úgy kiszolgálták az amerikaiakat, s éppolyan mammutföldbirtoko­­sok és nagytőkések, mint a libe­rális párt vezetői. Ennek a párt­nak a vezető klikkje vette át — amerikaiak oltalma alatt — a stafétabotot a Li Szin Man-klikk­­től, amelyet a nép elkergetett. Ez a párt „rendezte” a választásokat. Az eddig ismert eredmények szerint a demokrata párt a mandátumok kétharmadának megszerzésével már biztosította magának az abszolút többséget a parlamentben. Mellettük az úgyne­vezett függetlenek 38, a szocialis­ta párt 4, és a jelentésekben meg nem nevezett két kis párt egy­­egy mandátumot szerzett. Tizen­három vagy tizennégy választó­­körzetben pedig pótválasztásokat fognak tartani. A választások te­hát — a papírforma szerint — biztosították az amerikai politika továbbfolytatását Dél-Koreában. A választások lefolyása azon­ban arról tanúskodik, hogy a vá­lasztások s­­zámszerű eredménye hamis képet fest a dél-koreai nép valódi akaratáról. A dél-koreai nép Li Szin Man elkergetésével és az új választások megtartásá­nak kikényszerítésével félreérthe­tetlenül kifejezte azt, hogy az amerikabérenc politika megvál­toztatását akarja. Dél-Korea igazi — amerikai fő­nökei­— és demokrata párti meg­bízottai semmilyen változásról nem akartak hallani. Ezért hir­dették ki újra az ostromállapotot a választások időtartamára. Ezért erősítették meg a választások idejére a rendőrséget és a csend­őrséget, de nyilvánvaló, hogy az az újabb nyolcezer amerikai ka­tona, aki nemrég érkezett Koreá­ba, ugyancsak „a választások ala­pos előkészítésének’­ jegyében ha­józott oda. De az elnyomó appa­rátus lisztumanista időket túl­szárnyaló megerősítése sem bizo­nyult elégnek az amerikaiak ál­tal annyira óhajtott „sima" vá­lasztás lebonyolításához. Pedig az amerikaiakat igazán nem lehet el­marasztalni, hogy nem tettek meg mindent a nekik tetsző választá­sok lefolytatásáért. A szöuli ame­rikai nagykövet több kortesnyi­latkozatot tett, mint bármelyik megválasztott. Nem lehet szó nélkül elmen­ni amellett sem, hogy a Szöul­ban levő úgynevezett ENSZ „helyreállítási bizottság” tíz brigá­dot szervezett, amelyek már jú­lius 23-án Dél-Korea különböző pontjaira utaztak, hogy ott a vá­lasztásokat „ellenőrizzék”. Ez a bizottság teljesen jogtalanul tar­tózkodik Dél-Koreában és tu­dott dolog az is, hogy tulajdon­képpen egy amerikai bizottság­ról van szó. Olyan amerikai bi­zottság, mely az ENSZ nevével takarózik. Az ilyenfajta durva beavatkozás Dél-Korea belü­gyei­­be egyáltalán nem növeli az ENSZ tekintélyét, amelyet ép­pen az amerikai agresszió leple­zése eléggé megtépázott már egy­szer Koreában... Az egyesített beavatkozásnak, a csangjungi rendőrsortűznek — amelynek két halálos áldozata van — s a tömeges letartóztatá­soknak megvan a „demokrata párti” eredménye. A világ tudo­mást szerzett az újabb választási csalásokról is. Nyilvánvalóvá vált, hogy a régi h­sztamanista politika, amely továbbra is érvényesül az ország kormányzásában, érvé­nyesült a választások lebonyolítá­sánál is, mert csak a személyek változtak, a politika mindeddig továbbra is az amerikai érdekek­nek alárendelt maradt. A válasz­tási csalás­­ része a politikai csalásnak, amelyhez a terrorrend­szer folyamodik. A csalárd politika és a választási csalások miatti né­pi harag azonban már a szavazá­sok