Népszabadság, 1961. június (19. évfolyam, 129-154. szám)

1961-06-01 / 129. szám

2 Megemlékezés Manolisz Clezosz hőstettének 20. évfordulójáról Manolisz Glezosz, a görög nép hős fia 20 évvel ezelőtt, 1941. május 31-én távolította el az Akropoliszról a hitleristák zászlaját. Az évforduló alkalmából a Magyar Partizán Szövetség, a Zrínyi Akadémia parancsnoksága és pártbizottsága szerdán gyűlést tartott, amelyen az egykori magyar partizánok közül is többen részt vettek. Az elnökségben foglalt helyet a többi között Tóth Lajos vezérőrnagy, a néphadsereg megbízott vezérkari főnöke, Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, dr. Sós György rendőrezredes, a Budapesti Főkapitányság vezetője, a Partizán Szövetség alelnöke. Az akadémia parancsnokhelyettesének bevezető szavai után dr. N\\\\\\\\\Vv\Vv\VN\\V\Vv\\\\\\V\V\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Sós György mondott beszédet. Méltatta Manolisz Glezosz és a vele együtt börtönben sínylődő társai bátorságát, a görög ellenállási mozgalomban betöltött kiemelkedő szerepüket. A haladó világ szolidaritási mozgalmának már eddig is sokszor sikerült lefognia a hóhérok kezét, megakadályoznia, hogy kivégezzék azt a Glezoszt, akinek neve a görög nemzeti ellenállásnak, a békéért folyó harcnak szimbóluma lett. A világ becsületes emberei nem tűrhetik, hogy fogva tartsák az antifasiszta mozgalom e nagy görög hősét. Bízunk benne, hogy az emberi összefogás, a haladó népek ereje előbb-utóbb kikényszeríti Manolisz Glezosz és társai szabadonbocsátását — fejezte be szavait. (MTI) A Nyergesújfalui Eternitművekben ebben az évben 5,7 százalékkal növelik a tetőfedő hullámlemez, a pala és az eternitcső termelését. Megkezdték egy új csőgyár építését is, mely a jövő év elején már dolgozik, s ezzel 100 százalékkal növekszik az eternitcső termelése. Részlet a csőgyárról. (Mező Sándor felvétele — MTI Foto.) 1961. június 1. csütörtök NÉPSZABADSÁG Dobi István üdvözlő távirata Tunézia köztársasági elnökéhez Tunézia nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üdvözlő táviratot küldött Habib Burgibának, a Tunéziai Köztársaság elnökének. (MTI) A finn miniszterelnök távirata dr. Münnich Ferenchez és dr. Sík Endréhez V. J. Sukselainen finn miniszterelnök táviratban mondott köszönetet dr. Münnich Ferencnek, a kormány elnökének és dr. Sík Endre külügyminiszternek a Ralf Törngren finn külügyminiszter elhunyta alkalmából küldött részvéttáviratokért. (MTI) Az NDK Államtanácsa elnökhelyettesének látogatása Kállai Gyulánál Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese fogadta a hazánkban tartózkodó Gerald Göttinget, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökhelyettesét, a Keresztyén Demokrata Unió főtitkárát, valamint a kíséretében levő Karl Ordnungot, a CDU titkárát. A baráti légkörben folytatott beszélgetésen részt vett Wilhelm Meissner, az NDK rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Olt Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. (MTI) Jó ütemben haladnak a termelőszövetkezeti építkezések Vándor építőbrigádok, téglaégető társulás — Előre kiszabott faanyag a szerfás istállókhoz Komplex csoport a tsz-beruházások előkészítésére Mintegy másfélmilliárd forintos beruházási költséggel az idén folytatódnak a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodást, elsősorban a korszerű, nagyüzemi állattenyésztés megalapozását, illetve fejlesztését szolgáló építkezések. Az idei tsz-építkezések legszembetűnőbb vonása az a törekvés, hogy minél szélesebb körűen hasznosítsák a helyi anyagokat és erőforrásokat. Az ország első termelőszövetkezeti megyéjében — Győr-Sopronban — az idén 73 millió forint értékű gazdasági épület készül el a közös gazdaságokban. Több tízezer sertés és baromfi számára építenek ólakat. A nagyarányú építkezésekhez mindössze 35 millió forint állami hitelt vesznek fel, a többit saját erőből fedezik. A munkák túlnyomó többségét a közös gazdaságok építőbrigádjai végzik el. Baranyában két hasznos kezdeményezés — a vándor építőbrigádok és a termelőszövetkezetek téglaégető társulása könnyíti meg a közös gazdaságok idei építkezési programjának végrehajtását. A megyei beruházási iroda munkatársainak javaslatára a termelőszövetkezetek ács-, kőműves- és más szakember tagjaiból 20 vándorbrigádot szerveztek. Egy-egy brigád két hét alatt készít el egy