Népszabadság, 1961. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
1961-02-07 / 32. szám
és technilla Ti® órááll hangnál gyorsabb repülőgépekkel ma már elérhető, de utasgépekkel is megközelíthető. A szovjet csillagászok ezt a lehetőséget felhasználva, egy speciálisan erre a célra felszerelt TU—104-es repülőgéppel a teljességi zónában egy darabig követik majd a Hold árnyékát, így jelentősen megnövelik a teljes fogyatkozás megfigyelhetőségének idejét, egyszersmind elkerülik az esetleges felhőzet zavaró hatását. A napfogyatkozások láthatósági övezete egy-egy fogyatkozás alkalmával nem öleli körül az egész Földet. Legfeljebb olyan hosszúságú sávban látható, amelyet a Hold árnyéka mintegy 3 óra leforgása alatt képes végigfutni. A FÖLDIG ÉR A HOLD ÁRNYÉKA: Napfogyatkozás A csillagászok azt a jelenséget nevezik fogyatkozásnak, amikor egy közelebbi égitest egy távolabbit a földi szemlélő számára részben vagy egészben eltakar. Ez az égitestek világában elég általános. Ilyen napfogyatkozás is. Jól észrevehető még a holdfogyatkozás. Puszta szemmel nem észlelhetők, de tudományos szempontból nem kevésbé jelentősek például a Jupiter-holdak fogyatkozásai, amelyekből Olaf Römer 1675-ben először határozta meg a fény terjedési sebességét. Ma ezt a jelenséget — elsősorban hajók és repülőgépek — a földrajzi hosszúság meghatározására használják. A fogyatkozások közé tartozik a bolygók átvonulása a Nap előtt stb. A napfogyatkozás alkalmával a közelebbi égitest a Hold, a távolabbi pedig a Nap. Napfogyatkozás tehát akkor következik be, amikor a Hold égi útja során a Nap előtt halad át. Ez csak újholdkor lehetséges, mert a Hold csak ilyenkor tartózkodik a Földnek ugyanazon az oldalán, mint a Nap. Ennek ellenére, nincsen minden újholdkor napfogyatkozás, mivel a Hold és a Föld pályasíkja szöget zár be egymással. A napfogyatkozás létrejöttéhez arra is szükség van, hogy az újhold annak a pontnak közelében tartózkodjon, amelyben pályája metszi a Föld pályasíkját. Ezt a pontot nevezik a csillagászatban csomópontnak. Részleges napfogyatkozás akkor lehetséges, ha az újhold a csomóponttól 19° 44’-nél nincs távolabb. Teljes napfogyatkozásra — tehát a Napnak a Hold által történő elfedésére — akkor kerülhet sor, ha a Hold a csomóponttól legfeljebb 13° 33’-re van. Amikor a Hold elhalad a Nap előtt A napfogyatkozás létrejöttének egyik fontos feltétele, hogy az újhold pályájának csomópontjában (1) vagy annak bizonyos környezetében (2) tartózkodjon. Ha az újhold távolsága a csomótól bizonyos szögnél nagyobb (3), fogyatkozás nem jön létre. Teljes, gyűrűs és részleges napfogyatkozás Részleges napfogyatkozás mind Hold földkörüli pályája egyaránt teljes, mind gyűrűs fogyatkozás ellipszis, a fogyatkozás gyűrűs alkalmával észlelhető. A részlet vagy teljes volta attól is függeges fogyatkozások övezetének át- hogy az egyéb feltételek teljesmérője elérheti a néhány ezer kilésekor a Föld és a Hold milyen lométert. A teljes fogyatkozás jó helyzetet foglal el pályáján. Ha nála ennél jóval keskenyebb, a fogyatkozás idején a Föld nap-A Hold ugyanis kisebb test, közelben, a Hold pedig földrámint a Nap, ezért a térben csak volban, van gyűrűs fogyatkozást véges hosszúságú árnyékot vet, észlelhetünk. Ekkor ugyanis a így az árnyékkúp csak a Föld egy Hold látszó átmérője kisebb a része előtt takarja el teljesen a Napénál, így Földünk hűséges Napot (az ábrán. a.), sőt, az is útitársa nem képes a teljes naplehetséges, hogy a Hold árnyék-korong lefedésére. A fordított kúpja nem is éri el a Föld fel- esetben a fogyatkozás biztosan színét (az ábrán b.). teljes. Ez utóbbi esetben a Földnek A napfogyatkozások a teljes száma pontjain is, ahonnan a réggi zónában is részleges fogyatkonagyobb takarás pillanatában adásként kezdődnek és úgy is ér Hold és a Nap középpontja egynek véget. A teljes takarás a egyenesbe esik, a Nap peremén legfeljebb 300 kilométer szélesegy fénylő gyűrű fedetlen marad, légy zónában a legkedvezőbb Innen a