Népszabadság, 1961. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

1961-02-01 / 27. szám

­ NÉP SAJTÓJA ÍRTA: KÁLLAI GYULA Tizenkilenc esztendeje, 1942. február 1-én jelent meg első ízben a Szabad Nép, a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának lapja. Ezt az évfordulót — a kom­munista mozgalom egyik fontos dátumát — az egész magyar sajtó ünnepévé emelte a felszabadult magyar nép. Az illegális Szabad Nép a fa­siszta Horthy-rendszer idején, az ország életének legsötétebb nap­jaiban jelent meg, amikor a ha­zaáruló uralkodó osztály népelle­nes politikája a nemzetet a pusz­tulás szakadékának szélére jut­tatta. S hogy e szégyen és gyász mégsem vált nemzeti katasztrófá­vá, hogy végül is a felszabadult nép a munkásosztály vezetésével visszafordíthatta az ország sorsát a fenyegető szakadék széléről, ab­ban nagy része volt az illegális kommunista sajtónak. 19 évvel ezelőtt a Szabad Nép még a föld alá szorított párt sza­vaként szervezte és mozgósította a munkásosztályt a fasizmus és a háború elleni küzdelemre. Fény­sugár volt, a Horthy-rendszer sö­tétségéből mutatta a kivezető utat. A kommunista sajtó ma az ország vezető erejének, kormányzó párt­jának hangja és szava. Nagy te­hát a felelőssége a nemzet felvi­rágzásáért, a nép boldogulásáért, az ország fejlődéséért. Lenin út­mutatását követve, ma is kollektív propagandis­ta, agitátor és szer­vező erő: ma a szocialista Magyar­­ország felépítésére, az emberiség békéjének megvédésére mozgósít­ja a dolgozó népet. A magyar sajtó sok­színű és né­pes családjában kiemelkedő hely illeti meg pártunk központi lap­ját, a Népszabadságot. Naponta ismerteti és magyarázza a párt politikáját, s védi annak tisztasá­gát mindenféle torzítással szem­ben. Pártunk e lap hasábjain köz­vetlenül szól nemcsak a párttag­sághoz, hanem tájékoztatást, út­baigazítást ad a dolgozó nép sok­milliós tömegeinek is. A Népsza­badság szavát a legszélesebb tö­megek a párt szavának tekintik, ez mindennél jobban mutatja a lap nagy jelentőségét, és még na­gyobb felelősségét. Fontos szere­pet töltenek be a magyar sajtóban a párt központi elméleti és moz­galmi folyóiratai: a Társadalmi Szemle és a Pártélet. Ezek a fo­lyóiratok az elméleti és mozgalmi munka fontos kérdéseiről és ta­pasztalatairól tájékoztatják a párttagságot, s az eziránt érdek­lődő pártonkívülieket jelentősen fejlődtek a megyei napilapok, a hetilapok és más időszaki kiad­ványok, úgyszintén az üzemi la­pok is­­ hűen szolgálják a szo­cialista építés ügyét. Ma már nemcsak a párt lapjai, hanem a többi újság és folyóirat is a párt politikája alapján, an­nak szellemében végzi munkáját A nem pártlapok sem „párton kí­vüliek”, mert pártosan szolgálják a dolgozó népet, a párt politiká­ját tekintik tevékenységük vezér­fonalának. Ez a sajtó a szo­cializmus építésének meggyorsí­tásáért, a szocializmus alapjai le­rakásának befejezéséért vívott harcban fejlődik tovább. Egész sajtónk egységesen küzd a nép­­gazdasági tervek teljesítéséért, a termelés és a termelékenység növeléséért, a termelőszövetkezeti mozgalom sikeréért, a szocialista kultúra elterjesztéséért, nagy nemzetközi feladataink megoldá­sáért, a béke megőrzéséért. A ma­gyar sajtó a nép sajtója, munkájában is tükröződik, ami az életben megvalósult: népünk együttes erővel, egységbe forrva fáradozik a párt által kitűzött nagy célok elérésén, a szocializ­mus gyorsabb felépítésén. A magyar sajtónak ma nagy­szerű, lelkesítő feladatai