Népszabadság, 1961. április (19. évfolyam, 79-103. szám)
1961-04-13 / 88. szám
6 Az első űrhajós sikeres visszatérésének híre az űrkutatás újabb nagyszerű fejezetét nyitja meg. Évek megfeszített kutató munkája, valamint egy év tudományosan előkészített, módszeres kísérletsorozata hozta meg páratlan gyümölcsét. A szovjet űrkutatás ismét bebizonyította több éves, vitathatatlan fölényét. A legmodernebb tudományban a szovjet tudósok és mérnökök újabb nagyszerű sikert arattak. Amikor ezt a páratlanul állapozta. Indítás napja Súly kg 1. 1960.május 15. 4540 2. 1960.aug. 19. 4600 3. 1960.dec. 1. 4563 4. 1961.márc. 9. 4700 5. 1961.márc. 25. 4695 6. 1961.április 12. 4725 Tehát hat, óriási apparátussal végzett kísérlet vezetett el az első ember űrrepüléséhez. Tegyük még hozzá, hogy megszámlálhattatlan földi kísérlet, mérés, számítás előzte meg és kísérte ezeket a látványos űrkísérleteket. A műszaki rínrei írtukk E sorok írója mérnök lévén, nem hivatott az űrrepülők élettani, orvosi előkészítésével kapcsolatosrészletekről írni. A műszaki részletekről igyekszünk a műszakilag legvalószínűbb és legfontosabb részleteket elmondani. Ahhoz, hogy az első ember az űrbe merészkedjék, számos technikai előfeltételt kellett megoldani. Íme a legfontosabbak: 1. megfelelő hordozórakéta megtervezése és kipróbálása; 2. az űrrepülő-fülke rendszerének megtervezése és kipróbálása; 3. a visszatérési rendszer megtervezése és kipróbálása; 4. a földi mentőszolgálat megszervezése és begyakorlása; 5. az űrrepülő szoktatásához, begyakorlásához szükséges különleges eszközök megtervezése és elkészítése. Bármelyik fenti részfeladat megtárgyalása kötetekre terjedhetne, annyi benne a megoldandó, tisztázandó technikai részlet, anyaki a különleges műszer, készülék, eszköz, aminek nincs elődje, nincs előfutára, s amit egy szokatlanságában nagyszerű feladat végrehajtásához kellett megalkotni. S minthogy a technikában minden terv használhatóságát a gyakorlat próbája dönti el, mindent — a szó szoros értelmében, kivétel nélkül mindent — tényleges viszonyok között, az űrben ki kellett próbálni, s csak ezután kerülhetett sor az élőlényes kísérletekre. Tekintsünk végig a műszaki előkészületeken. A rakéta A két csendes-óceáni kísérlet■orozafban a leghatalmasabb rakétákat használták, amelyeket vaeredményt kommentáljuk, a hivatalos jelentés első adatain kívül meríthetünk mindabból, ami egy év óta, a szputnyik űrhajó kísérletsorozattal kapcsolatosan napvilágot látott. Soha még a tudomány és technika történetében nem készítettek elő annyira módszeresen, annyira a legaprólékosabb részetekig kidolgozva kísérletet, mint most, a hatodik szputnyik űrhajónál. Röviden, dióhéjban összefoglalva érdemes erről is megemlékeznünk: a kabin megfelelőnek bizonyult, a pályára juttatás sikerült a visszatérés sikerült (Bjelka, Sztrelka) a visszatérés nem sikerült a visszatérés sikerült (Csernuska) a visszatérés sikerült (Zvezdocska) az ember visszatérése sikerült loha emberkét épített. Ezeknek a rakétáknak Földünk ..