Népszabadság, 1960. november (18. évfolyam, 259-284. szám)

1960-11-27 / 282. szám

Jevgenyij Permjak: AZ ÉRTÉK TITKA erdei apának könnyű ( ír) munkája volt. Szép fé- Véényes, szivárványra gyöngy házkagylókból gombokat faragott. Mellette élt árva unokája, Szergunyka. A kisfiú okos gyerek volt, minden érdekelte, mindenre kíváncsi volt, de legjobban arra, hogyan lesz a gombokból, amit nagyapó farag, pénz? Mert nagyapó, mikor megkapta a gombok árát, mindig elküldte a kis unokáját, kenyérért, meg túróért. — No, ha olyan kíváncsi vagy — szólt Gerdei apó —, akkor holnap reggel kijössz velem a tengerpartra és meglátod. Úgy is történt. Mikor pedig kiértek, nagyapa a parton szerteheverő kagylókra mutatott: — Nézd csak, Szergunyka, menynyi csizma, sapka, ingre és ennivalóra való fekszik ott, szedd csak össze. — Nem ing, nem sapka, nem csizma az, ami ott van — nevetett a gyerek, hanem kagylók — de azért szót fogadott a nagyapának és szedett ő is vagy egy jó zsákra valót. Akkor aztán hazamentek és nagyapóval együtt nekiláttak a munkának. — Érdekes — mondta a gyerek —, még csak ingyen kagylók, de most megy beléjük valamilyen módon az áruk — és figyelt. Nagyapó kifúrta, ő meg fényesre csiszolta a gombokat és felvarrták tucatjával egy kartonra, kaptak is érte sok pénzt. Bizony igaza lett nagyapónak, csizma is, sapka is, meg új ing is került belőle Szergunykának, meg friss cipóra, meg túróra való is maradt. — Csak azt nem értem, hogy ment beléjük az ár, hogy pénzt kaptunk érte — tűnődött még mindig a gyerek. — Eredj el fiam a fazekashoz, az talán majd meg tudja mondani neked — mondta az öreg. A fazekas korongon dolgozott. Ingyen vizet, agyagot meg homokot kevert össze, aztán a korongra csapta és azt elkezdte lábával hajtani és nemsokára szép fazekak, tálak, korsók készültek, azokat virágosra festette és betette a kemencébe és kiégette. Jaj de szépek, színesek, fényesek voltak, mikor kikerültek onnan és akkor már, hogy, hogy nem, beléjük ment az ár, mert Szergunyka látta, hogy pénzt adtak minden darabért az emberek. De azt, hogy hogyan ment bele a fazekakba, meg a korsókba az érték, a fazekas se tudta megmondani. — Talán a korongon, talán a kemencében — szólt. — Ha nem eredt el kisfiam a csónakoshoz, az talán meg tudja mondani. Szergunyka elment hát a tajgába. És ott látta, hogy a fát, ami akkor még nem került pénzbe, hogy vágta ki a csónakos, aztán hogy fűrészelte, gyalulta, gőzölte, hajlította, szegelte, kalapálta és festette és egyszerre csak kész lett és akkor már pénzt ért, sok pénzt. Mikor mehetett bele az érték? — tűnődött Szergunyka. — Eredj el kisfiam a kőfaragóhoz, az nemcsak igen erős, de igen okos ember is, az talán meg tudja neked magyarázni — szólt a csónakos. Szergunyka elment és látta, mikor a kőfaragó kiválasztotta a hegyen a sziklát, akkor az még ingyen volt, aztán hazacipelték, aztán faragta, véste. Egyikből madár lett, másikból küszöb, ismét másból oszlop. Kedvet kapott Szergunyka a munkához. Mikor dolgozni kezdett, a kő még értéktelen volt, de ahogy véste, csiszolta, szinte fokozatosan ment belé az érték. Már nem kérdezősködött. Rájött lassan magától is, amire kíváncsi volt. Mikor pedig elment meglátogatni a nagyapját, így szólt: — Kőfaragó lettem édes