Népszabadság, 1961. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
1961-02-01 / 27. szám
NÉP SAJTÓJA ÍRTA: KÁLLAI GYULA Tizenkilenc esztendeje, 1942. február 1-én jelent meg első ízben a Szabad Nép, a Kommunisták Magyarországi Pártjának lapja. Ezt az évfordulót — a kommunista mozgalom egyik fontos dátumát — az egész magyar sajtó ünnepévé emelte a felszabadult magyar nép. Az illegális Szabad Nép a fasiszta Horthy-rendszer idején, az ország életének legsötétebb napjaiban jelent meg, amikor a hazaáruló uralkodó osztály népellenes politikája a nemzetet a pusztulás szakadékának szélére juttatta. S hogy e szégyen és gyász mégsem vált nemzeti katasztrófává, hogy végül is a felszabadult nép a munkásosztály vezetésével visszafordíthatta az ország sorsát a fenyegető szakadék széléről, abban nagy része volt az illegális kommunista sajtónak. 19 évvel ezelőtt a Szabad Nép még a föld alá szorított párt szavaként szervezte és mozgósította a munkásosztályt a fasizmus és a háború elleni küzdelemre. Fénysugár volt, a Horthy-rendszer sötétségéből mutatta a kivezető utat. A kommunista sajtó ma az ország vezető erejének, kormányzó pártjának hangja és szava. Nagy tehát a felelőssége a nemzet felvirágzásáért, a nép boldogulásáért, az ország fejlődéséért. Lenin útmutatását követve, ma is kollektív propagandista, agitátor és szervező erő: ma a szocialista Magyarország felépítésére, az emberiség békéjének megvédésére mozgósítja a dolgozó népet. A magyar sajtó sokszínű és népes családjában kiemelkedő hely illeti meg pártunk központi lapját, a Népszabadságot. Naponta ismerteti és magyarázza a párt politikáját, s védi annak tisztaságát mindenféle torzítással szemben. Pártunk e lap hasábjain közvetlenül szól nemcsak a párttagsághoz, hanem tájékoztatást, útbaigazítást ad a dolgozó nép sokmilliós tömegeinek is. A Népszabadság szavát a legszélesebb tömegek a párt szavának tekintik, ez mindennél jobban mutatja a lap nagy jelentőségét, és még nagyobb felelősségét. Fontos szerepet töltenek be a magyar sajtóban a párt központi elméleti és mozgalmi folyóiratai: a Társadalmi Szemle és a Pártélet. Ezek a folyóiratok az elméleti és mozgalmi munka fontos kérdéseiről és tapasztalatairól tájékoztatják a párttagságot, s az eziránt érdeklődő pártonkívülieket jelentősen fejlődtek a megyei napilapok, a hetilapok és más időszaki kiadványok, úgyszintén az üzemi lapok is hűen szolgálják a szocialista építés ügyét. Ma már nemcsak a párt lapjai, hanem a többi újság és folyóirat is a párt politikája alapján, annak szellemében végzi munkáját A nem pártlapok sem „párton kívüliek”, mert pártosan szolgálják a dolgozó népet, a párt politikáját tekintik tevékenységük vezérfonalának. Ez a sajtó a szocializmus építésének meggyorsításáért, a szocializmus alapjai lerakásának befejezéséért vívott harcban fejlődik tovább. Egész sajtónk egységesen küzd a népgazdasági tervek teljesítéséért, a termelés és a termelékenység növeléséért, a termelőszövetkezeti mozgalom sikeréért, a szocialista kultúra elterjesztéséért, nagy nemzetközi feladataink megoldásáért, a béke megőrzéséért. A magyar sajtó a nép sajtója, munkájában is tükröződik, ami az életben megvalósult: népünk együttes erővel, egységbe forrva fáradozik a párt által kitűzött nagy célok elérésén, a szocializmus gyorsabb felépítésén. A magyar sajtónak ma nagyszerű, lelkesítő feladatai vannak. Országunk fejlődésében újabb