vannak. Országunk fejlődésében újabb fontos szakaszhoz érkeztünk. Kez­detét vette éves tervünk, második ötéves tervünk első esztendeje tervének végrehajtása. Új győzel­mek születnek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, s kö­zeli az idő, amikor hazánkban be­fejezzük a szocializmus alapjai­nak lerakását. Sikeresen vizsgáz­tunk a szocialista forradalom első nagy leckéjéből: véget vetettünk a régi úri tőkésrendszernek. A vizsgasorozat soron levő feladatai­nak is hasonlóan eredményesen kell megfelelnünk. Erőinket most arra kell összpontosítanunk, hogy az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt szocialista alapokon be­rendezkedve dolgozzunk és al­kossunk mindannyiunk javára, egyre szebbé és gazdagabbá te­gyük az ország és a nép életét, s nemzetünket még szorosabban kapcsoljuk a nemzetközi haladás fő áramába. Így válik hazánk még vonzóbb példaképévé szerte a világon azoknak a népeknek, amelyek ma még csak felszaba­dulásukért küzdenek, s mint a szabadság, a jólét, a szocializmus hazájára tekinthetnek a Magyar Népköztársaságra is. A sajtó mun­kásainak megtisztelő feladatuk, hogy legjobb tudásuk, képességük szerint hozzájáruljanak népünk erőfeszítéseinek győzelméhez. Különösen sok teendő vár a sajtó­ra az eszmei-politikai és a kultu­rális felvilágosító-nevelő munká­ban. Népünk véglegesen felszaba­dult az elnyomás és a kizsákmá­nyolás alól, de nem szabadult még meg teljesen a régi kapitalista társadalom káros szellemi és er­kölcsi örökségétől. A káros ma­radványok leküzdése, a nép nevelése, eszmei-politikai egy­ségének erősítése, a szocializ­mus világnézetének és a szocia­lista erkölcsnek terjesztése, a munkásnemzetköziség érzésének elmélyítése — a sajtó legfonto­sabb feladata. A diadalmasan épülő szocializmus szétverte a nemzeti elkülönülés és elzárkózás korlátait. Népünk látóhatára ki­­szélesedett, nemzeti és nemzetkö­zi méretekben gondolkodik. Üze­mének, műhelyének, falujának határán túlra is tekint, látja az országos gondokat is, s látja már hazája előrelépésének és a nem­zetközi előrehaladásnak szoros összefüggéseit. A mai öntudatos ember nemcsak a terv teljesítésé­ért, a termelőszövetkezetek erősí­téséért és fejlesztéséért, családja és nemzete jólétéért érez felelős­séget, hanem segítőkész szolidari­tás­t vállal a kubai és a kongói nép hősi harcával, saját problémájá­nak érzi az atomfegyverek eltiltá­sát, az általános és teljes leszere­lést. Szocialista hazánk újságjai­nak és folyóiratainak nem lehet magasztosabb feladatuk, mint a szocializmusért, a békéért, a né­pek közötti békés egymás mellett élésért folyó küzdelem támoga­tása. Az imperialista háborús uszítók cselszövéseinek leleplezé­se, a szocialista tábor országainak és valamennyi békeszerető erő tevékenységének ismertetése egy napra sem kerülhet le lapjaink hasábjairól. A nemzetközi esemé­nyek mozgató­rugóinak, törvény­­szerűségeinek feltárása erősíti népünk öntudatát, magabiztossá­gát. Elmélyíti azt a felismerését, hogy jó úton járunk, hogy har­cunk összefügg más népek harcá­val, s sikereinkkel egymást erősít­jük az egész emberiség boldogsá­gáért, békéjéért és társadalmi ha­ladásáért vívott küzdelemben. Igen nagy az írástudók fele­lőssége Az írott, a nyomtatott betűn milliók nevelkednek, sze­reznek politikai és általános mű­veltséget. Az újság: iskola, az új­ságíró, a nép nevelője is. Napilap­jaink több mint másfélmillió, leg­ismertebb hetilapjaink csaknem hárommillió