nagyapám! Oroszlánokat, tigriseket és csodaszép virágokat, de még embereket is faragok. — Megtudakoltad már, hogy hol az érték titka? — kérdezte csendesen, mosolyogva az öreg. — Nem, nagyapó! Magamtól jöttem rá, amikor elkezdtem dolgozni. A dolgozó ember kezében van az érték titka. A szorgalmas, munkáskezekben. Fordította: Amon Ágnes MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A november 20-i szám gyerekrovatában megjelent rejtvények helyes megfejtései: Keresztrejtvény: Iskolánkat tisztán tartjuk, felszerelését pedig gyarapítjuk. — (Nagy létra.) Rímes talány: Falióra. Rakd össze: Pavlov. Elrejtett városok: Szeged, Párizs, Eger, Baja, Tata. Könyvjutalmat kapnak: Reindl István, Tatabánya; Bagi Kálmán, Vác; Ágoston Mária, Vésztő; Baán Mária, Horvátkimre; Gödri Krisztina, Szalapa; Bálla Ilona, Tiszakécske; Hajgató Klára, Ajka; Bajusz Ágnes, Fülöpszállás; Hízók János, Sztálinváros; Kalmár Vilma, Nyergesújfalu; Lengyel Erzsi, Uraj; Szlaczky Ágnes, Tamási; Pocsai Terézia, Onga; Ossik Ágnes, Jászárokszállás; II. közgazdász tanulócsoport, Szabó Gáspár Diákotthon, Veszprém; Vincze László, Döbörhegy; Varga Erzsébet, Bagodvitenyéd; Zsuffa Ákos, Mindszent; Rákóczy Ferenc, Dunakeszi; Szvoboda Éva, Sztálinváros; Lőcsei Tamás, Tárkertváros; Savanyi Évi, Sopron; Zsilák Katalin, Békéscsaba; Enyedi László, Katona Teri, Dienes Balázs, Illés Katalin, Gábor Zsuzsa, Hamza Katalin és Major István Budapest. Elő a szerszámokkal Ivanov és öccse kitűnő tanulók. Pista elhatározta, hogy a lugasban fog tanulni. Tamás óbudai lakos lett. Csepeg a víz az eresz előtt. Alig várjuk a Pajtás megjelenését. Az emberek elindultak a gyárba. A fenti mondatokban egy-egy Szerszám neve van elrejtve. Keressétek meg. Töltsd ki! Helyettesítsük a pontokat betűkkel úgy, hogy értelmes szavakat kapjunk. Ha ezt helyesen tet-:tük, a Komszomol-induló egyik, Gora tűnik elő. Va . . . ma X . . . jók . . . ezni Sz . . . on M . . . sola F . . . lem Lá . . . zólag K . . . amata G . . . amb . . . lós F . . . írás Az ábra vízsz. 1., 7., 42., 93., 94., valamint függ. 1., 16., 67. és 68. számú sorai egy-egy híres regény címét foglalják magukban. A feladat ezúttal is kétrétű, mert a rejtvény megfejtése után — ami a szokásos módon, a bal felső sarokban, a sorok élén levő számok alapján történik — kialakíthatjuk a regények íróinak neveit is oly módon, hogy a jobb alsó sarokban megszámozott fehér mezőkbe beírt betűket a számozás sorrendjében összeolvassuk. VÍZSZINTES: 1. Regényeim írójának neve a jobboldali alul számozott 1— 16. számú mezőkben. (A továbbiakban csak a nevet kialakító fehér mezők számait adjuk meg.) 7. (17—25). 17. Nyakdíszl ebeknek. 18. Kertrészlet. 19. Elégtelen osztályzat. 20. Légnemű anyag. 21. S. R. 22. Selejtes. 24. A József Attila Színház művésznője. 25. Tüzelő. 26. Megvár. 27. Hagyományos öltözködés. 30. Magyarázó adat. 32. Angol napilap. 33. Dunántúli magaslat. A tetején várrom. 36. Örökzöld növény. 37. Ebből készül a kumisz nevű ital. 39. A szélről mondjuk. 40. Lendület. 42. (26—31). 43. Tárgyalás is van ilyen. 44. Omladék. 45. Műanyag, mesterséges gyanta. 47. Féltő gonddal kezeli. 48. Azonos mássalhangzók. 49. Munkaterem kísérletek számára, röviden. 50. Helyes, tetszetős. 