fontos szakaszhoz érkeztünk. Kezdetét vette éves tervünk, második ötéves tervünk első esztendeje tervének végrehajtása. Új győzelmek születnek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, s közeli az idő, amikor hazánkban befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását. Sikeresen vizsgáztunk a szocialista forradalom első nagy leckéjéből: véget vetettünk a régi úri tőkésrendszernek. A vizsgasorozat soron levő feladatainak is hasonlóan eredményesen kell megfelelnünk. Erőinket most arra kell összpontosítanunk, hogy az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt szocialista alapokon berendezkedve dolgozzunk és alkossunk mindannyiunk javára, egyre szebbé és gazdagabbá tegyük az ország és a nép életét, s nemzetünket még szorosabban kapcsoljuk a nemzetközi haladás fő áramába. Így válik hazánk még vonzóbb példaképévé szerte a világon azoknak a népeknek, amelyek ma még csak felszabadulásukért küzdenek, s mint a szabadság, a jólét, a szocializmus hazájára tekinthetnek a Magyar Népköztársaságra is. A sajtó munkásainak megtisztelő feladatuk, hogy legjobb tudásuk, képességük szerint hozzájáruljanak népünk erőfeszítéseinek győzelméhez. Különösen sok teendő vár a sajtóra az eszmei-politikai és a kulturális felvilágosító-nevelő munkában. Népünk véglegesen felszabadult az elnyomás és a kizsákmányolás alól, de nem szabadult még meg teljesen a régi kapitalista társadalom káros szellemi és erkölcsi örökségétől. A káros maradványok leküzdése, a nép nevelése, eszmei-politikai egységének erősítése, a szocializmus világnézetének és a szocialista erkölcsnek terjesztése, a munkásnemzetköziség érzésének elmélyítése — a sajtó legfontosabb feladata. A diadalmasan épülő szocializmus szétverte a nemzeti elkülönülés és elzárkózás korlátait. Népünk látóhatára kiszélesedett, nemzeti és nemzetközi méretekben gondolkodik. Üzemének, műhelyének, falujának határán túlra is tekint, látja az országos gondokat is, s látja már hazája előrelépésének és a nemzetközi előrehaladásnak szoros összefüggéseit. A mai öntudatos ember nemcsak a terv teljesítéséért, a termelőszövetkezetek erősítéséért és fejlesztéséért, családja és nemzete jólétéért érez felelősséget, hanem segítőkész szolidaritást vállal a kubai és a kongói nép hősi harcával, saját problémájának érzi az atomfegyverek eltiltását, az általános és teljes leszerelést. Szocialista hazánk újságjainak és folyóiratainak nem lehet magasztosabb feladatuk, mint a szocializmusért, a békéért, a népek közötti békés egymás mellett élésért folyó küzdelem támogatása. Az imperialista háborús uszítók cselszövéseinek leleplezése, a szocialista tábor országainak és valamennyi békeszerető erő tevékenységének ismertetése egy napra sem kerülhet le lapjaink hasábjairól. A nemzetközi események mozgatórugóinak, törvényszerűségeinek feltárása erősíti népünk öntudatát, magabiztosságát. Elmélyíti azt a felismerését, hogy jó úton járunk, hogy harcunk összefügg más népek harcával, s sikereinkkel egymást erősítjük az egész emberiség boldogságáért, békéjéért és társadalmi haladásáért vívott küzdelemben. Igen nagy az írástudók felelőssége Az írott, a nyomtatott betűn milliók nevelkednek, szereznek politikai és általános műveltséget. Az újság: iskola, az újságíró, a nép nevelője is. Napilapjaink több mint másfélmillió, legismertebb hetilapjaink csaknem hárommillió példányban jutnak el az ország