gyűrűs fogyatkozás el esetben is 7,6 percig tarthat elunevezés. pán. A teljes fogyatkozás azért A teljes fogyatkozás alkalma látható egy keskeny földi zónával a Hold árnyéka egy keskeny ból, mert a Hold kering a Föld zónában eléri a Földet, s innen körül. Mivel a Föld is forog temetve rövid időre az egész nap helye körül, mégpedig ugyanakkorongot eltakarja: a fogyatkozban az irányban, amelyben a táj teljes. Az is előfordulhat, Hold kering körülötte, a Hold hogy valamely napfogyatkozás árnyékának vonulási sebessége gyűrűsként kezdődik és teljes — közepesen 2100 kilométerként ér véget, vagy viszont, óránként — a Hold keringési és ilyenkor gyűrűs-teljes - fogyatko- a Föld forgási sebességének húzásról beszélünkülönbsége. Mivel a Föld napkörüli és a Ez a sebesség különleges, a A teljes (a) és a gyűrűs (b) napfogyatkozás létrejötte. A napfogyatkozások periódusa Már a kaldeai csillagászok észrevették, hogy valamely napfogyatkozást 6585 nap múlva újabb fogyatkozás követ. Ez az úgynevezett Szárosz-ciklus lehetőséget adott arra, hogy a fogyatkozásokat tapasztalati alapon mintegy félnapos pontossággal előre jelezzék. Egy Szárosz-ciklusban (amely a szökőévek számától függően 18 év és 10 vagy 11 nap) 70 fogyatkozás jelentkezik. Ebből 41 napfogyatkozás, 29 pedig holdfogyatkozás. Ezek ellenére a Föld bármely pontjáról azért látunk kevesebb napfogyatkozást, mint holdfogyatkozást, mert a holdfogyatkozás — a napfogyatkozástól eltérően — a Föld minden olyan helyén látszik, amelyen a holdfogyatkozás idején a Hold a láthatár felett van. Ez az oka annak is, hogy hazánk területéről több mint 500 éve nem volt látható teljes napfogyatkozás. Ilyet innen A fogyatkozásokat a régi korok emberei félelemmel párosult csodálkozással szemlélték, így semmi különös nincs abban, hogy feljegyezték e természeti tünemények időpontjait. Ez lehetőséget ad arra, hogy eligazodjunk régi kultúrnépek időszámítási rendszerében. Hérodotosz jegyezte fel, hogy a líbiaiak és a médek egyik háborújának a csata közben beállott teljes napfogyatkozás vetett véget. A történészek — nem ismervén pontosan az akkori időszámítási rendszert — úgy vélték, hogy a csata a mai időszámítás szerint i. e. 626 és 583 közt zajlott le. Ez a 43 év bizony elég tág egy esemény időpontjának körülhatárolására. A csillagászati számítások a teljes napfogyatkozás alapján megmutatták, hogy a csata napja i. e. 585 május 28-a volt, legközelebb 1999. augusztus 11-én délben figyelhetnek majd meg. A napfogyatkozásokat a mai csillagászok már nem a Szároszciklus alapján jelzik, hanem bekövetkezésüket a Hold mozgáselméletéből matematikai úton számítják ki, másodpercnyi pontossággal. A számított és ténylegesen mért fogyatkozási adatok kis eltéréseit a Hold mozgáselméletének tökéletesítésére is felhasználják. (Csak utalunk arra, hogy a Hold mozgáselméletét a hajózásban fontos szerepet játszó ár-apály jelenség előrejelzésében is hasznosítják.) Oppolzer osztrák csillagász 1887-ben tette közzé A fogyatkozások kánonja című könyvét, amely minden i. e. 1207 és i. u. 2161 közt előforduló fogyatkozást ismertet. Ezekből a mi századunkra 228 nap- és 146 holdfogyatkozás jut, csolatban van a földi légkörrel, ezen keresztül pedig a földi élettel. A napfogyatkozások vizsgálata során a csillagászok a Nap legkülső, igen ritka gázburkára, az úgynevezett napkoronára fordítják figyelmüket. A gyenge fényű korona elvész a nappali ég fényében, így tanulmányozására csak a teljes napfogyatkozások rövid percei adnak alkalmat. A több millió kilométer kiterjedésű napkrona elsősorban rádióhullámoknak, de röntgen- és ibolyántúli sugárzásoknak és nagy sebességű anyagi részecskéknek is forrása. A napfogyatkozás alkalmával, a teljesség pillanataiban, a Hold kirekeszti azokat a sugárzásokat, amelyek nem a koronából erednek, így lehetőség nyílik annak meghatározására, hogy milyen sugárzások keletkeznek a napkoronában. A Hold árnyéka természetszerűleg a földi légkör számára is eltakarja a