éppen hogy” elég nagy volt, óriási teljesítményük, hatalmas lőtávolságuk miatt. Egyébként a hordozórakéta valamennyikísérletben az óramű pontosságával működött, s a legutolsó három kísérlet során néhány kilométeres pontossággal (ami a földi légkör változó volta miatt fantasztikus pontosság!) ugyanazt a rakétapályát hozta létre. Ez a hordozórakéta teljesen kiforrott, abszolút üzembiztos szerkezetnek tekinthető, amelyre a jövőben is nyugodtan rá lehet bízni az űrkutatók életét. S mi több, ez a rakéta még tovább is fejleszthető, tökéletesíthető az elkövetkező évek még nagyszerűbb kísérleteihez! Az űrrepülő-fülke Ez volt eddig az egyik legbonyolultabb tervezési feladat. Hiszen ahhoz, hogy az ember épen megúszhassa a számára nemigen barátságos környezetbe tett néhány órás kirándulást, abszolút üzembiztos ,,lakást” kellett tervezni. Íme néhány részlet a fülkével kapcsolatosan: szellőző és levegőfelújító rendszer; hőmérsékletszabályozó rendszer; helyzetszabályozó rendszer; mentőrendszer; mérő-ellenőrző rendszer a fülke berendezéséhez; mérő-ellenőrző rendszer az ember orvosi ellenőrzésére stb. Nehéz megmondani, hogy ezek közül melyik fontosabb. Tulajdonképpen mindegyiknek kifogástalanul kell működnie ahhoz, hogy az ember épségben visszatérhessen és a kísérlet is sikerüljön. Talán két példa ezt is jól illusztrálja. A helyzetszabályozó rendszernek meg kell szüntetnie a fülke esetleges pergését, hossztengelye körüli forgását. A legtöbb rakéta ugyanis repülése közben ilyen pergő, forgó mozgást végez. Ez azonban nem engedhető meg, ha élőlény is van a fülkében A szabályozást nagynyomású gázzal működő kis fúvókák végzik, a megfelelő pörgettyűs érzékelő egységekkel. A mentőrendszernek viszont az a feladata, hogy a hordozórakéta esetleges hibás működése esetén az űrhajóst biztonságba helyezze. Ehhez kisméretű segédrakétára van szükség, amely a hordozórakétáról leemeli a fülkét és azt ejtőernyős berendezésével épségben visszajuttatja a Földre. Talán felesleges arról szólni, hogy mennyi mérő- és ellenőrző műszerre van szükség ahhoz, hogy az űrhajós viselkedését, „jólvagy rosszullétét”, szervezetének működését a kísérlet, valamennyi fázisában ellenőrizni, követni tudják, sőt, szükség esetén beavatkozhassanak. Azirmihrr Ez is egy rendkívül kényes, kritikus rendszer. Feladata az egész fülke visszavezetése a Földre. Ez így zajlik le: A szputnyikűrhajó repülését nyomon követő földi irányítóközpont — a számítógépek adatai alapján — parancsot ad a visszatérő rendszer vezérművének. E parancsnak pontosan kiszámított pontban kell a visszatérő fülkét érnie, mert minden másodpercnyi tévedés tíz kilométerekkel odébb sodorhatja a fülkét attól a ponttól, amelynél földet kell érnie. A parancs vétele után először bekapcsolódik a fékező rakéta, amely „kilépteti” a fülkét a szputnyikpályáról. A stabil szputnyikpályán a fülke egyensúlyban van, nem esik le. Ahhoz, hogy visszatérhessen, le kell fékezni. Ehhez kell a fékező rakéta. Ez a rakéta néhány száz méteres másodpercenkénti sebességgel lassítja le a fülkét, úgyhogy az most már lapos ívelt pályán tér vissza. Ez a pálya nem lehet túl meredek, mert akkor a fülke elégne. Néhány fokos szögben hajlik csupán a vízszinteshez képest a most már a Föld felé tartó fülke s közben egyre lassul. Ezt annak köszönheti, hogy különlegesen kialakított, fékező felületeket nyitnak ki oldalán s így ellenállása az egyre sűrűbbé váló légkörben mind nagyobb. Csak arra kell ügyelni, hogy túl gyors fékezés ne okozzon túlságosan erős felmelegedést, mert ez a fülke pusztulását okozná. A visszatérő rendszer ezt a fokozatos ereszkedést irányítja. S ha az űrhajósfülke visszaért az alsó, legsűrűbb légkörbe, egymás után nyílnak ki a kisebb, majd nagyobb ejtőernyők, amelyekkel végül is a fülke többé-kevésbé szelíden földet ér. Ezzel egyidejűleg működésbe lép az a rádióadó, amely megkönnyíti a fülke felkutatását. A mcHlös/.crvf/cí Ha a fülke földet ért, utasát vagy utasait meg is kell menteni. Ehhez azonban hatalmas apparátus