lakosságához. Ez is bizonyítja, hogy a sajtó a közélet, a társadalmi élet alakításának és fejlődésének fontos fóruma. Sajtónk tematikája gazdagodik, s ha attól még távol van is, hogy sokrétűségében átfogja és visszaadja a hazánkban végbemenő változások egészét, mégis mindinkább megközelíti ezt a célt. Az a feladat, amelyet pártunk a sajtó dolgozói elé állított — a tömegek szocialista szellemben való nevelésének segítése —, nem utolsósorban megköveteli, hogy a sajtó színesen, érdekesen, lebilincselően számoljon be a hazánkban végbemenő fejlődésről és a világ nagy küzdőterein folyó harcról. A sajtó munkásai megértették, hogy ez nem átmeneti, hanem állandó jellegű követelmény, hogy szüntelenül keresni és fejleszteni kell azokat az új formákat — a publicisztikában, a riportázsban, a kommentárban és a tudósításban —, amelyekben az eddigieknél meggyőzőbben és vonzóbíjan fejezhetjük ki mondanivalónkat. Az újságírók állandóan fejlesszék ismereteiket, még szorosabban forrjanak egybe a nép küzdelmével, hassa át őket a nép szolgálatának szenvedélye, s akkor feladataikat elvégzik, eleget tesznek felelősségteljes hivatásuknak. A szocialista újságíróknak fontos szerepük van a nemzetközi életben is. Szerte a világon a haladó újságírók hatalmas hadserege részeként harcolnak a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. Sőt, ma már a kapitalista sajtó munkatársai közül is egyre többen ismerik fel az igazságot, s van bennük erkölcsi bátorság ahhoz, hogy szakítsanak a hazugsággal, és a béke, a haladás oldalára álljanak. A magyar újságírás erősítse, fejlessze nemzetközi kapcsolatait, működjék közre abban, hogy az írástudók nemzetközi serege közös erővel küzdjön az imperializmus ellen a béke, a demokrácia és a haladás győzelméért. Népünk nagyra értékeli a sajtó tevékenységét Ezt azzal is kifejezi, hogy az idén másodízben jutalmazza az újságírók igaz példaképéről, az illegális Szabad Nép mártírhalált halt szerkesztőjéről, Rózsa Ferencről elnevezett díjjal a múlt évben kiemelkedő tevékenységükkel kitűnt újságírókat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkásparaszt kormány nevében a mai ünnepnapon köszöntjük az újságok, a Magyar Rádió és Televízió, a Magyar Távirati Iroda minden dolgozóját, szerkesztőket, újságírókat, műszakiakat, nyomdászokat, a kiadóhivatalok munkatársait, a hírlapterjesztéssel foglalkozó postásokat, mindazokat, akik részt vesznek a magyar sajtó munkájában. Köszöntjük őket, s kívánjuk: legyenek mindig méltók azokhoz akik tizenkilenc esztendővel ezelőtt minden kockázatot vállalva megindították az illegális Szabad Népet, elvitték a tömegekhez a párt szavát, harcoltak a nép szabadságáért és boldog jövőjéért. a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára 60 fillér NÉPSZABADSÁG 1961. február 1. szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XIX. évfolyam, 27. szám A villamosenergia-ipar 1961. évi tervei: 669 000 000 kilowattórával több villamos energia - Új erőművek (Tudósítónktól.) A villamosenergia-ipar dolgozói tavaly 100,9 százalékra teljesítették termelési tervüket. Ez azt jelenti, hogy az iparághoz tartozó közhasznú (nem ipari) erőművek — amelyek az ország energiatermelésének 88 százalékát adják — 1960-ban összesen 6 milliárd 511 millió kilowattóra energiát fejlesztettek. Mit ad az iparág 1961-ben a népgazdaságnak ? Az iparághoz tartozó erőművek a terv szerint az idén 669 