Népszabadság, 1960. december (18. évfolyam, 285-310. szám)
1960-12-01 / 285. szám
4 A 7.ATLANTI ATOMFENYEGETÉST ábornokok és politikusok, parlamenti képviselők és kormányférfiak gyűltek össze a múlt héten Párizsban a NATO parlamenti tanácsának ülésére Tizenhárom nyugati ország parlamenti delegációba vitát folytatott az úgynevezett Norstadtervről. A NATO haderőinek amerikai főparancsnokától származó terv azt javasolja, hogy lássák el nukleáris fegyverekkel a NATO európai csapatait és ezzel teremtsék meg az úgynevezett „negyedik atomhatalmat". A részvevők általában helyeselték Norstad elgondolásait csupán az angol munkáspárti küldöttek utasították el nyíltan az ,,atlanti atomfegyverek” gondolatát. Vitáztak azon, hogy mely szerv rendelkezzék a NATO eljövendő nukleáris erejével, ahogy egy küldött megfogalmazta: ki tartsa az ujját, az atomfegyverek tavaszán Több javaslat hangzott el. Közülük rendkívül veszedelmes az, amelyik háromtagú politikai bizottság felállítását javasolja oly módon hogy sorrendben felváltva kerülnének a bizottságba és rendelkeznének az atomfegyverrel a NATO-hatalmak természetesen Nyugat-Németország is A NATO-parlament megfogalmazta „ajánlásait” más kérdésekben is. A többi közt egy gyorsan mozgó intervenciós hadsereg létrehozására, a NATO-haderők fegyverzetének szabványosítására, a hadianyagraktárak területi széttacolására (esetleg a NATO határain kívül, például Spanyolországban tettek javaslatot. ..Elvben” elfogadták a NATO területének kirekjesztéséről szóló francia eredetű ajánlást visszautasították azonban De Gaulle hármas — amerikai, angol, francia — direktóriumának tervezetét. Az ajánlásokat a NATO december 16—17- én ülésező minisztertanácsa elé terjesztik. A tanácskozásokon részt vevő amerikai küldöttség a nyilvános üléseken feltűnően tartózkodó magatartást tanúsított Semmi kétség azonban aziránt, hogy a Norstad-terv elsősorban a hidegháborús amerikai körök terve és azt a célt szolgálja, hogy elvégezze a legszükségesebb foltozgatásokat a NATO-egység repedező felületén. A „negyedik atomhatalom” jelszava az utóbbi évek egyik legsúlyosabb fenyegetése az emberiség békéje ellen. Gyakorlatilag ugyanis nem egy „negyedik” erő jutna a tömegpusztító fegyverek és gyártási eljárások birtokába, hanem mind a tizenöt NATO-ország, köztük a revánsszomjas Nyugat-Németország is. ..Norstad terve — írja ezzel kapcsolatban a Krasznaja Zvjezda — keresztülhúzza mindazokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek Nyugat-Németország újrafelfegyverzését tilalmazzák, hatálytalanítja a nyugati hatalmak minden kikötését a Bundeswehr tömegpusztító fegyverekkel való ellátása ellen." Elfogadhatatlanok az olyan magyarázkodások, hogy nem a Bundeswehr, hanem „csupán” a NATO-hoz tartozó nyugatnémet egységek jutnának ily módon az atomfegyverek birtokába. A valóság az, hogy az egész Bundeswehr a NATO-hoz tartozik, a hitlerista Sneider a NATO európai szárazföldi csapatainak főparancsnoka és sok náci tábornok visel magas NATO-tisztséget. Az „atlanti atomfegyver” ténylegesen és elsősorban ezeknek a volt hitlerista, jelenleg bonni NATO- tábornokoknak a kezébe kerülne és közvetlen veszedelmet, jelentene az egész emberiségre. Nem véletlen, hogy a NATO-parlament párizsi tanácskozásán a bonni küldöttség volt a legaktívabb. Tagjai egymás után kértek szót: Jäger, a Bundestag alelnöke, Erich Mende és a többiek váltig dicsőítették az Atlanti Szövetségben kialakuló „Kameradschaft‘’-ot. A Norstad-terv veszélye tehát főként abban rejlik, hogy megnyitja az utat a Bundeswehr atomfelfegyverzése előtt, és a nukleáris titokkal bíró országok számának növekedése óhatatlanul a fegyverkezési verseny fokozásához vezet. Az „atlanti atomfegyver” terve „visszás” helyzetbe hozza mindenekelőtt Franciaországot: egy csapásra hasztalanná és céltalanná teszi a francia erőfeszítéseket a saját atomütőerő megteremtésére. Továbbá, mint ismeretes, De Gaulle tábornok