szükséges. A legpontosabb irányítás esetén is több száz négyzetkilométeres területszakaszon belül érhet vissza a fülke és itt kell késedelem nélkül felkutatni és biztonságba helyezni. Ehhez minden bizonnyal felhasználják a modern rádió- és radartechnika minden vívmányát, de ezenkívül jelentős számú helikopter és terepjáró gépkocsi tartozik az űrhajós „fogadóbizottságába”. A Bjelka és Sztrelka megmentésétől kezdve ez a szervezet minden alkalommnal kifogástalanul teljesítette feladatát. Amíg az első mikor elstuál a rakétáig... Hosszú és fáradságos kutatómunka, rengeteg türelmesen végrehajtón és nagy gonddal előkészített, valamint kiértékelt földi orvosi-élettani kísérlet előzte meg az első űrrepülő visszatérését. A modern technika művelőinek minden leleményességüket össze kellett szedniök ahhoz hogy megalkothassák azokat a furcsa szerkezeteket, amelyekkel az első űrrepülők némi ízelítőt kaphatnak abból, mi is az űrrepülés és amelyekkel a kísérleteket irányító orvosok hozzávetőlegesen, megállapíthatják, hogyan viselkedik majd az emberi szervezet a világűrben. Gyorsan pörgő centrifugák, kisebb-nagyobb magassági kamrák, különleges zajutánzó készülékek, lélektani vizsgáló eszközök s még sok más, eddig nyilvánosságra nem hozott különleges berendezés egyengette a világűrbe vezető utat Rádió, radar, műszerek... Az előbbiekben leírt félelmetes „fegyvertár” azonban csak akkor ér valamit, ha minden a maga megszabott idejében működik, s ha az összes adatok torzitaliánul jutnak el a szputnyikűrhajóról a Földre. Az előbbi különleges rendszerek mellett tehát még sokféle rádiótechnikai eszközre, radarkészülékre, telemetrikus műszerre és készülékre van szükség. Nem hiányoznak a szputnyikűrhajóból a kis elektronikus számítógépek és a földi irányító központból a nagyméretű elektronikus számítóóriások sem. A modern elektronika minden vívmánya közreműködött abban, hogy a nagyszerű vállalkozás sikerülhessen. Páratlan teljesítmény Az olvasónak az elmondottakból látnia kell, mennyire bonyolult, minden részletében szervesen összefüggő feladatláncolatot kellett a szovjet tudósoknak és mérnököknek jól megoldaniuk. S a megoldás sikerült. Az első ember visszatért a világűrből. Ez megnyitotta az újabb, még többet ígérő kísérletek sorozatát, amelyekben már az ember is jelen van s aktívan részt vesz. Három és fél év óta ostromolja a szovjet ember a világűr kapuit. 1961. április 12. az első igazi győzelem napjaként került bele a tudomány s vele együtt az alkotó ember történelmébe. Nagy Ernő A vrpionvikarb Hjjók Hat nagyszabású űrkísérlet és két földi rakétakísérlet-sorozat jelzi az embert világűrbe vezető és onnan épségben visszahozó utat. Íme a hat szputnyik űrhajó: 00^ / I T 'jBA W 1 1 V/WaBrsfl\S Y5 f £ Mg M 'Á *Jlá a *1 Az első űrrepülő repülését megerőltető élettani kísérletsorozatok előzték meg. Itt televíziós berendezésen keresztül figyelik a magassági vizsgálókamrában levő űrrepülőt, akinek élettani funkcióit tucatnyi műszer ellenőrzi. NÉPSZABADSÁG Darázs Endre: Csak oly erő tud égbe emelni. Mely nem porló, de egy akarat S embert emel fel a Múlandóból Az örökbe pillanat alatt. Felhő párnán időtlen lebegnek Avult hitek bús istenei, Átfúrta a kavargó felhőket Csóvás erő, tüzes, emberi. Sziszegjen bár babona és átok, Milliószor több a szép öröm. Mely emelte át a magas és új, Érintetlen égi küszöbön. Eddig volt a porban járó ember Bizonytalan, hűvös egeké. De az ég ma lehajolt alánk is A mindenség már az emberé. CSAK OLY KRŐ 1961. április 1I. csütörtök