52. V. A. 53. Átruház, engedményez. 55. Férfinév. 56. N. L. 58. Ninon de.............. — francia „nagy nő”, maga köré gyűjtötte korának nagy íróit. 60. Autonóm terület Kínában. 61. Olasz folyó. 62. Menni — németül. 64. Állami alkalmazott. 66. DRD. 68. E napig. 69. Nagy csoportban együtt haladó járművek. 70. Írásban beszámol. 71. Személyemet. 73. Kis település. 74. Kifejlődik. 75. Ragacsos, pépes. 77. Tarka (tájszó). 78. Tüzérségi löveg. 79. Déligyümölcs. 81. Áskálódás. 82. Ellentétes kötőszó. 84. Finom kalapanyag. 85. Savanykás alma ízében érezhető. 86. Kötőszó. 87. Világítótest. 89. Darócgyapjú. 91. A legészakibb Ion-sziget. 92. Táplálkozó. 93. (32—40). 94. (41—47). FÜGGŐLEGES: 1. (48—55). 2. Érzékszerv. 3. Római 55. 4. Férfinév. 5. Dohánypor. 6. Kutyafajta. 7. Testrész. 8. Kötőszó. 9. Tiltószócska. 10. Női név. 11. Budapest környéki község. 12. Az érem rajza. 13. Régészeti kutatások eszköze. 14. Fa része. 15. Szövetáruk régi hosszmértéke. 16. (56—67). 22. Női név. 23. Elfáraszt. 26. Kedves, bizalmas megszólítás. 27. Ennek díja az utazás ára. 28. Az élettani tudományok egyik ága. 29. Kiollóz. 31. Énekel. 32. A régi London híres erődje. 34. Rendőri hír. 35. Szovjet államférfi. Orgyilkosság áldozata lett. 38. Útburkoló tégla. 41. Egykori városrész a Gellérthegy lábánál. 45. Bécs környéki városka. 46. Az 1919-ben megsemmisített fehérgárdistacsapatok vezére. Kivégezték. 47. Lásd vízsz. 55-öt. 49. A legelésző jószág teszi. 51. Fülsiketítő zaj. 54. Rubrikákat képez. 57. Hajadon. 59. Sz. 60. Irtózik a munkától. 61. Herceg. 63. Folyósodik. 65. Testi hibás. 66. Híres francia festő (1834—1917) 67. (68—74). 68. (75— 82.) 70. Eltávolítja a lábatlankodót. 72. Korszerű. 74. Római konzul, Sulla ellenfele a polgárháborúban. 76. Ércek olvasztásakor keletkezik. 77. A must erjedésekor lerakódó anyag. 78. Tőzeg. 80. Kendő — németül. 81. Kezd gőzzé változni. 83. A latin ,,én”. 85. Óriáskígyó. 86. Kocsmai helyiség. 87. Felvigyázó. 90. A S. 91. Készpénz. 92. Idegen „és”. Beküldendő a könyvek címe és íróik neve, legkésőbb december 5-ig. A cím mellé írandó: „REJTVÉNY”. A hibátlan megfejtést beküldők között minden héten 50 könyvet sorsolunk ki. A NOVEMBER 13-i REJTVÉNY-pályázatunk nyertesei: Megfejtés: Gárdonyi, Agárd — Katona József, Kecskemét — Móricz, Csécs (mai teljes neve: Tiszacsécse) — Csokonai, Debrecen — Tompa, Rimaszombat — Madách, Alsósztregova — Kosztolányi, Szabadka — Ady, Kirmindszent — Juhász Gyula, Szeged. Vidékiek: Ágó Erzsébet, Kiskunfélegyháza; Pálfy Mária, Sopron; Horváth József, Komló; Debreczeny Ildikó, Medgyesegyháza; Novák József, Pécs; Hofbauer Gusztáv, Balassagyarmat; Böröcz Istvánná, Kaposvár; dr. Benkő Lajos, Cegléd; Bayler Kálmánná, Esztergom; Ferkó Borbála, Békéscsaba; Árvay Mária, Adony; Vida Sándor, Győrszentmárton; Matus István, Villánykövesd; Herédi István, Csongrád; Szalmás Zoltán, Petőfibánya; Krokovay Károly, Nyíregyháza; Márvány János, Tapolca; Urbán Jánosné, Székesfehérvár; Szabó Jenő, Miskolc; Szalai György, Ráckeve; Horváth Benedekné, Nagykanizsa; Kamarás Ivánná, Veszprém; Mász Ilona, Kisbekháza; Till István, Tokod-Altáró; Búcsú Ferenc, Makó. NAGY ÍRÓK, NAGYREGÉNYEK KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES. 2. Amihez ajánlatos időben hozzákezdeni! (Folytatása az 1. sz. függőleges sorban.) 