példányban jutnak el az ország lakosságához. Ez is bi­zonyítja, hogy a sajtó a közélet, a társadalmi élet alakításának és fejlődésének fontos fóruma. Sajtónk tematikája gazdagodik, s ha attól még távol van is, hogy sokrétűségében átfogja és vissza­adja a hazánkban végbemenő vál­tozások egészét, mégis mindin­kább megközelíti ezt a célt. Az a feladat, amelyet pártunk a sajtó dolgozói elé állított — a tömegek szocialista szellemben való neve­lésének segítése —, nem utolsó­sorban megköveteli, hogy a sajtó színesen, érdekesen, lebilincselően számoljon be a hazánkban végbe­menő fejlődésről és a világ nagy küzdőterein folyó harcról. A sajtó munkásai megértették, hogy ez nem átmeneti, hanem állandó­ jel­legű követelmény, hogy szüntele­nül keresni és fejleszteni kell azokat az új formákat — a publi­cisztikában, a riportázsban, a kommentárban és a tudósításban —, amelyekben az eddigieknél meggyőzőbben és vonzóbíjan fe­jezhetjük ki mondanivalónkat. Az újságírók állandóan fejlesszék ismereteiket, még szorosabban forrjanak egybe a nép küzdelmé­vel, hassa át őket a nép szolgála­tának szenvedélye, s akkor fel­adataikat elvégzik, eleget tesznek felelősségteljes hivatásuknak. A szocialista újságíróknak fon­tos szerepük van a nemzetközi életben is. Szerte a világon a ha­ladó újságírók hatalmas hadse­rege részeként harcolnak a bé­kéért, a demokráciáért és a szo­cializmusért. Sőt, ma már a kapi­talista sajtó munkatársai közül is egyre többen ismerik fel az igaz­ságot, s van bennük erkölcsi bá­torság ahhoz, hogy szakítsanak a hazugsággal, és a béke, a haladás oldalára álljanak. A magyar új­ságírás erősítse, fejlessze nemzet­közi kapcsolatait, működjék köz­re abban, hogy az írástudók nem­zetközi serege közös erővel küzd­jön az imperializmus ellen a bé­ke, a demokrácia és a haladás győzelméért. Népünk nagyra értékeli a saj­tó tevékenységét Ezt azzal is ki­fejezi, hogy az idén másodízben jutalmazza az újságírók igaz pél­daképéről, az illegális Szabad Nép mártírhalált halt szerkesztő­jéről, Rózsa Ferencről elnevezett díjjal a múlt évben kiemelkedő tevékenységükkel kitűnt újság­írókat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány nevében a mai ünnepnapon köszöntjük az újsá­gok, a Magyar Rádió és Tele­vízió, a Magyar Távirati Iroda minden dolgozóját, szerkesztőket, újságírókat, műszakiakat, nyom­dászokat, a kiadóhivatalok mun­katársait, a hírlapterjesztéssel foglalkozó postásokat, mindazo­kat, akik részt vesznek a magyar sajtó munkájában. Köszöntjük őket, s kívánjuk: legyenek min­dig méltók azokhoz akik tizen­kilenc esztendővel ezelőtt min­den kockázatot vállalva megin­dították az illegális Szabad Né­pet, elvitték a tömegekhez a párt szavát, harcoltak a nép szabad­ságáért és boldog jövőjéért. a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára 60 fillér NÉPSZABADSÁG 1961. február 1. szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XIX. évfolyam, 27. szám A villamosenergia-ipar 1961. évi tervei: 669 000 000 kilowattórával több villamos energia - Új erőművek (Tudósítónktól.) A villamosenergia-ipar dolgozói tavaly 100,9 százalékra teljesítet­ték termelési tervüket. Ez azt je­lenti, hogy az iparághoz tartozó közhasznú (nem ipari) erőművek — amelyek az ország energiater­melésének 88 százalékát adják — 1960-ban összesen 6 milliárd 511 millió kilowattóra energiát fejlesz­tettek. Mit ad az iparág 1961-ben a népgazdaságnak ? Az iparághoz tartozó erőmű­vek a terv szerint az