szerfás épületet. A megyében 352 szerfás épületet hoznak tető alá a vándorbrigádok. A szerfás állatszállásokban 1800 növendékmarhát, 28 000 sertést, 1800 juhot és 78 000 baromfit tudnak majd elhelyezni. A téglaégető társulás alakítására a szécsi járás közös gazdaságai adtatk példát. Az ötlet megvalósítására az ösztönözte őket, hogy 13,5 millió forint értékű építkezésükhöz a pécsi téglagyárak nem tudnak elegendő téglát adni. A társulásban 41 termelőszövetkezet vesz részt. Már készítik a nyerstéglákat, s az úgynevezett tábori kemencékben hamarosan megkezdik az égetést is. Terveik szerint összesen 3,5 millió szénporos téglát égetnek az idén. Több Csongrád megyei termelőszövetkezet ugyancsak szénporos téglaégetéssel igyekszik enyhíteni a tervezett építkezések anyagellátási gondján. A szomszédos Békés megyében, az orosházi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai évente 700 —800 ezer szénporos téglát égetnek. Eddig 6500 szarvasmarha, ló, sertés, juh és baromfi részére építettek ólakat saját égetésű téglából, házi építőbrigáddal. Zala megyében a télen 69 közös gazdaság alakult Ezekben az idén nagyobbrészt régi gazdasági épületek átalakításával, 13 000 férőhelyet alakítanak ki. E munkában 143 házi építőbrigád vesz részt. Jól szervezett, szorgalmas munkájukat dicséri, hogy sok közös gazdaságban már végeztek a tervezett átalakításokkal és megkezdték a jószágállomány összevonását. Bács megyében az őszig mintegy 15 000 állatot helyeznek el új gazdasági épületben. A nagyarányú építkezésre több mint 80 millió forintot költenek a megye közös gazdaságai. A legtöbb helyen — elsősorban az egy-két évvel ezelőtt alakult közös gazdaságokban — az olcsó és gyors szerfás építkezéssel alakítják ki a közös állatférőhelyeket. Ebben az esztendőben 570 növendékistállót, sertésfiaztatót, süldőszállást, hizlaldát, baromfiólat és 100, egyenként ötvagonos kukoricagórét építenek szerfából. Vas megyében 382 új gazdasági épület készül el az idén a közös gazdaságok majorjaiban. A nárai Rákóczi Termelőszövetkezetben — szovjet és német tapasztalatok alapján — 100 férőhelyes szabadtartásos istálló építését kezdték meg. Ebben az istállóban — az általánosan használt típusúhoz viszonyítva — fele létszámú gondozógárda látja el a jószágot. A munkákat teljesen gépesítik. Kemenesmagasiban egyszerű, de jelentős anyagmegtakarítással járó ésszerűsítést valósítanak meg. Az új kukoricagórékat másfélkét méternyi távolságra építik, s ezekre az egymáshoz közeli górékra közös tetőt tesznek. Segítik a termelőszövetkezeti állatállomány fejlesztését az erdőgazdaságok is. Az idén hétezerhétszáz istálló, sertésfiaztató és más gazdasági épület építéséhez szállítanak előre kiszabott faanyagot. A termelőszövetkezetek nagyértékű építkezéseinek gazdaságos tervezéséhez a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Tervező Vállalatánál, az AGROTERV-nél termelőszövetkezeti beruházásokat előkészítő csoport alakult. Tagjai között vannak mezőgazdászok, közgazdászok, gépész- és kultúrmérnökök. Első munkái közé főként kertészeti jellegű beruházások előkészítése tartozik. Ez a csoport készíti majd elő a többi szövetkezet közös vállalkozásaként létesülő nagyobb építkezéseket is. (MTI) Növeljük a kukorica holdankénti tőszámát! Az egész országban lényegében befejeződött a kukorica vetése. A vetésterület mintegy háromnegyed részén martonvásári hibrid kukorica került a földbe. Sokéves kísérleti eredmények és termesztési tapasztalatok szerint, a martonvásári hibridek mintegy 20 százalékkal nagyobb száraz szemtermést adnak, mint a nemesített fajták. Azért, hogy a hibridmag használatától várható, mintegy 20 százalékos terméstöbblethez még ugyanennyit tegyünk, a kukorica egyelésekor biztosítanunk kell a kát. holdankénti megfelelő növényszámot. Nálunk a gyakorlatban általában a kelleténél ritkábban hagy A legnagyobb termést tehát minden évben azok a kukoricavetések adták, amelyekben 20 552 növény volt kát, holdanként. Négy év átlagában a holdankénti 11 744 A rendkívüli nyári szárazság miatt 1957-ben, 1958-ban és — részben — 1960-ban a sűrűbben hagyott kukoricánál a terméstöbblet általában kisebb volt, mint a csapadékosabb 1956. és 1959. években. Figyelemre méltó azonban, hogy a rendkívül száraz nyarú 1958. évben is 14 százalékkal nagyobb termést adott a sűrűn — holdanként körülbelül 20 000 növény — hagyott kukorica, mint a ritkán — holdanként körülbelül 12 000 növény — hagyott. Tehát száraz évben sem kell attól tartani, hogy a sűrűbben egyelt kukoricavetésben kevesebb lesz a termés, mint a ritkábban hagyott kukoricavetésben. Az elmúlt évben a legnaják megegyeléskor a szeméért termesztett kukoricát. Kát, holdanként általában 10 000—12 000 a tőszám, de nem ritka, hogy a felnevelt növények száma nem haladja meg a nyolc-kilenc ezret sem. A nyolc éve folyó kukoricatenyészterület-kísérletek eredményei, valamint széleskörű üzemi tapasztalatok tanúsága szerint, a martonvásári beltenyésztéses hibrid kukoricák 16 000—20 000 kát, holdankénti tőszám mellett adják a legnagyobb termést. Az országos kukoricatenyészterület-kísérletek során 1953—1958- ban a dunántúli kísérletek eredményei a következők voltak: tőszámmal szemben a 20 552 tőszám 24 százalékkal növelte a termést. Hasonló eredményt adtak az intézetünkben 1956 óta végzett tenyészterület-kísérletek gyobb terméstöbbletet 27 405 tőszámsűrűség mellett kaptak, aho azzal bíztat, hogy a további növénysűrítés — a helyi talajnedvesség és tápanyagviszonyok adta lehetőségek keretei között — tovább növelheti a termést. Sok kísérleti adat és üzemi kísérleti eredmény birtokában intézetünk két évvel ezelőtt javasolta a kukorica kft. holdankénti tőszámának az addig szokásossal szemben mintegy kétszeresére való növelését. Azóta sok állami gazdaság és termelőszövetkezet — főleg Fejér megyében, de megyénk határain túl is — a saját tapasztalatából győződhetett meg javaslatunk helyességéről. Gyengébb, sülevényes talajon 16 600 tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajon 20 000—24 000 tőszámlál, holdanként mintegy 20 százalékkal növeli a termést. A kukoricatermesztők a javasolt határértékeken belül kukoricaföldjeik tápanyag- és vízgazdálkodási viszonyainak figyelembevételével állapítsák meg a kát. holdanként legkedvezőbb tőszámot. Dr. Rajki Sándor a biológiai tudományok kandidátusa* MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet* igazgatója Termés kát. holdanként Év 11 744 13 702 16 442 20 552 növény esetén, ha a 11 744 növény melletti kát. holdankénti termést 100 e/0-nak vesszük 1953 100 104 114 121 1954 100 105 110 111 1955 100 109 122 130 1956 100 106 124 134 Átlag: 100 106 117 124 Termés kát. holdanként Év 11 744 13 702 16 442 20 552 27 405 növény esetén, ha A 11744 növény melletti kát. holdankénti termést 100 %-nak vesszük 1956 100 108 116 131— 1957 100 104 108 120— 1958 100 100 no 114— 1959 100 108 116 121— 1960 100 100 116 118 131 Adag: loo 104 113 121w Gyorsítani kell a növényápolást és a szálastakarmányok betakarítását A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója A legutóbbi jelentések szerint május 27-ig a kukorica és a rizs kivételével országszerte befejeződött a tavaszi vetés, s befejezés előtt áll a keveréktakarmányok utáni másodnövények vetése is. Az elvetett rizsterület több mint 90 százalékát elárasztották. Az esős időjárás, továbbá a helyenként mutatkozó munkaszervezési hibák és a gépek nem megfelelő kihasználása a növényápolásban és a takarmánybetakarításban helyenként elmaradásokat okozott. A cukorrépa darabolását országszerte befejezték, az egyelést 85, a mélykapálást pedig kereken 60 százalékra teljesítették. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a napraforgó vetésterületnek mintegy 70, a burgonyának több mint 60 százalékát kapálták meg, a kukorica nagy részét megfogásolták, csaknem 30 százalékát kiegyelték, és a burgonyának mintegy 20 százalékát töltögették fel. Több vidéken megkezdődött a cukorrépa második mélyikapálása és a burgonya második töltögetése. Az elgyomosodási veszély miatt a növényápolási munkákat gyorsítani kell, elsősorban az idő jobb kihasználásával és a munkaszervezés megjavításával. Több megyében lassan haladnak a szálastakarmányok betakarításával. Nem kielégítő a munkaütem a rétek és az árokpartok kaszálásánál. Ezt a munkát főként a takarmány minőségének megtartása céljából kell szorgalmazni. A hűvös és csapadékos időjárás több vidéken kedvez a különböző növényi betegségeknek, a többi között a dohányperonoszpóra és a szőlőperonoszpóra, valamint az alma- és a gabonalisztharmat terjedésének. A védekezést mindenütt gyorsított ütemben folytatják. A kertészetekben általában befejezték a palánták kiültetését. (MTI)