függetl°nfteni szeretné magát a NATO-val együttjáró túlzott kötöttségektől és egyes terhes kötelezettségektől. A Norstad-terv és a francia „önállósítási ” törekvések azonban nehezen férnek meg egy gyékényen. Nem talál egyértelmű támogatásra az „atlanti atomfegyver” gondolata Angliában sem. Az angol parlamenti delegáció munkáspárti képviselői Párizsban kifejezetten ellenezték a tervet, az angol kormány véleményéről szóló jelentések pedig szűkszavúan csak ennyit jegyeznek meg: Londonban ..hűvös fogadtatásra” talált a Norstad-terv. A Daily Telegraph úgy értesül, hogy az angol kormány szerint „fokozni kell ugyan a NATO európai atompotenciálját, de komoly politikai nehézségeket lát az ellenőrzés és parancsnokság terén” A Norstad-terv ajánlása a NATO-parlament által, természetesen még nem azonos a NATO európai csapatainak azonnali atomfelfegyverzésével. Ha a NATO-minisztertanács decemberi ülése hasonló határozatot hoz, a nyugati országoknak még akkor is sok gyakorlati nehézséget kell leküzdeniük az „atlanti atomerő” létrehozása előtt. Egy valamit azonban már a NATO-parlament tanácskozása is kétséget kizáróan elárul: azt, hogy a nyugati hatalmaktól távolabb áll a leszerelés és az atomfegyver betiltásának gondolata, mint valaha. A párizsi „ajánlások” tükrében jól lehet látni, hogy a nyugati, úgynevezett leszerelési javaslatoknak semmi gyakorlati értékük nincs. C. Tóth Béla A bandungi hatalmak diplomáciai képviselőinek villásreggelije Szihanuk herceg tiszteletére Moszkva, november 30. (TASZSZ) Szerdán a bandungi hatalmak moszkvai diplomáciai képviselői villásreggelit adtak a szovjet fővárosban tartózkodó Norodom Szihanuk herceg kambodzsai államfő tiszteletére. A fogadáson Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke nagy elismeréssel szólt Norodom Szihanuk államférfiúi munkájáról. Hangsúlyozta, hogy Szihanuk herceg a békés együttélés politikájának következetes híve. Utalt arra, hogy a gazdaságilag elmaradott ázsiai és afrikai országok lendületesen fejlesztik nemzetgazdaságukat, hogy megszilárdíthassák politikai függetlenségüket. Menen, India moszkvai nagykövete rámutatott, hogy Kambodzsa szilárdan és megingathatatlanul kitart a bandungi értekezlet elvei mellett. Liu Hsziao kínai nagykövet hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak a különböző rendszerű államok békés együttélésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére, az általános leszerelés megvalósítására, az atomfegyverek betiltására irányuló javaslatai lelkes támogatásra találtak az ázsiai, az afrikai és más népeknél. Norodom Szihanuk herceg a villásreggelin elmondott beszédében kijelentette: a kisebb nemzetek egyöntetűen bírálják és megróják azokat a nagyhatalmakat, amelyek imperialista politikát folytatnak és soviniszta irányzatokat követnek. NÉPSZABADSÁG 1960. december 1. csütörtök Külföldi események néhány sorban A kínai külügyminisztérium szóvivője erélyesen tiltakozott amiatt, hogy egy amerikai felségjelzést viselő katonai repülőgép szerdán megsértette a Kínai Népköztársaság légiterét. (Új-Kína) • A Nyugat-Németországban állomásozó amerikai katonák hozzátartozóinak első nagy csoportja kedden hazaindul New Yorkba. Mint ismeretes a családtagok visszahívására az Eisenhower- féle takarékossági rendszabályok alapján került sor. (AP) Mongólia és Kambodzsa nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat létesített. (Új-Kma) Az izraeli hatóságok 979 náci háborús bűnös nevét közölték a náci bűnök kivizsgálására alakult nyugatnémet hivatallal. (Reuter) Az angol belügyminiszter szerdán bejelentette az angol alsóházban, hogy a brit kormány nem engedi be a szigetország területére Hans Ulrich Rudelt, Nyugat- Németország újfasiszta mozgalmának egyik vezetőjét aki a december 6-i nemzetközi fasiszta találkozón vett volna részt. (AP) Dollárt koncert... Az Egyesült Államok kormánya elhatározta, hogy a Kongóban levő ENSZ-csapatok ellátási