idén 669 millió kilowattóra energiával fejlesztenek többet, tehát ösz­­szesen 7 milliárd 180 millió kilowattóra villamos energiát termelnek. Ez 1960-hoz képest 10,3 százalé­kos növekedésnek felel meg. Az értékesített villamos energia 6 milliárd 377 millió kilowattóra lesz, ami 9,3 százalékkal több, az előző évinél. A termelés növekedését az ipar­ág dolgozói a termelékenység 9,4 százalékos fokozásával kívánják biztosítani. Ezt szolgálja az erő­művek további rendszeres bőví­tése, a már megkezdett nagy be­ruházások építése és termelésbe állítása. Az erőművi és a hálózati beruházásokra (az ipari fűtőerő­­műveken kívül), az iparág csak ez évben 2,1 milliárd forintot for­dít. Folytatják a pécsi és az ajkai hőerőmű építését. A Pécs­i Hőerőmű harmadik 32 megawattos gépegysége előre­láthatólag február végén kezdi meg próbaüzemét. Az aj­kai II-es és II-as, egyenként ugyancsak 32 megawattos gép­egység, áprilisban, illetve szeptemberben kezdi meg a próbaüzemet. A terv szerint decemberben indul hazánk legkorszerűbb erő­műve, az oroszlányi hőerőmű első, 50 megawattos gépegysége. Tovább folytatják a 600 mega­wattos Duna menti hőerőmű épí­tését, amely az ország legnagyobb energiatelepe lesz. Az ismertetetteken kívül az Országos Energiagazdálkodási Ha­tóság külön beruházásában a gazdaságos hőenergia-szolgáltatás megoldására ipari fűtőerőműveket építenek. Közülük a Csepeli Pa­pírgyáré és a Hungária Vegyimű­veké, valamint az Egyesült Gyógy­szer- és Tápszergyáré már műkö­dik. A hazai erőműépítkezéseken kí­vül, a nemzetközi villamos ener­gia kooperációs hálózatot is bőví­tik. A tavaly 220 kilovoltra átala­kított váci bisztricsányi távveze­ték az eddigi mennyiségű import villamos energiát továbbítja a Német Demokratikus Köztársa­ságból és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságból. A söjtör— varasdi távvezetéken kívül, Jugo­szlávia felé megépült a szeged— szabadkai, 110 kilovoltos távveze­ték is. Ezt a közeljövőben helye­zik üzembe. A Szovjetunió felé a sajószö­­ged—munkácsi vonalon meg­kezdték, egy 220 kilovoltos távvezeték építését, amely a Szovjetunióból érkező import villamos energiát továbbítja majd. 1962-től ez a távvezeték kezdetben 50 megawatt, de 1965-ben már 200 megawatt villamosteljesítmény szállítá­sát teszi lehetővé. A nemzetközi vezetékeken kívül a hazai távvezeték-hálózatot is bővítik, összesen 233 kilométer hosszú, 220 és 120 kilovoltos táv­vezeték épül elsősorban az orosz­lányi és a Duna menti erőmű­vekhez, továbbá Tiszalök, Károly­falva stb. felé. A nagyfeszültségűekein kívül a középfeszültségű hálózat is tovább bővül. Összesen 282 kilométer 35 ki­lovoltos, 1268 kilométer 20 ki­lovoltos és 1090 kilométer kis­feszültségű távvezetéket kell az elosztó vállalatok dolgozói­nak megépíteniük. Ez összeadva éppen annyi, mint­ha Pécs—Budapest között 14 távvezetéket építenének. Az em­lítetteken kívül még 83 község és 428 tsz villamosítását is előírja a terv. Az iparág a terv teljesítéséhez 10 millió 85 ezer tonna szenet és 160 ezer tonna pakurát kapott. Ez a mennyiség az ország 28 milliós széntermelésének több mint 36 százaléka. Bár az iparág erőművei a tavalyihoz képest 1,3 százalékkal csökkentik a fajlagos hőfogyasz­tást, a villamosenergia-iparág megnövekedett feladatai teljesíté­sének feltétele az is, hogy a szén­bányászat elegendő szenet termel­jen az erőművek biztonságos mű­ködéséhez. Az Oroszlányi Hőerőmű főépületét 50 tonnás forgódaruval építik.

Next