Napot. A sugárzás csökkenésével együtt jár a magaslégkör elektromos állapotának változása is. Ez kihat a nagy távolságú rádióösszeköttetésre is, nevezetesen a rövidhullámú vételben javulás, a középhullámban romlás áll be. Ezt jó szuperkészülékkel magunk is megfigyelhetjük. A magaslégkör elektromos állapotának változása olyan mágneses hatásokat is eredményez, amelyek a földfelszínen is mérhetők. A magaslégkör jelenségeit ma már nemcsak közvetett úton — rádió- és radarhullámokkal —, hanem rakétákkal is vizsgálják majd a fogyatkozás során. A meteorológusokat a hőmérséklet kicsiny, de mérhető csökkenése és az ezzel járó enyhe légmozgás foglalkoztatja. A napfogyatkozás legfeltűnőbb (és műszerek nélkül is észlelhető) hatása a fényesség csökkenésében mutatkozik. Sinka József Pontos dátummeghatározás napfogyatkozással Az 1960. és 1980. közt bekövetkező napfogyatkozások teljességi zónái. A fogyatkozások zónái zömmel a tengereken húzódnak végig. A napkorona az 1954. június 30-i teljes napfogyatkozáskor. A február 15-i napfogyatkozás Február 15-én az Atlanti-óceán keleti részétől Franciaországban, Olaszországban, a Balkán-félsziget északi részén és a Szovjetunió távol-keleti vidékéig észlelhető majd a napfogyatkozás. A Hold árnyéka 90 százalékban szárazföldet érint, ami elég ritka eset. A csillagászok, élve a kedvező lehetőséggel, több expedíciót is küldenek a teljesség övezetébe. Most először vesz részt önálló magyar expedíció a megfigyelésben, mégpedig Bulgáriában. Tudományos megfigyelések A Nap, a Földünkhöz legközelebbi csillag. Csak rajta figyelhetjük meg a csillagokra jellemző felületi jelenségeket. Vizsgálata nem öncélúan folyik, hanem azért is, mert sugárzása sokoldalú kap. 1 . . . . . ........................ Budapestről nézve a fogyatkozás legnagyobb fázisában — 8 óra 50 perc és 18 másodperckor — a Hold a napkorongnak közel 96 százalékát fedi el. Budapestről délre a fogyatkozás mértéke kissé nagyobb, tőle északabbra kisebb lesz. Budapesten a fogyatkozás kezdete: 7 óra 42 perc 30 másodperc, vége 10 óra 4 perc. Az ország más pontjain az időadatok néhány perccel módosulnak. A fogyatkozást ne figyeljük szabad szemmel, még kevésbé látcsővel, mert ezzel szemünk világát veszíthetjük! Zavartalanul és szépen követhetjük a jelenség lefolyását kormozott üvegen át, s a megfigyelés így is maradandó élményt nyújt. Finomra őrlés örvénylő mozgással A modern vegyiparnak, festékiparnak, élelmiszeriparnak igen sokszor van szüksége egész finomra őrölt anyagra. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy amikor néhány ezredmilliméter átmérőjű anyaghoz akarnak jutni, az eddig használatos őrlőberendezésekkel hetekig kell újra meg újra őrölni az anyagot, s az őrleménynek csak igen csekély része üti meg a kívánt pontosságot. Az eddig használatos eljárásoknál az őrlendő anyag a nála keményebb anyagon zúzódik szét (hengeren vagy golyósmalomban), vagy kemény acélcsapokba ütközve törik darabokra (csaposmalomban). Ezeknél a berendezéseknél a mozgásba hozott kemény acélanyag tömege jóval nagyobb, mint az őrlőberendezésbe juttatott őrlendő anyag tömege. A francia Société Vltrafine által kidolgozott új őrlőberendezés könnyű lapátkoszorújának forgatásához nem kell sok energia. Minden lapáton két nyílás van, s az ezeken keresztülnyomódó levegő örvénylő mozgásba jön, és azgy keletkező két gyűrűalakú örvény örvénylő mozgásra kényszeríti a levegőben levő anyagszemeket: a két örvénygyűrű a „határkörébe került” szemcséket egymásba ütközteti, ezzel az eltörölt anyagot tovább aprítja. Mivel ennél a berendezésnél a forgórész könnyű, érthető, hogy a „forgószél aprítási technikáját” utánozó készülék fele—hatodnyi energiát használ fel, mint a más típusú őrlőberendezések. Ugyanekkor az őrlési finottiság lényegesen jobb. Amíg a régi eljárásnál 5 mikronnál (öt ezredmilliméternél) kisebb szemcsék a teljes őrleménynek csak egyötödét teszik ki, az új francia berendezésnél a teljes mennyiségnek háromnegyedét.