során fellángolt. A választók számos helyen órnástul el­égették a hamis szavazócédulákat. A tüntetések és összeütközések egész Dél-Koreában tovább foly­nak. A dél-koreai kormányzat tö­meges megtorlással fenyegetőzik. Riadókészültségben van az ame­rikai megszálló hadsereg is. Az újabb csaló választások miatt utcára vonult tüntetők és az erő­szakszervezet közötti összeütközés kimenetelét még nem lehet látni. Az eddigiekből azonban az egész világ meggyőződhetett az amerikai védnökség alatt megtartott dél­koreai választások csaló voltáról. Kovács István Új cselló választások­­-Koreábani 1960. augusztus 2. kedd NÉPSZABADSÁG Külföldi események : néhány sorban Harminchárom évvel ezelőtt alakult meg a kínai népi­­felszaba­dító hadsereg. Az évfordulón Pe­­kingben megnyílt a központi né­pi forradalmi­­múzeum, ahol több mint 20 000 kiállítási tárgy mu­tatja be a kínai népnek és had­seregének hősies forradalmi har­cát hazája felszabadításáért. (TASZSZ) Újabb össznémet munkástalál­kozót rendeztek a napokban az erfurti körzetben. A találkozón a nyugat-németországi Hessen tar­tományból 160 fémmunkás vett részt. (TASZSZ) Autóbaleset érte a Nairobi— Mombasa közötti országúton Tom Mboyát, a kenyai afrikai nemzeti unió főtitkárát. Mboya állapota nem életveszélyes. (MTI) Az iraki kormány Basrában 20 millió fontsterling beruházással korszerű olajfinomítót épít, amelynek évi kapacitása 2 millió tonna nyersolaj lesz. Az építkezés öt évig tart. (Reuter) Japánból hazatelepülő koreaiak 1049 személyből álló csoportja ér­kezett vasárnap Csoncsin kikötő­jébe, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. (TASZSZ) A ciprusi választások eredménye Nicosia, augusztus 1. (Reuter) Az ötventagú ciprusi képvise­lőház harmincöt görög mandátu­ma közül Makariosz érsek haza­fias frontja harmincat, az AKEL (kommunista párt) ötöt szerzett meg a vasárnapi szavazáson. A törököknek járó mandátumokat a dr.­ Kik­ak támogatását élvező koalíció tizenöt jelöltje kapta. A függetlenek egy mandátumot sem tudtak szerezni. A Makariosszal szemben álló Ciprusi Demokratikus Unió boj­­kottálta a képviselőházi választá­sokat. Jövő vasárnap a képviselőház­ tagjai után a Scamarát fogják megválasztani. Kínai küldöttség érkezett Japánba Tokióból érkezett jelentés sze­rint, Liu Ning-ji vezetésével kínai küldöttség érkezett a japán fővá­rosba. A küldöttség részt vesz a Japán Szakszervezeti Főtanács (Sohyo) tízéves jubileumának ün­nepségeiig és XV. kongresszusának ülésein, valamint az atom- és hid­­rogénfegyverek betiltását és a le­szerelést követelő hatodik világ­értekezleten. Újabb független állam Afrikában: Dahomey A Szovjetunió és Kína már elismerte Augusztus 1-én újabb afrikai állam nyerte el függetlenségét: Dahomey. A francia kormányt képviselő Louis Jacquinot államminiszter és Hubert Maga dahomeyi mi­niszterelnök vasárnap délután aláírta a Dahomey függetlenségé­ről szóló ratifikációs okmányo­kat, s ezzel az ország független­séget kapott — a Francia Közös­ségen belül. Dahomeyben a függetlenséget vasárnap éjfélkor kiáltották ki. Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke táviratot intézett Hubert Magá­hoz, a Dahomey Köztársaság mi­niszterelnökéhez. A szovjet kor­mányfő közli, hogy a Szovjetunió független államként elismeri a Dahomey Köztársaságot és kész vele diplomáciai kapcsolatot léte­síteni. A Szovjetunió népei — írja Hruscsov — őszinte szívvel sok sikert kívánnak Dahomey népé­nek fiatal, független állama épí­tésében és megerősítésében. Re­méljük — hangsúlyozza a távirat —, hogy az a barátság és az a gyümölcsöző együttműködés, amely a Szovjetunió és más afri­kai országok között fennáll, a Szovjetunió és a Dahomey Köz­társaság között is ki fog fejlőd­ni. Az új államot már a Kínai Népköztársaság és Svédország is elismerte. A Francia KP a dolgozók életszínvonalát csökkentő intézkedésekről A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának politikai bizottsága szombaton kiadott nyi­latkozatában leleplezi a dolgozók életkörülményeit súlyosbító és a megélhetési költségeket nagymér­tékben növelő francia kormány­­intézkedéseket. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a párizsi városi közlekedési díjak 87,5 százalékkal emelkedtek, nagyságértékben megdrágult a kül­városi vasúti közlekedés díja, emelkedett a kenyér ára, a lak­bér, valamint a rádió és a televízió előfizetési díja is. A politikai bizottság rámutat, hogy a néptömegek nyomorának mostani fokozását a frankok mil­­liárdjait emésztő algériai háború, a fegyverkezés gigászi költségei, s különösen az atomfegyvergyártás okozza, éppúgy, mint a nagytő­késeknek nyújtott adókedvezmé­nyek, jóllehet a nagytőkések pro­fitja szüntelenül gyarapszik. Letartóztatási hullám Dél-Koreában a választások után Nyugati hírügynökségek jelen­tik: A teljes készenlétbe helye­zett 36 000 főnyi rendőrség nem volt képes megakadályozni 1 a vá­lasztási incidenseket és tüntetése­ket, ezért a hadsereg néhány egy­ségét küldték segítségükre. Tizennégy választókerületben voltak zavargások, a letartózta­tottak száma 322-re emelkedett. Az incidensek során körülbe­lül 100 személy sebesült meg, legnagyobb részük rendőr. A képviselőház 233 mandátuma közül 219-nek dőlt el a sorsa. Eb­ből 174-et a demokraták jelöltjei szereztek meg. A hivatalos de­mokrata jelöltekkel szemben há­rom nem hivatalos demokrata­jelölt győzött a választásokon, ezeket beveszik a pártba és így a mandátumok száma 177-re emelkedik. A liberális párt — Li Szin Man pártja — csak egy man­dátumot szerzett, de a ■megválasztott függetlenek között van 11 volt liberális párti képviselő. Szombaton és vasárnap Dél-Ko­rea sok városában tüntetések vol­tak a választási és a szavazatszám­lálási visszaélések ellen. Szam­­csun és Tecson városokban a tün­tetők 53 választási urnát, azok tel­jes tartalmáv­al együtt, elégettek. Kincsében a h­sziumanista képvi­selőjelölt megválasztása ellen több órás tüntetéssel tiltakozott a la­kosság. Huh Csang reakciós hatóságai kíméletlen intézkedéseket hoznak a népi megmozdulások elfojtásá­ra. A dél-koreai rendőrség vasár­nap megkezdte a tüntetők tömeges letartóztatását. Az AP értesülése szerint a legtöbb szavazatot szerzett demokrata párton belül sza­kadás jelei mutatkoznak. A pártban kialakult két irányzat hívei vasárnap külön-külön meg­beszélést tartottak. Az egyik cso­port, amelynek élén Jun Bo Szung áll, bejelentette, hogy nem tartja teljesíthetőnek John Csang­­nak, a párt elnökének azt az igé­nyét, hogy az új kormány minisz­terelnöke legyen. ÜTÖTT AZ ÓRA Csehszlovák film 14 éven alul nem ajánlott Bemutató: augusztus 4-én.

Next