költségeinek felét egymaga viseli. A kongói ENSZ-csapatok költségei ez év júliusától az év végéig mintegy 60 millió dollárt tesznek ki. Ebben bennfoglaltatik az a 16 millió dollár is, amellyel az ENSZ már tartozik az Egyesült Államoknak. A washingtoni kormány most elhatározta, hogy a követelésből 10 millió dollárt töröl, hozzájárulását pedig úgy emeli fel,, hogy az Egyesült Államok összesen több mint 30 millió dollárral járul hozzá a kongói csapatok ellátásának költségéhez. E sajátságos beruházás célja: minél nagyobb részhez juttatni az Egyesült Államokat a kongói függetlenségen és az ország kincsein való osztozkodásnál. TÁVLATI TERVEK... Sajtóértekezleten nyilatkozott az osztrák hadügyminisztérium szóvivője. Az osztrák hadseregfejlesztés távlati terveiről szólva, elmondotta: Ausztria arra készül, hogy katonailag megerősítse Magyarországgal szomszédos határvidékét. A tervek szerint tüzérségi és „más katonai” létesítményeket helyeznek el a* Duna és a Lajta közötti területen. Semmi esetre sem kívánunk ennek a hírnek túlzott jelentőséget tulajdonítani — de a dolog azért mégis figyelemre méltó. Ausztria — mint ismeretes — semléges ország és a Magyar Népköztársaság soha egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy kifejezésre juttassa: a békés egymás mellett élésen alapuló jó viszonyt kíván kiépíteni nyugati szomszédjával. Szavakban az osztrák vezetők is a kapcsolatok fejlesztése mellett nyilatkoznak: az osztrák hadügyminisztérium tervei azonban — enyhén szólva — nem erre mutatnak. És tegyük hozzá: nem ez az első alkalom, amikor bebizonyosodik, hogy az osztrák katonai szervek ilyen „megkülönböztetett figyelmet” szentelnek a Magyarországgal szomszédos területnek. Alig néhány hónappal ezelőtt az AP hírügynökség arról számolt be, hogy az akkor Ausztriában tartózkodó amerikai hadügyminiszter, Gates, az osztrák—magyar határon megszemlélte az osztrák hadseregnek azokat az egységeit, amelyek a keletről jövő, feltételezett hadmozdulatok feltartóztatására „hivatottak”. Vajon honnan merítik az osztrák hadügyminisztérium vezetői azokat az értesüléseket, melyek szerint Ausztriát a népi demokráciák részéről fenyegeti támadás? (A hadügyminisztériumi szóvivő ugyanis azt is elmondotta, hogy egy „csehszlovák részről fenyegető támadás” elhárítására is terveket dolgoztak ki.) Talán Gates hadügyminiszter látta el őket ilyen információkkal? A tények, amelyekről az osztrák hivatalos jelentések adnak hírt, mindenesetre másról beszélnek ... Arról például, hogy — noha az amerikai hadügyminisztérium már több mint két éve ünnepélyesen megígérte, amerikai gépek többé nem sértik meg Ausztria légiterét , a berepülések mégis folytatódnak. Legutóbb november 14-én számoltak be a bécsi hivatalos jelentések arról, hogy az amerikai parancsnokság alatt álló NATO repülőgépek ismét sorozatosan megsértették Ausztria határait. Az is tudott dolog, hogy nem népi demokratikus, hanem a népi demokráciák ellen irányuló rakétatámaszpontokat építettek fel Ausztria tőszomszédságában, olasz területen. Nehéz lenne tagadni, hogy ezek a támaszpontok az osztrák lakosságot és Ausztria biztonságát is veszélyeztetik. Az ilyen és hasonló tények tehát nem arra mutatnak, hogy Magyarország vagy Csehszlovákia felől fenyegetné támadás Ausztriát. És ezeknek a tényeknek fényében nagyon is különöseknek tűnnek az osztrák hadügyminisztérium távlati tervei.