10. J. C. 12. Egészen friss keletű. 13. A kirakatban látható cédulákra vannak írva. 14. Vissza, lyukas rúd. 16. Az ajtónyílásba szorít. 18. Arató, mássalhangzós. 19. Szállít. 21. Csomagolnak bele. 22. Kukucskál. 23. Hajnali időpont. 25. „ó”. 27. Nem kell neki sokat magyaráznom. 28. összehasonlító szó. 31. Férfinév. 32. Római hatos. 33. Elhajlít. 35. Elődje. 36. Bízott valamiben. 37. Sokat tanult. FÜGGŐLEGES: 1. A 2. sz. vízszintes sor folytatása. 3. Ellentétes kötőszó. 4. Fogoly. 5. Gyakori kérdés. 6. Viszsza, földmunka. 7. Testhez álló ruhadarab. 8. Adnak neki. 9. Farepesztő szerszám. 11. Fiatal, virgonc, pajkos kislány tréfás neve. 15. Falu Veszprém megye pápai járásában. 17. Hangtalanság. 18. Ajtóbiztosító. 20. Z. R. 22. Találó. 24. Névelővel: méter, oroszul. 26. A házba. 29. Pusztító. 30. Morsebetű. 33. Fiókok egyik fele. 34. Fekete rajztinta. 36. HB. 38. Diplomáciai testület, rövidítése. Beküldendő a két leghosszabb kor megfejtése. Megfejtéseiteket mielőbb adjátok postára. Címeteket a megfejtésen és a borítékon is tüntessétek fel. Címünk: Népszabadság Gyermekrovata, Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 1—3. A sok ezer helyes megfejtés közül sorsolással választjuk ki a nyerteseket*. Helyszűke miatt csak a jutalmazottak nevét közöljük. A nyerteseknek a jutalmat postán küldjük el. A VERÉB ÉS AZ ÖNTELT FECSKE Egyszer a veréb találkozott a fecskével, s mivel éppen jókedvében volt, elhatározta, hogy bolondját járatja a fecskével. Meg is szólította: — Hallod-e te fecske pajtás, versenyezni van-e kedved? Próbáljuk meg, ki repül gyorsabban! A fecske nagyon hiú volt a gyorsaságára, így aztán nyomban rávágta: — Jól van pajtás, versenyezzünk! De mondd csak, mit kap a győztes? A veréb szeretett lustálkodni, gondolta, ha sikerül a terve, csak jól járhat. — Ezer szúnyogot fog neki a vesztes! Rendben? A fecske öntelten mosolygott: — Rendben! Azzal egymás kezébe is csaptak volna, ha lett volna kezük, de mivel nem volt, így a fecske csivitelt egyet, a veréb meg: csirip, csirip, kezdjük hát! — kiáltással a fecske mellé repült a ringó ágra és a távolba mutatott pici csőrével. — Látod azt az erdőszéli fát? Repüljünk odáig, meg vissza ide! Rajta! Mindketten felrepültek. A fecskét annyira elkapta a versenyláz, hogy nem nézett se jobbra, se balra, hanem szélsebesen belevágott. — No, most alaposan legyőzöm ezt a buta verebet, legalább nem mer többet versenyre hívni! — gondolta, és repült, repült, mint a puskagolyó. A veréb meg mit csinált? Félúton visszafordult, és amikor látta, hogy közeledik a fecske, de utol nem érheti, odakiáltott: — Lemaradtál, fecske pajtás! Azzal visszaröppent az ágra, oda, ahonnan indultak, és a lihegve érkező fecske ugyancsak elcsodálkozott a vereségén. — Hát ez meg hogy lehet, csivit! Csivit! — Látod! — kacagott a veréb, győztem! Fogd meg az ezer szúnyogot! Az öntelt fecske azóta is szégyelli, hogy egy egész álló hétig a verébnek vadászott szúnyogokra. A veréb később elmesélte kalandját a bagolynak, a bagoly a harkálynak, a harkály a cinkének, a cinke a szarkának, és az egész erdő minden madár népe jót kacag, ha eszükbe jut a nagy verseny, melyben alaposan rászedte a veréb a fecskét S. E.