millió kilowattóra energiával fejlesztenek többet, tehát öszszesen 7 milliárd 180 millió kilowattóra villamos energiát termelnek. Ez 1960-hoz képest 10,3 százalékos növekedésnek felel meg. Az értékesített villamos energia 6 milliárd 377 millió kilowattóra lesz, ami 9,3 százalékkal több, az előző évinél. A termelés növekedését az iparág dolgozói a termelékenység 9,4 százalékos fokozásával kívánják biztosítani. Ezt szolgálja az erőművek további rendszeres bővítése, a már megkezdett nagy beruházások építése és termelésbe állítása. Az erőművi és a hálózati beruházásokra (az ipari fűtőerőműveken kívül), az iparág csak ez évben 2,1 milliárd forintot fordít. Folytatják a pécsi és az ajkai hőerőmű építését. A Pécsi Hőerőmű harmadik 32 megawattos gépegysége előreláthatólag február végén kezdi meg próbaüzemét. Az ajkai II-es és II-as, egyenként ugyancsak 32 megawattos gépegység, áprilisban, illetve szeptemberben kezdi meg a próbaüzemet. A terv szerint decemberben indul hazánk legkorszerűbb erőműve, az oroszlányi hőerőmű első, 50 megawattos gépegysége. Tovább folytatják a 600 megawattos Duna menti hőerőmű építését, amely az ország legnagyobb energiatelepe lesz. Az ismertetetteken kívül az Országos Energiagazdálkodási Hatóság külön beruházásában a gazdaságos hőenergia-szolgáltatás megoldására ipari fűtőerőműveket építenek. Közülük a Csepeli Papírgyáré és a Hungária Vegyiműveké, valamint az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyáré már működik. A hazai erőműépítkezéseken kívül, a nemzetközi villamos energia kooperációs hálózatot is bővítik. A tavaly 220 kilovoltra átalakított váci bisztricsányi távvezeték az eddigi mennyiségű import villamos energiát továbbítja a Német Demokratikus Köztársaságból és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból. A söjtör— varasdi távvezetéken kívül, Jugoszlávia felé megépült a szeged— szabadkai, 110 kilovoltos távvezeték is. Ezt a közeljövőben helyezik üzembe. A Szovjetunió felé a sajószöged—munkácsi vonalon megkezdték, egy 220 kilovoltos távvezeték építését, amely a Szovjetunióból érkező import villamos energiát továbbítja majd. 1962-től ez a távvezeték kezdetben 50 megawatt, de 1965-ben már 200 megawatt villamosteljesítmény szállítását teszi lehetővé. A nemzetközi vezetékeken kívül a hazai távvezeték-hálózatot is bővítik, összesen 233 kilométer hosszú, 220 és 120 kilovoltos távvezeték épül elsősorban az oroszlányi és a Duna menti erőművekhez, továbbá Tiszalök, Károlyfalva stb. felé. A nagyfeszültségűekein kívül a középfeszültségű hálózat is tovább bővül. Összesen 282 kilométer 35 kilovoltos, 1268 kilométer 20 kilovoltos és 1090 kilométer kisfeszültségű távvezetéket kell az elosztó vállalatok dolgozóinak megépíteniük. Ez összeadva éppen annyi, mintha Pécs—Budapest között 14 távvezetéket építenének. Az említetteken kívül még 83 község és 428 tsz villamosítását is előírja a terv. Az iparág a terv teljesítéséhez 10 millió 85 ezer tonna szenet és 160 ezer tonna pakurát kapott. Ez a mennyiség az ország 28 milliós széntermelésének több mint 36 százaléka. Bár az iparág erőművei a tavalyihoz képest 1,3 százalékkal csökkentik a fajlagos hőfogyasztást, a villamosenergia-iparág megnövekedett feladatai teljesítésének feltétele az is, hogy a szénbányászat elegendő szenet termeljen az erőművek biztonságos működéséhez. Az Oroszlányi Hőerőmű főépületét 50 tonnás forgódaruval építik.