„ Négymillió munkanélküli az Egyesült Államokban New York, november 30. (TASZSZ) Mint az AP jelenti Washingtonból, az Egyesült Államokban tovább növekszik a munkanélküliség. A hírügynökség megjegyzi, hogy bár hivatalos adatokat egyelőre nem tettek közzé, az előzetes adatok azt mutatják, hogy novemberben a munkanélküliek száma elérte a négymilliót. Politikai válság Venezuelában A venezuelai tüntetések harmadik hulláma november 25 óta tart. A kormány tekintélye megingott, helyzete megrendült. Az ország fővárosában fegyveres összetűzésre került sor a tüntetők és a kivezényelt rendőrség között. A tüntetések politikai oka, hogy Betancourt kétéves kormányzása alatt nem váltotta valóra a hozzáfűzött reményeket, nem valósította meg a nép szociális és gazdasági követeléseit és nem hozott intézkedéseket az ország gazdasági függetlenségének kivívására. Éppen ezért az ország politikai függetlenségén is nem egy esetben csorba esett. Venezuela a világ egyik legnagyobb olajtermelője és legnagyobb olajexportálója. Gazdag olajkincsei révén a dél-amerikai országok közül Venezuelában a legnagyobb az egy főre eső nemzeti jövedelem, elméletben, mert gyakorlatilag a pénzgazdálkodásban kétmillió lakosa nem vesz részt. Az olaj az amerikai monopóliumok birtokában van. Két évvel ezelőtt a kormány 50-ről 63 százalékra emelte Venezuela részesedését az olajjövedelemből. Az amerikai monopóliumok, amelyek így is félmilliárd dollárt hurcolnak ki az országból, a közép-keleti olaj árát leszállították, hogy így csökkentsék a venezuelai olaj árát is. S ezzel elérték: most kevesebb Venezuela összegszerű részesedése, mint azelőtt. A tömegek az olajipar államosítását követelik, de ez elől Betancourt mindeddig kitért. A több mint hatmilliónyi lakosból 350 ezer föld- és munkanélküli parasztcsalád földéhségének kielégítését szolgálta volna a földreform. A törvény két év alatt csak az aláírásig jutott el. A terv szerint a földosztást 20 év alatt valósítják meg. A ma 200 ezer körül mozgó munkanélküliek száma napról napra növekszik. Csak a munkanélküli építőipari munkások száma meghaladja a 30 ezret, miközben több millió ember él bádogból összetákolt viskókban. Venezuelában Betancourt — a földrészen végigsöprő diktatúraellenes harc következtében — csaknem ugyanakkor került hatalomra, amikor Kubában a Fidel Castro vezette forradalmi rendszer. Ez, és a két ország hasonló sorsa a múltban, érthetővé teszi, hogy a két év alatt elért eredményeket összehasonlítják. Ez történt Venezuelában is, s az eredmény azt mutatja: Kubában óriási politikai és gazdasági változás zajlott le. Kuba felszámolta a diktatúra visszatérésének lehetőségét, Venezuelában ellenben állandóan ott kísért a reakciós katonai államcsíny, amely új diktatúra megteremtésére törekszik. A kísérletet több alkalommal a baloldali népi mozgalom hárította el. Betancourt ennek ellenére sem támaszkodik a baloldalra, hanem engedményekkel igyekszik „leszerelni” a jobboldalt. Végrehajtja a baloldal ellen követelt megtorlásokat, gazdaságpolitikájában pedig a monopóliumok és a legreakciósabb nagybirtokosok érdekében cselekszik. A jobboldallal való alkudozásokban a kormány a dolgozók rovására tesz engedményeket. Befagyasztotta a béreket, a munkásokat megfosztotta sztrájkjoguktól és intézkedéseket hozott a kommunista párt törvényen kívül helyezésére. Érvényesíteni tudják akaratukat a kormány politikájára a monopóliumok is. A közelmúltban nagy felháborodást keltett, amikor a San José-i értekezlet idején Betancourt olyan utasítást adott Arcaya külügyminiszternek, írja alá az amerikaiak által beterjesztett, Kubát elítélő határozatot. A külügyminiszter, a kormánykoalícióban részt vevő pártjának, a Köztársasági Demokratikus Uniónak irányvonalát követve, ezt megtagadta és tiltakozásképpen lemondott. Novemberben a KDU, az ország második legnagyobb pártja kivált a koalícióból. A politikai válság tovább mélyült, amikor Betancourt pártjának, a Demokratikus Akciópártnak balszárnya elszakadt és új forradalmi csoportot alakított. Venezuela Kommunista Pártja helyzetelemzése rámutat, hogy a kormány politikája a nemzetellenes erők érdekeit szolgálja. Helyzete ezért gyengül napról napra. A jelenleg uralkodó politikai irányzat csődje és az ország tényleges helyzete alátámasztja egy demokratikus kormány megteremtéséért vívott harc szükségességét — állapította meg a párt elemzése. — A baloldali tömegmozgalom e felismerés igazságát és a harc vállalását jelenti. Máté Sándor